Tags Posts tagged with "Líceum"

Líceum

Először rendezték meg Egerben a Vacsora fehérben programot. A rendezvény 1988-ban Franciaországból indult útjára, melyhez több hazai város után most Eger is csatlakozott. Mindenki fehér ruhában és a saját maga által készített étellel érkezett a különleges helyszínre, a Líceum Panoráma teraszára.

Fehér ruhában gyülekeztek szombat este a Vacsora fehérben elnevezéssel megrendezett flashmobjellegű gasztrorandevú résztvevői. A program Franciaországból indult útjára, több magyarországi város után most Egerben is megrendezték. A baráti társaságokból összeállt csapat az utolsó pillanatban tudta meg, hol lesz a vacsora. A helyszín különleges volt: a Líceum Panoráma teraszán vacsorázhattak a résztvevők.
A kilenc emelet megmászása után pontosan hét órakor eredt el az eső, de a résztvevőket ez sem tántorította el. A vacsora az épület zártabb részében kezdődött meg, majd később folytatódott az eredeti helyszínen. A közös, svédasztalos vacsorához mindenki a saját maga készített ételeit hozta, és természetesen evőeszközökkel, tányérokkal, poharakkal is készültek. A találkozó kiváló alkalom volt baráti beszélgetésekre, ismerkedésekre. Lázár Ritát, a program egyik szervezőjét a korábban látott rendezvények hangulata fogta meg.
A programot élő zene kísérte, mely különleges hangulatot adott a gyertyafényes szabadtéri vacsorának.
Az idei vacsorát az interneten szervezték. A tervek szerint minden év nyarán lesz Vacsora fehérben, mindig más, de különleges helyszínen.

A magyar kultúra napja alkalmából ünnepséget rendeztek a Líceum kápolnájában. A programon együtt ünnepeltek a civil szervezetek, a főiskola és az egyház képviselői.

Réti Árpád szavalatával kezdődött a magyar kultúra tiszteletére szervezett ünnepség a Líceum kápolnájában. A rendezvényen Habis László polgármester felidézta Gárdonyinak és Márainak, a magyar kultúra két alakjának Eger értékeiről írt szavait, majd úgy fogalmazott: egriként nem tekinthetünk a magyar kultúrára úgy, mint valami távoli, elvont fogalomra. A magyar kultúra a mi gazdag örökségünk. A megnyitó beszéd után dr. Rácz László professzor a kultúraépítő Eszterházy Károly püspök örökségéről tartott előadást, majd Gárdonyi irodalmi hagyatékáról és a Gárdonyi-kultuszról beszélt Keller Péter, az író dédunokája, és dr.Cs. Varga István irodalomtörténész, az ünnepi program szervezője. A rendezvényen fellépett az érseki fiúkórus, az Egri Fertálymesteri Testület Férfikara és Hegyesi Hudik Margit énekművész.

Az érseki palotáról és a Líceumról, a Főegyházmegyei Könyvtárról írt könyvet Kiss Péter levéltáros. Az érseki palotáról szóló könyvéről dr. Ternyák Csaba egri érsek azt mondta: alkalmas arra, hogy megszerettesse Egert és az épületet az emberekkel. Arra is felhívta a figyelmet: az érseki palota kapuja jövőre kinyílik, látogatóközpont készül, és az egyház szimbolikusan is nyit a társadalom felé.

