Tags Posts tagged with "szüret"

szüret

A megszokottól tíz nappal korábban kezdődött a szüret Egerben.  A korai fajtákat szedik a gazdák: a muskotályféléket, a Zengőt, a Zenitet, a Mézest, az Irsai Olivért és az első kékszőlőt, a Turánt.  Most nem elsősorban a cukorfokot nézik, hanem a savtartalmat, hiszen már a Cabernet  is eléri a 16 fokot.

Ritka a fürt, nincs súlya, sok a másodtermés, érezni lehet a csapadék hiányát – mondja Tarsoly József hegybíró.   Napperzselt, sérült bogyókat mutat. Azt mondja: a rendkívüli meleg azt eredményezte, hogy korábban érik a szőlő, és szinte egyszerre mindegyik. Már a késői fajták is elérték a 16 cukorfokot, így az Egri Hegyközség területén most úgy szüretelnek, hogy ügyelnek a savtartalomra is. 1200 termelő kezdi a szüretet. Csutorás Ferencék a Kerekszilvás dűlőben szedik a szőlőt. Az 1200 tő Pinot Noire-ból rozé készül. Figyelik a savtartalmat is, mert ettől lesz gyümölcsös a rozé.
Az időjárás elég heterogén volt, a borvidéken belül is vannak olyan területek amelyek kiszáradtak, de vannak olyan részek is, ahol a szőlő normálisan tudott fejlődni. Ott nagyobb lesz a termés is. A minőség viszont mindenhol jó; a cukor és a savtartalom is azt mutatja, hogy az évszázad egyik legjobb termése lesz az idei.
Az Egri Hegyközség 1300 hektáros területén 59 szőlőfajtát termelnek, ebből már 49-et egri néven forgalomba lehet hozni az idei évtől.

Nagy munkában voltak délelőtt az ovisok: szüretelték az egyik egri pincészet merlot szőlőjét. A Szivárvány óvoda Arany János tagóvodájának 25 gyereke szedett szőlőt a Bajusz-dűlőben.

Már negyedik éve járnak szüretelni az ovisok, és minden évben izgalommal várják ezt az eseményt. Ismerkednek a szőlővel, a szüretelés munkafolyamataival. A kicsik számára nagyon élvezetes volt a munka: miután levágták a fürtöket, puttonyukba tették, majd segítséggel konténerbe rakták a szőlőt.
A gyerekeknek már van ismeretük arról, mi lesz a szőlő sorsa a későbbiekben.
Az óvónők örülnek annak, hogy hagyománnyá vált náluk a szüret, hiszen a gyerekek számára rendkívül élvezetes és hasznos, hogy a gyakorlatban ismerkedhetnek a szüreti munkával.

-

Három napig tartott Felnémeten a mulatság. A szüreti napok csúcspontja idén is a koszorúszentelés és a felvonulás volt.

A szüreti napokat már tizenhetedszer rendezték meg Felnémeten.
Hagyományosan a templomdombon áldotta meg Szabó József plébános a szüreti koszorút, a hagyományőrző csoportok már itt is közreműködtek. A felvonuláson népdalkörök, rézfúvósok, iskolások óvodások együtt járták be Felnémetet. Ez a program az év központi rendezvénye a városrészben, a Felnémet Kultúrájáért Alapítvány többek között ennek megszervezésére alakult.
A szüreti napokon idén először borversenyt is hirdetett a szervező Felnémet Kultúrájáért Alapítvány.

-

Közel 200 óvodás ismerkedett a szürettel, a szőlőfeldolgozással és a borászattal a Szépasszonyvölgyben. A programot a Benedek Elek Óvoda és tagóvodái szervezték azzal a céllal, hogy a gyerekek közelebb kerüljenek egymáshoz és a népi hagyományokhoz is.

