[ml-adverts location=fejlec]
Tags Posts tagged with "HKIK"

HKIK

-

A legjobb 12 pályázó közé jutott a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara az Európai Vállalkozási Díj 2010 versenyen, amelyen azokat a kezdeményezéseket jutalmazzák, amelyek helyi és regionális szinten támogatják a vállalkozásokat. A kamara teljesítményét 29 ország 399 pályázata közül értékelték kiválónak. A magyar soros uniós elnökség alkalmából a díjakat Budapesten, a Nemzeti Galériában adták át.

Az Európai Bizottság 2005-ben alapította a díjat, amelynek célja a legjobb vállalkozási politikák, gyakorlatok bemutatása, elterjesztése. A versenyen az unió 27 tagállama, valamint Norvégia, Szerbia és Törökország vett részt.
Valamennyi országban nemzeti fordulókon választották ki öt kategóriában, hogy mely pályázatok jutnak az európai döntőbe. Magyarországon az első két helyen a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara és a Hotel Panda Kft. végzett, ezek képviselték hazánkat a nemzetközi mezőnyben.
A budai várban rendezett díjkiosztón a kormány nevében dr. Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium stratégiai államtitkára köszöntötte a résztvevőket.
A HKIK a legjobb 12 közé jutott pályázata a vállalkozások energiaköltségeinek csökkentésének lehetőségeit mutatta be.
Abban a kategóriában, amelyben a HKIK is indult, végül a svéd csapat pályázatát találták érdemesnek az Európai Vállalkozási Díjra.

-

Megerősítette együttműködését a Nemzeti Adó- és Vámhivatal regionális igazgatósága és a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara. A már évek óta működő kapcsolatot az adóhatóság átalakítása miatt kellett megújítani.

Az adóhatóság és a kamara már hosszú ideje tart kapcsolatot, szervez közös programokat. A Nemzeti Adó-és Vámhivatal többek között azokkal az elemzésekkel tud segíteni a kamara működésében, amelyeket az adóbevallások alapján készítenek el.
Az együttműködési megállapodást a hatóság és a kamara közös rendezvényén, a Könyvelői Klub előadásán írták alá, amelyen a béren kívüli juttatásokat érintő változásokról tájékoztatták a szakembereket.

Április 7-én és 8-án regionális konferenciát rendeznek Gyöngyösön a foglalkoztatás és képzés időszerű kérdéseiről. A szakmai találkozóra várják a térség cégeinek, szakiskoláinak, civil szervezeteinek, felsőoktatási intézményeinek képviselőit.

A konferencia témája a foglalkoztatás és a képzés, a munka világának kapcsolata. A szervezők, az Országos Foglalkoztatási Alapítvány és a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara „A cégek mennek, vagy a munkavállalók jönnek?” címet adták a két napos, április 7-én és 8-n tartandó gyöngyösi rendezvénynek. Sokat hallani arról, hogy nagyon sok új munkahelyet kellene teremteni, holott a munkavállalók, különösen a fiatalok, az elvándorlás mellett vannak.
Regionális jelleggel szervezik a konferenciát, tehát Miskolcról, Nógrád megyéből, de még a Dunántúlról is jönnek résztvevők. Olyan szakmai találkozó lesz, ahol a cégek, iskolák, térségi integrált szakképző központok, civil szervezetek, a régió felsőoktatási intézményei, középiskolái, szakiskolái bevonásával igyekeznek ezekre a kérdésekre a téma szakértőinek segítségével megoldási lehetőségeket találni. Jelentkezni a HKIK honlapján lehet. Közel 200 résztvevőt várnak a két napra.

-

Kevesebbet, olcsóbban. Ez a jelmondata a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara által indított Energia klub sorozatnak. A rendezvényt azzal a céllal indították két évvel ezelőtt, hogy a cégekkel, vállalkozásokkal, önkormányzatokkal megismertessék az energiaköltségek csökkentésének lehetőségeit.