A levéltárosok, a könyvtárosok, a papok hasonlítanak egymáshoz, mindannyian igazságkeresők – kezdte a kettős könyvbemutatót Cs. Varga István irodalomtörténész. Kiss Péter levéltáros két kötettel jelentkezett, A Petőfi kézirattól az elsodort forgókupoláig című a Líceumról, a Főegyházmegyei Könyvtárról, A francia király követétől I. Sándor orosz cárig című az érseki palotáról szól.
Kiss Péter levéltáros a palotához kapcsolódó kultúrtörténeti érdekességeket keresett. Itt volt az első kórház, működött internátus, hadikórház, és itt lakott Óriás Nándor. Neves emberek fordultak meg a palotában, például a királyi család és Horthy Miklós.
Tudományos igénnyel megírt munkának tartja a könyvet dr. Ternyák Csaba egri érsek, olyannak, amely alkalmas arra, hogy megszerettesse Egert és az érseki palotát az emberekkel. Sokan még nem láthatták a palotát belülről az itt élők közül sem, de jövőre a kapu kinyílik, az épület várja a látogatókat – mondta. A nyitás valóságos és szimbolikus is, jelképezi az egyház nyitását a társadalom felé is. Egy város is az épületein, a kultúráján keresztül ismerhető meg – emelte ki az érsek.
Dr. Kovács Melinda főlevéltáros a Líceumról, a Főegyházmegyei Könyvtárról írt könyvet mutatta be.
A Líceum történetével Kiss Péter már korábban is foglalkozott, ebből írta a szakdolgozatát is. Talált iratokat Gárdonyi Géza könyvvásárlásairól, arról is, hogy 1944-ben mely Bródy-könyvek kerültek tiltólistára, majd zúzdába. Kiderült az is: a Líceum első csatornáit, hófogóit Ybl Miklós tervezte. A Líceum kupoláját egyszer forgószél vitte el, ugyanez a vihar a Bazilika nagykupolájának egy darabját is átrepítette az érseki palota kertjébe – többek között ez is olvasható Kiss Péter könyvében.

„Gárdonyi Géza arcai” címmel emlékkoncertet rendezett az Eszterházy Károly Főiskola és a Dobó István Vármúzeum. A közönség többek között Kodály, Liszt és Schubert műveit hallgathatta meg, és felcsendült a korábban nagy sikert aratott Dobó István Imája orgonamű is.

Gárdonyi Géza első orgonaleckéit itt a Líceum kápolnájában ezen az orgonán kapta.
A népszerű író a főiskola falai között tanult, erről is megemlékeztek a szervezők a tiszteletére szervezett emlékkoncerten. A műsort Réz Lóránt zeneszerző, orgonaművész az Eszterházy Károly Főiskola tanára állította össze olyan zeneművekből, amelyek Gárdonyihoz kötődnek. A művész orgonán előadta saját szerzeményét a Dobó István imáját is.Fellépett az Egri Érseki Fiú Kórus, a Cantus Agriensis, Kóródi Anikó operaénekes.

Szakértő vezetéssel lehetett szombaton megnézni a Líceum épületét, azt, hogy hogyan alakult át, hogyan szépült meg az ötmilliárd forintos fejlesztésnek köszönhetően. Az uniós fejlesztések nyílt napját a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség hirdette meg.

Az ország harminc jelentős, európai uniós támogatással megvalósult fejlesztését mutatták be nyílt napon. Ezek között volt a Líceum is. 2012 májusára fejeződött be a Líceum rekonstrukciója, valamint a Leányka úti kampusz fejlesztése. A projekt egyébként az Új Széchenyi Terv honlapján a büszkeségek között szerepel. Hauser Zoltán rektor is a büszkeségről szólt, amikor arról beszélt: örül, hogy bekerült a nyílt napot tartó 30 létesítmény közé a Líceum. Átgondoltnak és grandiózusnak nevezte a beruházást, a kivitelezést pedig mintaértékűnek. Új tereket alakítottak ki, a meglévőket pedig fejlesztették – ezzel javultak a természettudományos és informatikai oktatás feltételei. A rekonstrukció három évig tartott, több mint ötmilliárd forintba került. A Líceumban tíz órától délután négyig óránként indítottak sétákat, hogy az érdeklődők a pincétől a toronyig megnézhessék, hogy alakult át Eger egyik legszebb késő barokk épülete. Az uniós fejlesztések nyílt napját, vagyis a Séta a kulisszák mögött programot a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség az európai állampolgárok éve alkalmából indította el. Olyan fejlesztéseket kívántak bemutatni, amelyek kedvezően befolyásolják az emberek mindennapi életét.

Mit kíván tőlünk az Úr? Ez az ószövetségi Mikeás prófétától választott idézet a mottója az idei ökumenikus imahétnek, amely országszerte, így Egerben is kezdetét vette. A hívek egy hétig közösen imádkoznak a keresztények egységéért, minden nap más-más felekezet templomában. Kedden az eseménysorozat keretében megemlékeztek a Magyar Kultúra Napjáról is.

