[ml-adverts location=fejlec]
Tags Posts tagged with "vár"

vár

Köszönetet mondott a vár és a várbaráti kör mindazoknak, akik valamilyen formában támogatták a vár programjait, a gyűjtemények gyarapodását, esetleg állták egy-egy kép, bútor restaurálásának költségeit. A Hol terem a magyar vitéz? elnevezésű rendezvényen a további lehetőségeket, programokat, fejlesztéseket is ismertették.

Nem titkolt célja volt a rendezvénnyel a Dobó István Vármúzeumnak és az intézménnyel együtt
dolgozó civil szervezeteknek – a várbaráti körnek és a vitézlő oskolának -, hogy az eddigi támogatókat továbbra is maguk mellett tartsák, s új mecénásokat is toborozzanak. Dr. Veres Gábor, a Heves Megyei Múzeumi Szervezet igazgatója azt mondja: eddig is számtalan területen kaptak segítséget. Volt olyan cég, amelyik a Gárdonyi-ház bútorait újíttatta fel, más programokat támogat, egy bank pedig több kép restaurálásának költségeit állta. Nyugat-Európában nagyobb hagyománya van a mecenatúrának, de nálunk is egyre több a támogató.
A meghívottakat dr. Petercsák Tivadar, a várbaráti kör elnöke köszöntötte. Eger egyik legrégebbi civil szervezete kutatja és ápolja a vár hagyományait.
Első körben már sikeres volt a vár fejlesztését célzó pályázat, ezen a héten adják be a kért dokumentumokat a második körben, s ha minden jól megy, januárban megköthetik a szerződést – mondta dr. Veres Gábor igazgató. Az 1,7 milliárd forintos fejlesztéssel 2013-ra kell elkészülni, többek közt megújul a Szép-bástya, várfalsétányt építenek, megnyílik a Török kert.
Szécsényi Orsolya igazgatóhelyettes a vár éves programjait ismertette, s azt, milyen változtatásokat tervez a múzeum. Király Júlia, a várbaráti kör titkára pedig a civil csillagokról, a katonai hagyományőrzők minőségfejlesztő programsorozatáról beszélt.

-

Szakmai napon mutatta be a megyei önkormányzat a vár fejlesztési terveit. Az 1,7 milliárdos beruházás a tervek szerint jövő tavasszal kezdődik és két évig tart. Az építkezés ideje alatt lesznek lezárt területek de valamennyi kiállítás látogatható lesz és a kis színpadon is megtartják a programokat.

A beruházás egyik fontos eleme, hogy az infrastrukturális fejlesztésnek köszönhetően tovább tart majd nyitva a vár. Megépül a várfal sétány, ami a Dobó térről, közvetlenül az Északi kapuhoz vezet. Itt egy színházi teret alakítanak ki. Felújítják és látványos bemutatók helyszínévé alakítják a dézsma és a provizori pincét. Megújul a Szép bástya, itt fényjáték lesz, a Török kertben étterem és kávézó kap helyet. A tervek szerint a beruházás a jövő év tavaszán kezdődik. A megyei önkormányzat korábban a lakossági észrevételekre és javaslatokra is kíváncsi volt, most szakmai szervezeteknek, vállalkozásoknak és az idegenforgalomban érintett szakembereknek mutatták be a vár fejlesztési terveit.

-

A nándorfehérvári diadalra emlékeztek tegnap este a várban. Az eseményekről, a déli harangszóról Berecz Mátyás történész tartott ünnepi beszédet.

A megemlékezés az Egri Vitézlő Oskola felvonulásával kezdődött, Eger történelmi belvárosán végigvonulva értek a megemlékezés helyszínére, az Ágyúdombra.
III. Callixtus pápa 1456. június 29-én elrendelte a háromszori harangozást, hogy a keresztények imáikkal segítsék a török elleni harcot, a győzelmet.
Berecz Mátyás történész szerint az egri és a nándorfehérvári győzelmek párhuzamba állíthatók.
A nándorfehérvári győzelem a magyar- török háború egyik jelentős eseménye. 2006-ban, a nándorfehérvári diadal 550. évfordulóján született az a kezdeményezés, hogy az ország minden jelentős történelmi helyén emlékezzenek meg a török felett aratott győzelemről. Egerben harmadszor tartottak megemlékezést.

