Tags Posts tagged with "egererdő"

egererdő

A kisebb települések, illetve a kertvárosok lakói között is népszerű a fatüzelés. Az utóbbi években pedig egyre nagyobb az igény a hasított tűzifa iránt. Az Egererdő Zrt. – nél például ötszörösére nőtt a kereslet 2017-ben az egy évvel korábbihoz képest. A megkérdezett szakemberek szerint a fiatalabb generáció annak fényében választ fűtési típust, amelyik gazdaságosabb, az idősebbek pedig inkább fával fűtenek.

107 ezer köbméter fa semmisült meg a tavaszi vihar és havazás idején a Bükkben és a Mátrában. Ez több mint a tervezett éves kitermelés fele. Extrém időjárási körülmények okozták a bajt: a talaj már kiolvadt és fellazult, az április hó már a lombkoronára tapadt, aztán orkán erejű szél söpört végig a hegyeken.

-

Heves megyében több mint 60 vadásztársaság működik, a legnagyobb területekért az Egererdő Zrt. felel. Szeptemberben, az intenzív vadászati idény alatt ezer szarvast ejtenek el, kétharmadukat fizetős vendégvadászok lövik ki. Egyre többen érkeznek Heves megyébe trófeaszerzési céllal, a vadászturizmus komoly bevételt jelent a vadásztársaságoknak.

Intenzív vadászidény zajlik a Mátra és a Bükk erdeiben. Az Egererdő Zrt. mintegy 60 ezer hektáros területén évente 4800 nagyvadat lőnek ki, aminek kétharmadát vendégvadászok ejtik el, a maradékot pedig vadgazdálkodási céllal az erdészeti társaság munkatársai lövik ki.

Heves megyében több, mint 60 vadásztársaság működik, a vadászok száma háromezerre tehető, ez a létszám tíz éve nem változik. Nő viszont a vadászturizmusból származó bevétel. Főleg a hazai vendégvadászok jönnek többen Hevesbe, de az Északi-középhegység népszerű a környező országok vadászainak körében is.

A szarvasok násza a hónap elején kezdődött, a szeptembert ezért a vadászok szent havaként is emlegetik. Október 10-ig azt kérik a természetjáróktól, hogy késő délután és éjjel ne tartózkodjanak az erdőkben, valamint használják a kijelölt túristaútvonalakat.

-

Az Egererdő és a Városgondozás tavaly kötött megállapodást a város területén összegyűjtött fás szárú alapanyagok hasznosításáról. A mai napon kezdték el a faanyagok aprítását. A két társaság feladatának tekinti a környezet megóvását. A felaprított fát villamos- és hőenergiaként hasznosítják majd.

Épp a darálóba emelik a fát, ahonnan az aprítékot nagynyomású levegő segítségével átfújják egy kamion konténer részébe. Az elmúlt év végén az Egererdő Erdészeti Zrt. és a Városgondozás Eger Kft. fás szárú alapanyagok aprítására kötött megállapodást.
A tavaly összegyűjtött és közterületre kihelyezett karácsonyfáknak az aprítása történik meg, illetve az idei évben már begyűjtött fás szárúaknak. És szeretnénk ezt a továbbiakban is végezni, ezáltal megoldva azt a problémát, hogy a lakossági fás szárú alapanyagok hasznosításra kerülnek energetikai céllal – mondta Jakab Zoltán a Városgondozás Eger Kft. ügyvezető igazgatója.
Hangsúlyozta, a megállapodás az első lépése lehet egy szorosabb, komolyabb kapcsolatnak az Egererdővel. A Városgondozás vállalta a lakosságtól származó fás szárú biohulladék és a város közterületein lévő közel 25 000 darab fa kezelését, valamint a nyesedék szállítását és az aprítás előkészítését. Az Egererdő a műszaki, logisztikai és értékesítési hátteret biztosítja.
Urbán Pál, az Egererdő Erdészeti Zrt. erdőgazdálkodási vezérigazgató-helyettese elmondta, megfelelően kiépített piaccal rendelkeznek a fás szárú fűtőanyagok terén, hozzátette, szükséges az aprítás, hiszen ezt a fajta biomasszát így lehet elégetni.
A felaprított fát energetikai céllal hasznosítják majd, villamos- és hőenergiát képeznek belőle.

