Tags Posts tagged with "Hun Fokos Szövetség"

Hun Fokos Szövetség

-

Tizenegyedik alkalommal rendezték meg a Wass Albert Maratont, amelyhez idén negyvennyolc hazai és külhoni település, köztük Eger is csatlakozott. A párhozamosan, több helyszínen zajló felolvasóesten az író-költő születésének száztizedik évfordulójára emlékeztek, ahol verseiből, valamint magyar alkotók műveiből idéztek részleteket.

A doni áttörésre, a hősökre és az áldozatokra emlékezett szentmisével és koszorúzással a Történelmi Vitézi Rend és a Hun Fokos Szövetség. 1943. január 12-én indult meg a szovjet hadsereg offenzívája, ez néhány nap alatt megsemmisítette a II. magyar hadsereget. Pócs Alfréd, a vitézi rend tagja azt mondja: ezek a nemzet próbatételei, hogy meg tudjuk-e állni a helyünket.

Tíz éve alakult a Hun Fokos Szövetség, hétvégén ezt ünnepelték előadásokkal, kiállítással, koncertekkel. Az elmúlt tíz év eseményei közül Pócs Alfréd, az egyesület vezetője kiemelt néhányat: 2007 februárjában a Szent Korona oltalma alá helyezték az óföldeáki gázmezőt, majd az egri vizeket, Szent Korona fényszertartást tartottak a várban. Céljuk most az, hogy a magyarság valódi történelmére hívják fel az emberek figyelmét – fogalmazott.

Aki a nemzete iránt érdeklődik, politizál is – mondja Balczó András háromszoros olimpiai bajnok. Valamikor a MIÉP mellett kampányolt, ekkor döbbent rá, hogy Magyarországnak demokratikus keretek között nincs jövője. Balczó András szerint egy út van a magyarok előtt: megkérdezni Istentől, mit tegyünk. Az olimpiai bajnokot a Hun Fokos Szövetség hívta meg Egerbe.

Hit, sport, politika – ez volt a témája Balczó András háromszoros olimpiai aranyérmes, tízszeres világbajnok öttusázó előadásának. Az idén 75 éves olimpiai bajnok azt mondja: a nemzet iránti érdeklődése átlagon felüli. Egykor aktívan politizált is. Ekkor jött rá, hogy hiába reménykedtünk a demokráciában, Magyarországnak nincs jövője demokratikus keretek között.
Úgy fogalmazott: a demokrácia mocsarában fetreng az ország. A demokrácia az emberek félrevezetésének államformája – mondta. Ma a tanácstalanok, bizonytalanok száma nő, az emberek egyre becsaphatóbbá válnak.  Az Isten akkor szán meg egy nemzetet, mikor tanácstalanságukban sokan fordulnak hozzá.
Egy út van a magyarok előtt: megkérdezni az Istentől, mit tegyünk, ne saját hasznunkat nézzük, és ne számítgassunk. Ha hívjuk, jön az Isten – mondja Balczó András.

A földtörvény megszavazása ellen demonstrált a Hun Fokos Szövetség félpályás útlezárással. Azt követelték, hogy az országgyűlés ne engedje a magyar földet a külföldiek kezére játszani. Szerintük az ideális az lenne, ha a föld állami tulajdonban lenne, és 99 évre lehetne bérelni.

Az országban 280 helyen tiltakoznak a civilek a földtörvény megszavazása ellen. A Hun Fokos Szövetség Egerben a Deák Ferenc utca egy részét zárta le mintegy tucatnyi autóval. Volt olyan transzparens, amely a miniszterelnököt szólította meg, azt kérdezve tőle: kié lesz a föld? Azt szeretnék, ha a Fidesz eredeti programját szavaznák meg.
A cél a családi gazdaságok kialakítása lenne – mondják a demonstrálók. Úgy látják: a Magyarországon kialakult birtokszerkezet nem jó; most a föld 80 százalék a nagybirtokosok kezében van.
Pócs Alfréd, a Hun Fokos Szövetség elnöke azt mondta: szerintük a föld a Szent Koronáé. Most egymillió hektár már külföldi kézben van, ez az összes földterület egyötöde.
A demonstrálók problémának látja azt is, hogy, hogy nem egyeztették a földtörvény szövegét a civil szférával.

