Tags Posts tagged with "borászat"

borászat

-

A mustgázzal, azaz szén-dioxiddal kapcsolatos balesetek megelőzése érdekében szervezett gyakorlatot a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság és a Heves Megyei Tűzmegelőzési Bizottság szerda délelőtt. A cél az volt, hogy a tűzoltók felkészüljenek az ilyen esetekre, hiszen ha baj van, minden perc számít.

Egerben rendezik meg a 10. SVÉT gasztronómiai programot. A Stílusos Vidéki Éttermiség által megálmodott gasztronómiai esemény célja, hogy az éttermek regionális szinten bemutathassák az általuk használt alapanyagokat, megismertessék a termelőket. Az egri rendezvény szeptember 16-án, vasárnap lesz a Bolyki-völgyben.

-

Az idegenforgalmi statisztikák szerint a vár mellett a Szépasszonyvölgyet keresi fel a legtöbb Egerbe látogató turista. Ehhez kapcsolódva a Szépasszonyvölgyi Vendégvárók Egyesületének és Eger önkormányzatának legutóbbi stratégiai együttműködési megállapodása a terület infrastruktúrafejlesztését tűzte ki célul.

-

Az Eszterházy Károly Egyetem és a Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpontja közös célként tűzte ki a szőlészeti-borászati fejlesztést. A szőlő-bor kutatás fejlesztési kiválósági központ létrehozása elnevezésű projektben vizsgálják majd többek között a különböző szőlőbetegségek kezelési lehetőségeit.

Borászati központ alapkövét tették le Egerszalókon. Az ünnepségen elhangzott: ez nem csupán a beruházó Juhász Testvérek Pincészet céljait szolgálja majd, hanem elérhető lesz a borvidék kisebb pincészeteinek is. A 3400 négyzetméteres borászati központ másfél milliárd forintból épül meg, várhatóan 25 új munkahelyet teremtenek.

-

Szőlős Légyott címmel rendeztek technológiai bemutatósorozatot az egri Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetben. A legújabb fejlesztéseket felvonultató programot 11 éve rendezi egy, a növényvédelmi piacon érdekelt cég. Gépek, permetszerek, szőlészeti és borászati eszközök debütáltak a rendezvényen, de bemutathatta fejlesztéseit a Kutatóintézet is.

Több mint háromszáz, az ország minden tájáról érkező szőlő-és bortermelésben érdekelt szakember vett részt a Szőlős Légyotton, Egerben. A programot 11 éve rendezik, változó helyszíneken. A növényvédelmi piacon érdekelt szervező cég idén a Szőlészeti és Borászati Kutatóintézettel működött együtt. Matyasovszki István, a Bayer marketing igazgatója úgy látja, a hazai szőlészet és borászat folyamatosan fejlődik, aminek kulcsa a technológiai újítás, főként a növényvédelem terén.

A Szőlős Légyotton több rendezvényhelyszínen lehetett ismerkedni az új növényvédőszerekkel, gépi technológiákkal és természetesen finom borokkal. Külön szekcióban mutatkozott be legújabb fejlesztéseivel az egri Kutatóintézet.

A Légyott keretében borversenyt is rendeztek, ahol 268 mintát értékelt a zsűri. Itt nem csak a minősítés volt a tét, a legjobb borokat ugyanis karácsonyi ajándékaihoz használja majd fel a szervező növényvédelmi vállalat.

Kevesebb, de az elegendő csapadék miatt jobb minőségű az idei szőlőtermés. A hegybíró szerint a Kárpát-medencei fajták termése idén a legjobb az egri borvidéken és évről évre eredményesebb a szüret.

Megkezdték a muskotály feldolgozását ebben az egri borászatban. Az idei szüret után nagyon jó minőségű borra számíthatnak az egri borászok a hegybíró szerint.
Ebben a tartályban cserszegi fűszeres erjed három napja. Gyümölcsös zamatú fehér bor készül belőle.
Az egri borvidéken a legjobb termést a Kárpát-medencei fajták hozzák várhatóan. Ez elsősorban a kékfrankos, a leányka és a királyleányka kedvelőinek kedvez.

