Tags Posts tagged with "SZETA"

SZETA

Átadták a felnémeti közösségi házat. A ház egyébként már működik, ifjúsági klub, mozi, kisgyerekes anyukáknak Bogyó és Babóca klub indult. A SZETA és a Kárpátok Alapítvány közel 43 millió forint támogatást kapott a civil szervezetek infrastrukturális fejlesztésére kiírt pályázaton. Összességében 45 millió forintot költhetnek közösségfejlesztésre, civil szervezetek szakmai támogatására. A program 11 kistérséget érint.

A huszonnégy éves SZETA egri alapítványa 1996-ban költözött Felnémetre, a Béke utca környékére – emlékezett vissza dr. Farkas Zsuzsa, a SZETA Egri Alapítványának kuratóriumi elnöke. Az eddigi helyüket már régen kinőtték, több éven keresztül a Pásztorvölgyiben tartották a foglalkoztatókat. 2011 őszén a Kárpátok Alapítvánnyal közösen pályázatot nyújtottak be, 43 millió forint támogatást kaptak. Ezt egyrészt az Észak-Magyarországon működő civil szervezetek fejlesztésére fordítják, másrészt a Felnémeten élő hátrányos helyzetű embereknek nyújtanak jogi, egészségügyi segítséget, munkaerő-piaci tanácsokat. Céljuk a közösségfejlesztés is.
Olyan civilszervezetekkel vették fel a kapcsolatot, amelyek szintén hátrányos helyzetű emberekkel foglalkoznak. Ezzel az új közösségi házzal a felnémetieket szeretnék szolgálni – mondja a SZETA egri kuratóriumának elnöke. Különböző közösségi programokat indítanak, de szívesen látnak minden helyi, kiscsoportos kezdeményezést is. Farkas Zsuzsa szerint Felnémet gazdagodott, a civil ház mellett már egy közösségi háza is van.
A Kárpátok Alapítványt 1995-ben hozták létre, az elmaradott térségek felzárkóztatásával foglalkozó civil szervezetek fejlesztése a céljuk. Az, hogy most saját ingatlanba költöznek, azt jelenti, hogy a képzéseiket, programjaikat itt tudják majd tartani – mondja Bata Boglárka igazgató.
A közösségi ház megnyitóján Berki Péter és Balázs Richárd lépett fel. Azt tervezik, hogy Berki Péter segítségével dzsesszklubot indítanak. Már elindult az ifjúsági klub, a mozi, a kisgyerekes anyukáknak szóló Bogyó és Babóca klub.

Az ország szegényedik, az egyenlőtlenség nő – mondta Ferge Zsuzsa szociológus, akadémikus a Kárpátok Alapítvány és a SZETA nyílt napján. Úgy látja: a gyerekek és a jövő szempontjából is káros ez a folyamat, ráadásul nincsenek felfelé vezető utak. A létminimum alatt több mint négymillióan élnek, mélyszegénységben öt-hatszázezren. A Kárpátok Alapítvány és a SZETA egy éve tartó projektjét és a közösségi házat mutatta be.

Közel 43 millió forintot nyert pályázaton a civilek munkaerő-piaci reintegrálására a Kárpátok Alapítvány és a SZETA Egri Alapítványa. A teljes költségvetés 45 millió forint. A projekt tavaly szeptemberben indult, tizenegy észak-magyarországi kistérségben fejlesztik a hátrányos helyzetű emberekkel foglalkozó civil szervezeteket.
Egészségügyi, pedagógiai, jogi segítséget, munkaerő-piaci tanácsokat adnak a felnémeti közösségi házban – mutatta be Farkas Zsuzsa, a SZETA Egri Alapítványának kuratóriumi elnöke a projekt másik célját. Hátrányos helyzetű embereknek segítenek önéletrajzírásban, munkahelykeresésben, felkészülni az állásinterjúra; támogatott képzéseket ajánlanak. A kisgyermekes családoknak képességfejlesztő klubot tartanak.
Hat hátrányos helyzetű embert már foglalkoztatnak, vannak, akik brikettet gyártanak. Most készítenek elő roma zenészekkel egy egri dzsesszklubot. Ferge Zsuzsa azt mondja: az ilyen civil programok azért tudnak hatékonyak lenni, mert személyes támaszt is adnak. Több mint négymillióan élnek a létminimum alatt, hatszázezren mélyszegénységben – mondta Ferge Zsuzsa szociológus, akadémikus. A privatizációkor elveszett egymillió munkahely, ma Magyarország Máltával együtt az utolsó helyen van a foglalkoztatottak számát tekintve, a magyar bérek szokatlanul alacsonyak, az uniós átlag egyharmadát sem érik el. Ferge Zsuzsa szerint az ország szegényedik, az egyenlőtlenség nő. A szegény gyerekek iskolai eredménye rosszabb, nincsenek fölfele vezető utak.

