Folytatódik a brüsszeli csata

Az Európai Parlament büntetné a migránsok kötelező betelepítését ellenző államokat

Újabb fejezetéhez érkezett a kvótaharc, miután az Európai Parlament (EP) megszavazta az úgynevezett dublini rendszer reformját célzó korábbi bizottsági előterjesztést, amely a menedékkérők felső korlát nélküli áthelyezését és a befogadásuktól vonakodó tagállamok szankcionálását tenné lehetővé.

Az EP szerint el kell törölni az eddigi dublini főszabályt, miszerint az a tagállam viseli a menedékkérelmek kivizsgálásának felelősségét, ahol a menedékkérő belépett az Európai Unió területére. Az új szabályozás egy Brüsszel által meghatározott elosztási kulcs alapján kötelezné befogadásra az uniós államokat. A reformjavaslat azt is kimondja: a szabályokat be nem tartó országok azt kockáztatják, hogy kevesebb uniós forráshoz férnek hozzá.

A kérdés viszont még korántsem dőlt el, hiszen a reformot még több fórumon megvitatják. Az Európai Unió Tanácsa – ahol a tagállami kormányok érdekei érvényesülnek – például még nem alakította ki saját álláspontját, így biztosan nem egyik napról a másikra következik be a jogszabályalkotás. A magyar kormány – a visegrádi országokkal együtt – elutasítja a kvótarendszert, mert az súlyosan veszélyeztetné az európai, benne a magyar nemzeti, kulturális identitást, és beláthatatlan biztonsági kockázatokkal járna.

Közben folytatódott a vita arról, hogy milyen befolyást gyakorol Soros György az uniós döntéshozatalra, illetve arról, hogy létezik-e a Soros-terv, amelyről nemzeti konzultációt indított a kormány. A terv létezését a hazai ellenzék és Brüsszel is tagadja, a milliárdos pedig személyesen igyekezett cáfolni a konzultációban szereplő állításokat, amelyeket egyébként korábban ő maga adott közre különböző fórumokon és nyilatkozatokban. Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára a vita kapcsán legutóbb azt mondta: az Európai Parlament határozata összecseng Soros György álláspontjával, aki évi egymillió migráns befogadását javasolta és azt, hogy a tagállamok fejenként 9 millió forintot biztosítsanak két éven át a migránsok életkezdéséhez. Soros befolyását igazolja az is, hogy a dublini reformról szóló döntés előtti napokban a spekuláns Brüsszelben személyesen tárgyalt Cecilia Wikström liberális EP-képviselővel, aki a kvótarendszer szószólója az uniós parlamentben.

Megkérdeztük az utca emberét is:Mit szól Ön a legújabb, a betelepítési kvótával kapcsolatos brüsszeli döntéshez?

Bányainé Zsuzsanna: „Nem vagyok a betelepítési kvóta mellett. Én azt szeretném, ha nem jönnének ide idegenek. Tudom, hogy ide, Közép-Európába egyre többet szeretnének beengedni, és a kerítést is le szeretnék bontatni. És ezt nem támogatom, ellene vagyok a döntésnek.”

 

Halász Ilona: „Mindenki maradjon a saját országában! Mi magyarok is alig élünk meg. Kevés a támogatás, sok a munkanélküli. Szerintem migránsokat eltartani Magyarország nem tud. A kerítéseket sem szabad lebontani, az védi meg Magyarországot attól, hogy ellenőrzés nélkül jöjjön bárki hozzánk.”

 

Forgó János: „Ha az EU-s képviselőket hallgatjuk meg, ők ezt megmagyarázzák, ha a belföldi híreket hallgatjuk, akkor az ellenkezőjét halljuk. Megítélésem szerint egyszerű ember nehezen tud eligazodni, hogy valójában mi is a tényleges helyzet. Felmerült az is például, hogy 1190 főt akarnak Magyarországra telepíteni. Egész országos viszonylatban azt hiszem, hogy egy alacsony szám. Az afrikai, ázsiai országokból sokkal több diák van például a magyar egyetemeken. Ha jönnének is, azok nem Magyarországra akarnak jönni, hanem tovább mennének fejlettebb országokba.”