Ünnepelt a kultúra Egerben

Január 22-én a magyar kultúra napját az országban mindenütt megünnepelték. Egerbe külön kiemelten, hiszen a város pályázik az Európa Kulturális Fővárosa címre, ezért a pályázati anyagot is ezen a napon mutatták be a nagyközönségnek. A városi ünnepségen kitüntetéseket is átadtak azoknak, akik sokat tettek Eger kulturális és művészeti életének színvonaláért.

Fotók: Nemes Róbert

Fotók: Nemes Róbert

Kölcsey Ferenc 1823. január 22-én tisztázta le a Himnusz kéziratát, erre emlékeztek országszerte a magyar kultúra napján. Idén két hazafias költeményt is ünnepelhetett a nemzet, hiszen Egressy Béni 1843-ban zenésítette meg a Szózatot, amely így idén 175 éves.

A városi ünnepségre az egri szimfonikusok különleges műsort állítottak össze: Erkel Ferenc Ünnepi nyitányát adták elő, amelyben a Himnusz és a Szózat dallama is szerepel. Emellett egy kortárs zeneszerző, Szentpáli Roland tubaművész Concertóját játszották a miskolci Claxoton Quartettel.

„A kultúra nemcsak a régi korokban élt, hanem máig eleven és változik, ezt a gazdagságot kellene ünnepelni”- fogalmazott Szabó Sipos Máté az Egri Szimfonikus Zenekar művészeti vezetője.

Az esten Koltai Lajos Kossuth- és Balázs Béla-díjas operatőr, rendező is arra hívta fel a figyelmet, hogy mennyire fontos a művészetekre, a kulturális életre nyitott közönség. „Arra van szükség, hogy az emberek legalább annyira figyeljenek egymásra, mint egy kamarazenekar tagjai koncert közben és hozzájuk hasonlóan működjenek együtt a céljaik elérése érdekében. Ez pedig jelenleg nem más, mint hogy Eger kapja az Európa Kulturális Fővárosa címet” – emelte ki Koltai Lajos. Az EKF2023 pályázat művészeti igazgatója hozzátette, 2023-ig a legnemesebb feladat, hogy felneveljenek egy befogadó, művészetre érzékeny közönséget.

Habis László polgármester köszöntőjében arra hívta fel a figyelmet, hogy Egernek, mint iskolavárosnak, a rangjához méltóan kell fejlesztenie a kulturális értékeit. „Az egriek napjainkban is sokat tesznek a város minőségi életéért, köszönhető ez a történelmi hagyományainknak, nagy elődeinknek, kezdve Szent Istvánnal, aki püspökséget alapított, meghatározva a város jövőjét, kulturális kisugárzását. A magyar kultúra napja egy általános összefüggésre is ráirányítja a figyelmet: magyarnak az mondhatja magát, aki magyarként gondolkodik, hiszen ez köt össze minket, az anyanyelv” – tette hozzá a polgármester.

A Líceumban rendezett városi ünnepségen kívül Eger több pontján is ünnepeltek. A Farkas Ferenc Zeneiskola zongora-, hegedű- és klarinétszótól volt hangos. Az intézmény és a Lenkey János Általános Iskola kapcsolata évtizedes múltra tekint vissza, hagyománnyá vált, hogy ezen a napon együtt emlékeznek. Az iskolákban a diákok prózai, lírai előadásokkal készültek, a Pásztorvölgyi Általános Iskola és Gimnáziumban hatszázötven diák együtt szavalta a Himnuszt.

Kitüntetések a kultúra napján

A városi ünnepségen kitüntetéseket adtak át Eger kulturális és művészeti életében szerepet vállaló szakembereknek. Gárdonyi Géza-díjat kapott Somfai Tiborné, Elvira néni, a népművészet területén végzett áldozatos munkájáért és Molnár István Géza fotóművész. Pro Agria szakmai díjat vehetett át dr. Nagy Sándor irodalomtörténész, illetve Kutas László szobrász- és éremművész. „Kiváló Munkáért” kitüntetést adtak át Jakab Ernőné Jeles Teréz festőművésznek, valamint országgyűlési képviselői elismerést adott át Nyitrai Zsolt Ludányi Andrea színházi ügyelőnek, Báder Ernő hegedűművésznek és Gonda László zongoristának.