Két évvel ezelőtt indult a HKIK Energia klubja. Célja, hogy segítsék a vállalkozások energiaköltségeinek csökkentését. Különösen fontosnak tartották a témát a gazdasági válság idején, amikor elsősorban minden vállalkozás azokat a lehetőségeket kereste, hogy hol és hogyan tudná csökkenteni kiadásait. Az Energia klub legutóbbi rendezvényén a bioenergetikáról, az energiabeszerzésről, a távfelügyeleti rendszerekről hallhattak előadást. Szó volt a március 1-jétől pályázható Új Széchenyi Terv energetikai támogatásairól. Pályázatot megújuló energiaforrások alkalmazására, épületkorszerűsítésre, geotermikus energia kihasználására lehet benyújtani. Az igényléshez megvalósíthatósági tanulmányt is csatolni kell, ennek elkészítéséhez mindenképpen szakember bevonását tanácsolják a hozzáértők. A programra a vállalkozások és az önkormányzatok képviselőit várták.

-

A szakképzési vizsgáztatásban résztvevő vizsgabiztosoknak, elnököknek szervezett felkészítést a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara. A program célja az volt, hogy a vizsgáztatásban résztvevő szakemberek tisztában legyenek az aktuális jogi szabályozással.

Nem csak a tanulónak, a vizsgáztatónak is felkészültnek kell lennie annak érdekében, hogy szabályszerűen juthasson valaki szakképesítéshez, ezért a kamara minden évben megrendezi a továbbképzést. A felkészítésen a jogszabályi változásokról, a szakmai követelményekről tájékoztatták a vizsgáztatásban résztvevőket.
A téma sokakat érint, tavaly Heves megyében 6 ezren szereztek vizsgabizonyítványt iskolarendszerben vagy azon kívül, a HKIK képviseletében 350-en vettek részt a vizsgáztatásban.
A vizsgáztatókat arról is tájékoztatták, hogy milyen változások várhatók a szakképzésben.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség vezetői a vidéki iparkamarákkal, vállalkozói szervezetekkel közös rendezvényeken ismertetik a megújuló fejlesztéspolitikát, az Új Széchenyi Tervet. Az országjáró körút ötödik állomása Eger volt.

Az eseménysorozat célja, hogy a pályázati rendszer egyszerűsítéséről tájékoztassanak, valamint a pályázati kiírásokról szóló információk minden érintetthez, különösen a hazai mikro-, kis- és középvállalkozásokhoz első kézből juthassanak el. Erre az évre – az első pályázati csomagban – 1100 milliárdos forrással 93 pályázatot indítottak az Új Széchenyi Terv keretén belül – mondta az egri tájékoztatón dr. Molnár Ágnes, fejlesztéspolitikai koordinációért felelős államtitkár. Foglalkoztatásra 67, az egészségiparra 31, közlekedésfejlesztésre 642, tudományra, innovációra 73, a vállalkozások fejlesztésére 173, míg zöldgazdaságra 120 milliárd forint áll rendelkezésre.
Az új szemléletű fejlesztéspolitikától tíz év alatt egymillió új munkahely létrejöttét várja a kormány. A teljes 2011 és 2013 közötti időszakra 2000 milliárd forint európai uniós támogatás és további jelentős hazai forrás és pénzügyi eszköz áll rendelkezésre elsősorban a hazai kis- és középvállalkozások számára, de a kombinált mikrohitel program révén akár 90%-os támogatottságot elérő forrásbevonási lehetőséget is kaphatnak a hitelezésből eddig kimaradt mikrovállalkozások. Az Új Széchenyi Tervvel kapcsolatos információk külön honlapon érhetők el.

-

Véget kell vetni a több évtizedes látszatpolitizálásnak, csak akkor lehet erősíteni a szlovák-magyar kapcsolatokat – jelentette ki Simon Zsolt, Szlovákia mezőgazdasági és vidékfejlesztési minisztere Egerszalókon, a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évnyitóján. Magyar kollégája, dr. Fazekas Sándor azt hangsúlyozta, hogy hazánk uniós elnöksége nagy lehetőség a két ország kapcsolatainak fejlesztésére.