Szombattól minden hétvégén díszőrség  áll az egri vár két pontján.  Újdonság, hogy az őrség naponta kétszer a Dobó térre is lemegy.  A 11 órai és a 15 órai váltást ágyúlövés is jelzi. 

A Dobó István Vármúzeum idén is garantált programmá tudta tenni a díszőrséget és az őrségváltást. A látványosságot a turisták nyolc év alatt megszokták és keresik. Ezen a nyáron egy hónapig, július 17-étől augusztus 22-éig áll díszőrség a vár két pontján: két-két vitéz posztol a déli kapunál és a Hősök terménél. Az őrség délelőtt 10-kor és délután háromkor a Dobó térre is lemegy.
Tisztelegnek Dobó István szobra előtt, de cél z is, hogy felkeltsék a vár iránti érdeklődést. Az őrök XVI. századi öltözékek korhű másolatát viselik. Idén sok az újonc közöttük. Toborzót tartottak, negyven jelentkező közül választották ki a megfelelő magasságú, kiállású férfiakat, akik magukra ölthették az őrök ruháját.  Őrségváltás  óránként van, a 11 órai és a délután 3 órai őrségváltást ágyúlövés jelzi. 

-

Élő népművészet címmel nyílt kiállítás Heves, Borsod és Nógrád megyei alkotók munkáiból. A népi iparművészeti alkotások a várban, a Gótikus Palotában láthatók.

A tizenötödik országos népművészeti kiállítás Észak-magyarországi tárlatát az Oktatási és Kulturális Minisztérium, a Hagyományok Háza és a Népművészeti Egyesületek Szövetsége rendezte.
A tárlat fő célja, hogy a népi hagyományokat átörökítő, napjainkban is használható tárgyakat mutasson be.
A régi kismesterségek valamennyi ága megjelenik, többek között csizmadia-, gyöngyfűző-, fazekas munkák, szőttesek, viseletek láthatók a várban.
Az alkotásokat zsűrizték is, a legjobb mestereknek a kiállítás megnyitóján adták át az okleveleket.

-

Július 15. és 25. között rendezik meg Végvári Vigasságokat a várban. A hagyományos program mellett számos eseményt szervez a vármúzeum, koncertek, kiállítások, bemutatók, vásárosok, színes kavalkád várja a közönséget.

Július 15-én, csütörtökön 18 órakor nyílik meg a tizenötödik Végvári Vigasságok a Dobó téren, péntektől pedig a várban szinte óránként váltják egymást a programok, harci bemutatók, színházi- és táncelőadások, koncertek, gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt szóló, a középkort is idéző programok.
A Végvári Vigasságok után augusztusban is várja a programokkal a vár a közönséget.

Az 1552-es ostrom, az egri vár volt a témája az idei vártábornak. Ebben az évben két turnusban több mint 60 diák ismerkedett a várral.

Idén, a 14. vártábort a a Várbaráti Kör szervezte. A táborba nem csak egri gyerekek jelentkeztek: jöttek a fővárosból, Szentendréről, Miskolcról, Kecskemétről és a környékbeli településekről.
A hetet kiállításbarangolóval, kémjátékkal kezdték. Volt fáklyás kazamatalátogatás, pajzskészítés, tanultak palóc játékokat. Több délutánon keresztül készítik az egri vár makettjét. Minden csapat más-más részletért felelős. Van, aki a terepasztalt festette, s voltak, akik a bástyákat faragták.
A táborozók ellátogatnak a gyöngyösi Mátra Múzeumba, foglalkoznak majd Gárdonyi titkosírásával, régészettel. Számháborúznak, íjászkodnak. Pénteken, a záró napon vitézi próbát tesznek, ezután vitézzé avatják a táborlakókat.

Öt-ötmillió forintot adott a város és a megye az egri vár külső környezetének karbantartására. A leglátványosabb a főépület és a játszótér megújulása.

