Tags Posts tagged with "török"

török

Jövő pénteken nyílik az Acél és arany című kiállítás, amely az Iparművészeti Múzeum és a Dobó István Vármúzeum anyagából összeállítva mutat be oszmán kori díszfegyvereket, viseleteket, műtárgyakat. A három hónapig látható tárlaton a török kultúra, kézművesség világa ismerhető majd meg a Dobó-bástyában.

 

2017. augusztus 25-én az Iparművészeti Múzeum és a Dobó István Vármúzeum szakmai együttműködésének eredményeként kiállítás nyílik a Dobó-bástya kiállítótermében.

Az időszaki kiállítás a két múzeum legszebb oszmán kori díszfegyvereiből válogatva olyan műtárgyakat mutat be, melyek mind iparművészeti, mind képzőművészeti szempontból ritkaságnak számítanak. A különleges és értékes tárlat Nyitrai Zsolt miniszterelnöki megbízott, Eger és térsége országgyűlési képviselője kezdeményezésére érkezhet városunkba.

A fegyverekből és más, a haditevékenységekhez kapcsolódó tárgyakból álló tárlatnak keresve sem találhattak volna méltóbb helyszínt a török elleni harcokban kiemelkedő érdemeket szerzett Egri várnál.

A kiállítás tudatosan törekedett arra, hogy a fegyveres összecsapásokon túllépve bemutassa az oszmán-török kultúra nálunk kevéssé ismert elemét, a nagyszerű és fantáziadús keleti kézművességet.

Az ókori Egyiptomot bemutató nagysikerű kiállítás után a Vármúzeum mindent megtesz annak érdekében, hogy látogatóit olyan országos színvonalú anyaggal fogadja, amely a főváros kulturális kínálatához hasonló anyagot mutat be.

A tárlat az ACÉL ÉS ARANY címet kapta. Ezzel azt kívánták kifejezni, hogy a pusztításra szánt eszközöket az emberi képzelőerő és a művészet ereje fegyverből, harci eszközből példátlan szépségű dísztárggyá, iparművészeti remekké képes átlényegíteni.

A kiállítás, ami az Iparművészeti Múzeum és a Dobó István Vármúzeum szakmai kollektívájának szoros együttműködésével készült, természetesen egri vonatkozásokat is tartalmaz. A nemrég elhunyt Péterváry István (1953-2013), egri fegyvergyűjtő hagyatékának egy része is helyet kapott a tárlatban.

A kiállítás 2017. augusztus 25-én, pénteken 11.00 órakor nyitja meg kapuit. A megnyitón Cselovszki Zoltán, az Iparművészeti Múzeum megbízott főigazgatója és Martonné Adler Ildikó, Eger Megyei Jogú Város alpolgármestere mond köszöntőt. A kiállítást Habis László, Eger Megyei Jogú Város polgármestere nyitja meg. Az érdeklődőket ezt követően Kelenik József, a kiállítás kurátora kalauzolja a helyszínen.

-

Török segítséggel újulhat meg az egri Minaret. Erről tárgyalt szerdán Habis László polgármester és a Török Fejlesztési Ügynökség, a TIKA balkán- és kelet-európai vezetője dr. Mahmut Cevik, valamint a szervezet magyarországi vezetője Pinar Özcan asszony. Ezen túl a két ország közös kulturális lehetőségeiről is szó esett az egyeztetésen.

Egészségügyi, műemlékvédelmi, kulturális és oktatási területeken folytat tevékenységet szerte a világban a TIKA. 2013-ban mintegy 3,5 milliárd dollár értékben valósítottak meg programokat. A Török Fejlesztési Ügynökség két képviselője azért látogatott Egerbe, hogy egyeztessen az együttműködési lehetőségekről. Habis László az ipari és szolgáltató szektor helyzetét is bemutatta, felvázolta azt is, hogy az iparkamara és a helyi vállalkozások közreműködésével milyen területeken van esély munkahelyteremtő együttműködésekre. Kiemelte a város török építészeti emlékekeit, bemutatta a török fürdő rekonstrukcióját, a Valide Sultana fürdőrom megmentését, beszélt a várban lévő török kert állagmegóvó munkáiról. Szóba került a Minaret helyreállításának kérdése is. Ezt dr. Mahmut Cevik is megerősítette. Mint mondta: minden területen készek együttműködni Egerrel.
„Látjuk, hogy ez a város mennyit tesz a török építészeti emlékek megóvásáért. A Minaret alapjának megerősítése nem várhat, ehhez a TIKA minden segítséget megad, mind anyagilag, mind szakmailag. A közeljövőben török munkások is segítik majd a munkát – mondta a TIKA balkán- és kelet-európai vezetője.
Az egyeztetésen közös turisztikai akciókról is szó esett. Szeretnék, ha Egerbe egyre több török turista látogatna. Emellett az ipar, az építőipar, az oktatás, az egészségügy területén is terveznek későbbi együttműködést.

Már Törökországban is forgathatják az Egri csillagokat. Gárdonyi Géza regénye megannyi fordítás után törökül is megjelent. Az ankarai nagykövet szerint fontos, hogy Törökországban is megismerjék az egri diadal közép-európai jelentőségét.