Ifjú szüretelők és szőlészek lepték el a Szépasszonyvölgyet. A szüreti mulatság hagyományteremtő szándékkal, öt óvoda együttműködésével valósult meg.
A gyerekek négy állomáson ismerhették meg a szüretelés népi hagyományait. Az első helyszínen szőlőt gyűjtöttek és válogattak, préseltek és sutultak.
A program második helyszíne egy borospince volt, ahol a borászat érdekességeivel ismerkedtek meg.
A következő állomáson népi játékokat játszottak, szőlőtolvajok és csőszök bőrébe bújhattak a gyerekek.
Az esemény utolsó helyszínén igazi szüreti mulatságon vehettek részt a gyerekek és pedagógusaik. Énekeltek, táncoltak a szürethez és az őszhöz kapcsolódó verseket tanultak.

-

Mulatsággal, felvonulással, szőlőáldással kezdődött idén is a szüret. A Szépasszonyvölgyben Tarsoly József hegybíró bejelentette, kiváló minőségű termés ígérkezik, azonban a vártnál húsz százalékkal kevesebb a szőlő.

Hagyományosan felvonulással kezdődött a szüreti mulatság a Szépasszonyvölgyben, a menet végig járta a pincesort. A szüret kihirdetésén Habis László polgármester azt a reményé fejezte ki, hogy egyre több magyar és külföldi asztalára kerül egri bor, vissza tudunk olyan hagyományos piacokat szerezni mint Lengyelország.
A szőlőt dr. Csizmadia István, a Bazilika plébánosa áldotta meg.
Az egyik szeme sír, a másik nevet – mondta Tarsoly József, utalva arra, hogy jó évjárat ígérkezik, a szőlő mennyisége azonban elmarad a várthoz képest. A szüret kezdetén a hegybíró volt az első, aki megtaposta a szőlőt.
A programot szervező Művészetek Háza egri hagyományőrző együttesek mellett sztárokról is gondoskodott.

-

Bár hivatalosan szeptember 1-jén kezdődik a szüret az egri borvidéken, a korai fajtákat már néhány napja szedik. A gyümölcsnek kedvezett az idei időjárás, a termést nem támadta meg gombabetegség, de az őzek és a vaddisznók helyenként nagy károkat okoztak. A borvidéken átlagos termésmennyiség várható és kiváló lesz a szőlő, valamint a borok minősége is.

Két héttel korábban kezdődött a szüret Egerben, kifejezetten jó idő volt idén a szőlőre. A Fertő dűlőben már néhány napja szedik a termést, a korai fajtákat, a cserszegi fűszerest, a leánykát, a rizlinget és a muskotályt szüretelik. Az egri borvidéken 5600 Ha-on termelnek szőlőt, tavaly a kedvezőtlen időjárás miatt a hektáronkénti átlagtermés mindössze 32 mázsa volt. Idén a jó idő jó hatással volt a szőlőre és nem kedvezett a gombabetegségeknek. Az ültetvényeken ebben az évben hétszer permeteztek, míg tavaly nem volt ritka a 10-12 permetezési forduló sem. Mindezeknek köszönhetően hektáronként 70 mázsa szőlőt is szüretelhetnek ebben az évben. A munka már a feldolgozókban is beindult. A szakemberek szerint a meleg, napos idő miatt a fajták összeérése várható, ezért szeptember második hetében a középérésű fajták mindegyike szüretelhető.

-

A tavalyi szüretkor negatív rekord született az egri borvidéken, a termés csak egyharmada volt a szokásosnak. Amennyire nem kedvezett a tavalyi időjárás a szőlőnek, annyira ideális a mostani. Az idei évben átlagos termésmennyiséggel, jobb minőséggel lehet számolni. Ha nem fordul kedvezőtlenre az időjárás, akár két héttel korábban is kezdődhet a szüret.

