Tags Posts tagged with "BNPI"

BNPI

-

Ismét denevérek jelentek meg az egri panellakásokban, a Bükki Nemzeti Parkhoz egy tucat bejelentés érkezett az utóbbi hetekben. A jelenség nem szokatlan az év ezen szakában. A bőregerek gyakran a redőnytokokban bújnak meg, de az is előfordul, hogy a nyitva felejtett ablakon keresztül beköltöznek a lakásokba.

Hálóval és dobozzal érkezik a nemzeti park munkatársa. Néhány napja a tulajdonos denevéreket látott a lakásában. A bőregereket nem könnyű megtalálni, a függönyök redőiben, a képek vagy a bútorok mögött is megbújhatnak, leginkább a szűk, sötét helyeket keresik. A függöny mögül egy törpedenevér kerül elő. Valószínűleg a nyitva felejtett ablakon juthatott be a lakásba, több társával együtt. Ha éjszakára becsukjuk az ablakokat, elkerülhetjük, hogy a lakásunkba denevérek költözzenek. Ha mégis bejutnak a szárnyas emlősök forduljunk a Bükki Nemzeti Parkhoz, akik befogják az állatokat. Hazánkban 28 denevérfaj él, mindegyik védett és emellett hasznos is. Egyetlen törpedenevér például egy éjszaka alatt háromezer szúnyogot is megeszik.

Bükki Nemzeti Park: 36/411-581

Együttműködési megállapodást írt alá a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága és az Egri Kereskedelmi, Mezőgazdasági, Vendéglátóipari Szakközép-, Szakiskola és Kollégium. A megállapodásban az áll: a felek mindent megtesznek a környezettudatos nevelésért.

Egy már meglévő szakmai kapcsolatot tesznek tartalmasabbá – fogalmazott Grédics Szilárd,a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság igazgatója a nemzeti park és a Keri közötti együttműködési megállapodás aláírásakor. A nemzeti park rendelkezik a környezeti nevelés terén szakmai tapasztalatokkal és háttérrel is.
Tervszerűbbé, szervezettebbé, hatékonyabbá teszik az eddigi munkát – mondta dr. Vasas Joachim, az iskola igazgatója. Úgy véli: egyéni, családi és nemzeti érdekeket figyelembe véve is az egyik legfontosabb feladat a környezeti nevelés.
Szakmai és ismeretterjesztő anyagokat, tájékoztató kiadványokat ad majd a nemzeti park az iskolának. Tartanak bemutató órákat; tanórákon, szakkörökön, tanórán kívüli foglalkozásokon nevelik a diákokat környezettudatossá.

-

Fecskék kerültek veszélybe a régi felnémeti kőőrlő területén. Az Omya egykori bányatelepén ugyanis bontják a tíz éve üresen álló épületeket, mivel a helyükre irodaházakat építenek. A romos építmények viszont több száz fecskének nyújtanak ideális költőhelyet a nyári időszakban. A tulajdonos Evat Zrt. és a Bükki Nemzeti Park olyan megoldást keres, amely nem akadályozza a beruházást és a fecskéket sem veszélyezteti.

Van ahol még a fészket építik, de van ahol már költenek a fecskék. Miközben a munkagépek folyamatosan bontják az épületeket. Hétfőn lakossági bejelentés érkezett a Bükki Nemzeti Parkhoz, mely szerint több száz fecske került veszélybe az egykori kőőrlőnél. A telep egyik legmagasabb épülete körül is sok fecskét látni. Ezt az építményt a tervek szerint 2-3 hét múlva robbantják, hiszen a területen több mint 200 milliós uniós támogatással irodaház épül. A szoros határidők miatt a pályázó Evat Zrt. a helyzet mielőbbi megoldását szeretné, hiszen augusztus végére el kell készülnie az új épületeknek. A Bükki Nemzeti Parknak viszont a madarak védelme az első. Gombkötő Péter hangsúlyozta, hogy mivel az összes hazai fecske faj védett, a költési időszakban szigorúan tilos levenni a fészkeket. A telep egyik melléképületénél 60-70 fecskefészek is látható. Ezeknek többségében még költenek a madarak, de van olyan is, ahol már fiókákat nevelnek. A két fél arra jutott, hogy a bontandó épületből alpinisták segítségével eltávolítják a fészekkezdeményeket, a bontás után pedig a fecskék várhatóan átköltöznek a melléképülethez. Ezt ugyanis a másodköltési időszak végéig – ami augusztus közepéig is tarthat – nem bontják el.

Természetkárosítás és állatkínzás miatt tett feljelentést a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága ismeretlen tettes ellen. A feljelentés szerint legalább tíz denevér pusztult el egy idősebb, balesetveszélyes fa kivágásakor az Érsekkertben.

