Tags Posts tagged with "Dobó István Vármúzeum"

Dobó István Vármúzeum

Bezárták a Gárdonyi-házat, elkezdődik a felújítás. Még februárban jelentette be L. Simon László a Gárdonyi-emlékév indításakor, hogy 100 millió forintot ad a kormány az emlékév méltó megünneplésére. Ebből a százmillióból 15 milliót fordítanak a Gárdonyi-ház felújítására.

Mától zárva van a Gárdonyi-ház, elkezdődik a felújítása. 2003-ban kívül-belül lefestették az épületet, 2008-ban a bútorokat újították fel.
Százmilliót kaptak az emlékév megünneplésére, ebből 15 milliót a Gárdonyi-ház felújítására fordíthatnak. Ezt még februárban jelentette be L. Simon László, a Nemzeti Kulturális Alap alelnöke. A felújítással mostanáig vártak, hogy nyáron látogatható legyen az épület. A ház alapjait megerősítik. Felújítják a tetőt, leverik a belső vakolatot. A tornác új járófelületet kap, kívül-belül lefestik az épületet. Amíg ez a munka folyik, a muzeológusok, restaurátorok tisztítják, javítják a könyveket, berendezési tárgyakat. Március közepén szeretnék megnyitni a Gárdonyi-házat.

Több mint kétezer diák vett részt az utóbbi tanévben rendhagyó művészeti órákon a Dobó István Vármúzeum szervezésében. A Látásra nevelés múzeumpedagógiai program a fiatalok készségeit fejlesztette a képző-és iparművészet terén.

Egy tanév alatt 250 múzeumpedagógiai foglalkozás és több mint kétezer diák elérése – ez a Látásra nevelés program mérlege. 2012 óta, elsősorban látogathatnak rendhagyó rajz- és művészeti órákat külső helyszíneken. Felkészült szakemberek és tanáraik segítségével a diákok művészet iránti érzékenységét és általános műveltségét is fejlesztették a foglalkozások – hangzott el a programot záró rendezvényen.
A program elsősorban a középiskolás korosztályt célozta meg. A szervezők fontosnak tartották azt is, hogy a rendhagyó tanórák a diákok segítségére legyenek a pályaválasztásban is. E mellett olyan órai kereteket biztosítottak az iskolák számára, amit önerőből csak kevesen tudtak volna előteremteni.
Mint elhangzott: a foglalkozások eredményességét bizonyítja, hogy az órákat látogató diákok közül többen díjnyertes munkákat készítettek. Ezek közül néhányat be is mutattak a zárórendezvényen.

Bár csütörtökön már elkezdődött, hivatalosan péntek este nyílt meg a XVIII. Végvári Vigasságok. A gyerekek kézműveskedhettek vagy a Gárdonyi kuckóban játszhattak. Török, magyar, német, francia vitézek és zsoldosok telepedtek meg a várban. Ropogtak a fegyverek, és a nézők is kipróbálhatták: milyen lehetett pikával harcolni.

A Gárdonyi kuckóban az ostrom 38 napját elevenítették föl stratégiai játék segítségével a gyerekek, egy másik sátorban címert tervezhettek maguknak. Eközben megérkeztek a zászlóforgatók, a kapitány és Jumurdzsák, aki most is a gyűrűjét kereste.
A végvári vitézek egykoron menedéket nyújtottak a környéken élőknek – mondta Habis László polgármester. Úgy vélte: nagyszerű élményben részesül, aki ellátogat a Végvári Vigasságokra.
A megnyitón török és magyar vitézek, német tüzérek, francia zsoldosok vonultak fel, és mutatták be: készen állnak a harcra. A strázsamester vezényletével pikanér kiképzést tartottak, a nézők közül is verbuváltak leendő zsoldosokat. Maga Szulejmán szultán is megjelent a várban. A ruhája szegélyét megcsókolva lehetett megközelíteni. Áldásokat osztott. Aki nem hódolt előtte magától, azt vitték.
A török sereg felvonuláson mutatta meg az erejét. A csata előtt imádkoztak a hadiszerencséért.1552-ben ez kevés volt.