Olyan politikai légkört és adórendszereket kell kialakítani, amely lehetővé teszi Szlovákia és Magyarország gazdasági együttműködésének erősítését – mondta a szlovák vidékfejlesztési miniszter a fórumon. Simon Zsolt az uniós támogatásokról szólva elmondta: 2007 és 2013 között 207 millió eurót használhat föl Szlovákia fejlesztési célokra, amelyekből 513 pályázatot tudnak finanszírozni. A hátralévő időben még 50-60 millió áll rendelkezésre ilyen célokra.
A szlovák miniszter külön kiemelte a világörökség részét képező Tokaj-hegyaljai borvidék megóvását, amelynek ugyan mindössze 10 százaléka fekszik északi szomszédunknál, mégis fontos az együtt gondolkodás e kérdésben.
Az együttműködés legfőbb akadályának Simon Zsolt a politikai tényezőt említette, mint a Fico-féle nyelvtörvény, illetve a kettős állampolgárságról szóló törvény elfogadását, amiről szerinte nem történt megfelelő egyeztetés a felek között.
A további lehetőségek közül feldolgozó üzemek, új Duna- és Ipoly- hidak építését, a vasúti összeköttetés fejlesztését és közös információs portálok létrehozását emelte ki.
Dr. Fazekas Sándor, vidékfejlesztési miniszter fontos esztendőnek nevezte az ideit Magyarország soros elnöksége miatt. Mint mondta, ez fölélénkítheti a magyar-szlovák kapcsolatokat. Hozzátette: a legnagyobb lehetőség a mezőgazdaság területén van, mára Szlovákia ugyanis az unió negyedik legnagyobb élelmiszer importőre és exportőre lett.
A házigazda dr. Bánhidy Péter megyei kamarai elnök kiemelte: térségünknek nagy szerepe lehet a két ország együttműködésében, amelynek hagyományosan régiónk a motorja.

-

A Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamarában mutatták be a megye legnagyobb ötven vállalkozást felvonultató kiadványt. A TOP 50 nevet viselő információs füzetet már negyedik alkalommal jelentetik meg.

A Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, a megyei napilap és az Apeh által regisztrált adatok alapján állt össze idén is a megye ötven legnagyobb vállalkozásának listája. A kamaránál már hagyomány, hogy az év vége közeledtével egy kiadványban gyűjtik össze azokat a megyei vállalkozásokat, amelyek az árbevétel nagyságrendje, a gazdasági élethez hozzáadott érték és az alkalmazotti létszám tekintetében is a legmagasabb adatokkal büszkélkedhetnek. Farkas József a kamara általános alelnöke úgy véli, a TOP 50 nevet viselő kiadvány egyfajta iránymutatás lehet a céltudatos vállalkozásoknak. Az új kiadványban összegzik a megyei gazdasági élet alakulását is. E szerint a válság hatására a vállalkozások bevételeit tekintve 25%-os visszaesés volt tapasztalható, a cégek nettó árbevétele 16%-al csökkent a 2009-es és 2008-as évekhez képest.

-

A Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara képviseli Magyarországot az Európai Vállalkozási Díj versenyen. Öt kategóriában tizenhét pályázat kapott elismerést a hazai fordulóban. A két nyertes egyike a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara üzleti környezet fejlesztése kategóriában benyújtott “Energiahatékonysági program kamarai összefogással” pályázata. Az Európai Vállalkozási Díj nemzetközi fordulójának ünnepélyes díjkiosztó gálája 2011. május 24-én, a magyar soros uniós elnökség ideje alatt lesz Budapesten.

A Nógrád Megyei Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 238 millió forint uniós támogatást nyert el a régióban működő mikro- és kisvállalkozások munkavállalóinak képzésére. Az ingyenes képzésre december 31-ig lehet jelentkezni. A program 2011 elején, a képző intézmények kiválasztása után indul.

A salgótarjáni és a miskolci projektnyitó után Egerben is tájékoztatták az érdeklődőket a programról. Mint azt dr. Bablena Ferenc István, a Nógrád Megyei Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány ügyvezető igazgatója elmondta, ebben a képzésben a munkavállalók vesznek részt. A projekt elsősorban a munkahelymegtartásra irányul. Igényfelmérést készítettek, melynek során megfogalmazódott, hogy mely témakörök érdeklik a munkavállalókat, munkaadókat. A projekt két éves futamideje alatt az értékesítéssel, Uniós munkavállalással, a vállalkozás működtetésével kapcsolatos képzésekben vehetnek részt a jelentkezők, de 200 órás szakma-specifikus angol nyelvi kurzus is szerepel a programban.
A képzés teljesen ingyenes, melyre 238 millió forintos uniós támogatást nyertek.
Jelentkezni a Nógrád Megyei Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítványnál lehet. Az ingyenes képzés igénybevételéhez december 31-ig kell a munkavállaló munkáltatójának megállapodnia az alapítvánnyal. Későbbi jelentkezés esetén 20% önrészt kell biztosítani. A program 2011 elején, a képző intézmények kiválasztása után indul.

