Tags Posts tagged with "koszorúzás"

koszorúzás

-

170 éves a Magyar Honvédség, erre emlékeztek Eger több helyszínén. A dr. Nagy János utcában a kétszeres olimpiai, hatszoros Európa-bajnok, katona és vívómester, a néhai Jekelfalussy Piller György házánál koszorúztak, a Dobó téren toborzással és bemutatókkal várták a járókelőket, a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtárban pedig bemutatták Máday Norbert: Borsody László a géniusz című könyvét.

Gárdonyi 1901-ben megjelent regényének köszönhetően kezdték meg a komoly ásatásokat az egri várban, és a mai napig sokan az Egri Csillagok miatt keresik fel a várost – hangzott el a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtárban. Irodalmi teadélutánnal és előadásokkal emlékeztek a közel 100 évvel ezelőtt elhunyt Gárdonyi Gézára.

Közös hivatásunk és feladatunk, hogy tovább munkálkodjunk 1956 egri és Heves megyei eseményeinek megörökítésén – mondta Habis László polgármester a nemzeti ünnepen. A megemlékezést a hagyományoknak megfelelően a Gárdonyi Géza Színházban tartották, ahol felszólalt Nyitrai Zsolt, Eger és térsége országgyűlési képviselője is.

Gárdonyi Géza halálának 92. évfordulóján koszorúzták meg az író sírját. A megemlékezés után az Egri Főegyházmegyei Könyvtárban nyílt kiállítás az egykor Gárdonyinak tervezett mauzóleum terveiből.

Keller Péter, Gárdonyi Géza dédunokája emlékezett az író sírjánál. Mint fogalmazott: Gárdonyi Gézát sokan nevezték a szeretet írójának, de e mellett szeretett író is volt, amit jól bizonyít a Nagy Könyv versenyben elért siker, az egri Gárdonyi-ház felújítása is. 1923 óta egyébként minden évben megkoszorúzzák Gárdonyi sírját a Bebek-bástyánál.
A megemlékezés az egri Főegyházmegyei Könyvtárban folytatódott. A Heves Megyei Levéltár munkatársai mutatták be itt azt a kiállítást, amely az egykor Gárdonyi Gézának tervezett mauzóleumi vázlatokat mutatta be.
A tárlat megnyitóján többször elhangzott, hogy a tervezetek ellenére Gárdonyi Géza méltó helyen nyugszik a várban. Keller Péter szerint a meg nem valósult mauzóleumi tervek újbóli bemutatása mégis azt mutatja, mekkora szeretet övezi még ma is Gárdonyit.
A kiállítást az Egri Bazilika Liturgikus Kórusa és Dr. Mikó Zsuzsanna, a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgatója nyitotta meg. Hangsúlyozta, hogy bár sosem valósultak meg a tervek, remek lehetőséget adnak a kor stílusjegyeinek vizsgálatára is. Ezen felül kitartó kutatómunka eredményeként valósulhatott meg most a kiállítás.
A megnyitón elhangzott az is: csak holt test van, holt lélek nincsen, így Gárdonyi Géza hagyatéka sosem tűnik el Eger városából.

A megyében csütörtökön több helyen is lesz 56-os ünnepi megemlékezés. Egerben a színházban, illetve a színház előtti téren, az 56-es emlékműnél lesz a városi ünnepség.

Egerben az október 23-i ünnep most a Bazilikában, szentmisével kezdődik délelőtt 10 órakor. A városi díszünnepség helyszíne a Gárdonyi Géza Színház lesz. Itt a program 11:15-kor indul polgármesteri köszöntővel és kitüntetések átadásával. Az ünnepi beszédet a tervek szerint Jakkel Mihály, az 56-os Szövetség Heves Megyei Szervezetének vezetőségi tagja mondja majd. A színházi program a Gárdonyi Géza Színház művészeinek irodalmi összeállításával zárul.
A folytatásban a színházzal szemben, a Hatvani kapu térre várják az egrieket. A színházi programtól függően körülbelül fél egykor lesz a koszorúzás az 56-os emlékműnél, ahol a pártok, szervezetek és magánszemélyek helyezhetik el koszorúikat, virágaikat.
A rendőrségtől kapott információ szerint útlezárás az esemény ideje alatt nem lesz, viszont rendőri forgalomirányításra számítsanak az erre közlekedők.