Megkezdődött a Végvári Vigasságok. A várjátékot eddig júliusban rendezték meg. Az új időpont a szervezők szerint több okból is jó: egyrészt júliusban több fesztivált is tartanak a környéken, másrészt augusztus 20-a körül egyébként is sokan szoktak a várba látogatni. A Végvári Vigasságok programja főként a castingra, az ostromra, az 1552-es eseményekre épül, ezt egészítik ki zenével táncszínházzal. A várjáték kedden ér véget. A programok esténként ingyenesen látogathatók.

Létrán másztak fel a falra az apró vitézek – ez volt az egyik próbatétel. A szellemi és ügyességi feladatok leküzdésére családokat vártak.
Volt olyan pálya, ahol a csengő megszólalását kellett megakadályozni, és nem maradt el a szokásos „dobon borsó” feladat sem. Török anekdotákból állított össze műsort a Maszk Bábszínház.
Idén először augusztusban rendezik a Végvári Vigasságokat. Az eddigi időpontban, júliusban sok fesztivál van a környéken – ezt tapasztalták a szervezők. Augusztus 20-a körül viszont egyébként is sokan keresik fel a várat.
A program főként a castingra, az ostromra, az 1552-es eseményekre épül, ezt egészítik ki zenével táncszínházzal. A várjáték kedden ér véget.

Részletes program itt.

Kiállítások, koncertek, filmvetítés, felolvasások és még számtalan program négy nap alatt az I. Gárdonyi Géza Irodalmi Fesztiválon. Nemcsak Gárdonyit, az életművét, hanem az olvasást, a magyar irodalmat is népszerűsítette a fesztivál.

Gyermekszínpadi előadások, irodalmi vártúra, vitézi próba és kreatív foglalkozások – ezzel kezdődött múlt héten az I. Gárdonyi Géza Irodalmi Fesztivál. Az első napon nyílt meg az Arcon formált világkép című időszaki kiállítás, amely Hatvany Lajost mutatja be, halálának 50. évfordulójára készült.
Felavatták a Gárdonyi kuckót is, itt játékokkal teszik kézzelfoghatóvá Gárdonyit, az életmű legfontosabb üzeneteit.
A fesztiválon kétnapos tanácskozást tartottak az irodalmi emlékházak képviselői, ehhez kapcsolódva kiállítás is nyílt a Zsinagóga Galériában. Szombat délelőtt a novellista Gárdonyit egriek mutatták be egymásnak. Kedvenc novelláikból olvastak föl részleteket. Bródy Sándor, aki hosszú időn keresztül volt Gárdonyi barátja, szintén 150 éve született. Rá a Születtem Egerben, amire büszke vagyok című kiállítással emlékeztek. a könyvtárban.Több gyerekkoncert is volt, óriási sikert aratott az Alma együttes.Dés László koncertjén jazz improvizációk hangzottak el Gárdonyi műveire. A négy nap alatt a városban bárhol találkozhattunk portyázó törökökkel vagy várvédő egriekkel. A fesztivál két utolsó napján idén is újrajátszották az ostromot.

-

Fáklyával végigjárni a kazamatát romantikus. A vármúzeum a középkori hangulatot szerette volna visszaadni ezzel a programmal. Másrészt praktikus oka is volt annak, hogy garantált programmá tették a fáklyás kazamatavezetést. Igény volt arra, hogy hétvégén tovább tartson nyitva a vár, a turisták naplemente után, a hőség elmúltával, strandolás után is meg tudják nézni a kazamatákat. Július elejétől augusztus végéig minden hétvégi napon két csoportot is indítanak.