-

Füzesabonyból Egerbe érkezett csütörtökön este a feltámadási jelkép és az azt kísérő menet. Céljuk a kárpát-medencei magyarság összefogásának hirdetése. A nemzeti zarándoklat Zamárdiból illetve Tihanyból indult el húsvétkor, pünkösdkor érkezett meg Csíksomlyóra, majd innen indult visszafelé. A Kárpát-medencét négy ágban átölelő zarándokút november 25-én, Krisztus Király ünnepén, Sopronban ér véget.

A zarándoklatot nyolc évvel ezelőtt a zamárdi polgárok kezdeményezték a kudarccal végződött kettős állampolgárságról szóló népszavazás után. A feltámadási menet jelképe az Árpád-kori szárnyas kereszt négy útvonalon halad, és képzeletben egy szívet rajzol a Kárpát-medencében. A feltámadt Krisztussal való szövetséget hirdeti.
A zarándoklat eredetileg húsvéttól pünkösdig, a csíksomlyói búcsúig tartott, idén azonban visszaindult Csíksomlyóról minden Kárpát-medencei utódállamot érintve. A feltámadási menet szimbóluma Egerbe Füzesabonyból érkezett. A részt vevő egyházközségek 30-40 km-es szakaszokat vállalva stafétaszerűen adják tovább a zarándokút jelvényét.
A szárnyas keresztet és a zarándokokat a Hun Fokos Szövetség kérésére dr. Lengyel Gyula plébános fogadta a Szervita templomban. A jelvényre a hívek minden évben egy zarándoklat eszméjét kifejező szalagot kötnek fel, idén az egriek a “Magyarország tisztul és nem pusztul” jelmondatát választották.
Egerből a jelképet Gyöngyösre viszik tovább, majd november 25-én, Krisztus király vasárnapján érkezik meg végső állomására, Sopronba.

-

Három és fél méteres Szent Korona, a koronában misztériumjáték, majd fogadalomtétel – ez várható a szeptember 8-ai Szent Korona Fényszertartáson a várban. A fogadalomtétel célja a teremtő rendhez való igazodás – emelték ki a szervezők, a fényszertartással pedig az isteni értékrend valósulását kérik Egerben és a földön.

A Szent Korona Fényszertartásra segít ráhangolódni a szeptember 6-ai filmvetítés. Jelenczki István Égi élő jelenség című filmjét mutatják be, a rendező is itt lesz – jelentette be Pócs Alfréd, a Hun Fokos Szövetség elnöke. A Szent Korona több mint kétszáz évvel ezelőtt volt Egerben, most egy három és fél méteres mása lesz itt, szeptember 8-án. A társadalmat az erkölcs, a jog és a pénz határozza meg – mondta Pócs Alfréd – ezt a hármasságot a régi történelmi alkotmányban és a Szent Korona tanban látják. Szeptember 8-án Szent Korona Fényszertartás lesz a várban.
Azt szeretnék elérni – fogalmazott D. Nagy Sándor szervező -, hogy a tér és idő kitüntetett pontján az emberi lélekben keletkező diszharmóniát harmóniává oldják A szent hely a vár, a szent idő a Kisboldogasszony napja.
A szertartáson lesz misztériumjáték, majd bárki tehet fogalmat, aki előzetesen jelentkezik a Hun Fokos Szövetség weboldalán.
A változást mindig önmagunkon belül kell kell keresni – ebben segít a szervezők szerint a fényszertartás. Azt mondják: aki megtalálja önmagában a rendet, a környezetében is rend lesz.

Rendőrbűnözésről beszéltek, és a városi kapitány lemondását követelték a hatósági megfélemlítés és üldöztetés ellen tartott demonstráción. A Jobbik, a Hatvannégy Vármegye, az Új Magyar Gárda és a Hun Fokos Szövetség tüntetésén azt mondták: Egerben a rendőrök inkább a nemzeti oldallal foglalkoznak, nem a bűnözőket üldözik, miközben Eger néhány városrészében sötétedés után már veszélyes az utcára kimenni, nem szeretnék, ha a város a rossz közbiztonságáról híresülne el.

Több atrocitás is érte a közelmúltban a nemzeti oldal képviselőit, van, akit fenyegetnek a rendőrök, volt, akit vertek és radiátorhoz bilincseltek, nem megfelelő módon igazoltattak, ez utóbbi esetben az ügyészség hivatali visszaélés ügyében megindította az eljárást – mondja Kürti Zoltán, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom elnökségi tagja. Szerinte az egriek a rendőrbűnözéstől szenvednek leginkább.

