Tags Posts tagged with "hegybíró"

hegybíró

-

Hétfőn kezdődik a szüret, először a Turánt, az Irsait és a Zefírt kezdik szedni, a hét második felében szüretelhetők a muskotályfajták. Tarsoly József hegybíró szerint ez a mostani 30-32 fok a legjobb szőlőérlelő idő. A termés mennyisége fajtánként és dűlőnként változó, van, ahol semmiféle betegség nem veszélyeztette a szőlőt, volt, ahol atka pusztította. Ebben a szezonban idáig 290 órán keresztül működött a jégelhárító rendszer.

-

Gépek beszerzésére és ültetvények telepítésére is pályázhatnak a szőlőtermelők és borászok. Tarsoly József hegybíró szerint, bár a befektetett pénzt a gazdáknak akár fél évig is nélkülözniük kell, megéri pályázni az uniós forrásokra.

A pályázati lehetőségek kihasználására biztatta a borászokat, szőlőtermelőket az egri hegybíró. Tarsoly József az Egri Magazin című műsorban hívta fel a figyelmet az újra igényelhető borászati gépek és technológiai berendezések vásárlásának támogatására.

A gazdák a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium borászati gépkatalógusában szereplő berendezések megvásárlásához kaphatnak 40%-os támogatást, legfeljebb 100 millió forintot.

A hegybíró kiemelte, hogy a szőlőültetvények szerkezetátalakítására vonatkozó pályázat is hamarosan elérhető lesz. Az uniós pályázatok utófinanszírozásúak, így a most telepített tőkék után tavasztól lehet lehívni majd a pénzt. A procedúra ellenére Tarsoly József szerint érdemes pályázni.

A támogatáshoz a gazdáknak először egy egyéni tervet kell készíteniük az ültetvény átalakítására. Hektáronként 3 és fél millió forint kapható támogatásként szőlőtelepítésekre.

-

Végéhez közeledik a szüreti időszak, a területek 2/3-át már leszüretelték az Egri Borvidéken. A hegybíró szerint ellentmondásos és nem túl gazdaságos évet zárhatnak a szőlőtermelők, országos viszonylatban azonban még gy is a legkeresettebbek közé tartoznak az egri borok.

A területek 80 százalékát már leszüretelték az Egri Borvidéken, kékfrankos és cabernet sauvignon van még kint jórészt a dűlőkben – mondta a hegybíró. Éjszakára már nagyon lehűl a levegő, így nincs mire várni, nem szerencsés sokáig húzni a szüretelést – fogalmazott Tarsoly József. A szakember szerint ellentmondásos évet hagyhatunk magunk mögött. Bár nálunk szerencsére van mit szüretelni, a növényvédelmi költségek jelentősen, harmadával drágultak, így gazdaságilag kevésbé jártak jól a gazdák.
Átlagosan 55-80 mázsa körüli mennyiség várható hektáronként, ez elmarad a korábbi évek 80-90 mázsás átlagától. A hegybíró szerint azok a fajták, amik tavaly 110 forintról indultak, most csak 85 forintot érnek, de még így is nálunk alakultak legkedvezőbben az árak, ha kitekintünk az ország többi borvidékére. Azok jártak jobban, akiknek kékszőlőjük is volt. Tarsoly József kiemelte még, hogy mindenképpen szükséges a szőlőtermelők és a felvásárlók közötti harmonikus együttműködés. E tekintetben még folyamatos egyeztetésre van szükség.

-

Megfelelő minőségű, ugyanakkor a korábbi évek átlagánál akár 20%-kal több szőlőtermés várható az Egri borvidéken. A napos, csapadékos időjárás kedvez a bogyók növekedésének és érésének, de a rothadásra hajlamos fajtákra külön figyelmet kell fordítaniuk a gazdáknak. A szüret időpontját várhatóan nem kell majd előre hozni.

Mély, telt színei vannak ennek a szőlőnek, látszik rajta, hogy az időjárás kedvezett a növekedésének és az érésnek. Ha marad a mostanihoz hasonló meleg, napos, ugyanakkor csapadékos időjárás, kiváló minőségű és megfelelő mennyiségű szőlőtermés lesz a több, mint 5 ezer hektárnyi területű Egri borvidéken. Kiugró termés nem várható, de így is 20%-kal több szőlőt lehet majd leszedni. A szüret időpontját egyelőre úgy tűnik, nem kell majd előrehozni, a szokott időben lehet majd betakarítani a fürtöket – mondta Tarsoly József hegybíró.
A jó termést csak a gombabetegségek veszélyeztethetik, főként a rothadásra egyébként is hajlamos vékony héjú fajtáknál.
- Az egri dűlőkön hagyományos fajták esetében nincs ok az aggodalomra, az érzékeny ültetvények esetében pedig gondos növényvédelemmel, permetezéssel lehet megelőzni a betegségeket- tette hozzá a hegybíró. A szőlő ára várhatóan alacsonyabb lesz a tavalyinál, de a a mennyiség kárpótolja majd a gazdákat.