Az Egri Országzászló- és Emlékhelybizottság is emlékezett a Nemzeti összetartozás napján. Csákvári Antal elmondta: a külhoni magyarokat nem hagyja magára a magyar politika. Az elnök szerint ezt fogja tovább erősíteni az európai érdekképviseletünk is.

A Liszt Ferenc téren szervezett megemlékezést az Egri Országzászló – és Emlékhelybizottság. Szilágyis diákok műsora után Csákvári Antal, a bizottság elnöke emlékezett 1920 június negyedikére. Hangsúlyozta, hogy a trianoni békediktátum eredményeként Magyarország elvesztette területének kétharmadát és óriási gazdasági, társadalmi válsághoz vezetett. Csákvári Antal szerint éppen ezért fontos, hogy ne hagyjuk magukra a külhoni magyarokat. Azt mondta: ezt szolgálja az is, hogy az utóbbi időkben jóval egyszerűbben igényelhetnek magyar állampolgárságot a határon túl élők. Elhangzott, hogy Egernek sincs szégyenkezni valója a magyar-magyar kapcsolatok ápolásában.
Elhangzott: az európai parlamenti választások után még tovább erősödhet a határon túl élő magyarok képviselete.

Öregdiákok tették tiszteletüket a Rákóczi-szobornál. A fejedelem nevét viselő egykori intézmény iskolatársai sorra járják a névadóhoz köthető helyszíneket, ennek sorába illett az egri megemlékezés is.

A II. Rákóczi Ferenc Katonai Középiskola az ötvenes években működött Budapesten. Az intézmény volt diákjai, nyolc növendék és hozzátartozóik nyolc éve keresik föl azokat a helyszíneket, amelyek Rákóczihoz köthetők. Jártak már Rodostóban és Kassán is, most pedig Egerben koszorúztak. A megemlékezéseket a Magyar Honvédség Nyugállományú Klubja szervezi.

-

Lengyel katonasírokat koszorúztak a Magyar-Lengyel Barátság Hetén. A Kisasszonytemetőben nyugvó, hazánkban letelepedett lengyel katonákra emlékeztek tiszteletadással.

Közösen koszorúzták meg a Kisasszony temetőben található lengyel katonasírokat a két nemzet képviselői. Rittenbacher Ödön, a Lengyel-Magyar Kulturális Egyesület elnöke az egyik katona, Dr. Adam Kropinski sorsán keresztül emlékezett a Magyarországra menekült lengyelekre.
Közös ima után sorban helyezték el koszorúikat magyar és lengyel részről is a megjelentek. A lengyel nagykövetség koszorúja volt az első, majd Przemyśl és Eger polgármestere tisztelgett a síroknál. Az egri lengyel közösség tagjai is megemlékeztek honfitársaikról. A Magyar-Lengyel Barátság Hetének programjai szombatig tovább folytatódnak.

-

Koszorúzással, kiállítás megnyitóval vette kezdetét a Magyar-Lengyel Barátság Hete Egerben. A könyvtár homlokzatán található Dembinski emléktáblát koszorúzták meg az ünneplők, majd a Budapesti Lengyel Intézet történetét bemutató plakát kiállítást nyitották meg a Galériában.

Dembinski Henrik emléktáblájának megkoszorúzásával kezdődött az ünnepi hét programsorozata. A Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár meghívására az idén 75 éves Budapesti Lengyel Intézet mutatkozott be, plakátokon. Elsősorban
A kiállítás elsősorban lengyel grafikusművészek munkáin keresztül mutatja be a hazánkban élő lengyelek életét. A tárlat megnyitója után Pálfalvi Lajos József Attila-díjas író, műfordító tartott előadást a lengyel irodalomról.
Egerben a lengyel-magyar barátság jegyében számos programot szerveznek még, egészen szombatig. Pénteken a megyeszékhelyre látogat a Lengyel Köztársaság elnöke is.