A turistákat rendezett várudvar fogadja – ez volt a célja a karbantartásnak. Első alkalommal kapott a múzeum ilyen jellegű munkákra pénzt a fenntartó megyei önkormányzattól és a várostól.
A várjátszóteret tavaly vandálok tették tönkre, használhatatlanná vált. Most megoldották a csapadékelvezetést, mind az öt játékot felújították.
A játszótér mellett újjávarázsolták az információs táblákat is. Lefestették a főépület külső homlokzatát, onnan indulnak a csoportok a kazamatába, s nem mindegy, hogy hol, milyen környezetben várakozik évente négyszázezer ember.

Három turisztikai célú pályázatot mutattak be a Heves Megyei Területfejlesztési Tanács ülésén. A kért támogatás több mint 5 milliárd forint. A vár és az érseki palota  pályázata még a második forduló előtt áll, a Tisza-tavi Ökocentrum fejlesztéséhez viszont már nyáron hozzálátnak.

1,9 milliárdos támogatást hagytak jóvá a Tisza-tavi Ökocentrum turisztikai attrakcióinak fejlesztésére. 2600 négyzetméteres épületkomplexumot emelnek, és itt lesz Európa legnagyobb édesvízi akváriuma. A Bornemissza János polgármester úgy látja: csaknem duplájára emelkedhet majd a látogatószám. A munkát augusztusban kezdik el.
Ficzek László, az érsekség irodavezetője szerint azzal, hogy az érseki palota főépületét megnyitják, kiállítóhelyeket, kávézót, cukrászdát, vinotékát alakítanak ki, a palota bekapcsolódik Eger vérkeringésébe. Rendezik a díszkertet is, amely így alkalmassá válik szabadtéri kulturális rendezvények megtartására. A kulturális, turisztikai és látogatóközpont kialakítására csaknem egymilliárd forintot nyert az Érseki Vagyonkezelő Központ.
Az egri vár attrakciófejlesztésétől is látogatószám-növekedést várnak, a vidéki múzeumok közül ma is a Dobó István Vármúzeum a leglátogatottabb.
A provizori pincében az ostrom 38 napját bemutató kiállítás nyílik, az egykori dézsmapincében a borkultúrát mutatják majd be interaktív módon. Sétautat építenek, amely a belvárosból az északi kapuhoz vezet majd. Kiépítik a közvilágítást, várszínpadot állítanak fel, így lehetőség nyílik több rendezvény megtartására.  Ismét üzemel majd a Törökkert vendéglő.  A vár fejlesztéséhez 1,5 milliárd forint támogatást kértek.
A vár és az érseki palota pályázata még a második forduló előtt áll.

-

A Szépasszonyvölgyben május 22-én és 23-án egész napos programmal várják a vendégeket, a várban mindkét napon lesznek történelmi és szórakoztató programok. Noszvajon kemencében és szabad tűzön készülnek az ételek pünkösdkor. Szombaton Döm–dö-döm játszóház lesz a Dobó téren.

Pünkösdhöz a magyar kultúrában több szokás kötődik: megtiszteltetés volt a lányoknak, ha májusfát kaptak a legényektől, akit pünkösdi királynak választottak, számtalan meghívást kapott, a tavaszt illatos virágokkal köszöntötték, a pünkösdi királyné választásakor termékenységvarázsló mondókákat mondtak. A csíksomlyói búcsú ma az egyik legfontosabb Mária kegy-hely. Százezrek zarándokolnak minden évben a pünkösdi rendezvényre. Májust pünkösd havának is hívják, húsvét után az ötvenedik napon, a Szentlélek eljövetelét ünnepeljük. Május 22-én és 23-án rendezi meg a Művészetek Háza a Pünkösdi Vigasságokat a Szépasszonyvölgyben. A kicsiket bábelőadással és mesejátékkal, a felnőtteknek koncertekkel várják. A pincékben kiváló borokat kóstolhatnak a vendégek. Noszvajon szombaton kemencében sült sütemények kóstolója lesz, kézművesek és helyi termelők vására, lehet bort kóstolni és népzenére táncolni. A Dobó téren szombaton pünkösdi Döm-dö-döm játszóházba várja a kicsiket. A várban, május 22-én a Vitézlő Oskola eleveníti fel a tavaszi mustrát, 23-án családi élményparkkal várják az érdeklődőket, lehet hordót lovagolni, vagy megfejteni az ördöglakatot.