Észt, finn, orosz, litván és megannyi fordítás után már törökül is olvasható az Egri csillagok. A kötet a Török-Magyar Baráti Társaság gondozásában készült, és támogatta a Külügyminisztérium is. A török kiadás előszavát Dr. Hóvári János ankarai nagykövet írta, aki kiemelte, fontos, hogy Törökországban is megismerjék a 16. századi egri helytállást.
Az Egri csillagok török kiadása az idén 150 éve született Gárdonyi Gézának is emléket állít.

Kedd este a Török Köztársasági Elnöki Szimfonikus Zenekar koncertezik Egerben. A török nagykövet többször volt már a város vendége, ő is fontosnak tartja, hogy a két ország között erősödjön a kulturális kapcsolat – mondja Eger polgármestere, Habis László. A szimfonikus zenekar a Művészetek Palotájában, Bécsben és Egerben mutatkozik be. Az exkluzív koncert kapcsolódik az egri vár ostromának 460. évfordulója tiszteletére rendezett programsorozathoz.

A Török Köztársasági Elnöki Szimfonikus Zenekar a világ egyik legrégebben működő zenekara, 1826-ban alapították. Az európai zenei élet vérkeringésébe is hamar bekapcsolódtak.
A szimfonikus zenekar kedd este Egerben mutatkozik be. Népszerű darabokat hoznak. A zenekar Chopin, Brahms, Csajkovszkij, Erkin és Hacsaturján műveit szólaltatja meg.
A programról és a jegyárakról itt olvashatnak.

-

A Dobó tér közepén találkoztak török és magyar színekbe öltözött fiatalok. Párnacsatával játszották el az 1552-es egri ostromot. Korábban is szerveztek már hasonló akciót, ez volt a harmadik alkalom.

A magyar csapat a várból, a török a Líceum elől indult, hogy a Dobó téren csapjanak össze. Mindenki otthonról hozott párnát a küzdelemhez.
Korábban két alkalommal szerveztek már úgynevezett flashmob-ot a fiatalok, hogy egy rövid időre önfeledt szórakozást kínáljanak diáktársaiknak.
A flash mob egy új módja a figyelemfelkeltésnek, New York-ból indult 2003-ban. Egerben legközelebb Mikuláskor készülnek meglepetéssel a fiatalok.

Az Egri Vitézlő Oskola tavaszi szezonnyitó történelmi Íjászversenyére ezúttal több mint 230 nevezés érkezett az ország minden tájáról. A verseny kerettörténetét ezúttal Mátyás király meséi szolgáltatták.

Az Egri Vitézlő Oskola szokásos húsvéti szezonnyitó íjászversenye ezúttal nem a török kort, hanem Mátyás királyt idézte. Kevesen tudják, de Mátyás király többször is tiszteletét tette a várban. Innen indította Giskra, a rettegett huszita vezér elleni hadjáratát, itt tartott részleges országgyűlést, és itt tartotta fogságban, a várban a hírhedt Vlad Tepest is, akit Drakulaként ismerünk. Ez a világ elevenedett meg a versenyen. Most is a megszokott 3D-s, mozgó és álló célokra lehetett lőni.
A tavalyi 180 után idén 230 nevezés érkezett. A versenyzőket 10 kategóriában és abszolútban is értékelték. A dél-koreai történelmi íjász világbajnokságon második magyar csapat tagjai közül többen itt voltak Egerben. Keszi Viktória Koreában megnyerte az ifjúságiak versenyét.
A versenyt abszolútban Rédei László a rendező klub, vagyis az Egri Vitézlő Oskola íjásza nyerte a szihalmi Nahóczky Péter és a tavalyi győztes, érsekvadkerti Terman Szilárd előtt.

A törökök utolsó elvonulására emlékeztek. 1687. december 17-én hagyták el Egert. Habis László polgármester a várost a hősiesség, a hazafiság és a hazaszeretet szimbólumának nevezte. Berecz Mátyás történész-muzeológus azt mondta: ez nem csak a győzelem, hanem a megbékélés napja is.

Zeneszó mellett vonult fel az Egri Vitézlő Oskola a városban. Olyan hagyományt próbálnak feleleveníteni, amely a második világháború végéig élő volt Egerben, a török végső kiűzésére, 1687-es kivonulására évszázadokon keresztül körmenettel, fáklyás felvonulással emlékeztek. Három éve élesztették fel a hagyományt.
A vitézlő oskola kezdeményezését felkarolta az Egyesület Eger Idegenforgalmáért. Szeretnék, ha az egriek ezt a napot ünnepnek éreznék, és tudnák, hogy a török kivonulásának napja a város fejlődésének egyik mérföldköve. Emellett a turistákra is gondoltak.
1687-ben hosszú blokád után adták föl a várat a törökök. A magyar legyőzni lehetett, d e megadásra, nemzetének, vallásának föladására bírni nem, ez folyamatosan fogyasztotta az oszmán erejét – mondta Habis László polgármester. Egert a hazafiság, a hazaszeretet és a hősiesség szimbólumának nevezte a polgármester.
Berecz Mátyás történész-muzeológus azt mondja: ez nemcsak a győzelem, hanem a megbékélés napja is, a vár egy puskalövés nélkül került a magyarokhoz. Idén az ünneplőkhöz csatlakoztak a borlovagok és az Egri Fertálymesteri Testület is. A fertálymesterek kórusa után a Hollóének Régizene Együttes lépett fel. Az ünnepség résztvevői forralt borral a kézben hallgatták a zenét.

