A parkett ördögei

Teremfoci Egerben

– Idén már nem lesz Hírlap kupa! – hangzott el több fórumon és beszélgetések közben is ez a kijelentés. Bizony, a teremfocit szeretők körében Heves megyében sokáig ez volt az etalon, a No.1 teremtorna, ami most 31 év után – 1987-2017 – pihenőre vonul. Az az igazság, hogy az elmúlt évtizedekben jelentős változáson ment át a hazai teremlabdarúgás. A központi események helyett ma már sok kisebb tornát rendeznek, akár faluhelyen is, hiszen ma jóval több a teremfocira alkalmas torna- vagy sportcsarnok, mint három évtizeddel ezelőtt. Azonkívül, valljuk be, nincs már akkora érdeklődés, mint régen. Ez a sportág is átalakult. Nézzük, hogyan!

Még a 70-es években a Képes Sport hívta életre az NB I-es nagypályás csapatok részvételével a Képes Sport Kupát. Az első években Miskolcon, négy csapat részvételével, majd 1975-től mind a 16 együttesnek „kötelező” volt az indulás. Miért? Akkoriban azt mondták, hogy a „holtidényt ki kell tölteni valamivel és a nézők igényeit is illik kiszolgálni”. A karácsony és szilveszter közötti időszaknak – és a TV-közvetítéseknek – köszönhetően mindig teltház volt a csarnokokban, ami több ezer embert jelentett és a TV-ben is sokan követék az eseményeket.

Heves megye első korszerű sportcsarnoka – a mai Kemény Ferenc Sportcsarnok – 1978-ban készült el Egerben, amit fokozatosan vettek birtokba az egyes sportágak. Emlékszem, a teremfoci-láz akkor indult be igazán a városban, amikor az Eger SE nagypályás labdarúgói az 1984/85-as szezonban az NB I-ben játszottak. Az őszi szezonzáró után, 1948. decemberében a Magyar Labdarúgó Szövetség NB I-es csapatoknak kiírt teremtornája előtt Szolnokon „melegített be” az Eger SE. Csank János együttese a hazaiak, a DVTK és a HÓDGÉP elől hozta el az első helyet. Utána jött az NB I-es terembajnokság miskolci selejtezője, amit az egriek nyertek a Békéscsabai Előre Spartacus, a SZEOL AK és a Debreceni MVSC előtt. Az ESE két legjobb gólvágója a nemrég elhunyt Horváth „Róka” János és Kiss Gyula voltak. Az újonc egriek így bekerültek a Budapest Sportcsarnokban rendezett négyesdöntőbe az MTK-VM, a ZTE és a Bp. Honvéd társaságában. A Magyar Televízió közvetítette ezeket a találkozókat, illetve összefoglalókat adtak a TeleSportban, így „ország-világ” láthatta, ahogy 12-11-re nyerték első meccsüket Csepregiék a válogatott Nagy Antalt, Bodonyit, Garabát felvonultató Bp. Honvéd ellen. Aztán jött az MTK-VM és a 11-11-es döntetlen, Varga Iván szépségdíjas nagy bombájával és az utána következő büntetőkkel, amit az Eger nyert 4-2-re. Az utolsó, december 19-i, szerdai játéknap előtt így az ESE állt az élen 5 ponttal. Zárásként az előző év bajnoka, a Zalaegerszegi TE következett. A teremspecialista ZTE nyert 12-8-ra, amivel az MTK-nak kaparták ki a gesztenyét, a zalaiak ezüst-, míg az Eger SE bronzérmes lett.

És innen már csak három év, amikor Eger, az akkori megyei napilap, a Népújság és a sportrovat vezetője, Fesztbaum Béla jóvoltából megrendezte a saját, megyei teremtornáját. 1987-ben a Recsk lett a győztes, a Bélapátfalva és az Eger SE előtt. Emlékszem, alig lehetett bejutni a csarnokba, akkora volt az érdeklődés. Még a lépcsőkön is ültek. 1988-tól televíziós felvételek is készültek a tornákról, hiszen 1988. február 1-vel megalakult a KTV Eger (a későbbi TV Eger), ami egy tornát sem hagyott ki.

Biztos, hogy mindenkinek megvan a kedvenc emléke a Népújság, majd Hírlap kupákról. A kezdetek, amikor még „dorkó”cipőben varázsoltak az akkori legjobbak a zöld linóleum-borítású pályán, vagy amikor az NB I-es Vác, a BVSC, a Békéscsaba, valamint 1995-ben a magyar teremválogatott (a futsal válogatott) is fellépett! Ki emlékszik Puskás Öcsi bácsi dekázására a kezdőkörben? Vagy amikor az egri kispályás bajnok, Imola Bau oktatta a mezőnyt? Horváth Tamás, Besenyei Ferenc parádés megoldásai, kapusgólok? Nagyon sok érdekesség történt ez alatt a 31 év alatt.