Reformátusok, római és görög katolikusok, evangélikusok, és baptisták; ezen a héten közösen imádkoznak a történelmi keresztény egyház tagjai, hogy a különbségeket mellőzve egyek legyenek Krisztusban. Az ökumenikus imahetet 1908 óta rendezik meg, azon először csak az anglikán és a katolikus egyház tagjai vettek részt, és kizárólag az egyesült államokbeli Graymoorban tartották meg. Ma már szerte a világon és Magyarország szinte minden településén ökumenikus közösségben tartanak istentiszteleteket, és imádkoznak a Krisztusban hívők egységéért január harmadik hetében.
Az imahét idei programját az indiai keresztény szervezetek fiataljai dolgozták ki. Az összejövetel jelmondata Mikeás próféta könyvéből származik, s arra keresi a választ, „mit kíván tőlünk az Úr”.
A keresztények egységéért szervezett imahét egy héten keresztül az igazságosságra hívja fel a figyelmet, amelyben helyet kap a párbeszéd, egymás elismerése és a szolidaritásról való tanúságtétel.
Az imahét záró eseménye Egerben január 26-án, szombaton öt órától lesz a Bazilikában.

Ünnepélyes keretek között adták át az Eszterházy Károly Főiskola új Leányka úti épületét. A „G” jelű épület az Egerfood Regionális Tudásközpontnak, a főiskola Élelmiszer-tudományi Intézetének, a tetőrészen a Biológiai Intézet növényházának, a Borkultúra Intézetnek és további kutatólaboratóriumoknak ad helyet.

A mező- és élelmiszergazdaság, valamint a vízgazdálkodás stratégiai ágazattá vált. Az egészséges élelmiszerekre egyre nagyobb lesz a kereslet. A piaci szereplők közötti versenyből azok az országok kerülnek ki győztesen, amelyek képesek az önellátáson túl biztosítani a környező országok jó minőségű, egészséges élelmiszerekkel való ellátását. Ebben a feladatban kiemelt szerep jut a felsőoktatási intézményeknek -mondta Budai Gyula államtitkár az átadó ünnepségen.
Az államtitkár szerint a tudásközpontok szerepét erősíteni kell, mert jól ismerik a vállalkozások, az ipari cégek kutatási- fejlesztési igényeit, és képesek azokra reagálni. Örömteli, hogy mostantól Egerben is korszerűbb körülmények között folyhat az élelmiszer-tudományi oktatás és kutatás.
Az Egerfood Regionális Tudásközpont rendelkezésére ezentúl 1700 négyzetméteres iroda és laboratóriumi infrastruktúra áll.
dr. Ternyák Csaba érsek Isten áldását kérte az új épületre és a benne dolgozók munkájára, majd a szalagátvágás után a vendégek megtekintették a létesítményt.

Először járt Magyarországon az a női kórus,amely a Líceum kápolnájában adott koncertet csütörtökön. Az énekkar Eger finn testvérvárosából, Poriból érkezett.

Pori, Eger legrégebbi testvérvárosa Finnország nyugati partvidékén helyezkedik el, és leginkább a dzsesszfesztiváljáról híres. A most városunkba érkező női kórusa 1945-ben alakult, a tagok létszáma 25-30 között váltakozik. Egerben a Cantus Agriensis Kamarakórussal adtak koncertet a Líceum kápolnájában.
A műsor repertoárjába több zenei műfajból válogattak.
A Cantus Agriensis Kamarakórus már többször járt Poriban. Ezzel a koncerttel a két testvérváros és a két kórus közötti kapcsolatot kívánták erősíteni.

Eger pedagógusait köszöntötték a Líceum dísztermében pedagógusnap alkalmából. A nyugalmazott szakemberek arany, gyémánt és rubint oklevelet, illetve Pedagógus Szolgálati Emlékérmet vehettek át, az aktív pedagógusok kitüntetéseket, elismeréseket kaptak.