Villogás, csatazaj, robbanások, életre kel Bornemissza tüzes kereke – ez az első, amivel a kazamatában találkozik a látogató. A Setét-kapu kötötte össze a külső és a belső várat. Csak a XIX. században falazták be az átjárót.
A földszinti kaszárnyatermeket föld takarta, ez védelmet jelentett a támadások idején. Itt van a kőtár, itt őrzik például az egykori székesegyház maradványait.
Villogás, csatazaj, robbanások, életre kel Bornemissza tüzes kereke – ez az első, amivel a kazamatában találkozik a látogató. A Setét-kapu kötötte össze a külső és a belső várat. Csak a XIX. században falazták be az átjárót.
A földszinti kaszárnyatermeket is föld takarta, ez védelmet jelentett a támadások idején. Itt van a kőtár, itt őrzik például az egykori székesegyház maradványait.
A kazamatarendszer összekötötte a bástyákat, aknafigyelésre is használták. A szűk folyosók, a csigalépcsők fáklyafénynél sejtelmesebbek. Egy kicsit a középkori hangulatot is visszahozzák. Évek óta minden nyáron garantált, vagyis állandó programként hirdeti meg a fáklyás kazamatavezetést a vármúzeum. Július 4-től augusztus 24-ig minden csütörtök, péntek és szombat este 8-kor és 9-kor indul ilyen vezetés.

Lobbikiállítás – így nevezte Lassányi Gábor, a Magyar Régész Szövetség elnöke a várban megnyílt tárlatot. A vándorkiállításon az elmúlt másfél évtized olyan régészeti leleteit, tárgyait mutatják be, amelyek a nagyberuházásokat megelőző ásatásokon bukkantak elő. Készítésekor, tavaly figyelemfelhívásnak szánták a kiállítást, a politikusoknak kívánták bemutatni, hogy milyen örökség sorsáról döntenek. Szerintük az örökségvédelmi törvénynek olyannak kellene lennie, hogy a beruházások támogatása mellett a régészeti értékeket is meg tudják óvni.

A Kurul dobosok bemutatójával kezdődött a vár udvarán a Megmentett örökség című kiállítás megnyitója, majd a Dobó-bástyában folytatódott. A tárlatot a Magyar Régész Szövetség és a Magyar Vidéki Múzeumok Szövetsége közösen szervezte. Berecz Mátyás, a múzeum megbízott igazgatója azt mondta: a kiállítás egy összegzés, az elmúlt 15 év nagyberuházásain előkerült tárgyakon keresztül reprezentálják a leletmentő tevékenységet.
Gál Judit, a kulturális bizottság elnöke azt hangsúlyozta: Eger híres arról, hogy a múlt határozza meg a város életét.
Lassányi Gábor, a Magyar Régész Szövetség elnöke, a kiállítás kurátora arról beszélt, hogy ez egy figyelemfelhívó kiállításnak készült, vagy más szóval: lobbikiállításnak. Az volt a céljuk, hogy felhívják a politikusok figyelmét arra: milyen örökség sorsáról döntenek. Tavaly tavasszal született a kiállítás, amikor sok változás érte az örökségvédelmi munkát – mondta Lassányi. 2011 novemberében a parlament megváltoztatta az örökségvédelmi törvényt, még pedig úgy, hogy szigorú költség- és időhatárok közé szorította a nagy állami beruházásokat megelőző régészeti feltárásokat.
Először a Parlamentben mutatták be az anyagot, a vándorkiállítás minden fontos városba eljut. Egerben szeptember 8-áig látható. A bemutatott tárgyak, rajzok, fotók 8 ezer év történelméről adnak áttekintést, a Kárpát-medence első telepeseitől a török hódoltság koráig. Látható itt bronzból készült hun áldozóüst, tatárjárás kori kincslelet, honfoglalás kori ezüstveretek. A Dobó István Vármúzeum saját anyagaival is kiegészítette a kiállítást; szarmata temetők válogatott anyagával, valamint a Füzesabony, Guba-kúti újkőkori település tárgyaival.

Három turnusban fogadják a történelem és a vár, a hadtörténet iránt érdeklődő gyerekeket az egri várban. A vártábor lassan felnőtt korba lép, 17 éve szervezték meg az elsőt.

