Tags Posts tagged with "vasútállomás"

vasútállomás

Helyi védelem alá helyezték az 1870-es években készült egri állomásépületet, melyről a januári közgyűlésen született döntés.  A létesítmény a későbbiekben az intermodális csomópont fontos részét képezi majd. A rekonstrukciók és átépítések során így nem módosítható az épület tömege és neobarokk stílusjegyei.

Az egri vasútvonal és a vasútállomás történetével ismerkedhettek meg a lokálpatrióták sorozata, az Egri séták egrieknek résztvevői. Többek között arról hallhattak, hogy milyen nagy eseményeknek volt tanúja az állomás. Itt járt például 1938-ban az aranyvonat, ezzel hozták István ereklyéjét, a Szent Jobbot.

Stílusos volt a fogadtatás. MÁV-szignállal köszöntötték a vasútállomáson az egri vasút, az állomás épületének történetére kíváncsi sétálókat. Alig találtak anyagot és olyan embert, aki a témával foglalkozna – mondta a szervező, dr. Renn Oszkár. Végül néhány fiatalra bukkantak, akik – ahogy fogalmazott -„vasútmániások”.
A vasút fővonalát valószínűleg a domborzati viszonyok miatt nem hozták erre, túl sok földmunkára lett volna szükség – mondja a mesélő, Varga Sándor. Célszerűbb volt a Bükk- és a Mátraalján vezetni a vasútvonalat, nem itt a hegyek között. Az egri másodrendű vonalként épült meg 1872-ben, valószínűleg eredetileg is ez az épület állhatott itt. Sok dokumentum nem áll rendelkezésre. Kiemelkedő eseményeknek is tanúja volt a vasútállomás. 1938. július 4-én a Szent Jobbot szállító aranyvonat is begördült ide.
Erről felvételek, képeslapok is készültek. Nemcsak az egri állomás történetéről mesélt Varga Sándor, hanem például a füzesabonyi vasútállomáshoz fűződő, Egerben is ismert történetről, mely szerint elcserélték a tervrajzot, és Fiume helyett itt építették föl az impozáns állomást. Varga Sándor szerint ez egy városi legenda. A vasútállomást ért bombázásról Farkas Péter mesélt.
A következő héten a virágos Egerről lesz szó, a nyitott kertek programról, a találkozó a Green Parkban, az Attila utcában lesz.

Húsz éve lebontottuk, most újabb vasfüggönyt emeltek – mondja egy – az Ady Endre utca környékén – élő nő. Arról a kapuról beszélt, amely a vasútállomás hátsó bejáratánál van, és hol ki van nyitva, hol belakatolják. Lehetetlenné téve sokszor, hogy a Csákóból gyorsan, nagyobb kerülő nélkül eljussanak a boltba, a buszmegállóba vagy a vasútállomásra. Az önkormányzat már foglalkozik a problémával. A MÁV olyan biztonsági berendezéseket és akadálymentesítést szeretne, amely 21 millióba kerülne. Erre sem Egernek, sem a vasútnak nincs pénze. A város levélben azt kérte a társaságtól még februárban, hogy olyan megoldást keressenek, amely költségkímélő és biztonságos.

A probléma nem új keletű. Bercsényi úr azt meséli: 1936-ban már tárgyalt a város és a vasút arról, hogy 38-ig egy vasúti átjárót építenek. Azóta sem készült el. A vasútállomás hátsó, Ady Endre utcai kijáratát a lakók szerint szeptemberben zárták le, nem tudják, ki. Kiszámíthatatlan, mikor lehet átmenni, még egy napon belül is többször változik.
A lakók szerint az iskolások is rendszeresen másznak át reggelente a bezárt kapun. Hogy a vasút az Ady Endre utca felől is megközelíthető legyen, nem csak az ott élők kérése: mintegy hetven aláírást gyűjtöttek csak a közelben dolgozóktól. Úgy érzik, az átjáró nélkül el vannak vágva a várostól.
A MÁV szerint a szükséges biztonsági berendezések és akadálymentesítés 21 millióba kerülne. Erre sem Egernek, sem a vasútnak nincs pénze. A város levélben azt kérte a társaságtól még februárban, hogy olyan megoldást keressenek, amely költségkímélő is és biztonságos is.