1951 óta köszöntjük június első vasárnapján az óvónőket, tanítókat, tanárokat. Ilyenkor nemcsak az aktív, hanem a nyugdíjas pedagógusok munkáját is elismerik. Arany, gyémánt és rubint díszoklevelet kaptak azok a szakemberek, akik 50, 60, illetve 65 évvel ezelőtt szerezték diplomájukat. Pedagógus Szolgálati Emlékérmet vehettek át azok, akik több évtizedes munka után most fejezik be aktív pályájukat.
17 oktatási intézmény aktívan dolgozó pedagógusai közül a mostani ünnepségen 18 tanár és 3 közalkalmazott munkáját ismerték el. Polgármesteri elismerésben hárman részesültek, kiváló munkáért járó kitüntetést szintén hárman kaptak, az Eger Kiváló Pedagógusa kitüntetést tízen vehették át. A város által alapított Pro Agria Szakmai díjat öten kapták meg. Az ünnepségen a Tinódi Sebestyén Tagoskola, a Farkas Ferenc Zeneiskola és a Szivárvány Óvoda gyerekei léptek fel.

-

Kovács Levente kecskeméti orgonaművész darabjával avatták fel az egri Líceum új orgonáját az Esterházy Pál Zeneteremben. A 698 sípból álló 12 regiszteres hangszer 2011. szeptemberében, Liszt évében újult meg.

Az eredetileg 1930-ban épült orgonát egy Dunakeszin működő cég szakemberei varázsolták újjá közel 7000 munkaóra alatt. A hangszer korpusza és négy sípsora restaurálás után eredeti állapotban lett visszaállítva. A szakemberek a digitális technika vívmányait is felhasználták a munkálatok során.
A hangszerek királynőjét ősbemutatóval egybekötött koncerten szólaltatták meg az Esterházy Pál Zeneteremben, ahol Kovács Levente kecskeméti orgonaművész Hóláng éjszaka darabját mutatták be.
Az esten Sossio Capasso és Réz Lóránt orgonaművész és dr. Gábos Judit, az Ének-zene Tanszék tanszékvezetője lépett fel.

-

Öt év után megújult a Líceum, az egri Eszterházy Károly Főiskola főépülete. Az 1774 óta az oktatás szolgálatában álló intézmény immár a 21. század követelményeinek megfelelő színvonalú lehetőséget nyújt a hallgatóknak és az oktatóknak. A projekt összköltsége 5,3 milliárd forint volt.

A 2007-ben indult, az Európai Unió és a magyar állam által támogatott, 5,3 milliárd forintos projekt látványos megvalósítási fázisa 2010-ben kezdődött. A pályázat az építtető, Eszterházy-örökségre is építve vállalta az oktatás és kutatás infrastrukturális feltételeinek fejlesztését a természettudományok és az informatika 21. századi igényeinek figyelembevételével. Megújult és a mélyföldszinti résszel bővült az A-épület, a Líceum, a Leányka úton felújításra került a D-épület, és az új G-épületben kap helyet az élelmiszer-tudományi oktatás és kutatás.
Az átadáson Nyitrai Zsolt, miniszterelnöki biztos hangsúlyozta, idén további források, közel 100 milliárd forintos uniós támogatás áll a felsőoktatás rendelkezésére.
Mint elhangzott, a Líceum, Magyarország első egyetemi célra emelt háza nem csak felsőoktatási szempontból fontos épület, hanem Eger legkarakteresebb, hazánk egyik legjelentősebb barokk műemléke. Habis László polgármester hozzátette, ez a legnagyobb uniós társfinanszírozású projekt ami a városban eddig megvalósult. Az ünnepi program kitüntetések átadásával folytatódott, Ternyák Csaba egri érsek megáldotta az épületet, majd helyszíni bejárással zárult a program.

-

Az utolsó simításokat végzik a Líceumban, január 3-án megkezdődhet az átadás-átvétel. A beruházás az épület mind a 15 ezer négyzetméterét érintette valamilyen szinten.