Közben megéltük azt is, hogy a nagypályások mellett külön kispályás teremfoci szakága lett a labdarúgásnak: ez a futsal. Ebben is letették a névjegyüket az egriek, pontosabban az Egri Fiúk.

A 90-es évek elejére tehető a magyarországi kispályás foci felfutása. Sorra hirdették a különböző tornákat, bajnokságokat. A fővárosban, a Lőrinci Sportcsarnokban az 1989/90-es szezonban indult a mai futsal országos bajnokság jogelődje a Budapesti Kiemelt Teremlabdarúgó Bajnokság. Ezen kezdetben a kispályás kerületi bajnokságok legjobbjai vettek részt. Ezzel párhuzamosan az egyes régiókban, így Kelet-Magyarországon is elindult a versengés. 1992-ben a már a Hírlap kupáknál is említett Horváth Tamás és baráti társasága úgy döntött, hogy elindulnak a kelet-magyarországi tornákon. A Tóth Ferenc, Király Tamás, Horváth Tamás, Jegesi László, Lehnert Zoltán, Löffler József, Pádár Béla, Sűrű András, Szabó László, Torbavecz József összetételű Egri Fiúk egyből megnyerték a régió bajnokságát. A budapestiek is látták a döntő mérkőzéseket, ezért első vidéki csapatként meghívást kaptak a Budapesti Kiemelt Teremlabdarúgó Bajnokságba. Az 1993/94-es szezon tanuló évnek számított a legjobbak között, de sikerekből is akadt: tavaszi bajnokok lettek, a Téli Kupát megnyerték és több különdíjas játékosa is volt már az egrieknek. Közben újabb csapattagok csatlakoztak és az eredményes szereplésüknek köszönhetően elérték azt, hogy a következő, 1994/95-ös szezontól pályaválasztóként már Egerben fogadhatták ellenfeleiket. Nekem innen, ezekről a mérkőzésekről vannak emlékeim. Én is kijártam az Aramis, vagy éppen a Cső-Montage elleni derbikre. Más volt ez, mint az akkori Hírlap Kupa-meccsek. A sportág legjobbjait hozták el az Egri Fiúk a Kemény Ferenc Sportcsarnokba. A kapus Varga László, valamint Horváth Tamás és Lechnert Zoltán még a magyar teremválogatottban is szóhoz jutott a lengyelek elleni egri mérkőzésen. Négy évet vitézkedtek a legjobbak között az Egri Fiúk, utána támogató híján vissza kellett lépniük a bajnokságtól. De a mag a városi kispályás bajnokságban, terembajnokságokban aztán még sokáig együtt játszott.

Közben már szinte minden tornateremmel rendelkező településen rendeztek kispályás teremtornákat vagy éppen bajnokságokat. Mátraderecskén például még megyei kispályás bajnokságot is szerveztek, amit szintén az Egri Fiúk nyerték. A 2000-es évek elején voltak olyan időszakok, amikor a Tinódiban, a Ráchegyi Általános Iskolában, a Kemény Ferenc Sportcsarnokban és a Pásztorvölgyi Iskolában is egyszerre ment téli városi teremlabdarúgó bajnokság. Ehhez az is kellett, hogy abban az időben jóval több kispályás együttes létezett, mint most és akkor még nem szóltunk az egy-egy céghez köthető hétvégi tornákról, vagy éppen a Szabó András „Zsuzsi”-féle URFA-kupákról, amelyre még a spanyol Real Madrid öregfiúkat is sikerült megnyerni!! A régi értelemben vett teremfoci igazi „aranykora” az ezredforduló idejére tehető. Azóta csökken a csapatok, ezzel együtt a tornák, a téli bajnokságok száma és – valljuk be őszintén – egyre kisebb az érdeklődés a nézők, szurkolók részéről is. Meg kell becsülnünk az olyan lelkes és csupaszív szervezőket, mint például Kovács Péter, akinek neve immár 16 éve elválaszthatatlan a Pásztorvölgyi-Felnémeti Teremlabdarúgó Bajnokságtól. Ki hitte volna 2002 telén, hogy mára ez egyetlen nagy téli terembajnokság marad? Pedig ez történt…