Tags Posts tagged with "Hegyközség"

Hegyközség

-

A külterületi utak megtisztításába kezdett a hegyközség. Ennek növényvédelmi indoka is van, de a tájképen is sokat javítanak. A 2-3 napig tartó munkát követően nekilátnak a gréderezésnek, sok szakasz ugyanis csak nehezen járható személyautóval. Tarsoly József hegybíró szerint a csapadékos ősz és tavasz miatt minden eddiginél nagyobb feladatról van szó.

Komoly problémákat okoz országszerte az olcsó külföldi bor, sokan ugyanis inkább ezt veszik, nem a helyi termelők szőlőjét. Ezt próbálja kivédeni a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa. Az egri hegyközség választmánya ehhez kapcsolódva tárgyalta a felső-magyarországi földrajzi jelzésű bor termékleírását. A termőterületet Mogyoródig terjesztenék ki, így több megyében dolgozhatják majd fel az itt termett szőlőt.

A szüretről és az olasz importborok visszaszorításának lehetőségeiről tárgyalt a hegyközség választmánya. Nem volt könnyű év, 7-9 permetezésen vannak túl a termelők, az elmúlt napok csapadékos időjárása miatt pedig megállt az érés; gond lehet a rothadékony fajtákkal – mondta Tarsoly József hegybíró. A borvidéken, 5300 hektáron 400-420 ezer mázsa szőlő terem, szeretnék, ha piaca is lenne a szőlőnek. Idén problémát okozott a nagyon olcsó, 34 eurocentes olasz bor megjelenése.
Pál Sándor, a hegyközségi tanács elnöke szerint 3 millió hektoliter bor készül idén, 2 millió hektó készleten van a pincékben. Olaszországnak Magyarország lett az első negyedévben a legnagyobb borimportőre, ez nyilván a magyar termelők rovására ment – fogalmazott az elnök. A belföldi borforgalom minimum húsz százalékkal csökkent. Erre megoldásként a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa az asztali boroknál kötelezővé tette a literenként 30 forintba kerülő ellenőrző jegyet. Ezzel azt szeretnék elérni, hogy a szőlőárakat ne befolyásolja az olcsó külföldi bor.
A hegyközség választmánya tárgyalta a felső-magyarországi földrajzi jelzésű bor termékleírásának módosítását is. Kiterjesztenék a területet Mogyoródig, és mivel a szomszédos megyékben feldolgozhatják az itt termett szőlőt, a Nyírségtől Csongrádig, Bács-Kiskuntól a Balatonig lehetne felső-magyarországi asztali bort készíteni. Az itt élő termelőknek ez azt jelenti, hogy valószínűleg értékesíteni tudják a szőlőjüket.

-

Megfelelő minőségű, ugyanakkor a korábbi évek átlagánál akár 20%-kal több szőlőtermés várható az Egri borvidéken. A napos, csapadékos időjárás kedvez a bogyók növekedésének és érésének, de a rothadásra hajlamos fajtákra külön figyelmet kell fordítaniuk a gazdáknak. A szüret időpontját várhatóan nem kell majd előre hozni.

Mély, telt színei vannak ennek a szőlőnek, látszik rajta, hogy az időjárás kedvezett a növekedésének és az érésnek. Ha marad a mostanihoz hasonló meleg, napos, ugyanakkor csapadékos időjárás, kiváló minőségű és megfelelő mennyiségű szőlőtermés lesz a több, mint 5 ezer hektárnyi területű Egri borvidéken. Kiugró termés nem várható, de így is 20%-kal több szőlőt lehet majd leszedni. A szüret időpontját egyelőre úgy tűnik, nem kell majd előrehozni, a szokott időben lehet majd betakarítani a fürtöket – mondta Tarsoly József hegybíró.
A jó termést csak a gombabetegségek veszélyeztethetik, főként a rothadásra egyébként is hajlamos vékony héjú fajtáknál.
- Az egri dűlőkön hagyományos fajták esetében nincs ok az aggodalomra, az érzékeny ültetvények esetében pedig gondos növényvédelemmel, permetezéssel lehet megelőzni a betegségeket- tette hozzá a hegybíró. A szőlő ára várhatóan alacsonyabb lesz a tavalyinál, de a a mennyiség kárpótolja majd a gazdákat.

Korai szüret, a tavalyinál is kevesebb termés, viszont kiváló minőség – ez látszik a szőlőben. Tarsoly József hegybíró szerint a korai fajtákat akár már jövő hét végén is elkezdhetik szedni.