-

Jelentősen nő a hegybíró szerepe jövő nyártól. A napokban elfogadott bortörvény alapján ugyanis az ültetvénytelepítési is kivágási jogok átkerülnek a hegyközségekhez. A törvényhozók szerint ez azért jó, mert a döntések helyben születnek majd meg.

A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló törvény alapján 2013. augusztus 1-jétől az ültetvénytelepítési és -kivágási jogok átkerülnek a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivataltól a hegyközségekhez. Jelentősen nő ezzel a hegybírók szerepe.
A bortörvény azt is célozza, hogy csökkenjen az adminisztráció. A módosítással a borászati melléktermékek felhasználása is változik, felvásárolhatják például a szeszes italok gyártói a borseprőt, ebből borpárlat készíthető. A minisztérium részletesen szabályozta a nem művelt ültetvények helyzetét – ez azt is tartalmazza, hogy a műveletlen ültetvényeken újra lehet gazdálkodni, a szabályozás csak legvégső esetben engedélyezi a kivágást – így elkerülhető, hogy a szőlőterületek tovább csökkenjenek.

-

Tarsoly József független polgármesterjelölt tiszteletlenségnek és sértőnek tartja, hogy a szüreti felvonuláson nem hirdethette ki a szüretkezdést és nem adták át neki a szőlőkoszsorút. Véleménye szerint a stílus sajnálatos és megdöbbentő, ő jelenleg is hegybíró, a hagyományok és a szőlőtermelők méltatlan helyzetbe kerültek éppen a Bor évében.

Példátlan az, hogy 2010-ben, a Bor évében az egri hegybíró nem hirdethette ki a szüret kezdetét és a termelők nem adhatták át neki a szőlőkoszorút. A Dobó tér helyett a munka megkezdéséről a Szépasszonyvölgyben beszélhetett. Véleménye szerint a mindenkori hegybíróval szemben tiszteletlen ez a magatartás, megdöbbentő, hogy a hagyományokat és a szőlőtermelőket is figyelmen kívül hagyták. Tarsoly József szerint éppen az ilyen méltatlan helyzetek miatt kell a pártfüggetlen polgármester. Elmondta, két alkalommal lett volna a városnak lehetősége beavatkozni az Egervin eladásába a termelők érdekében. Véleménye szerint egy olyan üzemet kell létrehozni, a város közreműködésével, amely a feldolgozást, a borkészítést és a kereskedést is bonyolítja. Úgy gondolja, a jövőben a szövetkezés hozhat eredményt, így lehet munkahelyeket teremteni, s újra húzóágazat lehet a szőlő – és bortermelés. Hozzátette, a városnak fel kell nőnie a feladathoz és fel kell virágoztatni az Egri Borvidéket. A független polgármesterjelölt a jövő héten három alkalommal Tarsoly expresszt indít.

-

Az uniós borpiaci reformról, az adatszolgáltatási kötelezettség és a származási bizonyítvány változásairól tanácskoztak a hegybírók. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa Egerben tartotta két napos rendezvényét, az aktuális szakmai feladatok indokolták, hogy ebben az évben másodszor is összehívják a testületet.

A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa ebben az évben már tartott egy ülést, szakmai továbbképzésre azért hívták össze ismét a testületet, mert számos olyan változás lépett életbe és még várható ilyen, melyeket indokolt széles körben egyeztetni és megvitatni. Augusztus 1-től az uniós borpiaci reform, november 30-ig az adatszolgáltatási kötelezettség, január 15-től pedig a származási bizonyítvány változásai érintik a termelőket és a hegyközségeket. Utóbbinál új elem, hogy a bizonyítvány és a pincekönyv adatainak ténylegesen egyeznie kell.
Uniós előírás, a gazdasági akta, amely lehetővé teszi a gazdasági folyamatok nyomon követhetőségét. Horváth Csaba főtitkár kérdésünkre elmondta, az Egri Borvidéken az ellenőrök nem találtak adalékkal feljavított bort, egyedülálló jelenségnek nevezte Vincze Béla ügyét, hozzátette, szerinte túlzott hangsúlyt kapott és emiatt a negatív hatásokat szinte minden borász érzékeli.