Harmincéves a TV Eger!

Három évtized a közösség szolgálatában – 2. rész

Az Egri Magazin márciusi lapszámában a KTV Eger 1987-es megalakulásának hátterét tekintettük át Jónás Zoltánnal, a televízió akkori vezetőjével. Folytatjuk múltidézésünket, de ezúttal az 1988-as indulás érdekességeit vesszük sorra.  

137_5085_01.MP4_snapshot_00.02_[2018.02.26_16.04.39]– Érdekes, hogy az első adás felvételei között a legkorábbi 1987. december 17-én készült, amikor még valahol az Indiai-óceánon, egy konténerben utazott Európa felé a stúdió összes felszerelése, beleértve a kamerákat is.

– Azok az anyagok még nem az új U-MATIC, hanem Varga Endre SVHS kamerájával készültek, illetve miután minden megérkezett, idő volt az is, amíg összeszereltük, beüzemeltük, kitapasztaltuk és használni tudtuk ezeket a berendezéseket.

– És akkor még nem is beszéltünk a stábról. Valakinek üzemeltetnie is kellett a TV-t, még akkor is, ha kezdetben kísérleti jelleggel és havonta egyszer jelentkezett adással a KTV Eger.

– 1987 novemberében, a Népújságban riporter kerestetiket hirdettünk. Olyan fiatalokat vártunk, akik kedvet éreztek ehhez a munkához. Kamerapróbával egybekötött meghallgatást tartottunk az Ifjúsági Házban (ma Kepes Központ). Több mint 400 érdeklődő volt, a többfordulós válogató után végül 25 jelentkezővel vettük fel a kapcsolatot. Az első stáb itt és így született meg. Büszkén mondhatom, hogy már az első hónap után felkért bennünket a Magyar Televízió, hogy készítsünk anyagokat olyan országos műsorokba, mint például az Ablak vagy éppen a TeleSport.

– Az indulás sem volt mindennapi. Annak is van jelentősége, hogy 1988. február 1-jén, hétfőn, 18:01-kor indult el az első műsor.

– Akkoriban kábelen, három fejállomásról mentek a műsorok a városban. A kész adás kazettáját így három helyre kellett eljuttatni és egyszerre elindítani a kazettákat. Szó szerint, mint a filmekben: egyeztettük óráinkat, a három ember autóba ült és a megbeszélt időben indítottuk az adást, ami mindig hétfőn, a Magyar Televízió adásmentes napján volt látható a francia TV5 adásának helyén. Akkoriban 17 500 lakásban láthatták a műsorainkat.

– Ahogy láttam, mindenért meg kellett harcolni. A berendezések mellett stúdió sem volt az indulásnál.

– Az első adásokat a műszaki vezető, Varga Endre lakásán vettük fel és raktuk össze. Az indulás után, 1988-ban volt egy féléves szünet, utána költöztünk a Rákóczi utcai Garzonház alagsorába, egy tűzoltó szertár helyére.

TV Eger Harmincévesek vagyunk! TV Eger - Eger Városi Televíz.00_01_53_07.Still001– 1996-tól pedig a jelenlegi helyén, a Törvényház utcában működik a TV. Mint a televízió első felelős szerkesztője, hogyan látod ezt az elmúlt 30 évet?

– Nem vagyok egy elektromos doboz előtt ülő ember, de természetesen nyomon követtem a TV-ben és a TV-vel történteket, hiszen a saját gyermekemnek is tartom egy kicsit. Néha, amikor elfogult vagyok, akkor azt szoktam mondani, hogy ha mi akkor ezt nem vállaljuk, abban az esetben nagyon nehéz lett volna létrehozni, mert sok-sok változás zúdult abban az időben a nyakunkba és nem biztos, hogy ez lett volna a fontos a városnak. Summa summarum, örömmel nézem, amikor nézem, hatalmas fejlődésen ment keresztül a TV és amit mi az elején mondtunk, hogy beköltözünk az egriek lakásába, ezt úgy látom, tartják az utódok is és együtt élnek a várossal.


A város első állandó és „egyszemélyes híradós műhelye” Hevesi Sándorhoz, a település két világháború közötti főmérnökéhez köthető, aki 1930 és 1939 között kamerájával nagyon sok helyi eseményt megörökített. Később ezeket a felvételeket az akkori Kaszinóban, a mai Kepes központban nyilvános filmvetítéseken be is mutatta. Nem a mai értelemben vett híradós anyagokra kell gondolni. Valójában ezek családi felvételeknek indultak, de mint érdeklődő mérnökember a 30-as évek egri mindennapjait is bemutatta. Kevés ilyen alapos filmes/híradós dokumentum létezik a két világháború közötti vidéki Magyarországról. Ezek még feliratos, rövid és néma filmösszeállítások voltak.

H82_63_Hevesi_Sandor_evfordulo_.m2p_snapshot_01.15_[2018.03.20_17.36.40]