Egri leányka Európa legjobb fiatal tudósai között

Novák Blanka ott lehet az idei Nobel-díjak stockholmi átadási ceremóniáján is

Fotók: Vozáry Róbert

Fotók: Vozáry Róbert

Ha a most 18 éves egri Novák Blanka hosszú évtizedek múltán visszagondol az idei esztendőre, alighanem úgy értékeli majd, hogy 2018 nem csupán rendkívül mozgalmasra, de nagyon emlékezetesre és – ami ennél fontosabb – igencsak eredményesre sikeredett. A 27. Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Versenyen első helyezést ért el, ennek köszönhetően pedig szeptember közepén ott lehet az európai fiatal tudósok versengésének dublini döntőjében. Decemberben pedig azon a stockholmi ceremónián vehet részt, amelyen kiosztják az idei Nobel-díjakat. E jeles események mellett már-már eltörpülhet az a tény, hogy Blanka sikeresen leérettségizett, illetve felvételizett, így találkozásunkkor már, mint az Eszterházy Károly Egyetem első éves hallgatója beszélgetett velem.

– Azt tudom, hogy egy igen sajnálatos családi esemény motiválta abban, hogy a Lycium barbarum, más néven a goji bogyó fiziológiai hatásainak vizsgálatába fogjon. Ezzel a munkájával egyébként első helyezést ért el a 27. Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Versenyen. Az azonban nem világos, hogy miért éppen az ázsiai gyógyászatban ismert goji bogyóra esett a választása…

– Való igaz, hogy személyes okból kezdtem el a kutatást három esztendeje, ugyanis a keresztmamám több, nagyon súlyos betegséggel küzdött. Úgy gondoltam, hátha tudok valamilyen módon segíteni rajta. Ekkortájt került a kezembe egy könyv, amely az úgynevezett superfoodokról szólt, magyarán azokról a táplálékokról, táplálékkiegészítőkről, melyek az átlagosnál nagyobb arányban tartalmaznak például vitaminokat vagy éppen vasat. Ennek a kötetnek az első oldalán találkoztam a goji bogyóval, ami rögtön felkeltette az érdeklődésemet. Így aztán elkezdtem utánanézni, hogy a különféle tudományos publikációk miket írnak erről a különleges növényről, illetve, hogy eddig mely részeit vizsgálták a Lycium barbarumnak. A történet szomorú végkifejlete, hogy a keresztmamám tavaly elhunyt, és a halálát vélhetően egy olyan baktérium, a pseudomonas aeruginosa okozta, ami például a kemoterápia hatására legyengült immunrendszerű betegeket támadja meg. Erre pedig ez idő szerint nincs hatásos gyógymód.

– Azt a kivonatot, amit saját metódus alapján a goji bogyóból készített, pont az effajta baktériumokon teszteli. Milyen stádiumban van a munka?

– Jelenleg ott tartunk, hogy Budapesten, a Richter laboratóriumában zajlanak műszeres vizsgálatok, amelyek célja – többek között – kideríteni, hogy mely komponens/komponensek alakítja/alakítják ki az általam keresett hatást. A végső cél, hogy egy olyan gyógyszerhatású készítmény jöjjön létre, ami segíthet a beteg embereken.

290A5390– Ha már a Richtert említette… Nem titok, hogy ezen a cégen kívül többen segítik a munkáját. Kik ők?

– Dr. Murányi Zoltán, az Eszterházy Károly Egyetem Pedagógiai Intézetének főigazgatója, egyben a Kémia Tanszék tanára, illetve dr. Marschall Marianna az intézmény biológiai intézetéből. De persze, ott vannak volt iskolám, a Dobó István Gimnázium tanárnői, például Murányi Beáta és dr. Prokainé Hajnal Zsuzsanna.

–  Immáron Ön az Eszterházy Károly Egyetem első éves biológia–kémia szakos hallgatója. Érdekelne, miért éppen ezt az intézményt és a tanári hivatást választotta?

