Tags Posts tagged with "szoboravatás"

szoboravatás

-

Átadták a megújult Eszterházy teret vasárnap délután. Egy vízijáték mellett egy szoborral is gazdagodott a helyszín, így mostantól az egyetem alapítójáról, az egykori egri püspökről készült életnagyságú bronzalkotás fogadja a térre érkezőket. Az ünnepségen elhangzott, folyamatban van az Érseki Palota, illetve a Bazilika felújítása is.

Szobrokat és haranglábat avattak a tízéves születésnapját ünneplő Hotel Szent Istvánban. Másnap húszan tettek a kápolnában állampolgári esküt, mindannyian székelyek, a Hargita megyei Oklánd községből érkeztek.

Egy évtizednyi barátságot szeretnének együtt megünnepelni – mondta Tamás Zoltán, a tízéves hotel igazgatója. Az egrieken kívül határon túli magyarokkal ünnepeltek együtt.
A kápolnában új szobrokat avattak. Dr. Boncz László, a járási hivatal vezetője azt mondta róluk: tiszták, hősök, szentek, magyarok. Szent Erzsébet, Szent Hedvig, Mindszenty József hercegprímás és Márton Áron püspök kapott szobrot a kápolnában. A négy különböző életút egy irányba mutat: az önzetlen szeretet irányába – mondta a hivatalvezető.
Lármafákat ünnepelnek, amelyek világítanak, mutatják az utat, mutatják, hogy mit kell a magyaroknak tenniük – mondta Vitéz Blás Sándor atya. Lármafa az életét a szegényeknek adó Szent Erzsébet, a Lengyelországban világító Szent Hedvig, Mindszenty József, akit 39 napon keresztül kínoztak, hogy tegye félre a hitét, és a Madarasi Hargitán álló lármafának nevezte Márton Áront, aki azt sugallja: ne adjuk fel.
A vajdasági Bácskossuthfalva vezetője, Fazekas Róbert bejelentette: haranglábat hoztak ajándékba, szimbólumnak szánták. A harang délben a nándorfehérvári diadal emlékére szól, akkor magyarok és szerbek együtt harcoltak a török ellen. Szerinte ma a feladat a magyarság védelme Európában.
A haranglábat és a szobrokat megáldották. A tízéves évfordulóra az oklándiak egy székelykaput hoztak. Oklánd polgármestere azt mondta: ez a székelyek identitást megőrző szimbóluma.
Nyitrai Zsolt országgyűlési képviselő az országgyűlés elnökének levelét olvasta föl. Azt is mondta: lenni kell olyan ügyeknek, amelyekben nincs vita, ilyen az is, hogy a határon túli magyarok részei a nemzetnek.

Másnap állampolgári esküt tettek a Hargita megyéből érkezettek.

Míg a 49-es alkotmányban csak semmire nem kötelező mondatok szólnak a határon túli magyarokról, a 2010-es alaptörvényben már arról van szó: Magyarország felelősséget visel a határon túli magyar közösségekért – mondta dr. Boncz László, az Egri Járási Hivatal vezetője. Szerinte a 2004. december 5-ei népszavazáson nem nemet mondott a magyar társadalom, csak nem mert igent mondani. Boncz azt mondta – idézem – irigység, önzés, hazugság vett körül minket abban az időben. Úgy látja: ha ma megtartanánk ezt a szavazást, igent mondanánk.

Amit erőszakkal vesznek el, lesz majd lehetőség visszaszerezni – idézett Deáktól Ilkei Árpád unitárius tiszteletes. Azt mondta: annyi mindent elvettek, elhazudtak már tőlük, de soha semmiről nem mondtak le. Megpróbálták elvenni a nyelvüket, történelmüket. Nemessé tehet a király, de székellyé csak az Isten – idézett Nyírőtől is. Az Isten tette őket magyarrá, és úgy néz ki, az Isten vigyáz a magyarjaira – fogalmazott.
Cseke Miklós, Oklánd polgármestere azt mondta: 2004-ben megélték a második Trianont. Arról is beszélt: ne a papír legyen, ami összeköti őket a nemzettel. Most úgy érzi: ez számukra elégtétel, visszakapták azt, amit őseiktől elvettek.

-

Új köztéri alkotással gazdagodott Eger, szobrot állítottak Deák Ferencnek, “a haza bölcsének” a református templom előtti téren. A bronzból készült emlékmű az Egri Városszépítő Egyesület kezdeményezésére jött létre közadakozásból. A mellszobor Pelcz Balázs képzőművész alkotása.

Egy olyan hazafi kapott mellszobrot Egerben, aki ma is aktuális értékeket tűzött a zászlajára, mint az összefogás és a fontolva haladás – hangsúlyozta Habis László polgármester az avatáson. Hozzátette: Eger büszke lehet arra az összefogásra, amelynek keretében a városszépítők kezdeményezésére magánemberek, intézmények, különböző vállalkozások és az önkormányzat is hozzájárult az emlékmű létrehozásához. Az Egri Városszépítő Egyesület idén ünnepli fennállásának 30. évfordulóját, melynek a szoboravatás méltó aktusa.
Bujdosné dr. Pap Györgyi történész-muzeológus Deák életútját felidézve elmondta: az 1803-ban született Deák 1830 után kapcsolódott be a nagypolitikába, mint Zala vármegye országgyűlési követe. 1848-ban a Batthyány-kormány igazságügy minisztere volt, majd 1854-től a passzív ellenállás vezetője. A Felirati Párt vezetőjeként és korának legnagyobb tekintélyű közéleti szereplőjeként az ő nevéhez köthető a kiegyezés előkészítése. Kevesen tudják, hogy Eger képviselő-testülete Deák Ferencet 1861-ben díszpolgárává választotta.
Az új köztéri alkotást Habis László polgármester és Sós István alpolgármester leplezte le.

A hivatásos önkormányzati tűzoltóságok 2012. január 1-től állami tűzoltósággá alakultak. Egerben az átadás-átvételi ünnepséget szoboravatással tették emlékezetessé.

Egerben 1996 óta tartozik az önkormányzat fenntartása alá a tűzoltóság. Az elmúlt 15 évben négy új járművel gazdagodott a szervezet, a tűzoltóság épülete megújult. A város jó gazdája volt a tűzoltóságnak, január 1-től azonban állami irányítás alá kerül a testület- mondta el az ünnepi állománygyűlésen Sós István alpolgármester, aki köszönetét fejezte ki a tűzoltóság vezetésének és a személyi állománynak, hogy mindig áldozatra készen őrködtek a város és térsége biztonsága felett.
A rendezvényen elhangzott: a váltásból Eger lakói semmit sem éreznek meg, a tűzoltók a jövőben is becsülettel, felelősséggel, szakmai hozzáértéssel látják el feladatukat.
Az ezredes hozzátette: a teljeskörű átalakulás április 1-től várható, a szakszerűbb ellátás érdekében Pétervásárán tűzoltó őrsöt kívánnak létrehozni. A fenntartóváltásnak köszönhetően a tűzoltóságok egyenlő esélyekkel fejlődhetnek, pályázhatnak majd.
Az ünnepség végén dr. Katona István püspök megáldotta a tűzoltók védőszentjének, Szent Flóriánnak szobrát, amely Kiss István fafaragó alkotása.