Történelmi szenzáció a föld alól

Az egri várban folyó ásatások ezúttal is okoztak meglepetést a szakembereknek

Befejeződött az egri várban folyó régészeti kutatások első üteme, amelynek célja a műemlék együttes legfontosabb középkori épületeinek, illetve ezek környezetének a feltárása, megismerése volt. A munkálatok során több ezer régészeti lelet került elő a 12. és a 18. század közötti időszakból, de a márvány domborművek, pénzérmék mellett egy tudományos újdonságra is fény derült. 

Fotó: Nemes Róbert

Fotó: Nemes Róbert

A régészeti feltárásról és az Egri vár fejlesztéséről szóló tájékoztatóján Habis László polgármester elmondta: a vár rekonstrukciója a Modern Városok Program (MVP) egri fejlesztéseinek egyik legfontosabb pillére. A munkálatok egy része a Nemzeti Kastély- és Várprogram keretein belül történik, ehhez már megvannak a hatályos tervek és engedélyek, az MVP keretein belül megvalósuló munkálatokkal kapcsolatban pedig jelenleg a tervezés közbeszerzése zajlik.

Búzás Gergely, az ásatás vezető régésze igazi szenzációval is szolgált, sikerült tisztázni a vár Árpád-kori előzményeit. Sokáig azt gondolták, hogy már István király uralkodása idején emeltek itt egy katedrálist, ám most kiderült, hogy ekkor még csak királyi udvarház és kápolna állt a vár területén, és csak a 12. században épült a székesegyház, amelyet többször újjá is kellett építeni, például a tatárjárást követően is. Mint mondta, a várban több mint százötven éve zajlanak régészeti munkálatok, de még mindig vannak olyan területek, amelyeket nem sikerült feltárni, és arra is van példa, hogy egy terület újabb, hitelesítő feltárása szükséges. A befejeződött munkálatok során a Provizori- és a Gótikus palotának, valamint a középkori káptalan épületének jelentős, jó állapotban lévő maradványai kerültek elő, amely nagyban megkönnyíti majd ezen épületek újjáépítését, valamint a vár több száz éves építéstörténetének rekonstrukcióját is, amelyet a közeljövőben a nagyközönség számára is be szeretnének mutatni.

A várfejlesztés során kiemelt hangsúlyt kap Dobó István kora, az épületegyüttest úgy szeretnék helyreállítani, hogy a munkálatok végeztével az a vár török kori szerkezetét tükrözze. Mint ismert, a rekonstrukció során újjáépítik a Provizori palotát, és a Varkoch-kapubástyát, valamint létrehoznak a egy turisztikai látogatóközpontot és egy modern fogadóépületet is.

A beruházásoknak köszönhetőn teljesen új pompában tündököl majd a vár, a fejlesztési programok fő célja, hogy az épületegyüttes méltó állapotba kerüljön, valamint létrejöjjön egy európai szintű és jelentőségű kulturális, turisztikai attrakció.


A városfal már épül

Elkezdődött az Eger történelmi centrumát hajdan körülvevő városfal rekonstrukciója. A munkákról Habis László polgármester elmondta, ez lesz a Modern Városok Program keretében 6 milliárd forintot meghaladó értékben megvalósuló beruházások egyik fontos, egyben leghamarabb elkészülő eleme.

– A beruházás egri tervezők munkája, a Geoteam személyében egri kivitelező végzi. Ez egy meghívásos közbeszerzési eljárás volt, a munka értéke meghaladja a bruttó 55 millió forintot. A városfal maradvány egészét felújítják, azaz a Csiky utcától a Bródy Sándor utcáig terjedő 140 méter hosszú falszakaszt teszik rendbe – mondta Habis László.