Tags Posts tagged with "szüret"

szüret

Hétfőn kezdődik a szüret, először a Turánt, az Irsait és a Zefírt kezdik szedni, a hét második felében szüretelhetők a muskotályfajták. Tarsoly József hegybíró szerint ez a mostani 30-32 fok a legjobb szőlőérlelő idő. A termés mennyisége fajtánként és dűlőnként változó, van, ahol semmiféle betegség nem veszélyeztette a szőlőt, volt, ahol atka pusztította. Ebben a szezonban idáig 290 órán keresztül működött a jégelhárító rendszer.

Végéhez közeledik a szüreti időszak, a területek 2/3-át már leszüretelték az Egri Borvidéken. A hegybíró szerint ellentmondásos és nem túl gazdaságos évet zárhatnak a szőlőtermelők, országos viszonylatban azonban még gy is a legkeresettebbek közé tartoznak az egri borok.

A területek 80 százalékát már leszüretelték az Egri Borvidéken, kékfrankos és cabernet sauvignon van még kint jórészt a dűlőkben – mondta a hegybíró. Éjszakára már nagyon lehűl a levegő, így nincs mire várni, nem szerencsés sokáig húzni a szüretelést – fogalmazott Tarsoly József. A szakember szerint ellentmondásos évet hagyhatunk magunk mögött. Bár nálunk szerencsére van mit szüretelni, a növényvédelmi költségek jelentősen, harmadával drágultak, így gazdaságilag kevésbé jártak jól a gazdák.
Átlagosan 55-80 mázsa körüli mennyiség várható hektáronként, ez elmarad a korábbi évek 80-90 mázsás átlagától. A hegybíró szerint azok a fajták, amik tavaly 110 forintról indultak, most csak 85 forintot érnek, de még így is nálunk alakultak legkedvezőbben az árak, ha kitekintünk az ország többi borvidékére. Azok jártak jobban, akiknek kékszőlőjük is volt. Tarsoly József kiemelte még, hogy mindenképpen szükséges a szőlőtermelők és a felvásárlók közötti harmonikus együttműködés. E tekintetben még folyamatos egyeztetésre van szükség.

Idén is főzőversenyt hirdetett a Szent Lőrinc a szüreti időszak kapcsán. Hagyományos ételeket készítettek a csapatok, cseh és szlovák fiatalok is versenyeztek az iskola meghívására.

Bográcsban főzték a finomságokat a diákok. Hagyományos, szüreti étkekkel készültek a Szent Lőrinc „Hát akkor szüret” című főzőversenyén. Ezúttal cseh és szlovák csapatok is versenybe szálltak a szakmai zsűri kegyeiért.
A fiatalok a rossz idő ellenére is lelkesen készültek. Az elkészített étel szabadon választható volt, de sokan használtak bort is ízesítéshez.
A szakmai zsűri minden munkát minősített és jó tanácsokkal látta el a kuktákat. A munka végeztével, a nap végén senki sem tért haza éhesen.

-

Szombaton a Dobó téri programokat színesítette szüreti felvonulás is. A hegybíró szerint örömteli, hogy az Egri Borvidéken van mit szüretelni. A délután folyamán a Dobó szobrot is átadták a közönségnek, a Dobó teret pedig birtokba vehették az egriek.

Egész napos programokkal várták az egrieket szombaton a Dobó tér birtokbavételi és a Dobó szobor avatási ünnepségén. Ismét teljes pompájában megcsodálható a várkapitány, akit jelenkori mása fogadott, a szobor megformálásával.
A megújult Dobó téren szép számú tömeg gyűlt össze, családokat is birtokba vették a megújult teret.
Nem csak egriek, de Egerbe látogató vendégek is megcsodálták a teret.
Délután a belvárosba indult a népes szüreti tömeg is a Szépasszonyvölgyből, felvonulással, énekkel és néptánccal ünnepelték a szüretet a Dobó téren.
Tarsoly József hegybíró is szót kért, aki hangsúlyozta, hogy méltán híres az 5300 hektáron elterülő egri borvidék, a minőségi borok ugyanis kiváló szőlőből és áldozatos munkával készülnek évről évre. Hozzátette: nálunk van mit szüretelni, jelenleg a szüret közepénél tartunk, a jövő héten már a legnagyobb területet adó kékfrankost is szüretelik. Aktualitásként a szőlőtermelők, felvásárlók és borászok harmonikus együttműködését szorgalmazta a hegybíró, a viszonyt véleménye szerint még erősíteni kell.