A foglalkoztatás és szakképzés, a Felsőoktatási törvény társadalmi vitája, valamint a kamara szerepe a szakképzési rendszer felügyeletében volt a témája a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara foglalkozási, szakképzési, illetve innovációs és felsőoktatási munkabizottságának soros ülésén. A hazai felsőoktatási intézmények a december 7-i, gödöllői Magyar Rektori Konferencián alakítják ki összegző véleményüket a felsőoktatási törvénnyel kapcsolatban.

November elején tették közzé a kormány felsőoktatási törvénytervezetét. Ennek folyik most a társadalmi vitája, ami december 10-én zárul. A hazai felsőoktatási intézmények a december 7-i, gödöllői Magyar Rektori Konferencián alakítják ki összegző véleményüket A fontos kérdések között szerepel a bolognai rendszer megváltoztatásának mértéke, a felsőoktatás finanszírozása és az intézményhálózat újraazonosítása – erről beszélt dr. Magda Sándor, a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola, és dr. Hauser Zoltán, az egri Eszterházy Károly Főiskola rektora.
A pedagógusképzésben visszaállhatna az osztatlan képzés. A tervek alapján minőségi különbséget tennének az egyetemek és főiskolák között, valamint a vidék megerősítése is a célok között található. Az elmúlt években eltávolodott egymástól a szakképzési rendszer és az iskolai struktúra. Ezen kell változtatni, amit a vállaltok a kamarai csatornán keresztül valósítanak meg – mondta Fülöp Gábor, a Kamara titkára. Már a tananyagok elkészítésében is megjelenik a vállalati szféra.
A hiányszakmák tekintetében emelt, míg túlképzés esetén csökkentett normatívát kapnak az oktatási intézmények. Ezen kívül a vállalatoknak aktívabban kell részt venniük a gyakorlati képzésben.

Országszerte folynak az egyeztetések az Új Széchenyi Tervvel kapcsolatban. A Nemzetgazdasági Minisztérium olyan életképes szakmai modelleket keres, amelyek javítják a kis- és középvállalkozások működési környezetét, együtt a nagyvállalatokkal. Egerben ezzel kapcsolatban elsősorban az iparra és a turizmusra kell építeni – hangzott el az önkormányzat és a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara közös sajtótájékoztatóján.

A kamara és az önkormányzat évek óta együttműködik a gazdaságfejlesztés területén. Ennek keretében készült el Eger és térsége iparfejlesztési koncepciója, amit már többször átdolgoztak és korszerűsítettek – mondta dr. Bánhidy Péter, a Kamara elnöke. Eger és térségének gazdasági alapját az ipar, azon belül a gépipar és a járműiparhoz kapcsolódó ipari tevékenység adja.
A helyi Széchenyi Terv szerint a fejlesztések megvalósulásához, megfelelő szakember gárda szükséges. Ezzel kapcsolatban a szakember képzés területén a dulális, német rendszerű képzést kellene megvalósítani. A „Gyere haza program” pedig a szakember gárda megőrzését szolgálja.
A turizmus-fejlesztésben nagyobb hangsúlyt kell kapnia a digitális eszközök által nyújtott szolgáltatások elérésének, valamint a turisztikai desztináció-menedzsment fejlesztésnek és a programkínálat bővítésének. Eddig kiaknázatlan terület volt a nyugati filmipar számára Heves megye, pedig adottságok terén egyedülálló ez a sokszor kis Magyarországnak is nevezett terület.

-

Heves megyei civil szervezetek komplex szervezetfejlesztése címmel az Új Magyarország Fejlesztési Terv részeként 44 millió forintos program indult tavaly áprilisban a Kárpátok Alapítvány, az Életfa Környezetvédő Szövetség és az INNTEK Nonprofit Kft. együttműködésében. A program eredményeként a megyében 30 szervezet komplex támogatása valósulhatott meg és több száz szervezet vehette igénybe a szervezetfejlesztési szolgáltatásokat, képzéseket.

