Tags Posts tagged with "kiállítás"

kiállítás

-

Távolságok címmel nyílt kiállítás Dargay Lajos szobrászművész alkotásaiból. A munkák a várban, a Dobó-bástyában láthatók.

Dargay Lajos a Magyar Iparművészeti Főiskolán félbehagyott tanulmányok után az egri tanárképző főiskolán szerzett rajztanári diplomát 1972-ben. A 60-as, 70-es években Franciaországban élt, hazatérve néhány évig Egerben tanított.
Kezdetben hagyományos szobrokat alkotott, portrékat mintázott, majd a magyarországi kinetikus-kibernetikus művészet megalapozójává vált.
Alkotója az 1999-ben lebontott Kibernetikus fényszobornak, amely a Felsővárosban állt.

-

Természeti és épített tájak a festő szemével címmel nyílt kiállítás a Zsinagóga Galériában. A festmények az Antal-Lusztig gyűjtemény darabjai.

Az Antal-Lusztig gyűjtemény darabjaiból készült válogatások már harmadszor láthatók Egerben. Az egyedülálló gyűjteményből mindig más koncepció szerint állítják össze kiállítást, most a magyar tájképfestészet a téma, a 19. századi alkotóktól a kortársakig.
A kiállítás az ember és a természetes, illetve az általa alakított táj viszonyát mutatja be, a képzőművészet élvonalának alkotásain keresztül.
A válogatás igen gazdag anyagból készülhetett, hiszen a tájfestészetnek komoly hagyományai vannak a magyar képzőművészetben.

-

A modern tájképfestészetet tárja az érdeklődők elé a Művészetek Háza Zsinagóga Galériájának új tematikus kiállítása. Az alkotások a debreceni Antal-Lusztig gyűjteményből kerültek Egerbe. A 19–21. századi magyar festmények a képzőművészet élvonalába tartozó, a tájképfestészetben is jelentőset alkotó művészek munkái.

Közel félszáz képzőművész több mint 100 alkotásából, főleg festményekből nyílik kiállítás a Zsinagóga Galériában október elejétől. A gyűjteménnyel a 19-20. századi magyar tájképfestészet történetét szeretnék áttekinteni a szervezők. Festmények mellett szobrok, fotók és grafikák is helyet kapnak.
A kiállításhoz az ősz folyamán öt művelődéstörténeti előadás kapcsolódik, melynek során művészettörténészek és alkotóművészek különböző megközelítéseit adják a tájábrázolásnak. A rendezvény kísérőjeként katalógus és múzeumpedagógiai feladatlapok is készülnek, melyekkel a szervezők a középiskolások vizuális oktatásához szeretnének segítséget adni, hozzájárulni a fiatalok szemléletformálásához, kialakítani a kortárs művészetek iránti fogékonyságot. Tavasszal láthatta a közönség az Álmok, mesék, mítoszok című tárlatot, melynek folytatása a Természeti és épített tájak a festők szemével kiállítás. Mindkettő a Kreatív interakció/ Képzőművészet népszerűsítése Egerben című projekt része.

-

Holdfolyó címmel első alkalommal mutatkozik be önálló kiállítással Gál Éva egri tűzzománc- és festőművész. A Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtárban nyíló tárlaton mintegy 35 képet láthat a közönség, melyek között van linómetszet, tűzzománc, pasztell- és olajkép is.

Pedagógus kollégái köszöntötték Gál Évát a Holdfolyó című dallal első kiállításának megnyitóján. A művész büszkén vallja amatőrnek magát, aki szabályok nélkül festhet, szabadon kalandozhat a stílusok között. Műveire érzelmei, élményei hatnak leginkább, művészetét pedig a megújulás, az állandó változás jellemzi.
Gál Éva mintegy tíz éve alkot, de eddig csak csoportos kiállításokon vett részt. Az eltelt idő alatt kapott biztatások, elismerések, illetve egy országos amatőr kiállításon elnyert nívódíj késztették arra, hogy önálló tárlattal is megjelenjen. A program ingyenesen látogatható október 2-ig a megyei könyvtárban.