Kevesebb a termés, és alacsonyabb a szőlő felvásárlási ára is az egri borvidéken. Idén ráadásul jóval többet költöttek nyári munkákra, védekezésre a szőlőtermelők. A vadkár is jelentős, több száz mázsa szőlőt tettek eddig tönkre a vadak. Az évjárat átlagos, a savak rendben vannak. Hétvégétől szedhető a Pinot Noire, a Zweigelt és a Kadarka.

Egy hét alatt csaknem 130 millimétereső esett. Simon József borász úgy fogalmaz: robbannak a bogyók, pánikszüret kezdődött. A cukorfok egy kicsit alacsonyabb, mint az elmúlt meleg években megszokott volt.
Jönnek a felvásárlók, kell a szőlő, de csak azok, amelyek egri nevet kaphatnak. Egy-egy fajtát most nem keresnek, elsősorban azokat, amelyekből csak földrajzi jelzés nélküli bort lehet készíteni.
Míg tavaly a felvásárlási ár 120-130 forint volt, idén 80-90 forintot adnak a szőlőért. Ráadásul ezen a nyáron legalább 200 ezer forinttal többre jött ki a művelési költség hektáronként a szőlőtermelőknek. A vadkár is jelentős, több száz mázsa szőlőt tettek tönkre a vadak.
Az évjárat átlagos, a hegybíró szerint szép savú borok születhetnek.

-

Nyolcadik alkalommal rendeztek szüretindító bortúrát Egerszalókon. Bár a hivatalos szüret még nem kezdődött meg, a nyár utolsó hétvégéjén tudott összegyűlni a falu apraja nagyja, hogy jó termésért fohászkodjon és ünnepelje a közelgő betakarítást.

A templomtól indult az egerszalókiak hagyományos, immár nyolcadik szüretindító bortúrája. A felvonuláshoz hagyományőrző csoportok, népviseletbe öltözött óvodások és falubeliek csatlakoztak, nótával, tánccal hirdették a szüret kezdetét.

A menet a St. Andrea pincészet előtti Mária szoborhoz vonult, ahol Dr. Török László, a település plébánosa áldotta meg a szüreti jelképet. A résztvevők bort kóstoltak, énekkel, imával fohászkodtak a jó termésért. Juhász Attila hegyközségi elnök szerint bár a gombabetegségek a szalóki dűlőkön is gondot okoztak, jó termést szüretelhetnek a hegyközség 350 hektárnyi területéről.

Koncertekkel, finom ételekkel és természetesen jó borokkal üdvözölték Egerszalókon a szüret és az ősz beköszöntét. A pincészetek saját fogásokkal, hozzájuk illő borokkal fogadták az érdeklődőket, akik között még sok volt a turista.

-

Megfelelő minőségű, ugyanakkor a korábbi évek átlagánál akár 20%-kal több szőlőtermés várható az Egri borvidéken. A napos, csapadékos időjárás kedvez a bogyók növekedésének és érésének, de a rothadásra hajlamos fajtákra külön figyelmet kell fordítaniuk a gazdáknak. A szüret időpontját várhatóan nem kell majd előre hozni.