Az igazi bűnözők helyett a hazafiakat, a nemzeti oldalt üldözik a rendőrök, a saját bőrükön tapasztalják a túlkapásokat – mondta Ferenczi Henrik, az Új Magyar Gárda megyei vezetője. Toroczkai László, a Hatvannégy Vármegye elnöke úgy látja: azért a nemzeti oldalt üldözik, mert így javítják a statisztikát a rendőrök, ha ellenük intézkednek, az ugyanis felderített bűnügynek számít. Arra buzdította a jelenlévőket: tiltakozzanak, minden eszközzel támadjanak vissza, ha kell, nemzetközi fórumokra is viszik az ügyet.
Pócs Alfréd, a Hun Fokos Szövetség vezetője úgy látja: nemzeti rendőrség kell. Bognár Ignác azt ígérte: a városi kapitány házánál is tüntetnek, ha szükséges.
Akik itt vannak, nem félnek – hangozott el a demonstráción -, a Hatvannégy Vármegye ítéletet hirdetett, a városi kapitánynak mennie kell.
A Kossuth Lajos utcából a városi kapitányság elé vonultak, hogy átnyújtsák a petíciójukat, közben a kapitány lemondását követelték. A petíciót nem vették át.
A rendőrkapitányság nem kívánt reagálni a demonstráción elhangzottakra.

-

Hun-magyar hagyományőrző napot tartott a Hun Fokos Szövetség. A Szent Korona mellett idén Trianon is téma volt.

Örömmel osztották meg a Dobó teret a nemzeti összetartozás napja rendezvényével, a határon túli magyarok eskütételével, hiszen a céljuk azonos: erősíteni a Kárpát-medence őslakóinak összetartozását – mondta dr. Pócs Alfréd, a Hun Fokos Szövetség elnöke a megnyitón. Kiemelte a hun-székely-magyar testvériséget. A hun-magyar hagyományőrző nap idén Trianon napjára esett. 1920-ban Magyarország hét országrészét csatolták el, és idegen uralom alá helyezték az ott élőket. Pócs Alfréd Hetedhétországnak nevezte hazánkat, hétfejű sárkánynak a gonosz hatalmakat. Az vigasztaljon bennünket – fogalmazott -, hogy minden mesének jó a vége. A hagyományőrző napon előadás hangzott el a Szent Korona szabadító erejéről és Trianonról – a Szent Korona tükrében.

Az elmúlt ezer év legsúlyosabb válságát éljük át Bogár László közgazdász szerint. Előfeltétele lenne a kilábalásnak, a cselekvésnek a közös nyelv, de ez nálunk hiányzik. A közgazdász a Hun Fokos Szövetség szervezésében tartott előadást.

A magyarság ma azért van nehéz helyzetben, mert elveszítette a közös nyelvet, amelyen megbeszélhetné a helyzetét és a teendőket, pedig ez szükséges akkor, ha cselekedni szeretnénk – mondta az előadáson Bogár László közgazdász. Verbális polgárháború zajlik. A közgazdász szerint minden beszélgetést arra kell felhasználnunk, hogy próbáljuk egymást megérteni, mert ha nem tudunk szót érteni, továbbra is cselekvésképtelenek leszünk. Azok vagyunk legalább 30 éve, ezért kerültünk a végzetes adósságcsapdába is. A közgazdász azt mondja: önmagában akár ez is megsemmisítheti fizikailag a magyarságot az előttünk álló évtizedben.
Az elmúlt ezer év legsúlyosabb válságát éljük át, ez túlzásnak tűnik, de nem az – hangzott el az előadáson. A közgazdász szerint eddig kizárólag csak háború idején fordult elő, hogy pusztult a nemzet fizikai teste. Most lassan negyven éve vagyunk ennek tanúi. Feltehetjük a kérdést – mondja Bogár László -, hogy vajon tényleg béke van-e, vagy amit békének látunk, a nemzet elleni háború, amelyet a pusztító világerő visel ellenünk. Ma válságban van a közösség lelki, szellemi, erkölcsi alapzata, a nemzet fizikai teste, a gazdaság.

A mai alkotmányunk is oka a kialakult válságnak – mondta Tóth Zoltán József alkotmányjogász a Hun Fokos Szövetség által szervezett előadáson. A jogtörténész a Szent Korona-tanról tartott előadást.