-

Nemcsak a foltvarrás remekeit láthatták ez alkalommal az érdeklődők az Egri Folt-Tündérek kiállításán, hanem kerámiatárgyakat, kézzel font kosarakat is. A munkákat a Fogyatékosok Otthonának lakói készítették, akik számára a foltvarrók kézi készítésű, egyedi takarókat adományoztak a rendezvényen.

Színek, formák, kreativitás: ezek jellemezték az Egri Folt-Tündérek kiállítását. Az egyesület 17 tagjának egyedi tervezésű és kivitelezésű munkáiból állt össze a válogatás: főleg takarókat, táskákat, párnákat, egyéb használati és dísztárgyakat láthattak az érdeklődők.
A szervezet korábban is felajánlotta már jótékonysági célra munkáit. Ez alkalommal a Heves Megyei Önkormányzat Gyermekotthona és Fogyatékosok Otthona számára adományoztak hat darab kézi készítésű takarót. Az intézetben évek óta folyik szociális foglalkoztatás: a kosárfonás, a kerámiakészítés, a szőnyegszövés ismereteit sajátíthatják el a bent lakók. Ezekből a munkákból válogattak a kiállításra, többek között kerámiatartókat, tálalókat, kézzel font kosarakat.
Az adománynak az adta a különlegességét, hogy az ország minden részéről érkeztek félig kész munkák, ún. blokkok az egyesület számára, melyekből az egri folt-tündérek varrták össze a felajánlott takarókat.

Augusztus 18-tól tekinthetik meg az érdeklődők Debreczeni Zsóka és Pelcz Zoltán képzőművészek kiállítását a Buttler-házban. A tárlat érdekessége, hogy a művészházaspár gyermekei Pelcz Balázs és Benjámin első ízben mutatkoznak be szüleikkel együtt a nagyközönségnek.

Debreczeni Zsóka és Pelcz Zoltán a mai magyar kerámiaművészet két jelentős alkotója. A házaspár 1989óta dolgozik együtt, közösen tervezik és alkotják figurális, archaizáló kerámiaszobraikat. Legszívesebben az egyiptomi, a görög, valamint a római mitológia szereplőit és jeleneteit formázzák meg agyagból. A feleség finom, légies, érzéki alakítású plasztikája ötvöződött a férj erőteljes drámai, konstruktív formaképzésével. Az így létrehozott stílusuk a kettejük legerőteljesebb vonásait egyesíti. Alkotásaik a város köztereit díszítik, nevükhöz köthető a strand előtt álló Nimfa, valamint az egri pincesoron elhelyezkedő “Szépasszony” és a Hordón ülő Bacchus szobor is.
A művészházaspár az Egri Városszépítő Egyesület szervezésében most gyermekeikkel közösen mutatkozik be a Buttler-házban. A tárlaton Pelcz Balázs és Benjámin szobrászművészek munkái is láthatók.
A kiállítás szeptember 18-ig látogatható a Buttler-ház kiállítótermében, ahol porték, kisplasztikák, érmék kaptak helyet.

-

Szőke Gábor Miklós szobrász munkáiból nyílt kiállítás. A művek a Templom Galériában láthatók.

Dante Szőke Gábor Miklós szobrász dobermannja. A kutya állandó motívummá vált, a művész több kiállításán is központi téma volt. A kiállítás megnyitójára érkező közönség először egy a bejáratnál parkoló drága autót vett észre, ami az emberben rögtön ellenszenvet szült. Ki képes ilyen helyre parkolni. Aztán közelebb érve kiderül, hogy az autóban egy kutya ül a volánnál, aki nem más, mint Karl, Dante bunkó sofőrje, aki elállja a bejáratot.
A templomba érve pedig elénk tárul a Dante Birodalom.
A kiállítást rendező Bumbum Galéria happeningszerűen, koncerttel és divatelemekkel kísérve nyitotta meg a kiállítást, amely hamarosan külföldre utazik.