Mély, telt színei vannak ennek a szőlőnek, látszik rajta, hogy az időjárás kedvezett a növekedésének és az érésnek. Ha marad a mostanihoz hasonló meleg, napos, ugyanakkor csapadékos időjárás, kiváló minőségű és megfelelő mennyiségű szőlőtermés lesz a több, mint 5 ezer hektárnyi területű Egri borvidéken. Kiugró termés nem várható, de így is 20%-kal több szőlőt lehet majd leszedni. A szüret időpontját egyelőre úgy tűnik, nem kell majd előrehozni, a szokott időben lehet majd betakarítani a fürtöket – mondta Tarsoly József hegybíró.
A jó termést csak a gombabetegségek veszélyeztethetik, főként a rothadásra egyébként is hajlamos vékony héjú fajtáknál.
- Az egri dűlőkön hagyományos fajták esetében nincs ok az aggodalomra, az érzékeny ültetvények esetében pedig gondos növényvédelemmel, permetezéssel lehet megelőzni a betegségeket- tette hozzá a hegybíró. A szőlő ára várhatóan alacsonyabb lesz a tavalyinál, de a a mennyiség kárpótolja majd a gazdákat.

Csülkös bab, pincepörkölt készült a bográcsban a Szent Lőrincesek szüreti főzőversenyén. Szlovák és cseh diákokat is vendégül látott az egri középiskola. Bár az ételeket szakmai szempontból is zsűrizték, fontos volt a szüreti hagyományok megőrzése is.

Szlovák, cseh és egri diákok főztek együtt szüreti ételeket a Szent Lőrinc által szervezett kétnapos gasztrofesztiválon. Közösen elevenítették fel a szüreti hagyományokat és mutatták be az eddig tanultakat.
A hűvösebb idő közeledtével a kiadós fogásoké volt a főszerep.
Érkeztek résztvevők Csehországból és Szlovákiából is. Mindenki a saját nemzeti ételét készítette el.
A változatos fogások sokszor még a zsűrit is meglepték.
A zsűritagoknak nehéz dolguk volt értékeléskor, azért néhány hasznos tanáccsal ellátták a fiatalokat. A verseny nagy szakmai kihívást jelentett a diákoknak, e mellett pedig megismerhették egymást ételeit, szokásait a konyhában vagy épp a bogrács mellett.

Szüreti mulatsággal nyílik meg a közönség előtt a Márai Aktív Turisztikai Látogatóközpont. Préselés, mustkóstolás mellett koncertek, bemutatók, borkóstolás várják a részt vevőket pénteken és szombaton. A programokkal elsősorban az egrieket csábítják vissza a völgybe a szervezők.

Megtölteni a Szépasszonyvölgyet és visszaszoktatni az egri közönséget a bor völgyébe – ezt szeretnék elérni a szervezők a Márai Látogatóközpont hétvégi nyitó fesztiváljával. A központban szervezett sajtótájékoztatón ismertették a programokat az Egri Kulturális és Művészeti Központ valamint a Szépasszonyvölgyi Vendégvárók Egyesületének képviselői. Pénteken egy 25 hektoliteres prést állítanak fel a völgyben, amit minden vendég kipróbálhat és maga készítheti el must adagját. Lesz gasztro- és motoros kaszkadőr bemutató, a napot pedig koncertek zárják. Szombaton Koltai Lajos rendező operatőr is a Szépasszonyvölgybe látogat, majd Demjén Ferenc lép fel a Márai központ új színpadán.

-

Két év alatt mintegy ötezer hektárnyi új szőlőt telepítenek az ország valamennyi borvidékére, melyre több tízmilliárd forintot fordít a kormány – erről Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter beszélt az egri diplomata szüreten. Az Egri Korona Borház szőlőjében nagykövetek, miniszterek, államtitkárok, képviselők és családtagjaik szüreteltek. A diplomata szüretet nyolcadik éve szervezték meg. Tavaly a szekszárdi borok jó hírét vihették a világba a nagykövetek, idén az egri borvidékre esett a választás.

