A gazdák szerint 6-700 milliméternyi csapadék hiányzik a földekről a vármegyében, ami a több évre visszanyúló aszályok következménye. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara tájékoztatása szerint a felső 20-40 centiméteres talajréteg több helyen erősen kiszáradt. A májusi aszály után a hétfői eső az utolsó pillanatban érkezett, ami javíthatja a termések méretét, hosszabb távon viszont vízvisszatartó gazdálkodással és korszerű öntözőrendszerekkel lehetne védekezni a szárazság ellen.
Májusi aszály – A hétfői eső csak rövid megkönnyebbülést hozott, kihívások előtt állnak a termelők
Egy évnyi csapadék hiányzik a talajból a vármegyei földeken
A pillanatnyi megkönnyebbülést hozó hétfői eső a hosszú távú problémákat nem oldotta meg.
Évszázados aszálynak lehetünk tanúi, 600-700 milliliternyi csapadék hiányzik a talajból a vármegyében. Az április óta tartó csapadékhiány miatt a Nemzeti Agrárgazdasági Kamra tájékoztatása szerint a felső 20-40 centiméteres talajréteg több helyen erősen kiszáradt.
Az utolsó pillanatban érkezett a hétfői eső, ami csak ideiglenes megkönnyebbülést hozott a vármegyei termelőknek. Javíthatja ugyan a termések méretét, az altalajból hiányzó csapadék visszapótlásához azonban folyamatos vízborítással kellene ellátni a földeket.
Visszatérő probléma az aszály Nagy László Kerecsend melletti 15 hektáros kajsziültetvényén, ahol a kiszáradás miatt több gyümölcsfát is ki kellett vágni.
,,Mondhatni, hogy 24. órában jött a csapadék, mert erősen száradófélben voltak, szinte fonnyadt már a kajszi az ültetvény egészét illetően. Az én területem szerencsére ezt részben átvészelte, mert én körülbelül olyan 150 hekto (szerk. liter) vizet kihordtam utánfutóval, legalább azért, hogy túlélje a szárazságot.”
Komoly károkat okoznak a túlszaporodott vadak is, jellemzően a fiatal fák rügyeit dézsmálják meg, amíg az erdőkben nem találnak megfelelő élelmet, de a június derekán érkező csapadék is problémát jelenthet a kajszinak, a kifejlett, érett gyümölcs könnyen megrepedhet a víz hatására.
A szőlősgazdákat is kihívások elé állítja az évek óta tartó aszály, a hőségnapok hatására leginkább a mélyrétegben lévő vizek párolognak ki. Az 5200 hektárnyi Egri Borvidéken még nem jelentkeztek az aszálytünetek, az elmúlt hetekben elindult a fürtképződés, az ültetvények a virágzás fázisában tartanak. Farkas László, az Egri Borvidék Hegyközségi Tanácsának elnöke szerint a szőlő és a gyümölcsültetvények jól tűrik a szárazságot, a szőlő kondícióját talajmunkákkal ás tápanyag- utánpótlással lehet erősíteni.
„A két ütemben érkezett, szűk harminc milliméternyi csapadékkal gyakorlatilag egy jó hónapig el tud lenni a szőlő. Azt követően viszont biztos nagy szüksége lenne a fejlődéshez, majd augusztus környékén a cukorképződéshez a csapadékra.”
Az aranyszínű sárgaság miatt górcső alá kerültek a nem művelt ültetvények, a Kabóca elleni hatékonyabb védekezés érdekében csökkenhet a borvidék területe, a kabócák irtásával azonban a gazdasági kár elkerülhető – tette hozzá Farkas László.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Heves Vármegyei Szervezetének tájékoztatása szerint a májusi időjárás kihívás elé állította a termelőket, az aszály kisebb termést és a fiatal ültetvények fejlődésének visszaesését okozta, a mennyiségi veszteséget a hétfőn lehullott csapadék mérsékelheti.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzése szerint a hét további részében hullámzó hidegfront hozhat lokális felhőszakadásokat, zivatarokat a térségben.