A vártábort már 17. éve, minden nyáron megszervezik. Nem csak a várban, annak történetében válnak bennfentesekké a gyerekek, foglalkoznak azzal is, hogyan éltek régen az emberek, és minden évben téma Gárdonyi. Íjászat, számháború, kardozás – ez az, ami a fiúkat vonzza. Nem véletlen, hogy közülük sokkal többen jelentkeztek a vártáborba. A tábor egy hete alatt ismerkednek mesterségekkel, népi játékokkal, megnézik a vár időszaki kiállításait, fáklyával a kazamatát. Próbát tesznek, és az utolsó tábori napon vitézzé avatják őket.

Egy magángyűjtő, Péterváry István gyűjteményét mutatja be a Dobó István Vármúzeum. A Dobó-bástyában több mint 300 fegyver, műtárgy látható. Ennek a kiállításnak volt előzménye: 2005-ben már nyílt egy hasonló tárlat a várban a gyűjtő anyagából.

Érdemes megismételni a 2005-ös kiállítást – így látta a vármúzeum. A most megnyílt tárlat nem egyszerű újranyitása a nyolc évvel ezelőttinek, új darabokkal is gyarapodott a gyűjtemény – mondta Berecz Mátyás megbízott igazgató. Ilyen például egy zászló Rákóczi újratemetéséről, Tárkányi Béla díszszablyája, és azok az iratok, amelyek Guyon Richard, Bem József és Kmety György török szolgálatba állását igazolták. A várnak pedig – az igazgató szerint – szinte kötelessége a hadtörténettel, fegyverekkel foglalkozni.
Habis László polgármester szerint némelyik fegyvernek szimbolikus jelentősége van, ilyen Egerben Dobó kardja, amely az ég felé emelkedik, az egri csillagokra mutat. Fontosnak tartja, hogy a fiatalok megismerkedhessenek a múlt fegyvereivel, és a jövőbe tudjanak tekinteni, amikor a múlt értékeit nézik.
A fegyver az egyrészt a technikai fejlesztés csodája, másrészt ékszer, megmutatkozik benne a régen élt emberek gondolkodás- és hiedelemvilága, művészete; a férfiasság szimbóluma is volt – emelte ki dr. Kedves Gyula hadtörténész. Azokkal a fegyverekkel, amelyeket a gyűjtők keresnek, a régi emberek többnyire hivalkodtak, a gazdagságukat, elsőségüket mutatták. A Dobó-bástyában nyílt kiállításon háromszáz műtárgy látható Péterváry István gyűjteményéből. A 17. századtól végig lehet követni a fegyverek fejlődését.A kiállítás a hadtörténész szerint kiváló oktatási segédanyag, de a hadtörténetben elmélyültebb látogatóknak is tartogat újat. Pozitívumként emelte ki, hogy a múzeum és a magángyűjtő együtt gondolkozott, és együtt hozott létre egy kiállítást. Ebben szerinte a vidéki múzeumok élen járnak. A történelem mindig hadtörténelem – ez a gyűjtő, Péterváry István mottója.

-

A Népművészet Mestere címmel kitüntetett Heves megyei kézművesek anyagából nyílt kiállítás a Dobó István Vármúzeumban. A tárlaton tizennyolc mester munkái láthatóak.

Heves és Gyöngyös után Egerben, a Dobó István Vármúzeumban is megnyílt a Mesterek üzenete című vándorkiállítás, mely a Népművészet Mestere címet kapott megyei kézműveseket és munkáit mutatja be. Az állami kitüntetést 1953 óta adják át táncos, énekes, hangszeres zenész, mesemondó és tárgyalkotó kategóriában. A megyéből eddig tizennyolc mester részesült ebben az elismerésben, ketten énekesek, a többiek tárgyalkotó kézművesek. A kiállítás ezeknek az itt élt vagy ma is élő mestereknek az örökségét tárja a nézők elé.
A szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékére 2008-ban került fel a Népművészet Mestere díj kitüntetettjeinek tudása és tevékenysége.
A kiállítás június 30-áig látható a Dobó István Vármúzeumban.

-

Hivatalosan is megkezdődött a Gárdonyi-emlékév. Több mint száz programmal emlékeznek Gárdonyi Géza születésének 150. évfordulójára. Az emlékév A láthatatlan ember arcai című kiállítással nyílt meg.