-

Török Zsolt, az MSZP szóvivője és Pál György, a párt egri elnöke arra szólította föl a Fidesz-KDNP Heves megyei országgyűlési képviselőit, hogy ne támogassák Orbán Viktor gazdaságpolitikáját, amely szerintük csak a gazdagoknak kedvez, nem veszi figyelembe a munkavállalók érdekeit. Mint fogalmaztak, a készülő Munka Törvénykönyve tervezete inkább a munkaadók törvénykönyve lesz. Hozzátették, a kormány célja, hogy elvegyen a szegényektől és adjon a gazdagoknak.

Eltűnt Habis László polgármester civilsége, őt és megyei országgyűlési képviselőtársait arra szólítják föl a szocialisták, hogy ne támogassák Orbán Viktor gazdaságpolitikának nevezett ámokfutását, mert a kormány népnyúzó tevékenysége miatt rosszabbul élnek az emberek – hangzott el a szocialisták sajtótájékoztatóján a városháza előtt.
Török Zsolt és Pál György szerint csökkentek a reálkeresetek, 3-4 ezer forinttal kevesebbet keresnek a 2-3 műszakban dolgozók, míg az 1 millió forintot kereső Habis László és társai egyre jobban élnek, 160 – 180 ezer forinttal keresnek többet.
Török Zsolt bemutatta a kipukkadt narancssárga lufit.

-

Egerben is koncertezett a török légierő zenekara, amely a debreceni katona-zenekari fesztiválra érkezett Magyarországra. Az együttest elkísérte Törökország nagykövete is, akit Habis László fogadott.

A debreceni fesztivál kísérőprogramjaként a török légierő zenekara hat városban ad koncerteket. Egerben vasárnap délelőtt térzenét adott az együttes, este pedig zenekari koncert várta a közönséget.
A légierő zenekara nagy múltú, 1955-ben alapították. A repertoár egészen színes, a hagyományos indulókon kívül könnyűzenei és jazz feldolgozásokat is játszanak, nem csoda hát, hogy nemzetközi sikerük van.
A zenekart elkísérte Törökország magyarországi nagykövete is, aki már nem először járt Egerben.
- A szolidaritás és a barátság jegyében jöttünk most Magyarországra. Hiányzott Eger, arra gondoltunk, hogy elhozzuk ide a zenénket és más nemzetközi értékeinket, hiszen Törökország és Magyarország között nemcsak a politikai, hanem a kulturális kapcsolat is nagyon jó. Ezt akartuk megmutatni a magyar közönségnek – mondta Hasan Kemal Gür nagykövet.
A koncert előtt a nagykövetet Habis László fogadta a Városházán.

Az Egri Vitézlő Oskola három fordulós íjászverseny sorozata most is a húsvéti Bornemissza-kupával indult. Több mint 180 nevezés érkezett. A magyarországi íjászokon kívül Erdélyből és Törökországból is érkeztek résztvevők.

Elég régen, több mint 400 éve már annak, hogy török íjászok jártak az egri várban, most viszont felelevenedett a múlt, ha csak a hagyományőrzés szempontjából is. Érthető módon a korábban megszokott török célpontokra most nem lehetett lőni, helyettük 16 állomáson 3D-s, ügyességi és más történelmi célokat helyeztek ki a szervezők.
A törökök érdekes színfoltjai voltak a versenynek. Többségük szolak ruházatot viselt. A szolakok a szultán gyalogos íjásztestőrei voltak. A tradicionális török íjászat a 20. század végére majdnem teljesen kihalt. Dr. Murat Özveri és társai magyar segítséggel keltették életre ezt a hagyományt.
- 2006-ban direkt azért jöttem Magyarországra, hogy azokkal a szakemberekkel találkozzak, akik a gyakorlatban is meg tudják mutatni, hogy hogyan kell használni íjászat közben például a hüvelykujj gyűrűt. Ezt addigra teljesen elfelejtettük, pedig ez volt a hagyományos török íjászat alapja. Az utolsó ilyen íjász, aki ezt tudta használni, a 70-es években halt meg – nyilatkozta dr. Murat Özveri, a törökországi Tirendâz csoport vezetője.
Ma már nagyon sokan választják Törökországban is a történelmi íjászatot.
Különböző kategóriákban értékelték a közel 200 nevező teljesítményét. A felnőtt férfiaknál az érsekvadkerti Terman Szilárd, míg a nőknél a gyulai Misinkó Katalin lett a legjobb. Az Egri Hősök Íjász Grand Prix következő versenye az augusztusi Dobó Kupa lesz.