A farkasokról tartottak előadást, és ezeket a nagyragadozókat mutatta be egy kiállítás is a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság felsőtárkányi oktatóközpontjában. A Bükkben élő farkasokról megtudtuk: utoljára január elején mutatkozott egyikük Bélapátfalva környékén.
Ahol farkas él, kapcsolódik hozzá rege, monda, mítosz és mese. Róma alapításához is volt közük, az ázsiai mitológiában a megmentő szerepét kapta, az indiánoknál vezető. A középkorban romlott meg a nagyragadozó és az ember viszonya, amikor az ember behatolt a farkas élőhelyére. Célzottan is vadászták, és a tudatlanság is hozzájárult ahhoz, hogy a farkasállomány a töredékére csökkent – hangzott el Gombkötő Péter zoológus előadásában.
Tavaly nyáron a Bükkben újra feltűnt a farkas.
Az most már biztos, hogy nem egy példányról van szó, párhuzamos nyomsorokat találtak. Utoljára január elején látták az egyik példányt.
Sárosi Eleonóra képei – amelyeket kiállítottak az oktatóközpontban – is segítettek abban, hogy közelebb kerüljön a hallgatósághoz a farkas. Ő úgy látja: együtt lehet élni a ragadozóval, mint Litvániában is teszik, képein megpróbálja a farkas több arcát megmutatni.
A Farkas – fekete vagy fehér című kiállítás március 6-áig látható a felsőtárkányi oktatóközpontban.
