Tags Posts tagged with "szakképzés"

szakképzés

-

Minél több embert kell bevonni a szakképzésbe, -fogalmazott Fábri Eufrozina a megyeházán rendezett Heves megyei szakképzési évnyitón. A konferencián Fülöp Gábor a Heves Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság elnöke Heves megye foglalkoztatási helyzetét foglalta össze. Azt mondta, a fiatalok nyugatra vándorlása miatt kieső munkaerőt részben képzéssel, részben pedig modern gépesítéssel, robotizálással lehet pótolni.

-

Autószerelő, gépi forgácsoló, kőműves, villanyszerelő, szakács, cukrász. Többek között ezek is szerepelnek a huszonöt hiányszakma között, amelyeket a Heves Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság ajánlásában. A Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamarában tartott legutóbbi ülésen a testület a szakképzésekről tett javaslatot, hogy az intézetek milyen mesterségeket tanítsanak. Elhangzott, elsősorban a műszaki pályákon van hiány. A beiskolázási arányokról, keretszámokról tett ajánlást a kormány várhatóan májusig véglegesíti, ezek 2018 szeptemberétől lépnek életbe.

 

Magyarország számára kiemelkedő feladat a minőségi szakemberképzés a gazdasági növekedés, a felzárkózás érdekében – hangsúlyozta Fábri Eufrozina, az Egri Szakképzési Centrum főigazgatója a megyei évnyitó konferencián. A tanévkezdéshez kapcsolódva avatták föl a Bornemissza Gergely Szakgimnázium új, épületgépészeti tanműhelyét.

-

Az agrár szakképzés javítása és népszerűsítése érdekében szerveznek konferenciát Egerben április közepén. A három napos tanácskozás házigazdája az egri kereskedelmi iskola lesz. Összesen nyolc határon túli és négy hazai agrár szakképző iskola vezetői és oktatói vesznek részt a találkozón.

Ösztönözni kell a fiatalokat, hogy az agrár szakmák felé is forduljanak – hangzott el az egri kereskedelmi iskolában. A mezőgazdasági képzések népszerűsítését és az oktatás minőségi javítását szolgálja az a konferencia, amelyet hazai és határon túli szakközépiskolák között szerveznek. Április közepén négy hazai agrár szakképző iskola vezetői mellett többek között Szerbiából, Erdélyből, Szlovákiából érkeznek oktatók és diákok. A találkozónak az egri Keri ad otthont. A programban koordináló szerepet tölt be a Rákóczi Szövetség, akik 2011-ben kötöttek stratégiai megállapodást a várossal. Ennek részeként a határon túli magyar fiatalok szakmai gyakorlatot tölthettek Egerben. A konferenciát április 19-e és 21-e között rendezik városunkban. A három nap alatt megemlékeznek a vincellérképzés 115. évfordulójáról, bor – és pálinkaversenyt szerveznek és az agrár szakképzés jövőjéről tartanak szakmai fórumot.

A tanulószerződésekről, az azokhoz kapcsolódó adminisztrációról tartott ismertetőt a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara a gyakorlati oktatást végző cégeknek. Az egri Kereskedelmi igazgatója, dr. Vasas Joachim azt mondja: a szakképzés egyes szereplőinek össze kellene fogniuk, mert nem mondhatnak le a szakemberképzésről.

Azokat a vállalkozásokat hívta össze a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, amelyek az egri Keri gyakorlati képzésében részt vállalnak. A megyében körülbelül 1500-1800 tanulót képeznek külső gyakorlati helyeken tanulószerződéssel. A fórumon elsősorban a tanulószerződésekről, az adminisztrációról volt szó.
Dr. Vasas Joachim, az egri Kereskedelmi igazgatója szerint, ha a szakképzés a nemzeti stratégia része, akkor komolyan kellene venni. Meg kellene fizetni azokat a gazdasági társaságokat, amelyek vállalják a gyakorlati oktatást. Szerinte az egyes szereplőknek össze kellene fogniuk, mert nem mondhatnak le a szakemberképzésről.