A végleges átadás március 31-én lesz, de a munka legnagyobb részét már elvégezték a Líceumban.
Az épület újabb szinttel, a mélyföldszinttel bővült, megújult a külső homlokzat, megnyitották a keleti bejáratot, új közműcsatornát építettek, kikerült az udvar alól a belvárosi trafóház. A munkát némileg lassította, hogy azt folyamatos régészeti felügyelet mellett végezték, és nagy leletanyag gyűlt össze, emiatt sokszor kellett módosítani a terveket.
A rekonstrukcióhoz több mint 800 millió forintos informatikai projekt kapcsolódik. Új szerverszobát alakítanak ki az alagsorban., több mint 600 végpontot építenek ki, 200 új számítógépet vásároltak. Megújul és a mélyföldszintre költözik a Líceum Televízió, amelyet HD technikával szerelnek föl. A második emeleti nagyelőadóban 3D-s lejátszó lesz, illetve beszereztek egy 3D-s szkennert is. A könyvtárban 200 ezer dokumentumon helyeznek el rádiófrekvenciás címkét, ami a nyilvántartást segíti, illetve véd a lopás ellen.
A Líceum rekonstrukciójával párhuzamosan a Leányka úton megújult a „D” épület, egy kollégiumi épület, és felépült egy új is, amely az élelmiszer-tudományi kutatásnak és oktatásnak ad majd helyet.

-

A II. Agrianum rendezvénysorozat keretében Eger anno címmel hangzottak el előadások a város múltjáról a Bartakovics Béla Közösségi Házban. A vár, illetve az Új Hevesi Napló története mellett a Líceum volt a téma.

2010-ben indult az Agrianum az Egri Kulturális és Művészeti Központ és a Kálnoky László Egyesület rendezésében. A program célja értékeket, érdekességeket mutatni Eger múltjából és jelenéből. Mindezt műfajilag sokszínűen, hiszen zene, tánc, irodalom, képzőművészet egyaránt teret kap.
Az Eger anno megnyitóján Saárossy Kinga alpolgármester a rendezvénysorozat kapcsán úgy fogalmazott, az Agrianum minden hagyományt, kulturális értéket magába foglal ami egri, a város lakóitól pedig azt kérte, hogy minden egri legyen lokálpatrióta, ne csak az egylet tagjai.
Az esten Murawski Magdolna főszerkesztő a Új Hevesi Naplóról, Kárpáti János, a Nemzeti Örökségvédelmi Központ munkatársa a várról, Kiss Péter egyházmegyei levéltáros a Líceum történetéről tartott előadást.
Az Agrianum következő programjaként október 7-én, pénteken nyílik kiállítás a Bartakovics Béla Közösségi Házban Hajdan volt egriek címmel.

-

A tervezett ütem szerint halad a Líceum felújítása, tarthatónak látszik a november 30-i átadás. A jövő héten már az épület Bajcsy-Zsilinszky utcai oldaláról is eltűnik az állványzat.

A rekonstrukció során megújul a tetőszerkezet, a homlokzat új színt kap, az első emeletig újra vakolják a falakat, felújítják a nyílászárókat.
Visszaállítják a múlt század eleji állapotot, vagyis megnyitják a Líceumot a Fellner Jakab utca felől is, ezzel jól megosztva az akadémiai és a turisztikai funkciót.
A könyvtár új tereket, ezzel új funkciókat kap.
A toronyban, amellett, hogy idegenforgalmi attrakcióként működik, pályaorientációs központot alakítanak ki a természettudományok népszerűsítésére.
A mélyföldszintet is kihasználják, ott kapnak helyet a számítógépes laboratóriumok, berendezések, illetve az épület gépészete. A belvárosi trafóházat, amely eddig a kápolna alatt volt, áthelyezik.
A munkák mostani állapota szerint tartható az átadás tervezett határideje.
A rekonstrukció 5 milliárd forintos támogatással és 300 milliós önerővel valósul meg.

-

Új épülettel gazdagodik az Eszterházy Károly Főiskola, a Líceum a Természettudományért projekt keretében. A pályázat során közel ötezer négyzetméternyi oktatási terület újul meg. Az épületek fejlesztésének, bővítésének, átalakításának célja, hogy a természettudományi kutatásoknak, oktatásnak és tanulásnak megfelelő technikai és infrastrukturális hátteret biztosítson.

