Tags Posts tagged with "régészet"

régészet

A Régészet Napja amerikai, brit és spanyol kezdeményezésre 2011-ben indult. Hazánkban tavaly rendezték meg először. A régészetet mint tudományt bemutató tematikus nap, a friss eredmények bemutatása igen népszerű volt az elmúlt évben, ezért a Magyar Régész Szövetség idén is meghirdette május 29-30-án a Magyar Régészet Napját. Országosan 36 intézmény, köztük a Dobó István Vármúzeum is csatlakozott a kezdeményezéshez.

A Dobó tér és környező utcák burkolása jól halad, egyedül a Jókai utcánál tapasztalhatták azt az egriek, hogy néhány hétre leállt a munka. Itt a mélyebben fekvő csapadékcsatorna egy része beszakadt, az eredeti tervekkel ellentétben azt is cserélni kellett, ezért várhatóan szeptember végén készül el ez az szakasz. A Végvári vitézek terén most érik el a középkori talajréteget, egyre több török kori emlék kerül elő.

A Jókai utcában eredetileg csak a közvilágítási kábelcsatorna kicserélése szerepelt a tervek között, a többi közmű a felmérések szerint jó állapotban volt.
Most már elkészült a teljes utca betonozása, a Bajcsy-Zsilinszky utca felől pedig elkezdték a burkolást. Várhatóan szeptember végére fejezik be a Jókai utca felújítását. Ahogy halad a munka elkezdődnek a műszaki átadás-átvételek is. Elsőnek a Kis Dobó teret veszik át, majd szeptember közepére – az előírt határidőre – a Dobó utca, Eszperantó tér, Bajcsy-Zsilinszky utca következik. Később veszik át a már említett Jókai utcát, a Dobó teret és a Gárdonyi teret a Zalár utcával együtt.
A Végvári vitézek terén – az ásatás 37. napján – a régészek munkájának köszönhetően egyre többet látni a hajdanán itt állt épületekből. A felső rétegekben – többek között – barokk lakóház nyomai kerültek elő, de a tér két szélén középkori fal- és épületmaradványokat, cserépdarabokat is találtak. A háttérben közben a tér nyugati lezárását biztosító falon is dolgoznak. Itt a festéssel és a burkolással szeptember elejére el is készülnek. Ez előtt áll majd a Végvári Vitézek szoborcsoport.
A téren így most megosztozik a kivitelező és a régészek. Ha így marad, akkor a szobor környékének kialakításához is hamarosan hozzákezdhetnek.

-

A múzeumba bekerült tárgyakat akkor kell kiállítani, amikor aktuális – ezt mondta Berecz Mátyás, a Dobó István Vármúzeum igazgatója a Műtárgylesen című kiállítás megnyitóján. Most ez így is történt: a Dobó téri ásatáson feltárt cserzőműhely, a Zárkándy-bástya leletei, a néhány hete talált aranypénzek mind megtekinthetők a kiállításon. Emellett bemutatják azt is: mivel gyarapodott a néprajzi gyűjtemény, hogyan mentették meg a raktárban 2008-ban károsodott tárgyakat.

Napjainkig poros, ódon intézményekként gondolunk a múzeumokra – kezdte a megnyitót dr. Berecz Mátyás, a Dobó István Vármúzeum igazgatója. Igyekeznek szakítani ezzel a szemlélettel és azzal a gyakorlattal is, hogy a bekerült tárgyakat hosszú időn keresztül a raktárakban tartják. Berecz Mátyás úgy fogalmazott: akkor kell kiállítani a tárgyakat, leleteket, amikor aktuális. A múzeumokat dinamikusan fejlődő intézményeknek tartja.
Az igazgató az egyik legintenzívebb területnek nevezte a régészetet. Arról is beszélt: ha nem lennének a nagyberuházások, a leletek a földben maradnának – esetleg illetéktelen kezekbe kerültek volna. Plusz munkát ad a várnak a sérült műtárgyak kezelése – emelte ki Berecz Mátyás. Programot dolgoztak ki az évekkel ezelőtt gáztól károsodott műtárgyak restaurálására. Van keret már műtárgyvásárlásra, arról számolt be az igazgató: az utóbbi 2-3 évben jelentős volt a műtárgygyarapodás. A legfrissebbekből be is mutatnak néhányat a kiállításon.
Amikor valami új létrejön, a múltunkat is megtaláljuk – ezt már Gál Judit, a Kulturális és Idegenforgalmi Bizottság elnöke mondta. Nagyszerűnek látja, hogy ennyi érték van Egerben és a környéken, reméli, ezt hasznosítani is lehet.
Az elmúlt évben ez már a harmadik régészeti kiállítás, de a Műtárgylesen más, mint az eddigiek: kincseket, kuriózumokat állítottak ki – mondta Domboróczki László, a régészeti osztály vezetője. Egy éve még csak hárman dolgoztak a régészeti osztályon, ma tízen. A kiállításon bemutatták a Zárkándy-bástya leleteit, a Dobó téren talált cserzőműhelyt, a várban végzett feltárásokról előkerült tárgyakat, az aranypénzeket.
Látható a kiállításon egy 18. századi festmény, Azzam pasa patikája, 17 Gárdonyi-levél, 34 Gárdonyival kapcsolatos dokumentum is.