– Amikor elkezdtem a kutatásaimat, akkor erre a munkára az egyetemen kaptam lehetőséget. Az idők során dolgoztam mind a biológiai, mind pedig a kémiai intézetben. Amikor arról döntöttem, hogy hol tanulok tovább, nem pusztán ez nyomott sokat a latban, hanem az is, hogy megtetszett az intézmény légköre, hangulata. A tanítás mindig is közel állt hozzám. Úgy gondolom, azt a tudást és tapasztalatot, amire a jövőben szert teszek, tovább kell adnom a következő generációknak. Szóval a végső cél, hogy egyszer egyetemi tanárkért dolgozzak, de úgy, hogy közben a kutatást sem adom föl.

– A katedrától függetlenül is szeret szerepelni?

– Igen. Ezt bizonyítja, hogy a gimnáziumi évek alatt részt vettem ilyen-olyan megmérettetéseken, így például szépkiejtési versenyen.

– A tanulás és kutatás mellett a nyelvtanulás a hobbija – angolul nagyszerűen beszél, de nem lehetne eladni Önt sem kínaiul, sem spanyolul. Érdekli a film­készítés, ráadásul a Youtube-on vlogokban számol be az Önnel történtekről. Mindezt még felsorolni is sok.

– Számomra ez nem igazán megterhelő, hiszen a nyelvtanulás és a vlogolás tényleg hobbi. Spanyolból előbb-utóbb szeretném letenni a nyelvvizsgát. A filmkészítés is izgat, de úgy, hogy annak valamennyi mozzanatát- a szerkesztést és a vágást is beleértve- én végezném.

290A5600– Ennyi minden után valóságos felüdülés lehet a rendszeres edzés, ami szintén része a napjainak, nem különben a kutyáival való időtöltés. Merthogy nem is egy kutyája van.

– Három, ráadásul mind más-más méretű: ott van egy pici Yorkshire terrier, aztán egy közepes Bichon havanese, végül egy megtermett Berni pásztor. A velük való séta önmagában is jó kis mozgás, de ezen túlmenően külön is edzek. Az olvasás pedig ott van újabb kikapcsolódásként.

– Kanyarodjunk vissza a munkához. Szeptember 14–19. között várja Önt az írországi Dublin, ahol az európai fiatal tudósok versengésének döntőjére megy. Mi lesz ott a program? Egyáltalán: mi alapján döntik el, hogy ki kaphat díjat?

– Ez egy ötnapos konferencia, amelynek három napján mindnyájunknak lesz egy-egy standja, ahol kiállítjuk-bemutatjuk a kutatásainkat. Ezt megnézik a zsűri tagjai is, akik kérdéseket tesznek fel a munkánkról, majd a látottak-hallottak alapján pontoznak bennünket. Lesz egy olyan nap is, amikor a laikusok, úgymond az utca emberei jöhetnek oda a standhoz és ők is kérdezhetnek tőlünk. Végül a kapott pontszámok alapján dől el, hogy ki és milyen díjat érdemel ki.

290A5342– Bizonyosan érdekes lesz, bár számomra legalább ennyire izgalmasnak tűnik a stockholmi ünnepség, ahol testközelből figyelhetik az idei Nobel-díjak átadását, sőt – ha igaz, amit hallottam –, személyesen is találkozhat az újdonsült Nobel-díjasokkal…

– Én is biztosra veszem, hogy páratlan élmény lesz. Az esemény értékét emeli, hogy világszerte csak tízegynéhány fiatalnak adatik meg az a lehetőség, hogy ott legyen a legrangosabb tudományos elismerés átadási ceremóniáján, illetve, hogy találkozzon, esetleg szót válthasson azokkal, akik a saját területükön a legkiemelkedőbb eredményt érték el az utóbbi időben.

– Ilyenkor nem fordul meg a fejében, hogy – példának okáért a kutatásainak köszönhetően – egyszer nem „csak” vendégként, de díjazottként is ott lehet a svéd fővárosban?

– Ennyire ne szaladjunk előre. Nekem most az is bőven elég, hogy ilyen kiválóságok között lehetek. A többit meg majd meglátjuk…