Tags Posts tagged with "Hatvannégy Vármegye"

Hatvannégy Vármegye

Gyertyagyújtással emlékezett a Jobbik az I. világháborúban elhunytakra. Azt mondják: a Hősök temetőjében nyugvó katonák ismeretlenül is megérdemlik, hogy megemlékezzenek róluk.

Idén száz éve, hogy kirobbant az I. világháború. A Hősök temetőjében sok olyan katona nyugszik, aki az Osztrák-Magyar Monarchia különféle területeiről került ide – így a hozzátartozók már csak azért sem tudnak megemlékezni róluk, mert messze vannak – mondja Bognár Ignác, a Jobbik egri elnöke.
Megemlékezésül mécseseket gyújtott a Jobbik, a párt ifjúsági tagozata és a Hatvannégy Vármegye.

A karácsony ne a vásárlásról, hanem a szeretetről szóljon – ez a Jobbik szerint a kettős kereszt üzenete. Szándékuk szerint a karácsony valódi értékeire hívják föl a figyelmet: Krisztus születésére, a szeretetre. Most ezen túl a hellyel is üzent a Jobbik. Tóth István, a párt egri alelnöke azt mondta: reményeik szerint június 4-én itt, a Pyrker téren állni fog az országzászló.

Hat éve állítják fel a kettős keresztet, először a Dobó téren, majd szinte minden évben más helyszínen. Itt is állt már egyszer, most arra utalnak a helyválasztással: ide, a Pyrker térre tervezték az országzászlót. Bognár Ignác, a Jobbik egri elnöke azt mondta: lehet, hogy itt marad a kettős kereszt, amíg az országzászló építését el nem kezdik. Tóth István képviselő, a Jobbik egri alelnöke reméli, hogy 2014. június 4-ére állni fog majd az országzászló. Úgy fogalmazott: a jelenlegi vezetésnek borzasztó nagy adóssága ez a nemzeti érzelmű hazafiakkal szemben.
Tóth István szerint advent idején gondolni kell azokra is, akik már nincsenek velünk, és a határon túl élő nemzettestvérekre is. Az ide tervezett országzászló a nemzeti együvé tartozást is jelenti.
Dr. Pócs Alfréd, a Hun Fokos Szövetség elnöke szerint a kereszt emlékeztet az elmúlásra és a feltámadásra, de figyelmeztet a feladatainkra is. Ecsedi Tamás, a Hatvannégy Vármegye egri elnöke úgy látja, hogy a nemzeti szervezetek között barátibb lett a kapcsolat. Majd hozzátette : a kardot már megkovácsolták, jövőre harcba lehet menni vele. Véleménye szerint ez olyan harc lesz, amely a nemzet sorsát is meghatározza.

A magyar szabadság azzal nem tért vissza, hogy elmentek a szovjet katonák, ma is van ellenség, olyan, amely az egész világot uralja – mondta a nemzeti oldal 56-os megemlékezésén Murányi Levente, a Jobbik országgyűlési képviselője. Az egykori 56-os szabadságharcos arra büszke, hogy Magyarország helyezte – ahogy fogalmazott – a kommunizmus eszméjét a süllyesztőbe. A hagyományokhoz híven a Jobbik, a gárda és a Hatvannégy Vármegye november 4-én emlékezett 56-ra.

Tizen- és huszonévesek harcoltak 56-ban, őket nevezte példaképnek Ecsedi Tamás, a Hatvannégy Vármegye egri elnöke. Úgy látja: a történelem szinte minden pillanata megköveteli, hogy védjük meg hitünket, nemzetünket és jövőnket. 56-ban a népek Krisztusává lett a magyar nemzet, ezt a keresztet a mai napig hordozza – emelte ki Sütő Gergő, a Jobbik Ifjúsági tagozatának egri elnöke. Dudás Róbert, a Jobbik megyei elnöke a szabadságharc leverésének nemzetközi hátterét világította meg. Murányi Levente országgyűlési képviselő 16 évesen vett részt az 56-os forradalomban. Három és fél év börtönre ítélték. Úgy emlékezett: pillanatok alatt beborította a forradalmi hevület az országot, mi helyeztük a kommunizmus eszméjét a süllyesztőbe. Arra is figyelmeztetett: ma is van ellenség, olyan, amely az egész világot uralja.
Ma egy tankhadosztály nem olyan veszélyes, mint egy bankfiók – véli Murányi Levente. Az Új Magyar Gárda képviselője az 56-os hősök valódi kárpótlását sürgette, és arra is felhívta a figyelmet: akik 56-ot eltiporták, ma is veszélyeztetik az országot.

Hisznek abban, hogy bármilyen vészterhes időszak is sújtja a magyarságot, fennmarad a nemzet – ezt Tóth István, a Jobbik képviselője mondta az egykori országzászló helyén megtartott ünnepségen. Bíznak abban, hogy jövőre már állhat az új országzászló, ha nem is a régi helyén, hanem a Pyrker téren.

