Heves megye 1. sz. választókerületének országgyűlési képviselőjeként 2013 március 26-án napirend előtti felszólalásban fejtettem ki a KDNP Frakció polgármester tagjainak devizahiteleseket segítő javaslatait. Olyan megoldások ezek, melyeket Egerben már sikerrel alkalmazunk, s a legnehezebb helyzetbe került, lakhatásukat már-már elvesztő családok nagy segítségére szolgálhatnak. A javaslatok lényege az, hogy az egyik legsúlyosabb társadalmi probléma, a magyar családok súlyos deviza adósságának kezelésébe bevonjuk az önkormányzati bérlakás állományt is.
A KDNP eredménynek tekint minden olyan intézkedést, mellyel megoldható a szorult helyzetbe került családok lakhatása. Eredménynek tartjuk a végtörlesztés lehetőségét és az árfolyamgát bevezetését, valamint azt, hogy a bejelentkezés határidejét 2013 májusáig meghosszabbította az Országgyűlés. Mindez esélyt adhat az érintetteknek, hogy ne veszítsék el eddig megtakarításaikat. A határidő meghosszabbításáról szóló, keddi parlamenti döntés után a következő két hónapban 15 ezer család léphet az árfolyamgát rendszerébe és az intézkedés akár 200 ezer devizahiteles napi gondjain enyhíthet. Eredménynek tartjuk továbbá a Nemzeti Eszközkezelő működését is, amely zöldmezős beruházással ad otthont a nehéz sorba keveredett családoknak, másrészt megvásárolja a bajba jutottak lakását, akik aztán – bérlőként – ugyanott folytathatják életüket.
Tudjuk, hogy a legnehezebb helyzetbe azok jutottak, akik több éve elveszítették az állásukat, s így a bankok a velük kötött szerződéseket már felmondták, hiteleik pedig általában a követelésbehajtó vállalkozásoknál vannak. Számukra a válságos helyzet egyenes következménye a lakhatásuk elvesztése.
Az önkormányzatok tulajdonban álló több mint 200 ezer bérlakás olyan eszköz a kezünkben, amellyel a hitelkárosultak érdekében mindenképpen élnünk kell! Sokan közülük olyanok, akik számára az önkormányzati szociális bérlakás látszik az egyetlen jó megoldásnak. A legtöbb önkormányzat lakásigénylési névjegyzékből választ bérlőt, vagy a megüresedéskor pályáztat, ám a károsultak nagy többségben nem jogosultak a bérlésre, hiszen még lakástulajdonosok. Ráadásul korántsem biztos, hogy éppen akkor lehet bérlakásra pályázni, amikor valaki már otthontalanná válik.
A KDNP Frakció polgármester tagjaival együtt a következőket javasolom:
Az önkormányzati rendeletek szerint a piaci alapú lakásbérletre bárki legyen jogosult. Ennek eredményeként a lakhatás veszélybe kerülésekor a devizahiteles azonnal lakásigénylést nyújthat be. Amikor a már névjegyzékbe került igénylő elveszti a lakását, vagy szerencsésebb esetben el tudja azt adni, az éppen üres bérlakások valamelyikében elhelyezhető, s miután lakással már nem rendelkezik, nem piaci alapon kell lakást bérelnie a várostól, hanem – jövedelme szerint – költségelvű, vagy akár szociális lakbért fizethet.
Az önkormányzatok alkothassanak olyan szabályt, amely kimondja: a lakásigénylési névjegyzékben nem szereplő, de szociális helyzete alapján bérlakásra jogosult devizahiteles számára soron kívül lakást adható, amennyiben otthona a gazdasági válság következményei miatt került veszélybe, illetve a család kiskorú gyermeket nevel, beteg, vagy fogyatékkal élő családtagot ápol. Ezt a döntést javaslatom szerint a polgármester legyen jogosult meghozni, hogy a bajba jutottak késlekedés nélkül lakást kaphassanak. Fontosnak tartom kiemelni, hogy ilyen megoldásokat Egerben már sikerrel alkalmazunk.
A Kormány nevében Cséfalvay Zoltán államtitkár válaszolt a felszólalásomra és a következőket mondta:
A javaslatokat értékesnek és messzemenően támogatandónak tartja. Kifejtette: hasznos és megfontolásra érdemes minden olyan felvetés, amely azoknak a devizahiteleseknek a problémáit is kezelheti, akikre az eddigi intézkedések nem terjedhettek ki. Az államtitkár elmondta azt is, hogy az elmúlt 2,5 évben 300 ezer bajba jutott család gondját sikerült kezelni a kormányzati intézkedésekkel.