A „Társadalmi Felelősségvállalás Nap – Az ipar napja” programsorozat célja összetett. A hálózatfejlesztés jegyében vállalkozások és civil szervezetek találkozhattak egymással, és kölcsönösen információt gyűjthettek egymás tevékenységéről, a vállalat célkitűzéseiről. A programban résztvevők közösen segítenek hogy a tudás, a tanulás, a természettudományok értékeit, eredményeit megismerhessék a társadalom szereplői.
Heves megyében, egy időben három helyszínen, az egri és a hatvani Boschban, valamint a Visontai Erőműben látták vendégül a cégek a civil szervezetek képviselőit. Egerben két iskola, a Dobó Gimnázium és a Pásztorvölgyi Iskola diákjai vettek részt a Bosch internetes kvízjátékán, így őket is meghívták erre a rendezvényre.
A két iskola értékes természettudományi könyveket, illetve könyvtárbővítésre szóló támogatást vehetett át Mátrai Gézától, a Bosch Rexroth Pneumatika Kft. gazdasági igazgatójától. A másfél éves program szeptember 30-án zárul.

Augusztustól forgóeszköz-, szeptembertől beruházási hitel is igényelhető a Széchenyi kártya programban. A kártyáról tartott fórumon elhangzott: január elsejétől pályázatokhoz szükséges önerőt is finanszírozhatnak majd ilyen módon. A megyében négymilliárd forintnyi igényt tudnak kielégíteni.

A Széchenyi Kártyát 2002-ben a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara indította közösen. Azóta több mint 180 ezer vállalkozás igényelte, 135 ezer kártyát adtak át, több mint 800 milliárd forint hitel jutott el így kis- és középvállalkozásokhoz.
Augusztus 1-jétől forgóeszközhitelt, szeptember 1-től beruházási hitelt is lehet igényelni az eddigi folyószámla-hitel mellett, sőt jövő évtől pályázati önerő  is finanszírozható ilyen módon – hangzott el a fórumon.
A kártya kedvelt, mert kisebb az adminisztrációja, gyorsan hozzá lehet jutni a hitelhez, egységesek a feltételek és mindenhol igényelhető. A válság sem csökkentette a kártyaigénylési kedvet.
A megyében négymilliárd forintnyi hiteligényt tudnak kielégíteni, három városban foglalkoznak Széchenyi kártya begyűjtésével.
A Széchenyi Kártya Program három elemével (folyószámla-, forgóeszköz és beruházási hitel) egy vállalkozás akár 100 millió forint államilag támogatott hitelhez is hozzájuthat.
A fórum megnyitóján  Habis László polgármester azokról az intézkedésekről beszélt, amelyekkel az önkormányzat bebizonyította: fontosnak tartja a  kis- és középvállalkozásokat. A város megfelezte pl. a mikrovállalkozások iparűzési adóját, infrastruktúrát fejlesztenek, a volt mészkőőrlő helyén ipari telephelyek jöhetnek létre.
A Széchenyi Kártya Program új lehetőségeiről a KA-VOSZ Zrt., a VOSZ megyei szervezete és a HKIK tájékoztatta fórumon a vállalkozókat.  

-

Zárt ülésen tárgyalt a megyei országgyűlési képviselőkkel a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara. Az elnökségi ülésen az adórendszer átalakítása mellett szó volt a helyi gazdaságfejlesztésről is.

A megyei országgyűlési képviselőkkel tartotta elnökségi ülését a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara. Az elnökségi ülés célja, hogy a kormány által bejelentett akcióterv alapján a kamarai rendszer bemutassa javaslatait a politikusoknak. Ismertették a megyei vállalkozások helyzetét, az őket érintő problémákat. Javaslatokat tettek a kamara által megvalósítható foglalkoztatás bővítésről, az uniós források hatékonyabb felhasználásáról, a szakképzés rendszerének átalakításáról valamint a kereskedelem fejlesztéséről. A rendezvényen elhangzott: szakképzésben, mesterképzésben, a vállalkozásoknak nyújtott szolgáltatásokban a heves megyei az ország egyik legsikeresebb területi kamarája, mindamellett, hogy gazdasági szempontból az Észak-magyarországi régióban kedvezőtlen a helyzet. A kamara célja, hogy közreműködjenek a gazdasági programok végrehajtásában. Emellett szeretnének együttműködni a képviselőkkel annak érdekében, hogy a kamara által végzett munka még eredményesebb lehessen.