A Bükki Nemzeti Park több állampolgári bejelentést kapott arról, hogy fakivágás közben denevérek pusztultak el. A bejelentő a denevérek tetemeit is beszolgáltatta. Az egész még decemberben történt.Azóta összeszedték a bizonyítékokat, szakértői véleményt kértek, meghallgatták a tanúkat.
Az áldozatok számának megállapítása nem volt egyszerű, mivel a láncfűrész a védett emlősök egy részét darabokra vágta. Megröntgenezték a tetemeket, összeszámolták az alkarokat, koponyákat, gerinceket, így derült ki, hogy bizonyíthatóan több mint tíz korai denevér pusztult el. Ezt támasztotta alá az állatorvosi szakvélemény is.
A nemzeti park természetkárosítás és állatkínzás miatt ismeretlen tettes ellen feljelentést tett.

-

Ma már úgy nőnek fel a gyerekek, hogy nem ismerik a csillagos égboltot, mert a városi, fényszennyezett környezetben gyakorlatilag csak a fényesebb csillagokat lehet látni. Ennél pedig jóval többet nyújthat az esti égbolt – hangzott el a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága által szervezett Csillagoségbolt-parkok Magyarországon elnevezésű szakmai fórumon. Hazánkban jelenleg két helyen, a Zselici Tájvédelmi Körzetben és a Hortobágyi Nemzeti Parkban létezik Csillagoségbolt-park.

Fényszennyezésnek nevezzük az esti égbolt mesterséges fényforrásokkal történő fölösleges, energiapazarló és környezetkárosító megvilágítását. A városok, a lakott környezet állandósuló fényszennyezése egészségügyi, közlekedésbiztonsági, ökológiai és tájvédelmi szempontból is kockázatot jelent, ami hatalmas energiapazarlással és közvetett módon környezetszennyezéssel is jár. Nem egy állatfajt képes a fényszennyezés negatívan befolyásolni, vagy fejlődésében gátolni. Ezen is segíthet a Csillagoségbolt-parkok létrehozása. Hazánkban jelenleg két helyen, Somogyban, a Zselici Tájvédelmi Körzetben és a Hortobágyi Nemzeti Parkban létezik ilyen terület. A fórum résztvevői az eddigi tapasztalatokról hallhattak.
A felsőtárkányi összejövetel apropóját az a törekvés adta, hogy a Bükki Nemzeti Park területén is szeretnének létrehozni egy Csillagoségbolt-parkot. Ennek érdekében a bükk-fennsíki Nagymezőn két helyen, illetve Felsőtárkány közelében augusztusban mérték a fényszennyezést. Ezt a címet a Nemzetközi Sötétégbolt Szövetség (IDA) adományozza, de
ehhez először egy jól előkészített anyagot kell összeállítani, mely felterjesztés
után bírálatra kerül. Hazánkban több nemzeti park is ilyen területek létesítését tervezi, amit aztán be is mutatnának az érdeklődőknek. A konferencia végén a résztvevők megállapodtak abban, hogy a leendő Csillagoségbolt-parkok létrehozásánál segítik egymást. Ezzel kapcsolatban a Bükki Nemzeti Park tervei között szerepel egy csillagászati szakkör létrehozása is.

-

Nyári napközis tábort szervezett általános iskolásoknak a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága a felsőtárkányi Nyugati Kapu Oktató- és Látogatóközpontba. Az egyhetes programban szerepelt több kirándulás, kisvonatozás és még vízminőség vizsgálat is.

A tábor résztvevői utolsó nap vízminőség vizsgálaton voltak a Szikla-forrásnál. A módszer igen egyszerű. A vízminőség változása hatással van a flórára és a faunára. A szemmel látható gerinctelen élőlények, mint például a tegzeslárvák a vízminőség bioindikátoraiként szolgálnak, vagyis minél érzékenyebb egy élőlény, annál tisztább vízben tud csak életben maradni. A mintavétel után – már a táborban – előkerültek a nagyítók és a munkalapok. A vizsgálat alapján a forrás vize tiszta, nem szennyezett.
A hétfőtől péntekig tartó táborban a gyerekeket többször elvitték túrázni.
A Bükki Nemzeti Park Igazgatósága nyitott az iskolák felé is. Tavasszal az egri Hunyadi Mátyás Általános Iskolából – több turnusban – több mint 500 gyereket vittek túrázni a Várhegyre, bemutatva nekik az erdő és a természet értékeit.
A következő bárki által látogatható program az augusztus 12-i Csillagles, illetve az augusztus 27-i Denevérek éjszakája lesz.

A farkasokról tartottak előadást, és ezeket a nagyragadozókat mutatta be egy kiállítás is a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság felsőtárkányi oktatóközpontjában. A Bükkben élő farkasokról megtudtuk: utoljára január elején mutatkozott egyikük Bélapátfalva környékén.