Egerben korai szüret lesz idén is. A szüret általában szeptember második hetében kezdődik, most valószínűleg tíz nappal korábban. Jövő hét végén már lehet szedni a korai fajtákat.
Az elmúlt év termésátlagához képest – ami alacsony volt – legalább 10 százalékkal kevesebb szőlő terem idén – mondja a hegybíró. Kritikus lesz az illatos fajták mennyisége. A minőség viszont nagyon jónak ígérkezik.
Az 5340 hektáros egri borvidéken hatvan fajta szőlőt termesztenek. Negyvenkilenc szőlő szerepel a termékleírásban, ennyi viselheti az egri nevet. Az összetermés körülbelül 60 százaléka eredetvédett szőlő.

Jó a termelőknek is és a fogyasztóknak is – ezt mondja a hegybíró az egri borokra vonatkozó új termékleírásról. Augusztus 1-jétől már 42 fajta szőlő, az ebből készült bor kaphat eredetvédelmet, viselheti az egri nevet.

Rengeteg feltételnek kell megfelelnie annak, aki védett eredetű bort akar készíteni. Egerben eddig 28, augusztus 1-jétől 42 fajta szőlő lehet alapja az egri nevet viselő, eredetvédett boroknak. Szigorúan szabályozva van a mustcukorfok, az, hogy hol teremhet a szőlő, maximálva van a hozam.
Tarsoly József hegybíró azt mondja: Magyarországon három borvidéken működik mindössze hármas szintű eredetvédelem, Villányban, Tokajban és Egerben. Az egri borvidéken így készíthető classicus, superior és grand superior bor. A két utóbbi kategóriákban már feltüntethető a dűlőnév is az egri névvel együtt, ha a szőlő 95%-ban az adott dűlőből származik.
A hegybíró szerint ezek a szabályok mind azt a célt szolgálják, hogy a fogyasztó ne csalódjon, minőséget kapjon a poharába. Egerben minden termelő bejelentkezett, 60%-uk classicus, 30%-uk suoerior, 10 %-uk grand superoir bort kíván termelni.

Elkészült a termékleírás, új, sorszámozott borvidéki ellenőrző jegyet vezettek be – ezek voltak a legfontosabbak a hegyközség elmúlt évében. Megszületett az Egri Csillag, az új borhoz nagy reményeket fűznek. A hegyközség jövője bizonytalan – hangzott el a közgyűlésen -, mivel az agrár szakigazgatás átalakítása folyamatban van, még nem tudják, milyen szerepet szánnak a hegyközségeknek.

A hegyközség 1350 tagjából még harmincan sem mentek el a közgyűlésre. A hegyközségi törvény értelmében viszont a közgyűlés a megjelentek számától függetlenül határozatképes. Elindult a város arculatának kialakítása, kifelé és itthon is el kell adni Egert- mondta Rázsi Botond alpolgármester. – Az arculat, a városmarketing megvitatására meghívta a hegyközséget.
Jó hírrel kezdte a beszámolót Pál Sándor, a hegyközség elnöke. A kormányhivatal átfogó ellenőrzést tartott, nem talált kifogásolnivalót. A hegyközség elfogadta a termékleírást, új, hologramos borvidéki ellenőrző jegyet vezettek be.
Két régóta húzódó ügye van a hegyközségnek a várossal. Az egyik a külterületi utak tulajdonviszonyának rendezése. Pál Sándor azt mondja: ez csak részben történt meg, sok út még mindig a termelőszövetkezet tulajdonaként van nyilvántartva. Ha lenne pályázat az utak javítására, akkor sem tudnának lépni. A másik pedig az egri borok háza, amely már nem a hegyközségé, de még nem a városé.
Problémát okoz az erdőtelepítés is, amihez a város hozzáfogott a közelmúltban. Néhol a szőlősgazdák nemtetszését vívta ki, mert túl közel telepítették a szőlőhöz az erdőt.
Elhangzott az is: a hegyközség jövője bizonytalan, az agrár szakigazgatás átalakítása még zajlik, nem lehet tudni, milyen szerepet szánnak a hegyközségeknek.

Vége a hét szűk esztendőnek – értékelte a 2011-es évet Varsányi Lajos, a hegyközségi tanács elnöke. A termés közepes volt, de nem volt gond a szőlő értékesítésével – mondta. 1995 óta minden évben, Szent János napjához kötődően megszentelik a borokat.