Az avatatlan szem is látja, hogy egészségtől duzzadó, szép fürtök lógnak a tőkékről. A várható termésről biztatóan nyilatkozott a hegybíró. A meleg napos idő jót tett a szőlőnek és nem kedvezett a gombabetegségeknek. Az ideális az lenne, ha a következő hetekben a napsütéses és a csapadékos időszakok arányosan váltanák egymást, ez kifejezetten jó évjáratot eredményezhet. A tavalyi év időjárása kedvezőtlenül hatott a termésre és a szőlősgazdákra, a növény-egészségügyi helyzet már-már katasztrofális volt. 2010-ben negatív rekord született a borvidéken. A hektáronkénti termésátlag csak egyharmada volt a szokásosnak, a 80-90 mázsa helyett átlagosan 32 mázsa termést szüreteltek a gazdák. Nemcsak a mennyiséggel, a minőséggel is baj volt, de ez a hegybíró szerint nem érzékelhető a borokon.
Jó hír, hogy a korai fajták már most színesednek, ha marad a jó idő és nem jön jelentős lehűlés, a szokásoshoz képest akár két héttel korábban, augusztus végén vagy szeptember elején elkezdődhet a szüret. Az elmúlt három év alatt a szőlőkivágások miatt 400 hektárral csökkent az ültetvények száma, az egri borvidék területe mára 5600 hektárra tehető.

A Joó János Óvoda szüreti vígasságot és vásárt rendezett az ovisok és a szülők számára. Az óvodapedagógusok egész napos, színes programokat szerveztek, a kicsik pedig megismerkedtek a tradicionális szüreti mulatsággal.

Idén második alkalommal rendezték meg a Joó János Óvodában a szüreti mulatságot. A rendezvény célja az volt, hogy a gyerekek megismerhessék a szüreti hagyományokat, ehhez pedig dalos-táncos programokat és kézműves foglalkozásokat szerveztek az ovisoknak. A pedagógusok igyekeztek minél autentikusabbá tenni a körülményeket, így nem maradhatott el a prés használatának bemutatása, a szőlőlopás, és természetesen a népviselet sem. A kicsik maguk szemezték a szőlőt, amelyből később mustot préseltek, az óvónénik pedig egész délelőtt népies táncokkal és énekekkel idézték fel a szüreti hangulatot.
Az eseményt a gyerekek részéről is hosszas készülődés előzte meg, hiszen a délutáni program egy szüreti vásár volt, amelyen a kicsik által készített népies jellegű tárgyakat mutatták be. A vásáron közreműködtek a szülők is, ők játszhatták az árusok szerepét, a gyerekek pedig megtanulhatták, hogyan kell alkudni.

-

Ezen a héten befejeződik Egerben a szüret. A korai – és a középérésű fajtáknál nem volt sikeres az idei év, a késői érésűek közelítenek a 20 mustfokhoz. Az egri határban a termés mennyisége általában 450 ezer mázsa, a szakemberek becslése szerint az idei ettől jóval kevesebb, 150 ezer mázsa. Ennek a mennyiségnek a becsült adatok szerint 70%-át külföldi felvásárlók vették meg, Egerben 40-50 ezer mázsa szőlőből készül ebben az évben bor.

Az egri szüret a hagyományok szerint szeptember 15-én kezdődik és 50 napig tart. Az idén korábban kezdték a munkát, mert sem az időjárás, sem a betegségek nem kedveztek a szőlőnek. Az idén kétszer annyi pénzt fordítottak növényvédelemre, mint máskor. A korai és középérésű fajták 15-16 mustfokkal kerültek a pincékbe, a fehér szőlőknél nem sikeres az idei év. A kék szőlők szedése ezen a héten véget ér és ezzel befejeződik Egerben a szüret. Az egri borászok még nem döntötték el, hogy használják – e a 2010 -es évjáratnál az egri megnevezést, vagy tájborként kerülnek piacra a borok, cukorral nem javítják. Úgy gondolják, két év múlva hiányozni fog a piacról az idei évjárat, a pincékben lévő tartalékokkal próbálják majd meg pótolni. A szüret pontos összegzését október végére ígérték.