A megyei szervezetek közül a Heves Megyei Múzeumi Szervezet tartotta az elmúlt évben a legtöbb múzeumpedagógiai foglalkozást. Jelenleg  a Dobó István Vármúzeumban huszonkét állandó tematikájú foglalkozás várják a diákokat.

Amikor a minisztérium értékelte a megyei szervezetek tavalyi munkáját, kiderült, hogy a Heves Megyei Múzeumi Szervezethez múzeumaiban tartották a legtöbb múzeumpedagógiai foglalkozást. A 360 foglalkozáson 7000 diák vett részt. A 360-ból 270-et a Dobó István Vármúzeum szervezett.
Kompetenciafejlesztésre törekednek – mindezt korszerű eszközökkel, és úgy, hogy kapcsolódjanak a tananyaghoz. Jelenleg 22 állandó tematikájú foglalkozás várja a várban a diákokat, emellett az időszaki kiállításokhoz is szerveznek múzeumpedagógiai foglalkozást.

-

Zsögödi Nagy Imre munkáiból nyílt kiállítás a várban. A székely művész festményei és az S. Sebestyén József építész munkáit ábrázoló fotók a Gótikus palotában láthatók.

Zsögödi Nagy Imre Magyar Örökség-díjas festőművész életművét mutatja be a Dobó István Vármúzeum kiállítása a Gótikus Palotában. A nagybányaiakkal is kapcsolatban álló alkotó az erdélyi képzőművészet kikellemkedő egyénisége volt, az impresszionizmustól induló kifejezésmódja, sok újítás után, a székely világot, az ottani emberek életét ábrázolja.
Zsögödi Nagy Imre képei a várban láthatók május 31-ig.

A várbaráti kör tagjai a múzeumot, a múzeum pedig a civil szervezetet segíti – derült ki az Eger Vára Barátainak Köre közgyűlésén. A tagok ingyen látogathatják a vár rendezvényeit, kiállításait, de ők is szerveznek előadásokat, kirándulásokat, nevükhöz köthető a Civil Csillagok minősítő fesztivál is.

Eger egyik legrégebbi civil szervezete, az Eger Vára Barátainak Köre 1957-ben alakult, s jelentős szerepük volt abba, hogy a várban ma múzeum és nem zöldségraktár működik – mondta Petercsák Tivadar, az egyesület elnöke. Az egri vár és a magyar történelem hagyományait ápolják, kutatják, s teszik ismertté itthon és külföldön. Kiállítások, ismeretterjesztő előadások, tanulmányutak szervezésében segítik a vármúzeumot. A múzeum pedig lehetővé teszi a tagságnak, hogy tanulmányozza a vár, a város és a megye történelmét, kulturális értékeit.
A várbaráti körnek 240 rendes és 200 pártoló tagja van. Ők első kézből értesülnek a programokról, a kutatások eredményeiről.A tagok ingyen látogathatják a váratr, annak kiállításait, programjait.
Őszre befejeződik a múzeum új raktárbázisának építése – mondta Veres Gábor múzeumigazgató. A raktárt a volt pszichiátria épületében, a Baktai úton alakítják ki. Tavaly a megye és a város megállapodott, hogy közösen finanszírozzák a vár karbantartását. Tavaly erre 5-5 millió forintot adtak, idén pedig már megújult a kőtár tetőszerkezete.
Ha minden jól alakul, a vár 1.7 milliárd forintból újulhat meg – a pályázati anyag már a kormányzat előtt van.
Király Júlia, a várbaráti kör titkára az éves programok sorából kiemelte a Civil Csillagokat. A minősítő fesztivált idén is folytatják.

Elkészült a vár északi kőtárának új tetőszerkezete. A munka sürgős volt: a decemberben lehullott hó alatt megcsúszott a tető, félő volt, hogy beomlik, s kárt okoz az ott tárolt kőanyagban.