Mit ér az, hogy világhírű borok teremnek itt Eger környékén, ha nem válik Krisztus vérévé? És mit ér, ha Krisztus vérévé válik is, de nem vesszük magunkhoz? – tette fel a kérdéseket Palánki Ferenc püspök a káptalani misén. A borban Isten ajándékát látjuk – fogalmazott.
A püspök megáldotta és megszentelte a bort, a borászokat és azokat, akik a megszentelt borból isznak majd.
A mise után a borvidék hegyközségei, a borrendek, a fertálymesteri testület tagjai, a termelők átvonultak a városháza dísztermébe, ahol Varsányi Lajos, a hegyközségi tanács elnöke értékelte a tavalyi évet. Megszakadni látszik a korábbi folyamat, ha úgy tetszik, vége a hét szűk esztendőnek – fogalmazott. Varsányi azt mondta: nem volt gond a szőlő értékesítésével, nem voltak növényvédelmi problémák, és talán a korai szőlőfajták kivételével nem volt gond sem a minőséggel, sem a mennyiséggel. A kínálati piac talán kezd keresletivé alakulni – mondta az elnök.
Az ünnepségen megemlékeztek aokról, akik megtermelik a szőlőt. A legszorgalmasabb borminősítőket is elismerték. Oklevelet vehetett át Mikuska Péter és Szuromi Mihály. Varsányi Lajos oklevéllel ismerte el Pelle Béla, a Borminősítő Bizottság vezetőjének 15 éves munkáját.
Varsányi Lajos, a hegyközségi tanács elnöke bejelentette azt is, mennyi szőlőt szüreteltek idén. Debrői Hárslevelűből 8776 mázsa, a Bikavér alapjául szolgáló fajtákból 143814, a Bikavér Superior bor alapjául szolgáló szőlőfajtákból 14976 mázsa termett.

-

Az eredetvédett borok termékleírásait ismertették, illetve véleményezték a hegyközség közgyűlésén. Az ülésen döntöttek a 2011-es évi járulék mértékéről.

A termékleírásokat 2009 óta uniós jogszabály alapján kell minden borvidéknek elkészítenie, valamennyi eredetvédett borra külön, ez ugyanis feltétele a forgalmazásnak. A leírás szabályozza az adott bor készítési módját, a termesztéstechnológiát, még a palackozás körülményeit is. A hegyközség ülésén ezeket véleményezték, ezután továbbküldik a vidékfejlesztési minisztériumba.
A közgyűlés ülésén döntöttek a 2011-es járulék mértékéről. Ennek értelmében a termelő szőlőültetvénye után négyzetméterenként 50 fillért fizet, amennyiben annak termését értékesíti, ha saját maga feldolgozza, akkor a járulék összege 60 fillér/négyzetméter.
A felvásárló minden kiló szőlő után 2 forint járulékot köteles fizetni. A minimális járulék 1500 forint.
Az ülésen megválasztották az Egri Szőlő és Borkultúra Alapítvány kuratóriumi tagjait is.

Tüzelőnek vágják ki és viszik el a szőlőültetvényekből a karókat, oszlopokat, nem kis kárt okozva ezzel a tulajdonosoknak – mondja a hegybíró. A hegyközség fegyveres őrökkel óvja a magántulajdont.

Eddig inkább a fémet vitték a külterületekről, idén már a fát is. Amióta hidegre fordult az idő, kivágják és utánfutókkal, rendszám nélküli autókkal viszik tüzelőnek a szőlőkarókat, tőkéket, oszlopokat.
A hegybíró és a hegyőrök úgy látják, az anyagi kár mellett az erkölcsi is nagy: elkedvetleníti a tulajdonosokat. Itt, a tönkretett sorokban a téli munkát sem tudták elvégezni. A Cinege-dűlőben tíz centit hagytak meg az oszlopokból, de nem csak ezek ezeket kell pótolnia a tulajdonosnak: például az elvágott huzalokat is.
A hegyközség fontosnak tartja a magántulajdon védelmét a külterületen is.
A hegybíró úgy látja: most kell megállítani a folyamatot, a különböző szervezetek, a közterület-felügyelet és a rendőrség bevonásával közösen kell fellépni, állandóan jelen lenni a külterületen. Szerinte ugyanolyan hangsúlyt kell fektetni a külterületre, mint a belvárosra. Az is sokat segítene – mondja -, ha a segélyeket célzottan, természetben adnák ki; ha valaki kap tüzelőutalványt, nem megy el szőlőkarót lopni.

-

Az új nyilvántartási rendszernek megfelelően 2010. január 10-ig kell a szőlőtermelőknek elküldeniük azt az adatlapot a Hegyközségnek, amely a szőlő eredetedét, az abból készült bor minőségét igazolja. A cél az, hogy nyomon követhető legyen az elkészült bor, a tőkétől a palackig.

Országos adatbázis működik, annak frissítéséhez szükséges, hogy a termelők kitöltsék és elküldjék az adatlapot, amely azt bizonyítja, hogy ültetvényük a meghatározott módon működik.
A hegybíró e mellett tájékoztatást adott az unió által támogatott szőlőkivágásról is. Mint mondta, hektáronként öt év átlagában határozzák meg a támogatás mértékét, Magyarországon másfél-két millió forint kapható hektáronként.
Ezen kívül úgynevezett lepárlási támogatás is igénybe vehető, szintén uniós forrásból, amely a borfelesleg felhasználását segíti, különböző szeszesitalokat előállítva a szőlőből.