Ruhát, élelmiszert gyűjtöttek a szegénység elleni küzdelem világnapján. Több szervezet fogott össze, hogy felhívják a társadalom figyelmét: Magyarországon egyre többen élnek a szegénységi küszöb alatt. A világnapon a SZETA Egri Alapítványa, a Létminimum Alatt Élők Társasága és a Magyar Szolidaritás Mozgalom Egri Csoportja szervezett egész napos programot. Szerintük az állam és a társadalom nem teheti meg, hogy magukra hagyja a rászorulókat.

Egy több éve fedél nélkül élővel készített a SZETA egri vezetője interjút. Az ő sorsán keresztül mutatták be azt, hogy milyen könnyen válhat egy ember hajléktalanná. Farkas Zsuzsa, a kuratórium elnöke azt mondja: több százan kérnek rendszeresen segítséget a SZETÁ-tól. Az, amit a különféle szervezetek tudnak nyújtani a szegényeknek, csak tűzoltás, az adományokkal a nélkülözést és a szenvedést enyhítik, ezekkel az eszközökkel viszont nem lehet az embereket kijuttatni a szegénységből. A szegénység a társadalom és a gazdaság betegsége – mondja a SZETA vezetője.
A statisztika szerint hazánkban 3 millió ember él a létminimum, másfél millió a szegénységi küszöb alatt, egymillió mélyszegénységben.. Szalóczi Géza, a Szolidaritás koordinátora arra hívta fel a figyelmet: a kormánynak nincs szociálpolitikai stratégiája. Szalóczi azt mondta: a szegénység elleni küzdelem világnapját inkább a tisztesség napjává szeretnék emelni Egerben.
A szegénység elleni küzdelem világnapján ruhát, cipőt, élelmiszert gyűjtöttek. Meg lehetett kóstolni a szegények vacsoráját, a babos tésztát. A rászorulók babgulyást kaptak. Kiállításon mutatták be: mire elég 47 ezer forint.

A zenei tehetséggondozás volt a témája a legutóbbi Roma Műhely elnevezésű programnak. A fórumot havonta szervezi meg a SZETA Egri Alapítványa a felnémeti Civil Házban, azzal a céllal, hogy roma és nem roma emberek rendszeresen találkozzanak egymással és kicseréljék tapasztalataikat.

A Roma műhely célja, hogy egymásra találjanak mindazok, akik fontosnak találják a romák társadalmi integrációjának javítását, mobilitási esélyeiknek növelését, továbbá, hogy közös programokat indítsanak el. A felnémeti Civil Házban tartott összejöveteleknek több előadó volt már a vendége különféle témákban.
A Roma Műhely mostani témája a zenei tehetséggondozás volt. Karnizsné Hócza Zsuzsanna, a Farkas Ferenc Zeneiskola tanára arról beszélt a tehetséges roma fiatalok képzését Eger önkormányzata és a zeneiskola is fontosnak tartja. 2009 óta szerveznek közösen Roma Zenei Fesztivált.
Az előadó elmondta: a zenei tehetség már egészen kis gyermekkorban megmutatkozik, a tanárok feladata, hogy ezt a fajta képességet felfedezzék, elősegítsék, a szülők pedig egyengessék a gyermek fejlődését. Felhívta a figyelmet arra, hogy a tehetség önmagában nem elég, ha nem társul hozzá szorgalom és kitartás. A rendezvényen Lakatos Mátyás, a Farkas Ferenc Zeneiskola növendéke énekelt.

