1950. július 19-én nyitották meg a hírhedt recski kényszermunkatábort. Hároméves fennállása alatt mintegy kétezer politikai fogoly raboskodott és dolgozott a közeli kőbányában embertelen körülmények között. A magyar gulágot Sztálin halála után zárták be 1953 szeptemberében, létezéséről azonban az 1980-as évek végéig szinte alig lehetett tudni. M. Kiss Sándor Széchenyi-díjas történészt (1943-2025) a II. világháború alatti magyar ellenállás kutatása vezette Recskig. Számos egykori internálttal készített interjút. Többek között az ő feltáró munkájának köszönhető, hogy a nemzeti emlékezetbe is bekerült a tábor története.
Munkatársaink, Gál Tamás és Bilku Krisztián kisfilmje M. Kiss Sándor megrázó visszaemlékezésén keresztül mutatja be azt, hogy vajon mi vezethetett egy fővárosi történészt a mátrai faluig.