-

A napenergia hasznosító berendezésekkel kapcsolatos képzés hiányterület a magyar szakképzésben, ezért a Zéró Energiaház Klaszter azon dolgozik, hogy idén szeptemberben már tantárgyként jelenjen meg ez az energia- és technológiaváltó szakképzés a hazai szakiskolákban és a munkaerőpiaci képzés rendszerében. Az egri nyílt napon a Wigner és a Bornemissza diákjai közül sokan kíváncsiak voltak ezekre a lehetőségekre.

Sokat lehet olvasni, illetve hallani a megújuló energiák használatának fontosságáról, az energiatakarékosságról, vagy éppen a környezettudatos életmódról. A Zéró Energiaház Klaszter a napenergia-hasznosító berendezések szerelésének, beüzemelésének, szervizelésének tantárggyá tételét szorgalmazza. Eddig ezt fűtés- és villanyszerelők, vagy éppen tetőfedők végezték, pedig máshol – például Németországban – ez már egy külön iparág, új munkahelyekkel.
Az egyelőre kísérleti képzési program két éve, Székesfehérváron indult, majd Salgótarjánban folytatódott. Fűtés- és villanyszerelő tanulók mellett már dolgozó vállalkozók is bekapcsolódtak a képzésbe, akik később oktatóként is segíthetik a munkát. A programot 2011 januárjában akkreditáltatták.
Az egri nyílt nap nem titkolt célja, hogy itt is találjanak olyan szakképző iskolákat, ahol jövőre már oktathatják ezeket az ismereteket szakiskolai és munkaerőpiaci képzés keretében. A Bornemisszából és a Wignerből nagy az érdeklődés, most már az igazgatókon múlik, hogy csatlakoznak-e a programhoz. Az eseménnyel egy időben technikai bemutatót is tartottak a megújuló energiák felhasználásával és az energiatakarékos könnyűszerkezetes gyorsépítészettel kapcsolatban.

-

Negyven éves a Wigner Jenő Műszaki, Informatikai Középiskola és Kollégium. Az egykori GMSZ mára fontos szereplő lett a régióban a szakképzésének terén.

A Wigner a város és az egri iskolák vezetésével együtt ünnepelte a negyvenedik születésnapot.
Az intézmény történetét Busák István igazgató mutatta be. Az egykori GMSZ megalakulásához nagyban hozzájárult az az 1961-es oktatási törvény, amely létrehozta a szakközépiskola fogalmát, illetve az akkor induló iparosítási folyamat, amely szükségesé tette a szakemberképzést.
Az iskola 1996-ban vette fel Wigner Jenő nevét. Az intézményben egyedülálló szoborpark található, amely a magyar származású Nobel-díjasok előtt tiszteleg.
Az intézmény jelentős szerepet játszik a régióban a szakképzés tekintetében.
A város nevében Rázsi Botond alpolgármester köszöntötte a jubiláló iskolát. Mint mondta, a Wigner mindig megújul, az önkormányzat fontosnak tartja az ott folyó munkát, ezért is hozta létre az iskola érdekében a közalapítványt.
A jubileum alkalmából kiállítást rendeztek az iskolában.

-

Az Országos Szakképzési Fejlesztési Koncepcióról tanácskozott soros ülésén a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara. Az elnökségi ülés tagjai úgy gondolják aránytalan a szakképzési struktúra, egyre több a túlképzett szak, de emellett egyre növekszik a hiányszakmák száma is.

Nem a jövő munkanélkülijeit, hanem a jövőben munkát vállaló szakembereket kell képezni- mondta Herman István, kézműipari alelnök a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara soros ülésén. A tanácskozás fő témája a 2012. január 1-jétől esedékes Szakképzési hozzájárulási törvény módosítása volt. A tervezett változások számos ponton érintik a vállalkozókat és a kamarát is. Az eddigi rendszerben az iskolák elvárták, hogy a kamara, illetve a gazdaság szereplői döntsenek arról, hogy milyen szakmákat oktassanak, ugyanakkor a gazdálkodó szervezetek elvárták, hogy az általuk fizetett szakképzési hozzájárulásért megfelelő szakembereket képezzenek, erre reagál a törvény – mondta Herman István.
A Kamara az állammal együttműködve szeretne megpályázni egy 8 milliárd forintos támogatást, mellyel az ágazatból kivont hat milliárdot szeretnék pótolni. Ezzel a jövőben lehetőség nyílhat arra, hogy hozzájuk érkezzenek a vállalati képzésekkel kapcsolatos pályázatok.