Harsonások hívták munkára a diplomatákat az Egri Korona Borházban. Miután mindannyian kesztyűt, vödröt és metszőollót kaptak megkezdődött az egri diplomata szüret. A nagykövetek, államtitkárok és képviselők nyolcadik éve szedik a szőlőt, mindig az ország más-más borvidékén. Tavaly a szekszárdi, most az egri szőlőkben szüreteltek. Negyvenegy nagykövetségről több mint száz diplomata érkezett családjával együtt. Így kétszáznál is többen segítettek a kékfrankos szüretelésében. A diplomataszüretet azért szervezik évről-évre, hogy széles körben népszerűsítsék a magyar borokat. Nyitrai Zsolt országgyűlési képviselő szerint a diplomata szüret nagy lehetőség az egri boroknak.A szerb nagykövet először tett látogatást az egri borvidéken. De mint mondja: ismeri és szereti az itteni borokat. Ollót, illetve kést ragadott Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszer is. Úgy véli: az egri és a magyar borok népszerűsítéséért fontos támogatni a szőlő- és borágazatot hazánkban. Ennek egyik szegmense a célzott marketing tevékenység. A diplomaták a szüret végén mustot préselhettek a leszedett szőlőből, de megkóstolhatták a demjéni borház idei, egyelőre címke nélküli rozé borát is.

-

A tavaszi fagy és a későbbi csapadékhiány megviselte a szőlőfajtákat. Az utóbbi hetekben lehullott csapadék csak a kései érésű fajtáknak kedvezett. Az idei szüretre leginkább a minőségi termés, mint a nagy mennyiség jellemző.

A blauburgert szüretelik ebben az egri szőlőben. Bár a termés szép, a tavaszi hideg, majd az aszályos idő összességében nem kedvezett a szőlőfajtáknak.
A terméskorlátozást alkalmazó pincészetekben várhatóan így is nagyon jó minőségű bort tudnak előállítani a leszüretelt termésből. Az utóbbi hetekben lehullott csapadék már inkább a kései érésű szőlőfajtáknak kedvezett.
Ezeken a tőkéken két héttel tovább hagyták rajta a szőlőt, hogy zamatosabb legyen a termés. A pincészet vezetője szerint hektáronként nyolc tonnányi szőlővel számolhatnak idén.

Kevesebb, de az elegendő csapadék miatt jobb minőségű az idei szőlőtermés. A hegybíró szerint a Kárpát-medencei fajták termése idén a legjobb az egri borvidéken és évről évre eredményesebb a szüret.

Megkezdték a muskotály feldolgozását ebben az egri borászatban. Az idei szüret után nagyon jó minőségű borra számíthatnak az egri borászok a hegybíró szerint.
Ebben a tartályban cserszegi fűszeres erjed három napja. Gyümölcsös zamatú fehér bor készül belőle.
Az egri borvidéken a legjobb termést a Kárpát-medencei fajták hozzák várhatóan. Ez elsősorban a kékfrankos, a leányka és a királyleányka kedvelőinek kedvez.

Korai szüret, a tavalyinál is kevesebb termés, viszont kiváló minőség – ez látszik a szőlőben. Tarsoly József hegybíró szerint a korai fajtákat akár már jövő hét végén is elkezdhetik szedni.

Egerben korai szüret lesz idén is. A szüret általában szeptember második hetében kezdődik, most valószínűleg tíz nappal korábban. Jövő hét végén már lehet szedni a korai fajtákat.
Az elmúlt év termésátlagához képest – ami alacsony volt – legalább 10 százalékkal kevesebb szőlő terem idén – mondja a hegybíró. Kritikus lesz az illatos fajták mennyisége. A minőség viszont nagyon jónak ígérkezik.
Az 5340 hektáros egri borvidéken hatvan fajta szőlőt termesztenek. Negyvenkilenc szőlő szerepel a termékleírásban, ennyi viselheti az egri nevet. Az összetermés körülbelül 60 százaléka eredetvédett szőlő.

Színtelen és szagtalan, ezért nagyon veszélyes a mustgáz, amely a szüret időszaka után jelenti a legnagyobb veszélyt a borospincékben. Hasznos lehet a rosszullétek megelőzésében a hagyományos gyertyás módszer, de a pince megfelelő szellőztetése jelenti a legbiztosabb védelmet.