Szakmai egyeztető fórumot szervezett a fiatalok szórakozási nehézségeivel kapcsolatban a Szegényeket Támogató Alap Egri Alapítványa. A programon a város és a népszerűbb egri szórakozóhelyek képviselői vitatták meg elképzeléseiket.

Az állandó lakossági bejelentések, és a szigorodó biztonsági előírások egyaránt megnehezítik az egri szórakozóhelyek helyzetét. Mint azt az érintettek elmondták, az új helyek nem kapnak társadalmi támogatást, sőt, állandó támadásoknak vannak kitéve. A belvárosnak egyik fontos funkciója a szórakoztatás, és ezt tudomásuk kellene venniük az ott élőknek.
Az érintettek szerint nem a szórakozóhelyekkel van gond, hanem az utcán hangoskodó emberekkel, ezért a közterület rendjének fenntartásában az önkormányzatnak is nagyobb részt kellene vállalnia. A tulajdonosok már több kompromisszumos intézkedést tettek: korlátozták a zajkibocsátást, a megengedett érték alatt üzemelnek.
Rázsi Botond alpolgármester szerint az önkormányzatnak kötelessége kivizsgálni a panaszokat, de nem ez nem jelenti azt, hogy a szórakozóhelyeket bezárnák. Egyelőre nincs konkrét megoldás, de a város keresi a lehetőségeket, akár egy szórakoztató központ kialakítására is.
Minden résztvevő egyetértett abban, ha bezárnak a szórakozóhelyek, Eger veszíthet turisztikai értékéből, diákvárosi vonzerejéből.

A kirekesztésről, annak megéléséről, a megoldási lehetőségekről beszélgettek roma értelmiségiek a Roma Műhelyben. A sorozat nemrég indult.

A roma értelmiség szétszóródott, egyedül vannak a gondjaikkal. A műhely egyik feladata, hogy találkozási helyet nyújtson azoknak az embereknek, akik általában egyedül dolgoznak, és egyedül is szembesülnek a problémákkal.
A Roma Műhely mostani témája a kirekesztés volt.
Kállai Ernő kisebbségi ombudsman azt mondta: válság idején mindig felerősödik a kisebbség kirekesztése. Ilyenkor előlép a rejtőzködő identitás, letagadják a kisebbséghez való tartozást. A romáknál ez látható – kvázi meg vannak bélyegezve – fogalmazott az ombudsman.
Kállai Ernő a személyes példát és az oktatást emelte ki arra a kérdésre adott válaszában, hogy mit tudnak tenni saját közösségükért. Ha nem alattvalókat szeretnének nevelni, a gyereket iskolába kell járatni – akkor is, ha kirekesztik, akkor is, ha csúfolják – mondta.

-

Az iskolai kirekesztettségről és annak tanulókra, illetve pedagógusokra gyakorolt hatásairól tanácskoztak a Felnémeti Civil Házban. A szakmai konferencia célja, hogy összefogja az érintetteket és együtt keressenek megoldást a problémára.

Több, mint tíz éve ugyanaz a dal szól – kezdte köszöntőjét dr. Havas Gábor az MTA Szociológiai Kutató Intézetének munkatársa a SZETA Egri Alapítványának szakmai egyeztető fórumán. A szakember ezzel a faji ellentétekre és a roma származású emberek társadalmi kirekesztettségére utalt.
A fórumon pedagógusok, gyermekvédelmi és családsegítő szolgálatok munkatársai és a témában érintett civilek cseréltek tapasztalatokat. A konferencia a Gyermekesély program keretében készült kisfilmmel indult, melyben betekintést kaphatnak abba, hogy milyennek látják a nehéz sorsú roma gyerekek saját életüket és jövőjüket. A SZETA alapítványa azt reméli, hogy ezekkel a tapasztalatcserékkel hozzájárulhat ahhoz, hogy mások is segíteni tudjanak ezeken a fiatalokon.