-

Szüreteléssel, darálással, sutulással, táncházzal és a szürethez kötődő játékos foglalkozásokkal várták a gyerekeket az Ovi-Vár Óvodában. A Szüreti mulatságon több mint 400 kisgyerek vett részt.

A város óvodásainak részvételével tavaly a Dobó téren rendezték meg a Szüreti mulatságot. Idén az Ovi-Vár Óvoda adott otthont a programnak. A gyerekek szőlőt szüreteltek, amit le is daráltak, az elkészült mustot pedig el is fogyaszthatták. A szüreti rendezvényre minden egri óvodából érkeztek csoportok, több mint 400 gyerek vett részt a programon. A pedagógusok úgy vélik, a munkára nevelés során a gyerekek megtapasztalhatják a másokért végzett munka örömét. A Szüreti mulatságon ügyességi sorversenyen is részt vehettek az óvodások. A programot a Tekergő Együttes szüreti táncháza zárta.

-

Tarsoly József független polgármesterjelölt tiszteletlenségnek és sértőnek tartja, hogy a szüreti felvonuláson nem hirdethette ki a szüretkezdést és nem adták át neki a szőlőkoszsorút. Véleménye szerint a stílus sajnálatos és megdöbbentő, ő jelenleg is hegybíró, a hagyományok és a szőlőtermelők méltatlan helyzetbe kerültek éppen a Bor évében.

Példátlan az, hogy 2010-ben, a Bor évében az egri hegybíró nem hirdethette ki a szüret kezdetét és a termelők nem adhatták át neki a szőlőkoszorút. A Dobó tér helyett a munka megkezdéséről a Szépasszonyvölgyben beszélhetett. Véleménye szerint a mindenkori hegybíróval szemben tiszteletlen ez a magatartás, megdöbbentő, hogy a hagyományokat és a szőlőtermelőket is figyelmen kívül hagyták. Tarsoly József szerint éppen az ilyen méltatlan helyzetek miatt kell a pártfüggetlen polgármester. Elmondta, két alkalommal lett volna a városnak lehetősége beavatkozni az Egervin eladásába a termelők érdekében. Véleménye szerint egy olyan üzemet kell létrehozni, a város közreműködésével, amely a feldolgozást, a borkészítést és a kereskedést is bonyolítja. Úgy gondolja, a jövőben a szövetkezés hozhat eredményt, így lehet munkahelyeket teremteni, s újra húzóágazat lehet a szőlő – és bortermelés. Hozzátette, a városnak fel kell nőnie a feladathoz és fel kell virágoztatni az Egri Borvidéket. A független polgármesterjelölt a jövő héten három alkalommal Tarsoly expresszt indít.

-

Három új taggal bővült az Egerszóláti Borlovagrend, az avatási ceremóniát az Egerszóláti Olaszrizling Fesztiválon tartották. A településen 13. alkalommal rendezték meg a nem csak egri, hanem kifejezetten magyar bor ünnepét.

Az idei fesztivál szervezésében több, mint százan vettek részt, önkéntesen és egyesületek képviseletében. A 13. rendezvény az összefogás szempontjából is szerencsés Egerszóláton – fogalmazott a polgármester. A borértő és szerető közönség ismeri és elismeri az Olaszrizlinget, mozgalom is indult halra bor címmel. A borászok munkáját a minőségi szemlélet jellemzi. Díszpolgárrá avatták Fodor Endrét, aki megírta a település történetét. Az Egerszóláti Borlovagrend három új taggal bővült: próbát tett és felvételt nyert Glattfelder Béla, Benkő László és Lévai Ferenc. Vállalták, hogy erősítik az Egerszóláti Olaszrizling hírnevét és hozzájárulnak a kiváló bor népszerűsítéséhez.

-

Andornaktályán a Polgári kör, a Hegyközség és az önkormányzat közösen szervezte a Szüreti napot. Korábban a testület úgy döntött, hogy a rendezvényre szánt egymillió forintot az árvíz sújtotta Edelénynek adják, a rendezvényre 100 ezer forint jutott. A programok szervezéséhez és lebonyolításához a falu apraja, nagyja hozzájárult, nem a pénz, hanem az összefogás miatt volt sikeres a nap.