Végéhez közeledik a szüreti időszak, a szőlők a pincékbe kerültek. Ilyenkor kezdődik az erjedés, ami szén-dioxidot szabadít fel a levegőben. A köznyelv szerinti mustgáz másfélszer nehezebb a levegőnél, így a kisebb pincékben az alsóbb rétegekben terül el. A szakemberek a körültekintő pincelátogatásra hívják fel a figyelmet!
A különböző szőlőfajták az első egy héten zajos erjedésen mennek keresztül, majd az utóerjedés során is képződhet mustgáz. A kisebb pincészetek általában a tradicionális héjon erjesztést végzik, ebben az esetben fontos a pince alapos szellőztetése és gázérzékelő riasztóberendezések használata.

A százéves bikavérszabályzatot is ünnepelték a hétvégi szüreti napokon. Emlékeztek az ostrom 460. évfordulójára is, ugyanis a felvonuláson az Egri csillagok szereplői: Bornemissza, Vicuska és Sárközi is részt vett. A hegybíró a hagyomány szerint ilyenkor hirdeti ki a szüret kezdetét. Most azt mondta: lassan már a munka végénél tartanak.

A háromnapos szüreti fesztivál a Bazilika előtt kezdődött. Habis László polgármester azt mondta: Eger egy gazdag város – hagyományokban, értékekben, bortermésben, építészeti és lelki szépségekben. A 2012-es szüret a polgármester szerint különbözik a korábbi évekétől: ugyanis összefogást jelképez. Nyitrai Zsolt országgyűlési képviselő úgy véli: minden ünnephez jár ajándék, az itteni szőlő és bor pedig nagyon nagy ajándék. A szüreti koszorút Csizmadia István, a Bazilika plébánosa áldotta meg. Az emberi munkára, a terményre, a szőlőkoszorúra kért áldást.
A koszorút a menet a Szépasszonyvölgybe vitte. A hagyományőrző táncosokkal, énekesekkel, zenészekkel, a fertálymesterekkel és a borlovagrendekkel együtt vonult Bornemissza, Vicuska és Sárközi. Ezzel emlékeztettek arra, hogy idén ünnepli a vár az ostrom 460. évfordulóját. A völgyben először körbejárták a pincéket. Mindenhol kínálgatták a felvonulóknak a mustot és a bort.
Érdekessége volt az idei szüreti napoknak, hogy nemcsak szépasszonyvölgyi bort lehetett inni, néhány pince befogadott más pincészeteket is.A szüreti felvonuláskor az egész éves munkát, az odaadást, a szakmaiságot és az elhivatottságot ünneplik – mondta Tarsoly József hegybíró. Furcsa helyzetben van – folytatta -, hiszen ilyenkor szokták a szüret kezdetét kihirdetni, most lassan a végére értek a munkának. Tarsoly József azt kérte: tegyenek meg mindent, hogy a szőlőültetvények megmaradjanak, minél több elhivatott borász dolgozzon a borvidéken. Az Egri Szőlészeti Borászati Klaszter, a Művészetek Háza és az Agrár Marketing centrum szervezete a szüreti napokat. Csaknem hárommillió forintot nyertek a rendezvényre.
Ünnepelték azt is, hogy száz évvel ezelőtt alkotta meg Grőber Jenő egri nagybirtokos az egri bikavér szabályzatát.

A rendkívüli meleg miatt két héttel korábban kezdődött a szüret Egerbe. Az ötezer hektáros borvidéken idén kevés a termés, de a minőség jónak ígérkezik. A kellő cukorfok mindegyik szőlőnél megvan, keddtől – a cabernet kivételével – a késői fajták is szedhetők.