-

A szakképzést, ennek rendszerét tanulmányozta Egerben egy kínai oktatási szakemberekből álló delegáció. Azt mondják: náluk is fontos, hogy kellően képzett szakemberek dolgozzanak. A küldöttség a TISZK-be is ellátogatott.

A kínaiak a szakképzésben is szeretnék megtalálni azt az utat, amely a gazdasági fejlődés fenntartásához a legmegfelelőbb, Magyarországra is azért látogattak, hogy megismerjék, hogyan folyik nálunk a szakképzés.
-Nagyon fontos az egyén szempontjából, hogy megfelelő szakmát tanuljon, s ugyancsak fontos össztársadalmi szempontból az államnak is, hogy megfelelő mértékű, jól képzett munkaerő álljon rendelkezésére – mondta Sun Xiaobing, a kínai Oktatási Minisztérium Politikai és Szabályozásügyi Osztályának ügyvezetője.- Magyarország és Kína ezen a téren hasonló cipőben jár, mindannyiunknak szükséges, hogy tanuljunk egymástól – ez a jövetelünk fő célja.
A városházán Rázsi Botond alpolgármester mutatta be Eger oktatási – képzési rendszerét. A szakképzés jelentős változáson ment keresztül az elmúlt évben, az új kormány újragondolta a közoktatás és a szakképzés helyzetét – fogalmazott. Cél, hogy a szakképzés rugalmasan kövesse a munkaerőpiac változásait, követelményeit, és olyan kompetenciával rendelkezzenek az oktatásból kilépők, amely segíti a munkavállalásukat.
A kínai küldöttség a TISZK-ben is tájékozódott az ott folyó munkáról.

-

Tovább korszerűsödtek az oktatás körülményei a Bornemissza Gergely Szakközépiskolában. 20 millió forintos beruházással három tanműhelyet és a könyvtárat újították föl.

A 20 millió forintból 10-et saját jogon szerzett szakképzési támogatásból teremtett elő az iskola, 5-5 milliót pedig a TISZK, illetve a decentralizált szakképzési alap pályázatain nyert az intézmény. A legnagyobb fejlesztést az autós tanműhelyben valósították meg, az új berendezések értéke 10 millió forint. A pénz másik felét az építő- és a gépész tanműhely felszerelésére fordították. Ezzel a Bornemissza ismét nagy lépést tett azért, hogy a legkorszerűbb technikával legyen felszerelve.
A szintén teljesen felújított könyvtárban adták át a Mozgássérültek Heves Megyei Szervezetének azt a speciális járművet, amelyet az iskola egyik tanárának tervei alapján a diákok készítettek el.
A fejlesztések kapcsán Habis László polgármester az együttműködés fontosságát emelte ki a szakképzés érdekében. Mint mondta, probléma, hogy még mindig jellemző az a szülői gondolkodási mód, amely szerint a gyereknek mindenképpen diplomát kell szereznie, akkor is, ha nem tud vele elhelyezkedni, közben szakmák létezése kerül veszélybe, mert kevés a tanuló.
Hasonló véleményt fogalmazott meg Sebestyén István, az Agria Volán műszaki üzletág igazgatója, aki azt mondta, egyre kevesebb a több szakmához is értő szakmunkás, pedig például az autós területen ma már szükségszerű, hogy több dologhoz is értsen egy szakember.
Mint elhangzott, a Bornemisszában folyó képzés minőségét nem csak a berendezések korszerűsége és az oktatók felkészültsége szavatolja, hanem a partnercégek közreműködése is, amelyek gyakorlati helyszínként szolgálnak.