-

Első alkalommal szervezett felsővárosi bolhapiacot a SZETA Egri Alapítványa.

A régi 3-as iskola udvarára azokat várták, akik így szerettek volna túladni feleslegessé vált holmijaikon. Ruhaneműket, háztartási eszközöket, gyerekjátékokat árusíthattak. A SZETA azt tervezi, hogy a jövőben minden hónap első szombatjára megszervezik a használtcikk- és ócskapiacot.

-

Bútorokat, bébiholmikat, tartós élelmiszereket vár a Szegényeket Támogató Alap Egri Alapítványa. A szervezet munkatársai szerint a nyári időszakban mindig kevesebb a felajánlás, így egyre nehezebb segíteni a szegény családokon. A szervezet 1989 óta folyamatosan támogatja adományokkal az Egerben és környékén élő több száz rászorulót.

Láthatóan megfogyatkozott a Szegényeket Támogató Alap Egri Alapítványának adományraktára. A legnagyobb szükség bútorokra lenne, székeket, asztalokat, konyhabútort vár elsősorban a segélyszervezet. Elkélnek a bébiholmik is, babakocsira, gyerekruhákra, kiságyra szinte mindig szükség van. A szegény családokban nyáron a gyermekek étkeztetése is problémát jelenthet, ezért a szervezet tartós élelmiszereket is gyűjt a raktárban. Az adományozók lisztet, cukrot, száraz tésztát, konzerveket is eljuttathatnak hozzájuk. A raktárat bárki felkeresheti felajánlásával a Széchenyi út 78. szám alatt a régi “3-as iskola” udvarán. Az adományokat rászorultsági alapon a mélyszegénységben vagy a létminimum alatt élő családokhoz juttatják el, de rendszeresen segítenek nagycsaládosokon is.

-

A ruszin, a lengyel, a cigány, a német és a kínai kisebbség multikulturális napot tartott a felnémeti játszótéren azzal a céllal, hogy a a résztvevők megismerkedhessenek e népcsoportok kulturális értékeivel. A kisebbségek külön sátrakat rendeztek be, a nap folyamán pedig programokkal, ételkóstolóval várták az érdeklődőket.

A rendezvényt a Szegényeket Támogató Alapítvány szervezte, hogy a kötetlen programok a közös szórakozás és kikapcsolódás közben közelebb kerülhessenek egymáshoz a különböző egri kisebbségek tagjai.
A tavaly októberben alakult német kisebbségi önkormányzat e fórumon keresztül igyekszik felvenni a kapcsolatot a német származású egriekkel.
A rendezvényen a legkisebbektől a felnőttekig mindenki találhatott kedvére való elfoglaltságot, a vendégeket kézműves foglalkozásokkal, ügyességi játékokkal, plakát és aszfaltrajzkészítő versennyel várták.

-

A romák világnapját ünnepelték Felnémeten. A roma kultúrát a tánc, a zene, a mese és az étel reprezentálta, ezen kívül hallhattak a résztvevők előadást a romák történelméről.

1971-ben rendezték meg a romák első világkongresszusukat, ekkor fogadták el a himnuszukat, zászlajukat, s ekkor döntöttek úgy, hogy április 8-át a romák világnapjává nyilvánítják. A SZETA Egri Alapítványa szervezte az idei világnapi ünnepséget.
Puporka Gusztáv a romák történelméről tartott előadást. Úgy véli: fontos tudni, honnan jöttek, kik is a romák.
Fellépett többek között Berki Péter és cigányzenekara, a felnémeti Csipkés család fiatal tagjai pedig tánctudásukat mutatták be a világnapi ünnepségen.