A klímaváltozás és annak hatásai a szőlő- és bortermelésre. Ez a központi témája a XIV. Szőlészeti és Borászati Konferenciának, amely négy napon át tart Egerben. Az ország leglátogatottabb szőlő-bor szakmai, tudományos rendezvényén a résztvevők megvitatják a bormarketinggel, támogatási lehetőségekkel, jogszabályi változásokkal kapcsolatos aktuális kérdéseket, valamint a 2012-es évjárat klimatikus és növényvédelmi tapasztalatait is.

A szőlő-bor ágazaté a legösszetettebb szabályozás az unióban. A bor egyszerre élelmiszer, a piacszabályozás tárgya, jövedéki termék és alkoholtartalmú ital. A szőlő és bortermelőkre eddig rengeteg adminisztrációs teher hárult, ezen szeretne változtatni a kormány az új bortörvény megalkotásával -hangzott el a XIV. Szőlészeti és Borászati Konferencián Egerben.
Horváth Csaba, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára bízik abban, hogy a változások a szőlő-borágazatban dolgozók mindennapi terheit érezhetően csökkentik majd. A termelők így az adatszolgáltatási kötelezettségüket valamennyi ellenőrző szerv felé a hegyközségen keresztül, helyben tudják teljesíteni. A főtitkár az új hegyközségi törvénnyel azonban nem ért egyet. Azt mondja: a jogszabály nemcsak a feladatokat írta át, hanem a finanszírozás rendjét is.
A gyöngyösi Károly Róbert Főiskola egri Szőlészeti és Borászati Kutatóintézete, az egri, a gyöngyösi főiskola, valamint az az Észak-magyarországi borvidékek hegyközségi tanácsai által szervezett tanácskozás kiemelt figyelmet fordít a klímaváltozás problémájára is. A szakmai fórumon a résztvevők nemcsak tudományos előadásokat hallhatnak, a napi programokat a bükki, a mátrai, a tokaji és az egri borvidék borászatainak borbemutatói zárják.

Borászat és gasztronómia címmel indult előadássorozat az egri Polgárok Házában. Egri és környékbeli neves borászok munkásságát ismerhetik meg az egriek. Az első előadást Rácz József borász tartotta.

Először rendeztek borászati gasztronómiai bemutatót az egri Polgárok Házában. A Fidesz Egri Szervezete neves borászokat hív meg havonta, hogy az egriek jobban megismerhessék munkásságukat. Első alkalommal Rácz József borász volt a vendég.
Rácz József elmondta: a szakmában fontos tényező az innováció és, hogy az ember sokoldalúan ismerje szakterületét. A borász nemrég kapta meg az Év Vállalkozója elismerést is, melyet Demján Sándortól vehetett át a fővárosban.

-

Kínai vendégek tettek látogatást hétfőn a Megyeházán. A Kanton tartományból érkezett küldöttség elsősorban a borászati befektetések lehetőségének tanulmányozására látogatott Heves megyébe.

Dinamikusan fejlődnek a kínai-magyar kapcsolatok, melynek építésében Heves megye is oroszlánrészt vállal. A megye tudatosan törekszik Kínával az üzleti kapcsolatépítésre. Ennek egyik szép példája a távol-keleti befektetők által létesített élelmiszeripari üzem Verpeléten- hangsúlyozta köszöntő beszédében Szabó Róbert, a megyegyűlés elnöke. Kiemelte: Kína egy sikeres nemzet, hazánk példát vehet gazdaságáról.
A 104 millió lakosú Kanton tartomány Kína déli részén terül el, az ázsiai ország egyik leggazdagabb régiója. A területén állítják elő a kínai GDP közel 13 százalékát. Mivel a lakosság fogyasztása folyamatosan nő, hasznosnak tartják új és jó termékek bevezetését.
A Kantoni delegáció először járt Heves megyében. A hattagú küldöttség a borgazdasági befektetések lehetőségeinek feltérképezésére több borászatban is látogatást tett.