Június végén, az andornaktályai testület úgy döntött, hogy a falunapra szánt egymillió forintot az árvíz sújtotta Edelénynek adják. Felvették a település vezetésével a kapcsolatot, egy együttműködési szerződés keretében a napokban adják át az összeget. A falunap megrendezéséről lemondtak, a szürethez kapcsolódó rendezvényre 100 ezer forint jutott a település költségvetéséből. Az előkészületekben, a szervezésben és a lebonyolításban a hegyközség, a hivatal és a polgári kör is közreműködött. Az összefogás sikert hozott Andornaktályán, mint a Meddig ér a falu? kézfogás. Az első élőlánc 90 méteres volt, jövőre saját rekordjukat szeretnék megdönteni. Az andornaktályai hegyközségnek félezer tagja van,426 hektáron gazdálkodnak. Tavaly hektáronként 80 mázsát szüreteltek, idén kevesebb lesz a termés. A rendezvényen felvonultak a szüretelők, a színpadon helyi és meghívott együttesek lépek fel, a vendéglátás sem maradt el.

-

Szerdán kezdődött a szüret az egri borvidéken. A termés jóval elmarad az átlagtól, a kedvezőtlen időjárás hatalmas károkat okozott. Ám azok a gazdák akik rendszeresen permeteztek jó minőségű és megfelelő mennyiségű szőlőre számíthatnak.

A zefír, a zenit és a cserszegi fűszeres fajtákat szedik a tőkékről, szeptember 1-jén ugyanis megkezdődött a szüret Egerben. Ezen a héten végeznek a kori fajták szedésével, az igazi nagy szüret szeptember közepén kezdődhet. A hűvös szeptemberi időjárás miatt nem sok javulás várható a szőlő minőségében. Azoknál a gazdáknál, akik nem jól választották meg a növényvédő szereket a korai peronoszpóra hatalmas károkat tett a termésben. Vannak olyan ültetvények ahol szüretelni sem kell, mert nincs mit. Többen vannak akik már nem művelik vagy kivágatják a szőlőjüket. Ahol van termés, ott kiváló a minőség és a mennyiség is megfelelő. Hangácsi Flórián 35 hektáron gazdálkodik. Azt mondja idén egymillió forinttal többet költött permetezőszerekre. Tavaly 2800 mázsa szőlőt szüreteltek, most körülbelül 2400 mázsát tudnak leszedni a tőkékről. Az egri borvidéken hatezer hektáron termelnek szőlőt, becslések szerint idén a borvidéken 40%-al kevesebb szőlő terem, mint egy átlagos esztendőben.

-

A csapadákos tavaszi időjárás hátráltatta a szőlőben a növényvédelmi és ápolási munkákat. A gombabetegségek miatt többször kellett permetezni, ennek ellenére a termés 20-30%-a elpusztult. A szőlő szereti a meleget, jól tűri a szárazságot, a gazdák abban bíznak, marad a jó idő.

A tavaszi csapadékos időjárás kiváló feltételeket teremtett a betegségeknek, a szőlőt megtámadták a fertőzések. Egy átlagos évben hatszor szoktak permetezni, most ezen már túl vannak. Szüretig, az időjárástól függően még minimum három alkalommal kell használni növényvédő szereket. A sok eső miatt nem tudták elvégezni a tavaszi talaj – és a zöld munkákat, most ezeket pótolják. A szőlő szereti a meleget, jól tűri a szárazságot, de 30 fok fölött már nincs asszimiláció. Tavalyelőtt a borvidéken hektáronként, átlagosan 9-10 tonna szőlő termett, tavaly már kevesebb volt, most 7 – 8 tonna várható. A gazdák remélik, hogy marad a szőlőnek kedvező időjárás: nem lesz sok eső és a jég is elkerüli az egri határt.