Egyre gyakoribbak a falopások a hideg idő beálltával. Saját részre és eladásra is vágnak ki fákat az elkövetők, tízmilliós károkat okozva. A falopás egyébként minősített bűncselekménynek számít, akit rajta kapnak, jelentős bírságra számíthat.

Hiába fedi hó az erdőket és az út menti fásításokat, a hideg közeledtével egyre gyakrabban fordulnak elő falopások. A fát sokszor saját maguknak lopják az elkövetők, gyakori azonban az eladásra szánt fa kivágása is. A korábbi évekhez képest csökkent a falopások mértéke, arányaiban azonban a téli időszak előt még mindig hatalmas károkat okoznak a fatolvajok.
Az Egererdőnek több milliós kárt okoznak évről évre a fatolvajok. A fa értékét tekintve ez közel tízmillió forint. A természetkárosítás mértéke viszont már-már felbecsülhetetlen az osztályvezető szerint. A megelőzés érdekében közös szolgálatot látnak el az erdészeti szakemberek valamint a rendvédelmi szervek.

-

A Szlovák Állami Erdőgazdaság Rimaszombati Erdészete és az Egererdő Zrt. „Erdészek a gyermekekért” elnevezésű közös uniós pályázatán egy év alatt közel 8000 fiatalt sikerült bevonni a két országban. A program során erdőgazdasági szakemberek, közösen a pedagógusokkal próbálták minél szélesebb körben bemutatni az erdő világát és az erdészek, erdészetek munkáját.

A környezeti nevelés és a környezettudatosság jegyében nagyon sok programot szervezetek párhuzamosan a két erdőgazdaság területén a gyerekeknek, mint például az egy nap az erdőben, az ismerd meg az erdőt játékos vetélkedő, vagy a négy nap az erdésszel. Az esemény zárókonferenciáján dr. Jung László, az Egererdő Zrt vezérigazgatója kiemelte, a két erdészet korábbi jó együttműködése a közös program során is folytatódott.
A Szlovák Állami Erdőgazdaság Rimaszombati Erdészet üzemegység igazgatója, Peter Mixtaj értékelő beszédében kitért arra, hogy a pályázat zárása nem jelenti azt, hogy az eddig elvégzett közös munka kárba vész. Az oktatási anyagok, az internetes feladatok még évekig elérhetők lesznek sőt, akár további pályázatok alapjául is szolgálhatnak.
- Eddig két olyan terület merült fel, amelyben van esély a közös folytatásra: az egyik az erdőről való gondoskodás, a másik pedig a génállomány megőrzése, de szeretnénk folytatni – akár önerős megoldással is – a gyerekekkel való foglalkozást. – nyilatkozta kérdésünkre a Rimaszombati Erdészet üzemegység igazgatója.
Az egy év futamidejű, közel 139 ezer eurós Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében megvalósuló pályázat során 8000 főt, többségében gyermeket sikerült bevonni a különböző közös programokba. A magyarországi zárórendezvényen nem csak a már korábban is látott iskolai oktatási segédleteket lehetett megtekinteni, hanem az Egererdő Zrt. által a gyerekek meséinek és rajzainak felhasználásával kiadott könyvet is.

-

Egy teljes napot tölthettek gyerekek az erdészekkel az Érsekkertben. Az Egererdő Zrt. így akarta közelebb vinni a gyerekekhez az erdő szeretetét és megismertetni őket az erdőgazdálkodással. A rendezvényen ünnepelte a cég huszadik születésnapját is, egy több emeletes tortát osztottak szét a résztvevők között.

