Tags Posts tagged with "szőlő"

szőlő

-

Április elsejétől hívhatják le a szőlőtelepítési támogatások összegeit a gazdák és ekkortól lehet benyújtani az igényeket új ültetvények kialakítására is. Az egri borvidéken már most közel 300 hektárnyi friss telepítés van, ami a teljes terület több mint 5 százaléka. A 22 hazai borvidék között dobogós helyen van az egri a megújulás tekintetében, de a művelt terület nagysága is egyre nő, amivel kiszorítjuk Tokajt a harmadik helyről.

-

A tartós hideg jó szolgálatot tesz a mezőgazdászoknak a kártevők elleni védekezésben, az már biztos, hogy kevesebbet kell majd idén rovarölő szerekre költeni. Az ősszel megerősödött szántóföldi növények többségének nem árt a fagy, de a repce és a szőlő gyengébb vesszőinél számolni lehet fagykárral.

-

Egerben szép a szőlő, jó termés várható, a mennyiség elérheti, esetleg meghaladhatja a tavalyit – mondja a hegyközség elnöke, Pál Sándor. A jégverés és a fagykár elkerülte a borvidéket, harmadik éve működteti a hegyközség a jégelhárító rendszert – azóta nem volt komoly jégkár. Az elnök szerint ha az időjárás nem lesz nagyon szélsőséges, a minőség is jó lesz.

-

A szüreti munkákhoz kapcsolódóan tartott információs nyílt napot a NAV Észak-magyarországi Regionális Adó Főigazgatósága a Vám- és Pénzügyőri Főigazgatósággal közösen, Egerben. Bizonyos esetekben a szőlőértékesítést is kötelező regisztrálni az elektronikus közúti áruforgalom ellenőrző rendszerben, ennek részleteiről tartottak előadásokat a szakemberek.

-

Megjelent Heves megyében az amerikai szőlőkabóca, ami önmagában nem jelent veszélyt a növényekre, de olyan szőlőbetegséget terjeszt, ami ültetvényeket is tönkre tehet. Az aranyszínű sárgaság fitoplazma ellen nem lehet védekezni, így a hordozóját, a kabócát kell kiirtani. A kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Osztálya mihamarabbi rovarölő szeres permetezést javasol a gazdáknak.

-

Gépek beszerzésére és ültetvények telepítésére is pályázhatnak a szőlőtermelők és borászok. Tarsoly József hegybíró szerint, bár a befektetett pénzt a gazdáknak akár fél évig is nélkülözniük kell, megéri pályázni az uniós forrásokra.

A pályázati lehetőségek kihasználására biztatta a borászokat, szőlőtermelőket az egri hegybíró. Tarsoly József az Egri Magazin című műsorban hívta fel a figyelmet az újra igényelhető borászati gépek és technológiai berendezések vásárlásának támogatására.

A gazdák a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium borászati gépkatalógusában szereplő berendezések megvásárlásához kaphatnak 40%-os támogatást, legfeljebb 100 millió forintot.

A hegybíró kiemelte, hogy a szőlőültetvények szerkezetátalakítására vonatkozó pályázat is hamarosan elérhető lesz. Az uniós pályázatok utófinanszírozásúak, így a most telepített tőkék után tavasztól lehet lehívni majd a pénzt. A procedúra ellenére Tarsoly József szerint érdemes pályázni.

A támogatáshoz a gazdáknak először egy egyéni tervet kell készíteniük az ültetvény átalakítására. Hektáronként 3 és fél millió forint kapható támogatásként szőlőtelepítésekre.

-

Végéhez közeledik a szüreti időszak, a területek 2/3-át már leszüretelték az Egri Borvidéken. A hegybíró szerint ellentmondásos és nem túl gazdaságos évet zárhatnak a szőlőtermelők, országos viszonylatban azonban még gy is a legkeresettebbek közé tartoznak az egri borok.

A területek 80 százalékát már leszüretelték az Egri Borvidéken, kékfrankos és cabernet sauvignon van még kint jórészt a dűlőkben – mondta a hegybíró. Éjszakára már nagyon lehűl a levegő, így nincs mire várni, nem szerencsés sokáig húzni a szüretelést – fogalmazott Tarsoly József. A szakember szerint ellentmondásos évet hagyhatunk magunk mögött. Bár nálunk szerencsére van mit szüretelni, a növényvédelmi költségek jelentősen, harmadával drágultak, így gazdaságilag kevésbé jártak jól a gazdák.
Átlagosan 55-80 mázsa körüli mennyiség várható hektáronként, ez elmarad a korábbi évek 80-90 mázsás átlagától. A hegybíró szerint azok a fajták, amik tavaly 110 forintról indultak, most csak 85 forintot érnek, de még így is nálunk alakultak legkedvezőbben az árak, ha kitekintünk az ország többi borvidékére. Azok jártak jobban, akiknek kékszőlőjük is volt. Tarsoly József kiemelte még, hogy mindenképpen szükséges a szőlőtermelők és a felvásárlók közötti harmonikus együttműködés. E tekintetben még folyamatos egyeztetésre van szükség.

-

Megfelelő minőségű, ugyanakkor a korábbi évek átlagánál akár 20%-kal több szőlőtermés várható az Egri borvidéken. A napos, csapadékos időjárás kedvez a bogyók növekedésének és érésének, de a rothadásra hajlamos fajtákra külön figyelmet kell fordítaniuk a gazdáknak. A szüret időpontját várhatóan nem kell majd előre hozni.

