Tags Posts tagged with "repce"

repce

-

Már az aratás végén járnak a gazdák Heves megyében. A gabonafélék mintegy 90%-át betakarították. A termésátlagok megfelelnek az országos eredményeknek, de az árpa több hevesi területen is kiugróan teljesített.

Majdnem teljesen learatták a gabonaféléket Heves megyében. A csapadékos időjárás hátráltatta ugyan a munkálatokat, de mára elmondható, hogy a betakarítás aránya 90%-os.

Összességében közepesen jónak mondható az idei termés. A legjobb termésátlagokat az árpa hozta idén, volt, ahol 60 mázsát is betakarítottak egy hektárnyi területről. A repce megyei termésátlaga 22 mázsa, ami ugyan az országos átlag alatt van, de Hevesben terven felüli mennyiséget jelent. A búza közepes, jó termést hozott mind minőségben, mind mennyiségben attól függően, milyen technológiát alkalmaztak a területeken.

Az idei nyári kalászos gabonák, valamint a repce termése Heves megyében is meghaladják az elmúlt évek átlagait, de a mezei pockok nálunk is pusztítottak. Azokban a táblákban, amelyek közelében természetvédelmi terület van, a termés 50-60 %-át is elpusztították, mert ott vegyszerrel nem lehetett védekezni ellenük.

-

Alig van repce az ország keleti felében. A falugazdászok jelentése szerint az elvetett területek kilencven százaléka kárba veszett a szárazság miatt. A kár a méhészeteket is érinti, emiatt kevesebb mézet lehet majd találni idén a piacokon vagy a boltok polcain. Tavaly 12,5 tonna mézet exportált Magyarország. Ez kevesebb volt a szokásosnál, mert a 2010-es év sem kedvezett a méhészeteknek. A legtöbb mézet vásárló ország Olaszország, de Kína is exportált magyar mézet.

Idén nem számítanak sok mézre a méhészetek. Az ország keleti felében ugyanis alig van repce és az akác virágzása is hamarabb kezdődött. Akik jól teleltették át a méhcsaládokat, azok bíznak a megfelelő mennyiségű mézben, ennek ellenére drágulás várható. A méz ára azonban egyelőre nem emelkedett tavaly óta. Az egri piacon az repceméz a legolcsóbb, az akác pedig a legdrágább. A falugazdászok szerint például Heves megyében az elvetett 16 ezer hektár repcéből a szárazság és a fagy miatt 15 ezer hektár kárba veszett. Az év végén egyáltalán nem volt csapadék a térségben, így éppen a kelés időszakában nem jutott nedvességhez a növény. A legtöbb helyen napraforgót vetettek a repce helyére, ez adhat némi reményt a méhészeknek. Heves megyében 674 méhészet működik, több mint 30 ezer méhcsaláddal. Mindkét szám 2008 óta folyamatosan növekszik. A méz árának változására pedig a termelők szerint csak ez év végén vagy a jövő év elején lehet számítani az idei eredmények függvényében.

-

Az őszi és a téli csapadékhiány, majd a februári fagy különösen a repcében, de az őszi búzában is milliárdos károkat okozott az országban. Heves megyében a 16 ezer hektárnyi repcéből már ősszel 3500 hektárt újra vetettek. A szakemberek szerint 300-400 milliméter csapadék hiányzik a földből. A kárenyhítési alapban már nem csak a gazdasági társaságok, vállalkozások kötelezettek részt venni, hanem – területnagyság függvényében – az őstermelők is.

- Itt öt-tíz centiként kellene hogy legyen repce, most itt egy négyzetméteren van egy, és több nincs.
Szeptember első hetében néz ki így a repce. Hidy László fiatal gazdálkodó Maklár határában 8,5 hektáros területen vetett ősszel repcét. Március elején a hó alól előbukkanó növénynek már bokáig kellene érnie. Számítása szerint körülbelül 10 millió forint a vesztesége. Heves megyében minden őszi kultúra megsínylette a csapadékhiányos őszt. Kárenyhítéssel kapcsolatban az aszály tekintetében a jogszabály változatlan
- Míg a többi kárnemnél a gazdának a bejelentése nélkül nem fog működni a kárenyhítés , úgy az aszálynál a miniszter úr bejelentését követően tekinthető egy-egy terület aszály sújtotta területnek – nyilatkozta Bocsi Csaba a Heves Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatóságának vezetője.
A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal kifizetéseivel kapcsolatos kötelezettségvállalások teljesítése érdekében viszont ezeknek a gazdáknak is élniük kell a vis maior bejelentési kötelezettségükkel azért, hogy az egyéb jogcímeknél a kifizetésektől ne maradjanak el. A törvény hatályánál fogva már nem csak a gazdasági társaságok, vállalkozások kötelezettek a kárenyhítési alapban részt venni, hanem – területnagyság függvényében – az őstermelők is.