-

A jövő európai szakmunkásainak új képzési és gyakorlatszerzési formákra van szükségük. Ezzel kapcsolatban a Münsteri Kamara kidolgozott egy új oktatási rendszert, melynek fontos eleme a külföldi, több hónapos szakmai gyakorlat. A nemzetközi projekttalálkozót Egeren tartották.

A nemzetközileg elismert, külföldi szakmai gyakorlatra épülő kiegészítő képzési modellt a Münsteri Kamara vezetésével dolgozták ki. A Leonardo da Vinci program által támogatott projektben 2007 és 2009 között hat ország, Németország, Anglia, Franciaország, Hollandia, Lengyelország és Norvégia partnercégei és szakképzőiskolái vettek részt. Létrehoztak egy weblapot, melyen a képzési modul minden eleme megtalálható több nyelven is. A projekt vezetője, Anita Urfell előadásában elmondta, Magyarországról, mint koordináló szerv a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara csatlakozott eddig a projekthez, de szívesen fogadnák hazai szakképző iskolák jelentkezését is.
- Nemzetközi munkatapasztalatot ajánlunk azoknak a fiataloknak, akik megfelelnek az elvárásoknak és jelentkeznek ebbe a programba. Legalább három hétről van szó, de a tapasztalatok szerint a jelentkezők szempontjából hasznosabb, ha ez az időtartam 2-3, vagy akár 5-6 hónapra szól – nyilatkozta a projektvezető.
A érdeklődők a programban rögzített helyeken, fémmegmunkáló, kárpitos, vagy akár fodrász szakmákban is jelentkezhetnek külföldi szakmai gyakorlatra. A projekttalálkozó végén a résztvevők az egri ZF-Hungária Kft-ben folyó munkával ismerkedhettek meg.

-

A településfejlesztési elképzelésekről tájékoztatta a város és a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara a környék vállalkozóit. Mint elhangzott, megújul a K2-es út környéke, illetve hamarosan megkezdődhet az Egert az autópályával összekötő gyorsforgalmi út építése.

A K2-es út és környékének rehabilitációja nagyban hozzá járulhat a város iparának fejlesztéséhez, az egyes cégek jobb megközelíthetőségéhez. A város szabályozási tervében szerepel egy körforgalom megépítése is, amely a K2-s útra hajtást könnyítené meg.
A vállalkozókat tájékoztatták egyéb fejlesztésekről is, a belváros rekonstrukciójáról, illetve a Deák Ferenc út, a Szépasszonyvölgy és a Hajdúhegy úthálózatának felújításáról.

Megújították azt az együttműködési megállapodást, amelyet évekkel ezelőtt kötött Eger városa és a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara. A megállapodás kiterjed többek között az infrastruktúra, az oktatás, a kutatás fejlesztésére, a közbeszerzésekre.

Az együttműködési megállapodást 2007-ben aktualizálták utoljára, úgy látták, azóta annyit változott a gazdasági helyzet, hogy célszerű megújítani. A legfőbb pontjai a közlekedés, az infrastruktúra, az idegenforgalom fejlesztéséről szólnak. Új elemként a közbeszerzéseket is beemelték a megállapodásba.
Sokrétű a kapcsolat a város és az iparkamara között – mondta Habis László polgármester. A gazdaságfejlesztés egyik feltétele ez a kapcsolat.
Ma túl sok szubjektív tényező határozza meg, hogy egy fiatal életútja milyen irányt vesz – mondta Habis László. Úgy látják, együtt kell működniük a kamarával a pályaorientáció terén is. A polgármester fontosnak tartja a közbeszerzések kérdését is, azt mondja: sokszor dolgoznak át úgy pályázatokat, hogy a helyi cégek előtt szélesre tudják nyitni a kapukat.