Közel 240 tárgy, fénykép és dokumentum segítségével mutatja be az egri szőlő- és borkultúra örökségét a Dobó István Vármúzeum kiállítása. A tárlat a szőlőművelés eszközeitől a borhoz kapcsolódó mesterségeken át az Egri Bikavér és az Egri Csillag történetéig vezeti a látogatókat.
Eger története évszázadok óta összefonódik a szőlővel és a borral. A műveléshez szükséges tudás, a pincék világa és a szüret hagyományai nemzedékeken keresztül alakították a város mindennapjait. Ezt az örökséget járja körül a Dobó István Vármúzeum tárlata, amely két kiállítótérben, több tudományterület eredményeire építve mutatja be az egri borkultúrát.
Császi Irén néprajzkutató, főmuzeológus, a kiállítás kurátora elmondta: a munka előzménye 2021-re nyúlik vissza. A múzeum munkatársai ekkor kezdték kiválogatni a gyűjteményekből a szőlőműveléshez és a bortermeléshez kapcsolódó emlékeket. A régészeti, történeti, néprajzi, irodalomtörténeti és iparművészeti anyagból először virtuális kiállítás született, amely animációval és játékos elemekkel a fiatalabb korosztályokat is megszólította.
A kurátor felidézte: a kezdeményezés 2021-ben az év virtuális kiállítása elismerést is elnyerte. A siker után fogalmazódott meg az igény arra, hogy a gazdag gyűjteményt a közönség személyesen is megismerhesse. Az előkészítésben hat muzeológus mellett egyetemi szakemberek és restaurátorok is részt vettek.
A tárlat végigköveti a szőlőművelés éves munkafolyamatait, bemutatja a termőhelyeket, a szőlőhegyek keresztjeit és szobrait, valamint a szüret, a pincék és a borkereskedelem világát. Helyet kaptak a borászathoz kötődő mesterségek, köztük a kádárok és a fazekasok munkái is. Az irodalomtörténeti rész Gárdonyi borának történetét és a Göre-könyvek jellegzetes alakjait idézi fel, a bemutató pedig az Egri Bikavér és az Egri Csillag történetén keresztül jut el a jelenig. A Média Eger által készített filmben pedig borászok és szőlőtermelők beszélnek hivatásukról.
A kiállítás létrehozásában a helyi közösség is szerepet vállalt. Novákné Mlakár Zsófia, a Dobó István Vármúzeum igazgatója hangsúlyozta: fontos céljuk volt, hogy Eger és Heves vármegye lakói közelebb kerüljenek az intézményhez, és maguk is részeseivé váljanak a közös múlt bemutatásának. A magántulajdonból kölcsönzött tárgyak mellett a középiskolásoknak meghirdetett alkotói pályázat is ezt szolgálta.
Az igazgató szerint a tárlat a turisták mellett azokhoz is szól, akik saját családjuk, városuk történetét szeretnék felidézni vagy új részletekkel gazdagítani. A kiállításhoz kurátori és meghívott vendégek által vezetett tárlatvezetéseket, továbbá borkóstolókat és borsétákat is terveznek.
Vágner Ákos polgármester a megnyitón arról beszélt, hogy a bemutatott emlékek azt a tudást és életformát őrzik, amely hozzájárult Eger mai arculatának kialakulásához. Különösen fontosnak nevezte a fiatalok bevonását, hogy az egri borvidék és az Egri Bikavér számukra is a város történetéhez és kultúrájához kapcsolódjon.
Dr. Sári Zsolt a közgyűjteményekért és örökségvédelemért felelős államtitkár személyes egri emlékeit is felidézte: a Gárdonyi Géza Gimnáziumban tanult, néprajzi érdeklődésének elindításában pedig a múzeumnak is szerepe volt. Beszédében kiemelte, hogy a tárlat a szőlő és a bor köré rendezve tárja fel a város gazdaság- és társadalomtörténetét.
