Eger is lehet Európa Kulturális Fővárosa

Az Európa Kulturális Fővárosa címet kiválasztott város viselheti, egy hazánkból és egy az Egyesült Királyságból. Szeptemberben hirdetik ki a pályázatot, az első forduló 2017 nyarán lesz, a végső kiválasztás pedig 2018 második felében- hangzott el a témáról tartott fórumon a Városházán. Habis László polgármester hangsúlyozta: meg kell találni a lehetőségeket a múlt értékeinek, a jelen aktualitásainak és a jövő lehetőségeinek összekapcsolására.

fotó: Vozáry Róbert

fotó: Vozáry Róbert

Április elején az Európa Kulturális Fővárosa pályázatról tartottak tanácskozást a Városházán, ahol elhangzott: a pályázat előkészítésében és megalkotásában számítanak a civilekre, kulturális szakemberekre, hivatali dolgozókra, vállalkozókra is, a fórumra is igyekeztek széles körből invitálni a résztvevőket. Martonné adler Ildikó alpolgármester kiemelte, hogy hosszú távú célokban, több évre szóló programokban kell gondolkodni. Szerinte a pályázattal nincs veszteni valója a városnak, ugyanakkor jelentősen növelheti Eger nemzetközi ismertségét. A felszólalók közül többen kiemelték a pályázattal kapcsolatos kommunikáció fontosságát, a fiatalok és önkéntesek bevonását. A javaslatok között szerepelt kortárs művészeti galéria létrehozása, kézműves, kórus- és kamarafesztivál, valamint művésztelepek szervezése, de a kisebb közösségi terek szobrokkal, kutakkal való csinosítása is. Többen hangsúlyozták az összefogás fontosságát, az inkább kisebb volumenű, de megvalósítható pályázat megalkotását és a pontos költségtervezést.

A TV Eger közéleti-kulturális magazinműsorában, a Stúdióban Habis László polgármester úgy fogalmazott: meggyőződése, hogy az elmúlt évek városfejlesztése egy olyan alap, amelyre lehet építkezni. A kulturális főváros elnevezés egy összefoglaló cím, ugyanis szól arról, milyen egy város oktatása, az iskolaváros jelleg hogyan érvényesül, a kutatásról, Eger egyetemi város jellegéről, a környezetvédelemről, arról, hogy hogyan védjük az épített és a természetes környezeti értékeinket, de szól nyilván a város fejlesztéséről is. Fontos szerepet kap a helyi társadalom, az összefogás, az együttgondolkodás, hiszen ez az ügy össze kell, hogy kösse a városlakókat. Egy ilyen nagymértékű program tudatos városfejlesztésnek lehet az eredménye. Hozzátette: a belváros rehabilitáció, a vár, az érseki palota a Líceum rekonstrukciója mind olyan építőkövei ennek a képzeletbeli épületnek, amelyek fontos értéket jelentenek, és egész Európában ismertté kell, hogy váljanak.

Martonné Adler Ildikó alpolgármester a műsorban mindehhez hozzáfűzte: nagyon bizakodó a pályázattal kapcsolatban, hiszen 2010-ben már a város ott volt a döntőben, és Eger ekkor lett a kultúra magyar fővárosa is. Az akkori értékeket együtt kell beépíteni a pályázatba a fejlesztések során született értékekkel. Munkacsoportok alakultak, a részvételi szándéknyilatkozatot már elküldték az Emberi Erőforrások Minisztériumához, s elkészítették a pályázati ütemtervet is. Kiemelte: egyetemes és európai értékeket kell közvetíteni, és ezen belül Eger értékeit kell kiemelni. Május végén Pécsett szervezi meg a minisztérium az Európa Kulturális Fővárosa szakmai nyitó konferenciáját, ahol Eger is képviselteti magát. Itt ismertetik a pályázat részleteit, mely után elkezdődhet a szakmai munka. Ebben minden egri véleményére, javaslatára, a közös gondolkodásban való részvételére számít a város vezetése. A 2023-as cím elnyerésére a hazai városok közül eddig Debrecen, Veszprém és Tokaj jelezte pályázási szándékát.