Százötven év után emlékezzünk a egri nőkre!

Városunkban állították ki Székely Bertalan Egri nők alkotásának egyik változatát, amely a Magyar Nemzeti Múzeumban őrzött kép előzményeként készült. A korábban magántulajdonban álló festményt a magyar állam vásárolta meg. Ez az alkotás Eger szimbóluma, a szabadságot, a hazaszeretetet és a küzdeni akarást jelképezi. Cikkünkben saját kutatásunk, valamint Bakó Zsuzsanna, Breznay Imre és Kiss Péter alapján mutatjuk be a méltán híres festmény históriáját.

Nánásy Mihályné Csernyus Amália 2A művész első ötlete és a végleges változat között több év telt el, és ezen idő alatt számos tanulmányt készített, amelyek jórészét a Magyar Nemzeti Galéria őrzi. Az Egri nők első vázlatát – amely még fekvő formátumú volt – 1856-ban készítette el, és kiállításon is szerepeltette. Egy évvel későbbi változaton a női alak középen némileg elkülönült, de igazi kiemelése még nincs. Az 1859-ben keletkezett újabb tanulmány szintén fekvő formátumú volt, de a központi nőalak szinte teljesen hiányzott. Pontosabban a kép bal oldalán állt, amint egy társnőjével együtt követ készül dobni az ellenségre. A vázlatok alapján 1856–1859 között a művész az Egri nők képének tervét elsősorban mozgalmas csatajelenetnek képzelte el.

Székely Bertalan 1859. után is tovább foglalkozott az egri nők témájával, és ezek a vázlatai már lényegi változást jeleztek. A művész ifjúkori naplójában található az 1860-ban készült öt vázlat közül három, s a formátum állóra változott. A nőalak még mindig egy kosár követ tartott kezében, de már jobban elkülönült a többiektől. Az egy évvel később készült vázlatokon pedig a központi kiemelt nőalak kezében már nem kövekkel teli kosár, hanem kard látható. A későbbi olajvázlatok már a végleges festmény előtanulmányai voltak. Amikor a művész 1867-ben megfestette a végleges képet először Bécsben, majd a fővárosban, s 1868-ban Egerben mutatták be. Az Eger című lap március 26-i számában az alábbi hír olvasható: „Székely Bertalannak Eger város hősi védelmét 1552-ben előtüntető nagy olajfestménye Pestről f. hó 23-án városunkba érkezett, s a lyceumi díszteremben ápril. 24-ig tetszés szerinti belépti díjért, az utolsó héten pedig ingyen megtekinthető.”

Egerben Nánásy Mihályné Csernyus Amália (?1821–?1895) 1860. február 24-én Kazinczy Ferencre emlékezve kezdeményezte az Egri Olvasó Nőegylet létrehozását, amely december 20-án Eger és Vidéke Olvasó és Jótékony Nőegyletté alakult. Az egyletet 1862-ben politikai okból betiltották, s 1867-ben, amikor folytatódhatott az egyesületi élet, Hevesmegyei Jótékony Nőegylet lett a neve. Az Egri Olvasó Nőegylet első elnöke Nánásyné volt, majd öt évvel később alelnökké választották. Javaslatára gyűjtést kezdeményeztek az Egri nők festmény megvásárlására. Megjelentek az ívek, a következő szöveggel: „Aláírási ív Eger várának hősies megvédését ábrázoló képnek a Nemzeti Múzeum számára leendő megszerzésére.” Az egyletben a gyűjtés miatt kenyértörésre került sor, mert a kezdeményező és még sokan ragaszkodtak a festmény megvásárlásához, a másik párt pedig az összeget árva- és szegényház céljára akarta fordítani. Végül a képet megvették, s hátán ma is ott a címke: „Az egri nők ajándékozták 1868. május 5-én.”

A festmény 1868. március 23-án érkezett Egerbe, ahol a Líceum dísztermében állították ki. A Nőegylet vezetősége május 1-jén elküldte a Magyar Nemzeti Múzeumba. A küldeményt május 8-án az igazgató Kubinyi Ágoston levélben köszönte meg. „Tisztelt Nagysád! Vettem Nagysádnak f. május hó 1-éről kelt becses levelét és vettem tegnap Székely Bertalan Eger várának hős védelmét ábrázoló jeles festményt, amely Nagysádnak indítványozására és hathatós eszközlésére az egri lelkes nők részéről létesíttetett és nemzeti múzeumunknak nagylelkűleg átadatott. Fogadja tehát mind Nagysád, ki e vállaltnak éltetője volt, mind általában a tisztelt egri nők, kik őseik nyomdokait követve, a jelenkor igényeihez képest, a nemzeti művészet és nemzeti múzeum pártolásában is tanúsíthatják a honszeretetöket, intézetünk hálás köszönetét. Pest, 1868. évi május hó 8-án.”

A képhez készült tanulmány még Székely Bertalan életében került Ernst Lajos műgyűjtőhöz. A Magyar Állam a közelmúltban megvásárolta azt, s az Érseki Palota Turisztikai Látogatóközpontjában augusztus közepéig térítésmentesen megtekinthető. Székely Bertalan festménye hirdeti az egri nők 1552-ben tanúsított elévülhetetlen bátorságát, valamint a nemzeti kultúra felemeléséért munkálkodó nők hazafiságát. Reményeink szerint a festmény és históriája arra ösztönzi Eger polgárait, hogy a jövőben minél többen megtekintsék azt.