A Dobó István Vármúzeum megalakulása óta gondot fordít a Gárdonyi-kultusz ápolására – mondta Rémiás Tibor, a múzeum vezetője. Eddig is több, Gárdonyihoz kötődő hagyományos programja volt a múzeumnak. Most, az emlékévben több mint száz programmal emlékeznek az egri remetére. Az év jelmondata: Tollal a csillagokig. Nemcsak Gárdonyit, az olvasást is népszerűsíteni kívánják. Az emlékév fővédnöke L. Simon László kultúráért felelős államtitkár lesz. A programok összehangolásában, megalkotásában részt vesz Eger mellett Gárdony és a Petőfi Irodalmi Múzeum. Konferenciák, szakmai és pedagógiai programok, vetélkedők, színházi előadások, kulturális attrakciók várnak az érdeklődőkre. Irodalmi fesztivált terveznek, fesztiválsátrat építenek – ismertette a programokat részletesen Szalainé Király Júlia irodalomtörténész.
Felújítják Gárdonyi sírját, a Gárdonyi-kertet, kezdeményezik, hogy a Felsővárost Gárdonyiról nevezzék el.
A 460 évvel ezelőtti várvédelem beemelte Egert a köztudatba, hogy ez így is maradt, Gárdonyinak köszönhető – mondta Habis László polgármester. A Petőfi Irodalmi Múzeum tavaly ősztől folyamatosan foglalkozik Gárdonyival, segíteni fognak abban is, hogy A láthatatlan ember arcai című kiállítást több helyen is bemutassák – jelentette be E. Csorba Csilla főigazgató. A láthatatlan ember arcai című kiállítást 2011 novemberében készítette a Petőfi Irodalmi Múzeum és a Dobó István Vármúzeum. Nyolc témát dolgoz fel a tárlat, a történelmi regényeket, az író titkos világát, novelláinak, meséinek sajátosságait, életművének szintézisét. Interaktív elemek segítenek abban, hogy a látogatók Gárdonyi műhelyében érezhessék magukat. A kiállítás az író halálának 90. évfordulójára nyílt meg a gótikus püspöki palotában, de ezzel kezdődött a Gárdonyi-emlékév is. A tárlat jövőre vándorútra indul.

Október 17-e fontos dátum az egri vár életében. 1552-ben ezen a napon kezdte meg a sikertelen ostrom után a török sereg az elvonulást a vár alól. Erre emlékezve rendezik meg évente az Egri Vár Napját, melyen színes programokkal várták az érdeklődőket. Ingyenesen volt látogatható több kiállítás, feltárultak a vár azon részei is, amelyek év közben zárva vannak a nagyközönség előtt.

A mintegy kétezer fős várvédő sereg 1552 őszén Dobó István várkapitány vezetésével sikeresen szállt szembe a hódító törökök csaknem 70 ezres seregével. Az ostromlók október 17-én vonultak el a vár falai alól, ezért ünneplik ezen a napon az Egri Vár Napját. A hős várvédőkre emlékező rendezvényt immár tizedik alkalommal hirdette meg a Dobó István Vármúzeum, elsősorban a diákok számára. A kezdeményezéshez több iskola is csatlakozott. Idén a történelmi előadások mellett zoknicsata, ágyúles totó, bábelőadás, történelmi játszóház szerepelt a programban. A napot kézművesek vására , fegyver és haditorna bemutató tette érdekessé. Kinyitotta kapuit a restaurátor műhely is. A Baktai úti épületben fém, fa, textil és kerámiatárgyak eredeti állapotba való visszaállítása zajlik.
Csak ezen a napon volt látogatható Imre király sírboltja és a Török-kert, valamint az eredeti Hoefnagel metszet a Dobó-bástyában. Ingyenesen volt megtekinthető „Az egri vár története”, az Egri Képtár, a Börtönkiállítás, a „Kisváros a felhők fölött” című időszakos tárlat, valamint a Heves Megyei Palócok Kiállítása.