Csaknem 4 millió forintba került az északi kőtár tetőszerkezetének felújítása. Három hét alatt 28 szarufát cseréltek ki. A decemberben lehullott hótól az egész tető megcsúszott, csak a gyors anyagi támogatásnak és munkának köszönhető, hogy a januári nagyobb hó nem okozott még több kárt, addigra ugyanis befejezték a munkát. Sós Tamás, a megyei önkormányzat elnöke azt mondja: állagmegóvásra folyamatosan költöttek, most ugyan nehezebben, de a kritikus helyzetekben be tudnak avatkozni.
A tetőszerkezet már jó ideje sérült volt és csúszott – mondta dr. Veres Gábor múzeumigazgató. Hatalmas károkat okozott volna a tetőszerkezet beomlása az alatta tárolt középkori faragott kőanyagban.
A kőtár a nagyközönség előtt nincs nyitva. Valamikor a ’60-as években építették, amikor a székesegyház feltárásakor egymás után kerültek elő a faragványok. Most síremlékek, párkányok, faragott oszlopok vannak a kőtárban.

Támogatásra javasolta az Észak-magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács a vár, az érseki palota fejlesztését, valamint az egri belváros rehabilitációját célzó pályázatot. A város több mint 5,5 milliárd forint uniós támogatásra pályázott.

Eger három pályázatot nyújtott be az Észak-magyarországi Operatív Programhoz. Kettőt turisztikai attrakció fejlesztésére, egyet integrált városfejlesztésre. Az egyik pályázat a vár rekonstrukcióját célozza. 1,5 milliárd forintból szeretnék feltárni, látogathatóvá tenni a provizori és dézsmapincét, felújítják a Szép-bástyát, valamint megnyitják a Török-kertet. A nyugati várfalnál egy sétány fut majd, a Dobó utcától az északi kapuig juthatnak el a turisták. A várat alkalmassá teszik rendezvények megtartására is. Az érseki palota főépületét szeretnék a látogatók előtt megnyitni, egy látogatóközpontot kialakítani. Ez a fejlesztés csaknem egymilliárdba kerül. Támogatta a tanács Eger funkcióbővítő városrehabilitációra benyújtott több mint 3 milliárdos pályázatát is – tájékoztatta a TV Egert dr. Nagy Imre, a tanács tagja, a RIB elnöke.

-

Három ottomán miniatúrát adott át a Török Magyar Baráti Társaság a Dobó István Vármúzeumnak. A Török Teremben mostantól látható a Valide Szultána fürdő homlokzati és metszeti ábrázolása, egy földrajzi útmutató a tatár hordák XVIII. századi helyzetéről és egy világtérkép, melyet egy Örömkönyv lapjaira festették a hurufik.

A miniatúrák egy aleppói gyűjteményből kerültek elő, a restaurálást Isztambulban végezték. A megyei önkormányzat támogatásával, a Török Magyar Baráti Társaság közreműködésével kerültek az egri várba. A miniatúrák a Török Teremben láthatók. A Török Magyar Baráti Társaság tervezi, hogy elkészítteti egy török kori ágyú hiteles másolatát, jelenleg ágyúöntőt keresnek és támogatókat várnak.

Gárdonyi Gézára emlékeztek halála évfordulóján a várban, az író sírjánál. Idén az egri remete életművéből a drámákat emelték ki, kiállítást rendeztek a Dobó-bástyában A bor című film werkfotóiból.

1922 óta emlékeznek Gárdonyi halálára ezen a napon az egriek. Még életében utcát neveztek el róla, a Gárdonyi utca 1913-tól viseli az író nevét. Ady Endre ebben az évben a Nyugatban megjelent írásában Dickenshez hasonlította Gárdonyit. Azt írta: megnyergelte, megszelídítette, megfinomította a magyar anekdotát – olvasta fel Szalainé Király Júlia Ady cikkét.
Idén Gárdonyi drámáit emelték ki a megemlékezésen.
A koszorúzás után a résztvevők megnézték a Dobó-bástyában azt a kiállítást, amelyet a Magyar Nemzeti Filmarchívum és a Dobó István Vármúzeum anyagából állítottak össze. Azok a képek voltak láthatók, amelyek az azóta elveszett A bor című film forgatásán készültek. Szalainé Király Júlia elárulta: a film eredeti címe A bikavér volt.