Hamarosan ötéves lesz a Hun Fokos Szövetség – jelentette be Pócs Alfréd, az egyesület elnöke az előadást megelőzően. 2006 februárjában egy makói gázmezőt foglaltak le, a Szent Korona tulajdonába vették. Pócs Alfréd azt mondja: ez akkor még szokatlan volt, ma már egész Európa forrong, az emberek ébredeznek. Pócs szerint a közgazdászok úgy látják: a globalizált világ összeomlott, már csak vegetál. Hamarosan új alkotmány születik hazánkban, s nem mindegy, hogyan kerül bele az ezeréves gyakorlat, vagy hogyan épül a Szent Korona-tanra.
Dr. Tóth Zoltán József jogtörténész szerint mai alkotmányunk, amely nem az ezeréves alaptörvényünkre támaszkodik, oka a válságnak, nem csupán korrupt politikusoknak és az alkotmány be nem tartásának a következménye. Egy alaptörvény akkor jó, ha védi az állami és a magántulajdont, tisztázza, hogy a jogok kötelességekkel is járnak.
A Szent Korona-tan tartalmazza a hatalommegosztást, a szuverenitást, azt is, hogy az állami vagyon egy része nem privatizálható. Demokratikus, de korlátai is vannak a demokráciának: például a nemzet biológiai megmaradását szolgáló vagyon szabad prédáját nem engedi a nép nevében sem a Szent Korona-tan. Az alkotmányjogász – jogtörténész szerint fontos, hogy a Szent Korona-tan értékeket is megfogalmaz; ezeket követni kell és nem vitatni. Ha van jó és rossz, értelmet nyer az igazság is – Tóth Zoltán szerint máskülönben minden csak viszonylagos.

Két árvíz sújtotta településre juttatta el adományait több nemzeti szervezet.

A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom, a Jobbik, a Magyarok Szövetsége, a Hun Fokos Szövetség és a Magyar Nemzeti Gárda összefogásának gyümölcseként majd százezer forint értékben került többek között tartós élelmiszer, ásványvíz, kötszer, hypó, mosogatószer, étolaj, liszt stb. az árvíz sújtotta Alsózsolcára. Az elkövetkező napokban, az alsózsolcai jobbikosok ,,utcai felelősök” bevonásával mérik fel pontosan a szükségleteket, s csomagokra bontva juttatják el a hevesiek gyűjtését a rászoruló magyar családoknak.
Ugyanezen akció keretében összegyűjtött mintegy 252.000 forintot a szervezők átadták a bánrévei Jobbik elnökének. Az elnök asszony megköszönte a gyűjtést szervezőknek a segítséget, mint mondta, valószínűleg a tönkrement háztetők faszerkezetének javítására fogják az átadott összeget fordítani.
A Heves megyei nemzeti szervezetek árvízkárosultaknak szervezett gyűjtése befejeződött, a szervező HVIM kérése, hogy a korábban megadott bankszámlaszámra a jövőben már senki se utaljon pénzt.

Alkotmányozó nemzetgyűlésen szeretnék visszaállítani a történelmi alkotmányt, ennek alapja pedig a Szent Korona-tan – mondta dr. Pócs Alfréd a Hun Fokos Szövetség elnöke a hun-magyar hagyományőrző napon. A Szent Korona-tan megismertetése mellett a nap másik célja a hagyományok bemutatása volt, hiszen ahogy elhangzott: az ősök tisztelete nélkül nincs jövő.

A 2005-ben alakult Hun Fokos Szövetség működését, erkölcsiségét a Szent Korona-tan határozza meg – mondta a hagyományőrző nap megnyitóján dr. Pócs Alfréd, az egyesület elnöke. Hisznek abban, hogy ennek visszaállítása okozhat változást, ha nem térünk vissza a Szent Korona-tanhoz, továbbra is vezekelni fogunk.
A tan megismertetése fontos, s úgy látják, aktualitása is van: államtitkár lett az a Tóth Zoltán József, aki a történelmi alkotmány, a Szent Korona-tan legnagyobb ismerője, feladata, hogy segítséget nyújtson bizonyos alkotmányozási változások előkészítésében.  A történelmi alkotmány tapasztalati alkotmány, őseink Hérodotosz szerint nem törvényekben, hanem a szívükben hordozták az igazságot.  Pócs Alfréd szerint Magyarországnak küldetése van, ezt kellene megismerni, s eszerint élni. Szeretnék, ha alkotmányozó nemzetgyűlés állítaná vissza a történelmi alkotmányt; a nemzetgyűlést nem a parlamentnek, hanem a népnek kell létrehoznia.
A hun-magyar hagyományőrző  napon koncertek, beszámolók, előadások hangzottak el. A szervezők azt vallják: az ősök tisztelete nélkül nincs jövő.