A termés kevés, de a minőség jó, sőt egyes fajtáknál kiváló az egri borvidéken.
Itt a rendkívüli meleg miatt két héttel korábban érik a szőlő, ráadásul szinte egyszerre mindegyik fajta. Az átlagosan 45-60 napos szüreti időszak idén egy hónaposra rövidült, szeptember végére le is szedik a szőlőt.
Már a késői fajták is elég édesek. A borászok dolga nehéz, ők a savtartalmat és a PH értéket is nézik, nem csak a cukorfokot.
Viszonylag magas lesz a mustcukorfok, ebből kifolyólag magas lesz az alkoholtartalma a készülő boroknak, azonban a beltartalom, az illat-, zamatanyagok, illetve a savtartalom jelen pillanatban is óráról órára csökken. Ennek megfelelően nehéz lesz kiváló ízű harmonikus borokat készíteni – mondja Tarsoly József hegybíró.
Simon József borász a szüret csaknem felénél tart. Ő azt tapasztalja, hogy az aszály kényszerérést okozott. De aki a megfelelő hozamkorlátozással termelt, ott a szőlő nagyon jó minőségű. A borász nagy problémának látja, hogy az egri szőlő jó részét nem itthon dolgozzák föl. Egyrészt alföldi, másrészt szlovák kereskedők vásárolják föl. Az Alföldön kétliteres palackos bor, Szlovákiában 5-9 eurós bor készül az eredetvédett egri szőlőből.

A korai fajtákat már fel is dolgozták, most a borvidék nagy részére jellemző középérésű szőlőket szedik. Keddtől a cabernet franc és a cabernet sauvignon kivételével az összes szőlő szüretelhető. 

Az idei ostorosi szüreti felvonuláson több újdonság is volt. A település részt vett a Koccintás 2012 programban, és nem mindennapi körülmények között mutatták be a falutól elnevezett, ostorosi répás kenyeret.

Traktorokon utazott a szüreti felvonulás közönsége Ostoroson.Közben megérkezett a fesztivál helyszínére a rekordméretű kenyér A kenyeret Pesten sütötték, 16 méteres volt. Répát, mégpedig ostorosit tesznek bele. A nevét is a faluról kapta.
A kenyeret nem árusították, a befolyt adományt két civil szervezet kapja meg. Közben a téren a főszerepet átvette a bor. A faluban több száz embernek van köze a szőlőhöz és a borhoz.
A délután egyik fő programja a Koccintás 2012 volt. Minden borvidékről nevezhettek, Ostoros is csatlakozott. Egy adott időpontban minél több embernek kellett egyszerre koccintania.
Kisari Zoltán polgármester azt mondta: egy adott pillanatban ez összekapcsolja a bort kedvelő embereket a megbékélés jegyében.
A Fehér Csillag országos boros programhoz is csatlakozott a település legnagyobb borászata. A fehérborok rangját szeretnék emelni itthon, bemutatni a borfogyasztó közönségnek ezeket.

A megszokottól tíz nappal korábban kezdődött a szüret Egerben.  A korai fajtákat szedik a gazdák: a muskotályféléket, a Zengőt, a Zenitet, a Mézest, az Irsai Olivért és az első kékszőlőt, a Turánt.  Most nem elsősorban a cukorfokot nézik, hanem a savtartalmat, hiszen már a Cabernet  is eléri a 16 fokot.

Ritka a fürt, nincs súlya, sok a másodtermés, érezni lehet a csapadék hiányát – mondja Tarsoly József hegybíró.   Napperzselt, sérült bogyókat mutat. Azt mondja: a rendkívüli meleg azt eredményezte, hogy korábban érik a szőlő, és szinte egyszerre mindegyik. Már a késői fajták is elérték a 16 cukorfokot, így az Egri Hegyközség területén most úgy szüretelnek, hogy ügyelnek a savtartalomra is. 1200 termelő kezdi a szüretet. Csutorás Ferencék a Kerekszilvás dűlőben szedik a szőlőt. Az 1200 tő Pinot Noire-ból rozé készül. Figyelik a savtartalmat is, mert ettől lesz gyümölcsös a rozé.
Az időjárás elég heterogén volt, a borvidéken belül is vannak olyan területek amelyek kiszáradtak, de vannak olyan részek is, ahol a szőlő normálisan tudott fejlődni. Ott nagyobb lesz a termés is. A minőség viszont mindenhol jó; a cukor és a savtartalom is azt mutatja, hogy az évszázad egyik legjobb termése lesz az idei.
Az Egri Hegyközség 1300 hektáros területén 59 szőlőfajtát termelnek, ebből már 49-et egri néven forgalomba lehet hozni az idei évtől.