-

Két étteremben állította ki a Szent Lőrinc Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakközépiskola az idei első képzőművészeti alkotótáborában keletkezett műveket. A megyeháza és a szakközépiskola éttermében bemutatott festményeket és más technikájú alkotásokat autodidakta művészek készítették.

Az oktatási intézmény 9 éve támogatja a képzőművészetet, azzal, hogy minden évben alkotótáborokat szervez a helyi és az ide látogató alkotóknak. Idén 21 művész munkáit két helyszínen láthatja a közönség.
A kiállított darabok között festmények, linómetszetek és tűzzománc képek szereplenek, a tárlat különlegessége pedig egy eredeti ikonfestési technikával készült Mária ikon. Az alkotók többsége autodidakta művész.
A kiállítás a megyeháza éttermében augusztus végéig, a Szent Lőrinc iskola éttermében pedig augusztus elejéig látható.

-

Igazi közügy: design címmel nyílt kiállítás a Moholy_Nagy Művészeti Egyetem Design Intézetében oktató művészek alkotásaiból. A munkák a Zsinagóga Galériában láthatók.

A design kifejezést gyakran tévesen használjuk, a szó ugyanis formatervezést jelent.
A Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen több tanszék összevonásával 2010-ben jött létre a Design Intézet, segítve a párbeszédet, a különböző területeken megjelenő tárgyalkotó munkát összefogva.
A kiállításon egyaránt szerepelnek használati tárgyak és műalkotások, láthatók edények, textíliák, üvegplasztikák, képzőművészeti alkotások.

-

Egerbe érkezett az Aroma című vándorkiállítás. Az Eszterházy téren roma képzőművészek munkái láthatók.

Az Aroma alcíme Színek, képek és arcok a romák világából. A kiállítás nem szocio jellegű, tisztán képzőművészetről van szó. A szervező Magyarországi Roma Galéria Egyesület és a Törökfürdő Alapítvány fő célja az volt, hogy megismertesse a közönséggel roma művészek alkotásait, látásmódjukat.
A vándorkiállítás Budapestről indult, azóta számos vidéki városban megfordult.
Az Aroma megnyitóján az Ethnofil együttes játszott, majd kerekasztal-beszélgetést rendeztek a roma képzőművészet kapcsán.

-

A Székelyföldi Fotóművészeti Mesterműhely anyagából látható válogatás a Bartakovics Béla Közösségi Házban. A kiállítás az eltűnőben lévő erdélyi értékeket örökíti meg.

A Győri Fotóklub hét évvel ezelőtt indította el a műhelyt, azóta minden évben mintegy 20 fotós tölt el egy hetet Székelyföld vagy Bukovina valamelyik területén, hogy a megörökítse a természeti és néprajzi értékeket, az ott élők mindennapjait. Ezt a munkát Dezső László, az Erdélyi Kárpát Egyesület elnöke, aki maga is fotós, a megnyitón úgy nevezte: értékmentés fényképezőgéppel.
A hét év alatt készült sok ezer képből összeállított kiállítás a Segít a Város Alapítvány közreműködésével érkezett Egerbe. A megnyitón Habis László polgármester úgy fogalmazott, az képeken látható falvak, tájak hagyományait tovább kell vinnünk magunkkal a jövőbe, mert azok európai értéket képviselnek.

-

Az édes élet Nyíregyházára költözött, egy hónapra biztosan. Június 17-től ugyanis az egri mestercukrász Kopcsik Lajos mutatja be Dolce Vita című kiállítását. A művész 25 alkotása a Jósa András Múzeumban látható, a tárlat a Múzeumok Éjszakája egyik főlátványosságaként nyílt meg a városban. Kopcsik Lajos cukorból készült alkotásai két éve jártak először Nyíregyházán, akkor három hét alatt több mint négyezer látogatója volt a kiállításnak.

