Tags Posts tagged with "kékfrankos"

kékfrankos

-

Folytatódik a borászatok és Kis-Dobó téri éttermek együttműködése Egri Borterasz néven. A kezdeményezés a Kékfrankos borok népszerűsítésére életre hívott országos programsorozat nyomán indult el, a sikeren felbuzdulva májusban a Kisburgundi kerülhet asztalokra a hozzá illő ételekkel.

Sikeres volt az első Kis-Dobó téri Borterasz program. Öt borászat és ugyanennyi vendéglátó egység csatlakozott Egerben a Kékfrankos borokat népszerűsítő országos rendezvénysorozathoz, áprilisban a Kis-Dobó téren várták különleges gasztronómiai és borkóstolási ajánlatokkal az érdeklődőket. Az éttermek a borászatok különböző évjáratú Kékfrankosaihoz kínáltak ételeket.

dr. Dula Bence főszervező a programzáró sajtótájékoztatón azt mondta, tapasztalataik szerint szükség van a minőségi nedűk fogyasztásának más kulináris élvezetekkel közösen való népszerűsítésére. Céljuk az értékközvetítés és nem a fesztiválokat jellemző hangos programok megvalósítása volt.

A siker alapján folytatni szeretnék az Egri Borterasz sorozatot, májusban várhatóan a Kisburgundi, vagy Pinot Noir lesz a középpontban. Várják további borászatok csatlakozását.

-

Országos rendezvényhez kapcsolódva szervezik Egerben a Kékfrankos borok bemutatkozó programsorozatát. A Kékfrankos Most és mindörökké című, a névadó bort népszerűsítő akcióhoz öt borászat mellé a Kis-Dobó téri éttermek csatlakoztak. Borkóstolókkal és egyéb programokkal várják az érdeklődőket.

Kékfrankos borokat kóstolnak az Egri Borterasz vendégei. A markáns, gyümölcsös, száraz vörösborok hazánk legelterjedtebb kékszőlő fajtájából készülnek. A Kékfrankosra sokáig kevés figyelem irányult Magyarországon, nem volt divatos fajtának tekinthető, de a szakértők szerint hazánk természeti adottságai egyedülállóak a termesztéséhez. Ennek jegyében áprilisban országszerte programokat rendeznek a Kékfrankos népszerűsítésére.

Egerben jelentős a Kékfrankos bor múltja azon túl, hogy a Bikavérek egyik legfontosabb összetevője. Az országos akcióhoz csatlakozva most öt egri borászat, három étterem és egy szaküzlet fogott össze, hogy a Kis-Dobó téren borkóstolókkal, közös kínálattal irányítsák a nagyközönség figyelmét erre a fajtaborra. A borvidéken kiváló minőségű, a termőhelyet remekül tükröző Kékfrankosok készülnek, amelyek megállják helyüket az ünnepi asztalok különleges borai között is. Az országos program címe: Kékfrankos MOST, az egriek hozzátették: és mindörökké, célozva arra, Egerben jövője is van ennek a bornak.

Az Egri Borterasz Kékfrankos Most és mindörökké programsorozata egészen április 30-ig várja az érdeklődőket a Kis-Dobó téren. A szervezők abban bíznak, sikerül megmutatni, hogy a Kékfrankos méltó bora a borvidéknek fajtaborként is, és a jövőben több figyelmet kap majd.

-

A tavalyi évjáratú borok a szokásostól illatosabbak, zamatosabbak, koncentráltabbak és rendkívül harmonikus savakkal rendelkeznek. Ez az évjárat talán még a legkiválóbbként emlegetett 2009-es évjáratot is túlszárnyalta, bár az alkohol tartalmuk igen magas – hangzott el a Károly Róbert Főiskola Egri Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetében. A kőlyuktetői intézet szokásos évi bírálatának középpontjában a 2011-es évjáratú Kékfrankosok álltak, emellett a szakemberek az eltérő szüreti időpontok, termőhelyek, valamint az élesztőgomba törzsek hatását is vizsgálták.

Megtartotta szokásos évi bírálatát a kutatóintézet, idén 36 különböző borminta minőségét vizsgálták. Ezek úgynevezett kísérleti borok, vagyis az intézetben kidolgozott új eljárások eredményei. A kutatások többfélék, az előző évben folytatott szőlészeti, borászati technológiai, termőhelyi és fajtaérték kutatási témájú kísérletek eredményeit mutatják be a szakembereknek. A borbírálat fókuszában idén a 2011-es évjáratú kékfrankosok álltak.
A szakmai program az intézet egyfajta megmérettetése, illetve tájékoztatási lehetőség a helyi borászok, szőlészek számára.
Elhangzott: a tavalyi kifejezetten jó évjáratnak bizonyult, a megfelelő talajnedvesség tartalomnak és a vegetáció során épen jókor érkező csapadéknak, valamint a július közepétől bekövetkezett meleg időjárásnak köszönhetően. Ezen a télen nem esett jelentősebb csapadék, ezért a szőlőfakadás ebben az évben nagy vízhiánnyal indul. Probléma az is, hogy a klímaváltozás már elérte ezt az ágazatot is, ezért a későbbiekben a vízmegőrző és vízpótló talajművelési technikáknak, illetve magasabb hőigényű fajták terjedésének (pl. Shiraznak) lehet nagyobb szerepe.