Az Autószerelők Országos Egyesületének szervezésében szakmai napot tartottak a Bornemissza Gergely Szakközép és Szakiskolában. Az eseményen a diákok mellett a környékbeli autószervizek tulajdonosai, dolgozói is részt vettek.

A járműfenntartó tevékenységet végző vállalkozások – közkeletű nevén az autószerelők – teljeskörű érdekképviseletét ellátó szervezet, az Autószerelők Országos Egyesülete 12 évvel ezelőtt alakult. Harminchat bázisiskolája van, köztük az egri Bornemissza Gergely SZKI. A szervezet jóvoltából a diákok és a környék autószerelői évente kétszer vehetnek részt a regionális szakmai oktatáson. Spindler Tibor, a szervezet elnöke nyitó előadásában beszélt a szakképzés nehézségeiről. Ma már mindenütt ott az elektronika, de hiába a fejlődés a mechanikus részek, így a főtengely, dugattyúk még most is fontos részei a járműveknek. Sarkosan fogalmazva: egy laptopra ráülve nem lehet közlekedni, de szükség van a laptopra. A mai fiataloknak sok mindent meg kell tanítani, de hiába tesznek meg ennek érdekében mindent az oktatók, ha a szakképzés elmarad a kívánt szinttől.
A Bornemissza felszereltségét tekintve a legjobb szakiskolák közé tartozik. Folyamatosan részt vesznek különböző pályázatokon.
A délelőtti program főleg a diákoknak szólt, délután a környékbeli mesteremberek kaphattak információt a szakmában történő változásokról.

-

A szakképzési vizsgáztatásban résztvevő vizsgabiztosoknak, elnököknek szervezett felkészítést a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara. A program célja az volt, hogy a vizsgáztatásban résztvevő szakemberek tisztában legyenek az aktuális jogi szabályozással.

Nem csak a tanulónak, a vizsgáztatónak is felkészültnek kell lennie annak érdekében, hogy szabályszerűen juthasson valaki szakképesítéshez, ezért a kamara minden évben megrendezi a továbbképzést. A felkészítésen a jogszabályi változásokról, a szakmai követelményekről tájékoztatták a vizsgáztatásban résztvevőket.
A téma sokakat érint, tavaly Heves megyében 6 ezren szereztek vizsgabizonyítványt iskolarendszerben vagy azon kívül, a HKIK képviseletében 350-en vettek részt a vizsgáztatásban.
A vizsgáztatókat arról is tájékoztatták, hogy milyen változások várhatók a szakképzésben.

Közel 900 millió forint uniós támogatást nyert pályázaton az Agria Térségi Integrált Szakképző Központ. A projekt célja a szakképzés infrastrukturális hátterének fejlesztésére. A program során korszerű technikai eszközökkel támasztják alá a gyakorlati képzést, illetve kialakítanak egy központi képzőhelyet.

Az Agria TISZK-et alkotó hat partnerintézmény – az Eszterházy Károly Főiskola és gyakorlóiskolája, a Wigner, a KONTAWIG, a Szent Lőrinc és a Neumann – célja egy minőségi szakképzési rendszer kialakítása térségünkben. 2 éves együttműködésük során már számos fejlesztést valósítottak meg. A korábbi szakmai újításokra épülve a mostani közel 1 milliárdos projekt az infrastruktúra modernizálását célozza meg, ezáltal kényelmesebbé és egyszerűbbé válhatnak a szakképzés körülményei.
A 2 évesre tervezett projekt több lépésben valósul meg. Modern informatikai és oktatástechnológiai berendezéseket szereznek be, amelyek a partneriskolák képzési profiljának megfelelően segítik majd a gyakorlati képzést. A projekt során kialakítanak egy központi képzőhelyet, ahol fejlesztőhelységek segítségével hátrányos helyzetű és saját nevelési igényű tanulókat is képzésbe vonhatnak. A program részeként felújítják a Wigner Jenő Műszaki, Informatikai Középiskola és Kollégium elektromos hálózatát is.