Valóban édes lehet Kopcsik Lajos élete. Ez persze nemcsak hivatásából ered, hanem abból az elismerésből és szeretetből is, amellyel az egri cukrászmestert fogadták Nyíregyházán. Az Oscar-díjas művész világhírű cukorból készült alkotásait mutatja be a Múzeumok Éjszakája egyik főlátványosságaként a Jósa András Múzeum. A tárlat válogatás Kopcsik Lajos jövőre induló 50 darabos vándorkiállításának anyagából. A nyírségi város múzeumában egy hónapon át 25 alkotás lesz látható.
Az egri mesternek nem ez az első kiállítása Nyíregyházán. Először 2009 tavaszán mutatta be itt műveit. A tárlat akkor óriási sikert aratott, amely azóta is a múzeum történetének leglátogatottabb kiállításai közé tartozik.
A kiállítás megnyitóján Habis László polgármester is részt vett, aki kiemelte, milyen fontos szerepet tölt be Eger életében a Kopcsik Marcipánia.
Dr. Kovács Ferenc Nyíregyháza polgármestere örömét fejezte ki, hogy a világhírű művész alkotásait a városban mutathatják be. Kopcsik Lajos kiállított munkáinak egy része egyenesen a műhelyéből került a múzeumba. Nyíregyházán egy hónapon keresztül látható például a Liszt-portré, vagy a híres Mazsola. Az új képek mellett a művész legkedvesebb alkotásából, a barokk szobából is bemutat néhány részletet.

-

A kommunista egyházüldözés papi hagyatékait gyűjtötte össze és állította ki a Városszépítő Egyesület. A Számon- tartva című tárlat börtönviselt atyák és vértanúk hősiessége előtt tiszteleg, nekik állít emléket.

A papi, szerzetesi relikviákat fél éve kutatják és gyűjtik a szervezők, olyan személyes tárgyakat, eszközöket, emlékeket találtak, melyek a meghurcolt vagy meggyilkolt atyák hősiességéről, példamutató keresztény hitéről tesznek tanúságot. A kiállított tárgyak felhívják a figyelmet arra, hogy a múltat nem lehet elrejteni. Már a kiállítás címe is utal arra, hogy ezeket az embereket mindenki számon tartotta, a kommunista rendszer, mint ellenségeit, a börtön, mint veszélyes foglyait, a mi feladatunk is ez, számon kell tartanunk őket, meg kell emlékeznünk róluk, mint hősökről – hangzott el a tárlatnyitó beszédben. A kiállítás a tervek szerint októberig látható a Kossuth Lajos utca 6. szám alatti irodaépületben.

-

A munkák felénél tart a Kepes Központ építése, amely a volt Ifjúsági Ház épületében kap helyet. A város új, kortárs képzőművészeti kiállítóhelye októberben készül el, Kepes György munkái mellett jövő év márciusában már látható lesz az első időszaki kiállítás.

A Kepes-gyűjtemény jelenleg a Vitkovics Házban látható, a mostani helyéről költözik majd a felújítás alatt álló épületbe, a volt Ifjúsági Házba, amelyet kívül-belül teljesen újjá alakítanak. Az 588 millió forintra tervezett beruházást az Alapítvány a Komplex Kultúrakutatásért végzi, 500 milliós uniós támogatással. A közbeszerzési eljárás után régészeti feltárás is történt, csak az után kezdődhetett meg a munka, amelynek eredményeként egy egészen korszerű, nemzetközi színvonalú képzőművészeti központ nyílhat meg Egerben, bemutatva Kepes György munkásságát, illetve teret adva kortárs művészek kiállításainak.
Az első időszaki kiállítás márciusban nyílik meg a Kepes György Nemzetközi Művészeti Központban, a szervezők még nem árulták el, hogy kinek a műveiből, azt ugyanis meglepetésnek szánják, vélhetően azért, mert jelentős művész, művészek munkáiról van szó.