Ünnepélyes alapkőletétellel indult útjára a Líceum a Természettudományokért pályázat következő szakasza. Az 5,3 milliárdos projekt részeként teljes rekonstrukción esik át a Líceum, felújítják a „D” épületet és egy új létesítményt alakítanak ki a főiskola Leányka úti Kampuszán.
A pályázat által közel ötezer négyzetméternyi oktatási terület újul meg. A kivitelezés során önálló kutatási terek létesülnek, amelyek az eddigieknél jobban kiszolgálják a szakemberek technikai igényeit. Az 1700 négyzetméteres új épület az Egerfood Regionális Tudásközpontnak ad otthont.
Dr. Kiss Attila hozzátette; nem pusztán kutatói bázis, hanem egy olyan alkalmazott kutatás orientált létesítmény jön létre, amely országos szinten is eredményeket hozhat az élelmiszeriparban.

-

Egy nagyméretű, Árpád-kori lakóházra és a hozzá tartozó gazdasági épületekre bukkantak a régészek a főiskola csillagvizsgáló tornya alatt. A ház mellett III. Béla kori pénz találtak, emellett több mint három mázsa edénytöredék került elő. A régész azt szeretné, ha az Egerben ritkaságnak számító épület megmaradna, de ide tervezték a közműcsatornákat. Kárpáti János régész azt mondja: nem tudni, mi lesz a döntés, a felettes szervek most egyeztetnek.

A líceum udvarán 2009 őszén kezdődtek a régészeti kutatások, a régészek középkori falmaradványokra bukkantak, az Ásatási Bizottság régészeti lelőhellyé nyilvánította a területet, ezért nem épül meg az udvar alá tervezett infotórium.
A földmunkák kezdete óta a régészek is a pincékben dolgoznak; szakfelügyeletet látnak el, szondázó megfigyelést végeznek.
A torony alatt jól elkülöníthető rétegsorokat találtak, öt centi mély nyesésekkel faggatták a földet, s szedték ki a leleteket. Az egyik legfontosabb tárgy egy III. Béla kori pénz, ez datálja a mellette talált nagyméretű Árpád-kori épületet. A lakóház nyoma a torony belsejében védetten maradt fenn, nem messze tőle halászháló nehezéket és három kör alakú gazdasági épület maradványait is megtalálták.
A régész azt mondja: a ház jelentőségét az adja, hogy 1957 óta tervszerű régészeti ásatáson Egerben nem találtak Árpád-kori házat. Helytörténeti szempontból tehát kiemelkedő jelentőségűnek tartja, s mindenképpen szeretné elérni, hogy megmaradjon. Viszont ide tervezték a közműcsatornákat. Kárpáti János nem tudja, mi lesz a döntés, a felettes szervek most egyeztetnek.

-

A meghatározott ütemben halad a Líceum rekonstrukciója, amelyet az év elején kezdtek el. Ennek során a mélyföldszintet, a földszintet és a tetőszerkezetet is felújítják, korszerűsítve, bővítve a műemléképületet, több mint 5 milliárd forintból.

Már januárban megkezdődtek a földszint alatti munkák az Eszterházy Károly Főiskola központi épületében, most már látható módon, a felszínen, többek között az udvarban is dolgoznak a kivitelezők. Tíz nappal ezelőtt hozzákezdtek a homlokzat rendbetételéhez is, megkezdték az állványozást, illetve a tetőszerkezet rekonstrukcióját is, ahonnan először a két méteres, másfél mázsás tetővázákat vették le. Ezeken kívül megújul majd a torony is, akárcsak a homlokzat.
A beruházás természetvédelmi figyelmet is igényel, tekintve, hogy fecskék, denevérek is élnek a Líceumban, az utóbbinak legalább hét alfaja található az épületben, amelyek közül az egyik fokozottan védett. Emiatt a kivitelező engedélyt kért a tervezett építéshez a szakhatóságtól.
A főiskola szokásos havi tájékoztatóján beharangozták a közelgő Botanika hete, illetve az Atomenergiáról mindenkinek című ismeretterjesztő programokat.