Mély, telt színei vannak ennek a szőlőnek, látszik rajta, hogy az időjárás kedvezett a növekedésének és az érésnek. Ha marad a mostanihoz hasonló meleg, napos, ugyanakkor csapadékos időjárás, kiváló minőségű és megfelelő mennyiségű szőlőtermés lesz a több, mint 5 ezer hektárnyi területű Egri borvidéken. Kiugró termés nem várható, de így is 20%-kal több szőlőt lehet majd leszedni. A szüret időpontját egyelőre úgy tűnik, nem kell majd előrehozni, a szokott időben lehet majd betakarítani a fürtöket – mondta Tarsoly József hegybíró.
A jó termést csak a gombabetegségek veszélyeztethetik, főként a rothadásra egyébként is hajlamos vékony héjú fajtáknál.
- Az egri dűlőkön hagyományos fajták esetében nincs ok az aggodalomra, az érzékeny ültetvények esetében pedig gondos növényvédelemmel, permetezéssel lehet megelőzni a betegségeket- tette hozzá a hegybíró. A szőlő ára várhatóan alacsonyabb lesz a tavalyinál, de a a mennyiség kárpótolja majd a gazdákat.

-

Az enyhe tél kedvezett a veszélyes kártevőknek, igaz ez a szőlőben is. Most az amerikai kabóca fenyegeti a tőkéket. A szőlő sárgaságnak nevezett növénybetegségről egri szőlősgazdák tanácskoztak.

A termésre hatalmas csapást jelenthetnek a szőlőbetegségek, különösen egy hazánkban eddig szinte ismeretlen megbetegedés, az aranyszínű sárgaság – hangzott el az észak-magyarországi szőlősgazdák egri eszmecseréjén.Az amerikai kabóca nevű kártevő által okozott növénybetegség 2013-ban ütötte fel a fejét Magyarországon. Azt megelőzően Európa számos területén felfedezték már, az aranyszínű sárgaság betegség már 1924 óta ismert Franciaországban. A felkészülés, megelőzés rendkívül fontos a szakemberek szerint.
Mint elhangzott: a szőlő aranyszínű sárgasága elleni védekezésben nagy jelentősége van a rovarölő szeres kezeléseknek, amelyek célzottan nem a kórokozó ellen irányulnak, hanem a szőlőkabóca ellen. Ennek módszereit egy Siófokon megalakult országos szakmai bizottság igyekszik koordinálni, amely civil és hatósági szervezetek összefogásával előre megtervezett készenléti és cselekvési terv kialakításával jelent meg a termelők felé. Ma Magyarországon egyébként 64 ezer hektárnyi szőlőterületet kell megóvni a kártevőktől.

-

A tavalyi év kísérleti borait mutatták be a Károly Róbert Főiskola Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetében. Borászok értékelték különböző szempontok szerint a nedűket. Elsősorban a rezisztens szőlőfajtáké volt a főszerep.

Csókaszőlőt, gyöcseji zamatost is kóstolhattak a borbemutatón résztvevő borászok. Különböző szempontok alapján szakmai zsűrizésen estek át a legfrissebb borok.
A rezisztens szőlőfajtákról tudhattak meg többet a borászok. Mint elhangzott: a borbemutató a tavalyi év megkoronázásaként is tekinthető, hiszen az akkor készült borokat lehetett véleményezni.
A kóstolón túl előadásokat is hallhattak a résztvevők. Többek között az utóbbi évek klímaváltozásairól volt szó. Az elhangzottak szerint az utóbbi évekhez képest 2013-ban nagy mennyiségű csapadék esett, ami jót tett a szőlőültetvényeknek.

-

Jelentős károkat okozott az egri borvidék szőlőültetvényeiben az ékköves faaraszoló hernyója. A lárvák az enyhe tél miatt a szokásosnál korábban aktivizálódtak, így lombozat híján a rügyeket fogyasztják. A faaraszoló által megrágott rügyek később nem hoznak termést, a károsított ültetvényekről ősszel jóval kevesebb szőlőt szüretelhetnek, mint tavaly.

Mint egy elszáradt kacs, vagy apró faág – így néz ki az ékköves faaraszoló hernyója, nem könnyű megtalálni a szőlővesszők között. Ezek a pár centis élőlények általában a szőlő leveleivel táplálkoznak, idén azonban az enyhe tél miatt hamarabb aktivizálódtak és levelek híján a rügyeket fogyasztják. A megrágott rügyek nem fakadnak ki, az alvórügyek pedig később nem hoznak termést. Breznai Sándor, a Heves Megyei Növény és Talajvédelmi Igazgatóság vezetője szerint az okozott kár tetemes lehet azokon az ültetvényeken, ahol elszaporodott a hernyó. Akár a termés felét is elviheti a kártevő.

Az ékköves araszoló hernyói később lepkévé alakulnak át, amik évente kétszer is rajzzanak, nyáron azonban nem okoznak károkat a lárvák, mert ekkor már nem rügyekkel, hanem levelekkel táplálkoznak. Az ékköves faaraszoló lepke hernyója utoljára a 90-es években okozott terméskiesést az egri borvidéken, ez is mutatja, hogy egyébként nem jellemző kártevő. Az aprócska állatok idén az enyhe tél és a korai tavasz miatt ébredtek hamarabb téli nyugalmukból.
A hernyók ellen csak növényvédő szerekkel lehet védekezni.