Ennél az állomásnál a turistaútvonalak jelzéseivel ismerkedhettek meg a gyerekek. Egy másiknál pedig az erdő állataival. Volt olyan állomás amely a vadászatot mutatta be, de olyan is ahol az erdő életével, az erdei rovarokkal barátkozhattak. A gyerekek nagy része ismeri az erdőt, a legtöbben az iskolával vagy a családdal rendszeresen kirándulnak. Az erdészeti programra a szervező Egererdő Zrt. partnerei is eljöttek, így bemutatkozott a lengyel és a szlovák erdőgazdaság is. Az Egererdő egy éve indított közös programot a határon túli erdőgazdaságokkal. A szlovák és magyar gyerekek között cserekapcsolat is létrejött. A mostani rendezvényt egy sikeres pályázat tette lehetővé. Az Érsekkerti rendezvényen ünnepelte az Egererdő huszadik születésnapját. Egy hatalmas tortát vágtak fel és osztottak szét a gyerekeknek. A születésnapos köszöntését faültetés követte.

-

2,1 milliárd forintból végez fejlesztéseket az Egererdő Zrt. Már felújították a szilvásváradi erdei iskolát, az állami erdei vasutat, folyamatosan végzik az állat- és növényfajok védelmét. Hamarosan elkezdődik az Országos Kéktúra útvonalának fejlesztése, kilátókat, turistaházakat hoznak rendbe.

Tizenöt különböző fejlesztési programon dolgozik az Egererdő Zrt. A közelmúltban 73 millió forintból fejlesztették a szilvásváradi Szalajka-völgyet és az itt található erdei iskolát. A szlovák állami erdőgazdasággal közösen indították el az Erdészek a gyermekekért programot. Csereprogramban vehetnek részt az alsó tagozatos diákok, négy napos kiránduláson vehetnek részt Magyarországon és Szlovákiában. Szeptember 3-án az egri Érsekkertben szerveznek nyílt napot. 510 millió forintból újult meg a szilvásváradi állami erdei vasút, akadálymentesítettek, rendbe tették az állomásépületeket. Felújították a mozdonyt és két nosztalgia kocsit. Hamarosan megkezdődhet az országos kéktúra úthálózat fejlesztése, erre 870 millió forint áll rendelkezésre. Felújítják a galyatetői Péter-hegyese kilátót, több régi turistaházat. További 350 millió forintból az Országos Kékkört fejlesztik. Kerékpáros hálózatot építenek, erdei iskolát és turistaházat újítanak fel. Tovább folytatják a kisvasutak fejlesztését a Mátrában és felújítják a szilvásváradi pisztrángos telepet. Az Egererdő folytatja a védett állat – és növényfajok élőhelyvédelmét és helyreállítását. Erre összesen 220 milliót költhetnek. A fejlesztési programok egy része már befejeződött, 2014 év végére az összes felújítást elvégzik.

Az elmúlt évek tapasztalata szerint a hideg beálltával és a karácsonyt megelőző időszakban megszaporodnak a tűzifa- és a fenyőfalopások. Ennek megakadályozására közös akciókat szervez az Egererdő Zrt. és a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság.

Megyénkben évente több tíz milliós kárt okoznak az erdőgazdálkodóknak a fatolvajok. Jellemző, hogy az erdők főként a települések közelében károsodnak, tehát főként a lakosság végez illegális fakitermelést. Ezt megelőzendő a fűtési szezonban közös járőrszolgálatot szerveznek az erdészek, rendőrök, polgárőrök, mezőőrök és vadászok. Ellenőrzik az erdőket, az erdőkhöz vezető föld- és közutakat.
A közös járőrözés havonta egyszer a teljes megye területén történik. Az együttműködés sikeresnek mondható, hiszen csökkent a falopások száma.
A tapasztalat azt mutatja a járőrözésen kívül jelentős visszatartó erő a módosított szabálysértési törvény, az elzárás lehetősége , a lopáshoz használt eszközök elkobzása.

Együttműködési megállapodást kötött egymással az Egererdő Zrt. és a lengyelországi Állami Erdők Krosznói Regionális Igazgatósága. A partnerek a jövőben közös uniós pályázatokon vesznek részt, ösztönzik a tapasztalatcserét az erdőgazdálkodás és az erdészeti oktatás terén és közös kutatásokat is terveznek.

– Nem más ez, mint egy régi, meglevő kapcsolat hivatalos formába öntése – mondta az együttműködési megállapodás aláírása előtt dr. Jung László, az Egererdő Zrt. vezérigazgatója. Lengyel részről Edward Balwierczak, a lengyelors