-

A Végvári vitézek terén, a próbafeltárás során a három kutatógödörben olyan régészeti leletek kerültek elő, amelyek arra utalnak, hogy az újkori mellett középkori, török időkből származó további leleteket, épület maradványokat rejt a föld. A kivitelezés folytatása előtt így szükségessé vált a teljes érintett terület, mintegy 250 négyzetméter előzetes feltárása. A Dobó-szobor viszont már augusztus elején visszakerülhet a helyére.

Korábban már beszámoltunk róla, hogy a Végvári vitézek terén a próbafeltárás június végén zárult. A leletek alapján eldőlt, hogy a munka további folytatása előtt szükséges a terület előzetes feltárása. A patak felé eső részen, ott ahol a tervek szerint a lépcsős részt alakítják ki, a közműkiváltás közben nem csak újkori falmaradványok kerültek elő. A mintegy 250 négyzetméteres területet 3,5 méter mélységig tárják majd fel a régészek. A munka előreláthatóan 2,5-3 hónapig tart, amit a város finanszíroz. Ennek összege körülbelül 25 millió forint. A tér átadása így mindenképpen jövőre csúszik át. A Végvári vitézek szoborcsoport tervezett helyét mindez nem érinti. A lovasok a tervek szerint már idén a helyükre kerülnek.
Közben a Dobó téren is folyik a munka. A Dobó-szobor régi talapzatának elbontása után most építik az újat. Ahol kellett, új kővel helyettesítették a régit, a kőgömbök közül már többet restauráltak. A tervek szerint augusztus elején visszakerülhet a helyére a szobor.

Csontokat, csontvázakat találtak a régészek a várban, az igazgatósági épület előtt. A csontokon sérülések láthatók, például az egyik koponya orrcsontja és állkapocscsontja is hiányzik. Nem szabályos a temetkezés, egy gödörbe temették őket, és még egy 1585-ös keltezésű érmét is találtak. A régész szerint ezek együtt valószínűsítik, hogy XVI. századi csontokra, az 1596-os ostrom résztvevőire bukkantak.

Szennyvízvezetéket fektetnek le a vár központi, igazgatósági épülete előtt, ezért megelőző feltárásokat végeztek a régészek. Két teljes és egy fél csontvázat találtak. Feltételezhető, hogy harcban, az 1596-os ostromban haltak meg. Ezt a feltételezést támasztja alá, hogy nem az akkor szabályos, kelet-nyugati tájolással temették el őket, hanem északkelet-délnyugati irányban, megtört testtartásban, összehúzott lábakkal fekszenek. Az elhunytakat temető helyett egy gödörbe helyezték, a csontvázak között nagy mennyiségű állatcsontot, XVI. századi kerámiadarabokat találtak. A régész szerint az ostromhoz köthetőek azért is, mert egymáshoz képest is szabálytalanul helyezkednek el, feltehetően sietve temették el őket. A csontokon sérülések láthatók, például az egyik koponya orrcsontja és állkapocscsontja is hiányzik.
Az egyik elhunyt lábánál egy 1585-ös évszámmal ellátott érmét is találtak. Nagy László régész szerint az érme, a szabálytalan temetkezés, és az, hogy egy kora újkori szeméttel feltöltött gödörben helyezkednek el csontok, együttesen valószínűsítik, hogy a csontvázak 16. századiak, és 1596-os ostromhoz köthetők.