Nagyvárosi fiatalok ismerkednek a vidéki élet szépségeivel és nehézségeivel az AGRYA, azaz a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetségének Vidék Kaland nevű programjában. A szervezet 2011-ben szervezte meg először ez az akciót, a program célja, hogy a városi és a vidéki életmód közelebb kerüljön egymáshoz, a városban élő fiatalok testközelből tapasztalják meg a gazdaságban dolgozók mindennapjait. Ostoroson és környékén, öt napon keresztül dolgozik egy budapesti orvos pár, egy szőlészettel, borászattal foglalkozó gazdaságban.

A résztvevőket pályázaton választotta ki az AGRYA, az ötletgazdák 18 és 35 év közötti fiatalokat kerestek. A programra összesen 132-en jelentkeztek, közülük személyes meghallgatások után választottak ki 33 kalandort. A többek között orvos, zenész, ipari formatervező és ingatlanközvetítő foglakozású fiatalok, dinnyetermesztő, szőlész-borász, juhtenyésztő és őshonos fajták tartásával foglalkozó gazdaságoknál ismerkedhetnek a vidéki életformával. A budapesti Károly és Rózsa egy ostorosi szőlészettel, borászattal foglalkozó gazdaságban állt munkába.
A fiatalok ellátásáról, szállásáról és a program költségeiről a gazdáknak maguknak kell gondoskodniuk. Sebők László 15 hektár szőlőültetvényen gazdálkodik Eger, Ostoros és Novaj határában. Szüleitől 2008 óta vette át a gazdaságot, azóta folyamatosan fejleszti. A Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetségének tagjaként örömmel látja vendégül a budapesti kalandorokat.
A résztvevők szerint a program érdekes és hasznos. Kiváló lehetőséget nyújt arra, hogy a városban élő fiatalok megismerjék, milyen munka folyik a falusi gazdaságokban és segíti őket abban is, hogy tudatosabban vásároljanak majd hazai termékeket.

-

Augusztus utolsó szombatján rendezték meg idén is a IX. Biobor Fesztivált. A több száz résztvevőt borkóstolás, olasz ételek és kulturális program várta.

Tizenkét fajta biobort kóstolhattak meg az érdeklődők a hétvégi Biobor Fesztiválon. Az egri borvidéken található borászat olasz tulajdonosa immár kilencedik alkalommal szervezete meg a rendezvényt. A biobor előállításának technológiája nagyban hasonlít a hagyományos eljárásokhoz, de kizárólag ellenőrzött, természetes eljárással termelt szőlőből, előírt borászati technológia szerint készülhet. A fesztiválon az érdeklődők megismerhették a borok készítésének módját, betekintést nyerhettek az alkalmazott technológiába. A résztvevőket a borkóstolás mellett kulturális programok és olasz ételek várták.

-

Ünnepélyes keretek között február 7-én adták át az Év Bortermelője díjat a Bor Akadémián. A szakma legrangosabb elismerését 2009-ben az egri borvidék kiváló borásza dr. Lőrincz György vehette át. A kitüntetést a Magyar Bor Akadémia 16. alkalommal ítélte oda.

Az Év Bortermelője díj a magyar borászok által elnyerhető legrangosabb hazai kitüntetés, amelyet a Magyar Bor Akadémia ítél oda évente. A díjjal az akadémia egy-egy hazai borász kimagasló szakmai teljesítményét, többéves munkásságát ismeri el. Február 7-én Budapesten gálaebéddel egybekötött ünnepségen adták át az elismerést dr. Lőrincz Györgynek, akit a 2009-es év bortermelőjének választottak. dr. Lőrincz György a negyedik, aki az egri borvidékről átveheti a rangos elismerést. Korábban Thummerer Vilmos, Gál Tibor és Vincze Béla is részesült a kitüntetésben. Habis László polgármester úgy fogalmazott: óriási öröm, hogy a borász szakma és a magyar társadalom figyelme ismét Egerre irányul. A Magyar Bor Akadémia 16. alkalommal ítélte oda az Év bortermelője díjat. Alapszabálya szerint „az Akadémia célja a magyar szőlészet és borászat tudományos fejlődésének szolgálata, gazdasági szerepének erősítése. Ebben nagy szerepe van olyan, a hagyományokra építő, mégis modern borásznak mint Lőrincz György.