Komoly problémákat okoz országszerte az olcsó külföldi bor, sokan ugyanis inkább ezt veszik, nem a helyi termelők szőlőjét. Ezt próbálja kivédeni a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa. Az egri hegyközség választmánya ehhez kapcsolódva tárgyalta a felső-magyarországi földrajzi jelzésű bor termékleírását. A termőterületet Mogyoródig terjesztenék ki, így több megyében dolgozhatják majd fel az itt termett szőlőt.

A szüretről és az olasz importborok visszaszorításának lehetőségeiről tárgyalt a hegyközség választmánya. Nem volt könnyű év, 7-9 permetezésen vannak túl a termelők, az elmúlt napok csapadékos időjárása miatt pedig megállt az érés; gond lehet a rothadékony fajtákkal – mondta Tarsoly József hegybíró. A borvidéken, 5300 hektáron 400-420 ezer mázsa szőlő terem, szeretnék, ha piaca is lenne a szőlőnek. Idén problémát okozott a nagyon olcsó, 34 eurocentes olasz bor megjelenése.
Pál Sándor, a hegyközségi tanács elnöke szerint 3 millió hektoliter bor készül idén, 2 millió hektó készleten van a pincékben. Olaszországnak Magyarország lett az első negyedévben a legnagyobb borimportőre, ez nyilván a magyar termelők rovására ment – fogalmazott az elnök. A belföldi borforgalom minimum húsz százalékkal csökkent. Erre megoldásként a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa az asztali boroknál kötelezővé tette a literenként 30 forintba kerülő ellenőrző jegyet. Ezzel azt szeretnék elérni, hogy a szőlőárakat ne befolyásolja az olcsó külföldi bor.
A hegyközség választmánya tárgyalta a felső-magyarországi földrajzi jelzésű bor termékleírásának módosítását is. Kiterjesztenék a területet Mogyoródig, és mivel a szomszédos megyékben feldolgozhatják az itt termett szőlőt, a Nyírségtől Csongrádig, Bács-Kiskuntól a Balatonig lehetne felső-magyarországi asztali bort készíteni. Az itt élő termelőknek ez azt jelenti, hogy valószínűleg értékesíteni tudják a szőlőjüket.