A Múlt-Kirakó című kiállításon volt tárlatvezetés, előadásokat tartottak, bemutatót láthattak az Egri Vitézlő Oskola fegyvereiből és öltözeteiből. Egyebek mellett ezekkel a programokkal várta a Dobó István Vármúzeum a közönséget a magyar régészet napja alkalmából.

A Múlt-Kirakó című kiállításon régészeti leleteket mutat be a vár, amelyeket a régészet napján tárlatvezetéssel mutattak be. A vitrinekben, egykori, használati tárgyak, ékszerek, fegyverek tekinthetők meg.
A kétnapos programban Nagy László régész a vár Zárkándy-bástyájának ásatásai eredményeiről tartott előadást.

-

A Dobó téren talált zömében 17. századi régészeti leletek a Dobó István Vármúzeum restaurátoraihoz kerülnek. A Baktai úti raktárbázison külön szakműhelyekben végzik a fa, a fém, a textil és a kő maradványok állományvédelmét.

A régészeti leletek következő állomása – így a Dobó téren találtak is – a Dobó István Vármúzeum Baktai úti raktárbázisa. Itt a különböző szakműhelyekben dolgozó restaurátorok kezébe kerülnek. A leggyorsabb beavatkozást a szerves alapú, mint például a bőr, vagy a vászon leletek igénylik.
A fa leleteket például cukoroldattal kell konzerválni. Az oldatot folyamatosan töményítik, a cukor így beépül a fa szerkezetébe, ami lassú kiszárítás után kemény marad, vagyis kiállíthatóvá válik.
Nagyon gazdag a tér alatt talált fém és csont leletanyag. Itt vannak például a korábban említett kisollók, de az a fém pénz is, amit februárban mi is bemutattunk, amikor éppen megtalálták, de már a láncpáncél is kezd alakot ölteni. Lakattól kezdve, faragott csontberakásos késnyélig, növényi magvakig igen sokféle lelettel dolgoznak a restaurátorok. Ritkán fordulnak elő ilyen épségben, éppen ezért fontos a bőrlábbelik gyors konzerválása. Nem egy bőrtalp patkóval, vagy annak egy részével a sarkán került elő.
Tisztítás után így a készítés módja is láthatóvá válik, ezek alapján keleti stílusú lábbelikről beszélhetünk. Szintén az érdekességek közé tartozik egy zomác-festett karéjos üvegpalack maradványa, ami bár több részre tört, türelmes munkával ezek a részek összeállíthatók. A leletek állapotától és alapanyagától függően a restaurálás több héttől hónapokig is eltarthat, amíg kiállítható állapotba kerülnek.

Az ukrán határtól Szegedig húzódó gázvezeték nyomvonalán végzett régészeti feltárás leleteit mutatja be az a kiállítás, amely most nyílt a Dobó István Vármúzeumban. Amellett, hogy a neolitikumtól a középkorig vonultat fel tárgyakat a tárlat, interaktív is, a látogató kipróbálhatja például a rézkori őrlőkövet, a fazekaskorongot, bemutatnak fémkeresőt.

A 210 kilométer hosszú gázvezeték építése előtti kutatásban négy megye régészei vettek részt. Ötvenezer négyzetmétert tártak fel. Eger a hatodik város, ahol a vándorkiállítást bemutatják. Dr. Veres Gábor, a Heves Megyei Múzeumi Szervezet igazgatója úgy látja: a régészet sok embert érdekel, ezért is örült a vármúzeum, hogy otthont adhat ilyen témájú kiállításnak. A tárlat interaktív.
A kiállítás a neolitikumtól a középkorig ad keresztmetszetet Kelet-Magyarországról – mondta dr. Simon László, a Herman Ottó Múzeum igazgatóhelyettese.
A vezeték építését megelőző régészeti kutatáson 20 vezető régész vett részt, különleges darabok is előkerültek. Az igazgatóhelyettes azt mondja: a kutatások eredményei később beépülnek az oktatásba.
A kiállítás augusztusig látható a gótikus püspöki palotában.