A vártábor résztvevői vonultak fel fáklyákkal, őrtüzeket gyújtottak a vár több pontján. A történelmi hősökre emlékeztek, és az olimpia tiszteletére égtek a fáklyák.

A Dobó térre vonultak a várból a gyerekek, a volt vártáborosok a Vitézlő Oskola felvezetésével. A város főterén Rázsi Botond alpolgármester és dr. Rémiás Tibor, a vár igazgatója gyújtotta meg a fáklyákat. A menet azonnal vissza is indult. A vár több pontján is őrtüzeket gyújtottak. A Zászlódombon sorakoztak fel a vártáborosok. Őket egy hónappal ezelőtt – a próbák teljesítése után – vitézzé avatták, nemcsak az ehhez szükséges próbákat teljesítették, hanem a történelmi olimpia valamennyi feladatát.

Öröm látni azt, hogy milyen sok embert vonz ez az esemény – mondta Rázsi Botond alpolgármester. Szerinte hősnek lenni régen kemény feladat volt, és akár az életét is kellett áldoznia a hazáért az embernek. Úgy véli: ma is válhatunk hőssé, csak felül kell emelkedni a félelmünkön, és erőn felül kell teljesíteni. Mai hősök az olimpikonok is – mondta az alpolgármester -, akik a csapatért, a hazájukért állnak helyt. Dr. Rémiás Tibor, a vár igazgatója a vártáborról beszélt. 17 éve rendezi meg ezt a tábort a vár, ez alatt az idő alatt kétezer gyerek fordult meg itt.
A Zászlódombon esküt tettek az apródok. Majd az esküt ágyúlövéssel pecsételték meg.

Július elejétől augusztus végéig minden hétvégén fáklyával is megtekinthető az egri vár kazamatája. A csoportok este 8-kor és 9-kor indulnak.

Nemcsak romantikus, hanem praktikus is a fáklyás kazamatalátogatás. A vármúzeum dolgozói azt tapasztalták, hogy a nyári nagy hőségben kevesen vállalkoznak vártúrára. Este viszont – mondjuk strandolás után – szívesen szétnéznek. Erre az ötletre épül a vár garantált programja, a fáklyás kazamatavezetés. Hat éve minden nyáron látogatható így a kazamata. A Setét kapuban Bornemissza Gergely tüzes kerekét mutatják be. Az aknafigyelő folyosón pedig azt, hogy hogyan jelzett a borsó a dobon, ha ásni kezdtek a törökök. Július elejétől augusztus végéig minden hétvégén indítanak csoportokat, naponta kettőt is: nyolckor és kilenckor.

Vitézi avatással ért véget a vártábor első turnusa. Idén egy kiállítás és egy esemény köré építették a programot: az egyik a vár ostromának 460. évfordulója, a másik pedig a polgárosodó Egert bemutató Kisváros a felhők fölött tárlat.

1996 óta minden nyáron szervez tábort a vármúzeum és a várbaráti kör. Idén három turnusban 22-25 gyerek pihen és tanul a vártáborban. Szerencsére ez a tanulás más, mint amit az iskolában megszoktak a gyerekek. Sok a visszatérő gyerek, van olyan közöttük, aki már hat éve rendszeresen jár ebbe a táborba.
Volt a héten interaktív játék a történeti kiállításon, megismerkedtek többek között a Kisváros a felhők fölött tárlattal, a XVI. század fegyvereivel, rendeztek középkori olimpiát. Az utolsó nap vitézi próbát tettek, aki kiállta, vitézzé avatták.

Dobó István végrendelete lesz az éjszakai vendég a várban szombaton. A testamentum 81 éve, amióta megtalálták, még nem volt Egerben. A Dobó István Vármúzeum a Múzeumok Éjszakáján öt órától hajnal 1-ig várja programokkal az érdeklődőket.