Ahol farkas él, kapcsolódik hozzá rege, monda, mítosz és mese. Róma alapításához is volt közük, az ázsiai mitológiában a megmentő szerepét kapta, az indiánoknál vezető. A középkorban romlott meg a nagyragadozó és az ember viszonya, amikor az ember behatolt a farkas élőhelyére. Célzottan is vadászták, és a tudatlanság is hozzájárult ahhoz, hogy a farkasállomány a töredékére csökkent – hangzott el Gombkötő Péter zoológus előadásában.
Tavaly nyáron a Bükkben újra feltűnt a farkas.
Az most már biztos, hogy nem egy példányról van szó, párhuzamos nyomsorokat találtak. Utoljára január elején látták az egyik példányt.
Sárosi Eleonóra képei – amelyeket kiállítottak az oktatóközpontban – is segítettek abban, hogy közelebb kerüljön a hallgatósághoz a farkas. Ő úgy látja: együtt lehet élni a ragadozóval, mint Litvániában is teszik, képein megpróbálja a farkas több arcát megmutatni.
A Farkas – fekete vagy fehér című kiállítás március 6-áig látható a felsőtárkányi oktatóközpontban.

A Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében közel 500 ezer eurós Uniós és kormányzati támogatás segítette a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság és szlovákiai társszerve, a Szlovák Köztársaság Természetvédelmi Hivatal közös projektjét, amely a két ország határfolyójának, az Ipolynak a felméréséről szólt. A felsőtárkányi zárókonferencián a kutatási eredményekről számoltak be a szakemberek.

Ez a program olyan határfolyót dolgoz fel, ami nagyon sok természeti értéket őrzött meg. A projekt keretei között a két fél által közösen megvalósított tevékenységek mindegyike az Ipoly-vidék gazdag növény- és állatvilágának megőrzésére irányult: közös összeállításra került a védett, a lokálisan veszélyeztetett, valamint az invazív, vagy más néven jövevény fajok listája, feltérképezték a vizes élőhelyeket veszélyeztető emberi tevékenységből eredő hatásokat. A projekt célja, a folyó vízgyűjtő területén található vizes élőhelyek természeti értékeinek hosszú távú megőrzése, a környezettudatos gondolkodás kialakítása. Ezzel kapcsolatos távlati cél a határon átnyúló Ipoly Vidéki Tájvédelmi Körzetet létrehozása lenne – hangzott el az esemény sajtótájékoztatóján.
Ez a terület nagy kiterjedésű, a két országban összesen több mint 5000 km2-t foglal magába és természetes víz térnek tekinthető, ami az árvízvédelemben is hasznosítható.
A finanszírozásról Duska József, a Bükki Nemzeti Park igazgatója elmondta, az egy éves projektre 500 ezer Eurós Uniós és kormányzati támogatás állt rendelkezésre. A projekt zárása nem jelenti a program befejezését. A két szervezet szakemberei továbbra is együttműködnek egymással.

Egyre valószínűbb, hogy nem egy, hanem minimum két – esetleg három – farkas él a Bükkben – mondják a szakemberek. A Bükki Nemzeti Park Igazgatósága fórumot tartott, melyen arra próbáltak meg közösen választ találni a hegységben pásztorkodókkal: hogyan lehet a nagyragadozók jelenlétében gazdálkodni.

Augusztusban került nyilvánosságra, hogy farkas jár a Bükkben. A nemzeti park szakemberei tudtak a farkasról, egy térképen jelölik azokat a helyeket, ahol megfigyelők látták az állatot, ürüléket vagy lábnyomot találtak. Nyáron még egy farkasról szóltak a hírek, bár a zoológus már akkor sem tartotta elképzelhetetlennek, hogy két állat él nálunk; most a szilvásvárad –  nagyvisnyói természetvédelmi őr már azt mondja: valószínű, hogy legalább két farkas jár a Bükkben, ezt bizonyítja, hogy két egymás melletti, de különböző csapát találtak.
A zoológus azt mondja: erős a gyanú, hogy két állat van, de bizonyíték még nincs, bíznak abban, hogy a kihelyezett kameracsapdák majd segítenek. A Bükki Nemzeti Park Igazgatósága két fórumot hívott össze: az elsőre a polgármestereket, rendőröket, polgárőröket várták, a másodikra azokat, akik a Bükkben gazdálkodnak, s néhányuk birkája, kecskéje vélhetően a farkas prédájává vált. A zoológus azt mondja: ez utóbbi összejövetelnek az volt a célja, hogy a gazdák megismerkedjenek a védekezés lehetőségeivel. Az egyik hagyományos védekezési módot a Kuvaszok és Nagyragadozók Természetvédelmi Programjának vezetője, Puskás Ferenc mutatta be: ez pedig a kuvasz, az egyik legősibb magyar pásztorkutya.
Duska József, a nemzeti park igazgatója azt mondta a fórumon: ha nő a lengyel- szlovák-ukrán határon élő farkas populáció, akkor a fiatalabbak elindulnak új territóriumot keresni. A kb. 50 ezer hektáros Bükk ezek befogadására képes. Kisebb hegységeink sokkal több farkast fogadnak be úgy, hogy nem is tudunk róla, mert a farkas rejtett életet él. Ez a nagyragadozó egy terület természetességének fokmérője, fel kell tárni az okait, hogy miért zsákmányolt a farkas haszonállatot. Az igazgató elmondta: a farkas fokozottan védett állat; az a lényeges kérdés, hogy hogyan lehet a jelenlétében tovább gazdálkodni.