A Magyar Királyi Dobó István 14. honvéd gyalogezred Don-kanyart megjárt hőseire emlékeztek a Történelmi Vitézi Rend tagjai. A hősök tiszteletére állított emléktáblánál koszorút helyeztek el a rend képviselői.

„az ezred minden tagja nevében ünnepélyesen ígérem, hogy dicső őseinkhez méltóan, bátran és hősiesen fogunk harcolni és Eger város falai közé győztesen, dicsőségesen fogunk visszatérni.” -idézte Vitéz Mike József ezredesnek, a 14-esek parancsnokának esküszövegét Juhász Szabolcs, a Történelmi Vitézi Rend tagja azon a megemlékezésen, melyet a 14. honvéd gyalogezred katonái tiszteletére szerveztek. A Don-kanyart megjárt hősök emlékére és az 1943. január 12-ei doni áttörés 71. évfordulójára koszorút helyeztek el a rend tagjai a Szent Hedvig Kollégium falán található emléktáblán.
A 14. honvéd gyalogezred katonái 1942. június 20-án a Dobó térről indultak el a Don-kanyarba.A doni hadművelet teljes személyi állománya 4300 fő volt, közülük 1933-an sérültek vagy haltak meg.

A hősi halottakra, a II. világháború egri áldozataira Egerben, a felnémeti egyházközség szervezésében is megemlékeztek. A vasárnapi emlékmisén fejet hajtott a hősök előtt a város vezetése, valamint részt vett az emlékezésben a Vitézi Rend és a Szent György Lovagrend is. A II. világháború felnémeti áldozatainak saját emlékműve is van, a megemlékezés itt zárult áldással és imával.

244 éve alapította meg Egerben az első magyar orvosi akadémiát Markhot Ferenc. A névadó szobrának megkoszorúzásával, majd emlékülésen ünnepeltek az egri kórház dolgozói. Idén dr. Juhász Jolán csecsemő-gyermekgyógyász főorvos kapta a Markhot Díszoklevelet, a Markhot Emlékérmet pedig prof. dr. Czirják Sándor, a Magyar Tudományos Akadémia doktora vehette át.

Markhot Ferencre, a 18. század kiemelkedő magyar orvosára emlékeztek a kórház dolgozói. Idén is megkoszorúzták Markhot Ferenc szobrát, majd emlékülésen tisztelegtek az első magyar orvosi kar megalapítója előtt. A Farkas Ferenc Zeneiskola diákjai köszöntötték a résztvevőket, majd a kórház történetéről, fejlődéséről szóltak az előadások. Dr. Fűtő László igazgató kiemelte, hogy a magyar egészségügyre jellemző gondokkal a Markhot Ferenc Kórház is küzd. Ezzel szemben pozitívum, hogy jut idén fejlesztésre is forrás.
Az emlékülésen idén is rangos elismeréseket adtak át. A Markhot Emlékérmet prof.dr. Czirják Sándor, a Magyar Tudományos Akadémia doktora és egyben az Országos Idegsebészeti Tudományos Intézet főigazgató-helyettese kapta. A Markhot Díszoklevelet pedig dr. Juhász Jolán csecsemő-gyermekgyógyász főorvos, a kórház volt dolgozója érdemelte ki idén.

A névadóra emlékeztek a wigneresek a Tudomány napján. Idén ötven éve vehette át Nobel-díját Wigner Jenő. Egri általános és középiskolások koszorúzták meg a tudósok szobrait.

Ötven éve vehette át Nobel-díját Wigner Jenő. Idén ezért is emlékeztek névadójukra a wigneresek. A Tudomány napi megemlékezés már hagyomány az iskolában. Az igazgató szerint érdemes Wigner Jenő pályáját követni minden diáknak, hiszen maradandót alkotott a reál tudományok területén.
A wigneresek megemlékezése után elhelyezték koszorúikat is a diákok. Idén is érkeztek más egri iskolák képviselői is a Wignerbe. Közösen tisztelegtek tudósaink előtt.