-

Újabb Eventus-os kiállítás nyílt az egyik egri bankfiókban. Ezúttal Tóth Enikő festményeit láthatják az érdeklődők.

A losonci születésű Tóth Enikő 16 évesen már egy önálló kiállítással büszkélkedhet. Képeiért eddig is több alkalommal vehetett már át valamilyen elismerést. Az ifjú művész elmondása alapján leginkább portrékat szeret festeni, elsősorban olyanokat, amelyek valamilyen érzést, hangulatot tükröznek. A kiállítás része annak a sorozatnak, amelyet az egyik egri bank és az Eventus Üzleti Művészeti Középiskola közösen szervez, hogy felkarolja az ifjú tehetségeket és lehetőséget biztosítson arra, hogy a fiatalok bemutathassák alkotásaikat a közönség előtt.

Az emberi természetről és a fenntartható fejlődésről nyílt kiállítás Felsőtárkányban a Bükki Nemzeti Park Bemutatóközpontjában. A tárlat interaktív, játékos módon vezeti végig az érdeklődőket az installációkon, bemutatva hogyan elégíthető ki az emberi szükséglet a környezet és a természeti erőforrások megőrzésével együtt.

A „Tükörben a világ” elnevezésű kiállítás kis tárlata tekinthető meg Felsőtárkányban. A program három elemet mutat be: a tudást, a szeretet és a túlélést. A készítők ezeken keresztül arra hívják fel a figyelmet, hogy az emberi szükséglet a környezet és a természeti erőforrások megőrzésével együtt is kielégíthető.
A tárlat interaktív, játékos módon próbálja bemutatni a világot.
A kiállítás június 10-ig ingyenesen megtekinthető a Bükki Nemzeti Park Bemutatóközpontjában.

-

Összetartozunk címmel nyílt kiállítás Széphalmi Jurkó László munkáiból. A miskolci iparművész alkotása a Bartakovics Béla Közösségi Házban láthatók.

Széphalmi Jurkó László viszonylag ritka technikával dolgozik, munkái gyapjúból készülnek, amelyet centinként fest és állít össze képpé. Témája elsősorban a természet, Összetartozunk című kiállításának fő motívuma Tokaj, a Bodrog és a Tisza összefolyása, amely egyben a magyarság egybetartozásának jelképe.
A művész legnagyobb munkája esetében még a keret is műalkotás, amely egy tiszaparti nyárból készült.
A gyapjúképek mellett a rézkarcokat is bemutat az alkotó. Széphalmi Jurkó László munkái a Bartakovics Béla Közösségi Házban láthatók május 16-ig.

Az ukrán határtól Szegedig húzódó gázvezeték nyomvonalán végzett régészeti feltárás leleteit mutatja be az a kiállítás, amely most nyílt a Dobó István Vármúzeumban. Amellett, hogy a neolitikumtól a középkorig vonultat fel tárgyakat a tárlat, interaktív is, a látogató kipróbálhatja például a rézkori őrlőkövet, a fazekaskorongot, bemutatnak fémkeresőt.

A 210 kilométer hosszú gázvezeték építése előtti kutatásban négy megye régészei vettek részt. Ötvenezer négyzetmétert tártak fel. Eger a hatodik város, ahol a vándorkiállítást bemutatják. Dr. Veres Gábor, a Heves Megyei Múzeumi Szervezet igazgatója úgy látja: a régészet sok embert érdekel, ezért is örült a vármúzeum, hogy otthont adhat ilyen témájú kiállításnak. A tárlat interaktív.
A kiállítás a neolitikumtól a középkorig ad keresztmetszetet Kelet-Magyarországról – mondta dr. Simon László, a Herman Ottó Múzeum igazgatóhelyettese.
A vezeték építését megelőző régészeti kutatáson 20 vezető régész vett részt, különleges darabok is előkerültek. Az igazgatóhelyettes azt mondja: a kutatások eredményei később beépülnek az oktatásba.
A kiállítás augusztusig látható a gótikus püspöki palotában.