Budapesten 102, a fővároson kívül 170 helyszínen lesznek programok a Múzeumok Éjszakáján. Idén öt órától lehet ingyen belépni a várba, hattól már az Egri Obsitos Zenekar játszik a déli kapunál. Hét órától az Egri csillagok és a valóság című előadás hangzik el. Nyitva lesz a Buttler-ház, ahol a műemléki könyvtár tekinthető meg. Fellép több néptánccsoport, idén is lesz fáklyás felvonulás, és – a hagyományokhoz híven – csatlakozik Eger a Kárpát-medencei Tűzugrás Fesztiválhoz. Kiállítás mutatja be Márai Sándor életművét. Olyan iratot állítanak ki a Múzeumok Éjszakáján, amelynek tulajdonképpen itt van a helye – mondta dr. Rémiás Tibor, a Heves Megyei Múzeumi Szervezet igazgatója. Ez az irat Dobó István végrendelete. 1931-ben került elő, még soha nem volt Egerben.
A Dobó István Vármúzeum idén ünnepli az ostrom 460. évfordulóját. Középiskolásoknak retorika-pályázatot hirdetnek. A pályaműveket szeptember közepéig várják, a győztes október 17-én, a vár napján előadhatja a beszédet. Az Egriek, vitézek, végeknek tüköri országos versenyre 27 csapat jelentkezett, tíz csapat jutott a szeptemberi döntőbe.

-

Idén ünnepeljük az egri vár 1552-es diadalának 460. évfordulóját. A jubileumra számos programmal, így új múzeumpedagógiai foglalkozásokkal, stratégiai játékkal, országos vetélkedővel emlékezik a Dobó István Vármúzeum. A Múzeumok Éjszakáján, amelyet idén június 16-án rendeznek meg, bemutatják Dobó István végrendeletét, megemlékeznek az Egri csillagok című film rendezőjéről, a 100 éve született Várkonyi Zoltánról, és előadással idézik fel a dicsőséges ostrom 38 napját- hangzott el a vármúzeum múzeumpedagógiai információs napján.

Nevelési és közoktatási intézmények vezetőit és pedagógusait várták a Buttler-házba a Dobó István Vármúzeum munkatársai, hogy megismertessék aktuális programjaikat, múzeumpedagógiai foglalkozásaikat. Dr. Veres Gábor megyei koordinátor a Szentendrén működő Múzeumi Oktatási és Képzési Központ pedagógusoknak meghirdetett ingyenes képzéséről tájékoztatta a részvevőket, majd Szalayné Király Júlia muzeológus számolt be arról, hogy október 17-től Gárdonyi emlékév indul, az író halálának 90. és születésének 150. évfordulója alkalmából. Megemlítette, hogy az olvasás megszerettetésére július 9-től Olvasótábor indul.
Gyermeknap alkalmából izgalmas programok várják a családokat. A rendezvényt május 26-án, szombaton tartják.
Az egri vár 1552-es diadalának 460. évfordulójára stratégiai játékkal idézik fel az ostrom 38 napját, a XVI-XVII. századi török életmódot, így az ételeket, öltözetet, lakáskultúrát pedig múzeumpedagógiai foglalkozás keretében mutatják be.

A Dobó István Vármúzeum különleges kiállítással várja a látogatókat: a polgári lét tárgyi emlékeiből válogatva bemutatják az egri polgárság útjának legfőbb állomásait.

Két évszázadnyi egri polgári lét tárgyai láthatóak a Dobó-bástya időszaki kiállítótermében a “Kisváros a felhők fölött – Eger a polgárosodás útján” címmel nyílt kiállításon.
A kiállítást a Dr. Löffler Erzsébet, az Érseki Gyűjteményi Központ igazgatója nyitotta meg.
Az egri polgárosodás életét bemutató tárgyakat különböző tematika szerint válogatták össze: láthatóak a szőlő- és bor kultúra eszközei, a céhes élet emlékei, ízelítőt kapunk a a fertálymesterek és a hóstyák lakosságának világából, megjelennek az urbanizáció kellékei is, de emellett ruhák, hétköznapi tárgyak is helyet kaptak a kiállításon.
A Heves megyei Múzeumi Szervezet a Nemzeti Kulturális Alap meghívásos pályázatán vett részt és az elnyert 9 millió forintból valósult meg a tárlat. A kiállítás jövő év március 17-éig látható.