Harmadik éve emlékezik és emlékeztet a nemzeti oldal az országzászlóra annak eredeti helyén. Idén 77 éve, hogy felállították Egerben is az országzászlót. Tóth István jobbikos képviselő a pünkösdről, a csíksomlyói búcsúról mint a magyarság összetartozásának legnagyobb ünnepéről beszélt. Szerinte az országzászló is ezt szimbolizálja, az elszakított nemzetrészekre utal. Egyszerre jelképezi a magyarság katolikus hitét, az ebbe vetett bizalmat és a magyarság fennmaradását.
2008-tól szorgalmazzák, hogy ismét álljon Egerben országzászló. Kezdetben a fertálymesterek, majd a Jobbik. 2011-ben kétmilliót el is különítettek a város költségvetésében erre a célra, mégsem lett belőle semmi. Most létrejött egy egri emlékhely bizottság, ezt a nemzeti oldal biztatónak tartja. Azt remélik, 2014 pünkösdjén már állni fog az országzászló. Boros Béla, a Jobbik egri alelnöke arra mutatott rá: az országzászlóval az eredeti szándék a revízió volt. Ecsedi Tamás, a Hatvannégy Vármegye egri elnöke szerint radikális szellemi és lelki megújulásra van szüksége a magyarságnak, ezt szolgáló programokat terveznek.

A délszláv háborúról tartott előadás zárta a Jobbik Ifjúsági Tagozata és a Hatvannégy Vármegye Tavaszi hadjárat sorozatát. A közös programot február végén kezdték.

Dér Zsolt a délszláv háborúról mesél, melyben maga is részt vett. Azt mondta: előadásokat nem tartott eddig, hiszen a 90-es évek elején, amikor hazajött, a nemzetbiztonság rendszeresen ellenőrizte. Terroristagyanússá minősítették.
A  délszláv háborúról tartott előadás az utolsó volt a Tavaszi hadjárat sorozatban. Ecsedi Tamás, az egyik szervező azt mondja: érdemes volt dolgozni, mert azt tapasztalták, hogy előadásról előadásra nőtt az érdeklődő fiatalok száma, új embereket is vonzottak.
A sorozatban három témával foglalkoztak: a végvári vitézekkel, harcokkal, a két világháborúval, most pedig a délszláv háborúval. Az utóbbi kettővel azért, mert úgy érzik: kicsit peremre kerültek ezek az események, szerintük Eger keveset foglakozik a háziezredeivel.
Ha lehetőség lesz, folytatják a sorozatot. Addig is véradást terveznek, hadisírokat tesznek rendbe a Hősök temetőjében.

Folytatódik a Tavaszi hadjárat, a Jobbik Ifjúsági Tagozata és a Hatvannégy Vármegye közös sorozata. Az előadók most az I. világháború megítéléséről, a Tízes Honvéd Gyalogezredről, a rohamcsapatok felszereléséről tartottak előadást.

Többen többféleképpen ítélik meg az első és a második világháborút. Más a hivatalos, akadémikus szemlélet, másként tekint az eseményekre a két szervező, a Hatvannégy Vármegye és a Jobbik Ifjúsági Tagozata. Ők komplexen nézik a XX. század történelmét – mondják . A Tavaszi hadjárat előadássorozat is ezt a szemléletet adja át.
A Jobbik Ifjúsági Tagozatának elnöke szerint ez nemcsak egy egyszerű háború volt, hanem kultúrák és világszemléletek, felfogások ütköztek egymással. Az I. világháború történetéről Torda Zsolt, a Vitéz Doberdói Bánlaky Breit József altábornagy Hagyományőrző Egyesület tagja beszélt. Torda Zsolt tragikusnak nevezte, hogy mennyire nem ismerik az I. világháborút az emberek, nem számít közkedvelt témának. Úgy véli: ez is azt támasztja alá, hogy kell ezzel a korszakkal foglalkozni. A világháború története mellett a rohamcsapatokról, a rohamharcászatról beszélt, majd bemutatta az I. világháborús ruhákat és felszereléseket, az Isonzó-völgyi háborús emlékhelyeket.
A Tavaszi hadjárat sorozat következő előadását két hét múlva tartják.

Miközben emlékeznek, meg kell fogalmazni az antikommunista követeléseiket – ezt Novák Előd, a Jobbik országgyűlési képviselője mondta a kommunista diktatúrák áldozataira emlékezve. Szerinte az ügynöklistákat nyilvánosságra kell hozni, el kell venni a volt kommunista vezetők luxusnyugdíját, és ki kell tiltani a kommunistákat a közéletből.

Amióta létezik a Jobbik, azóta emlékeznek a kommunizmus áldozataira február 25-én. Most három szervezet, a Hatvannégy Vármegye, az Új Magyar Gárda és a Jobbik emlékezett. Ecsedi Tamás, a Hatvannégy Vármegye egri elnöke arról beszélt, Egerben is iszonyatos rémtettek fűződnek a kommunisták nevéhez. Egy hazáját szerető ember e mellett nem mehet el szó nélkül, mindent meg kell tenni, hogy a bűnösök megkapják büntetésüket – fogalmazott. Szembe kell nézni a gyilkosokkal és az árulókkal. Ludányi Zoltán, az Új Magyar Gárda megyei kapitánya szerint soha senkit nem vontak felelősségre, sokan ma is élvezik a luxusnyugdíjukat. Hozzátette: ma a kommunisták utódai oktatják ki őket demokráciából.
Novák Előd, a Jobbik országgyűlési képviselője azt mondta: elsősorban a kommunizmus 1,3 millió magyar áldozatára emlékeznek. Az országgyűlési képviselő szerint feladatuk megfogalmazni a követeléseiket is.
A megemlékezés koszorúzással ért véget.

A nemzeti oldal, a nemzeti radikálisok a Don-kanyarban hősi halált haltak igazi örökösei – ezt Ecsedi Tamás, a Hatvannégy Vármegye egri elnöke mondta a Jobbikkal közös megemlékezésen. Szerinte nekik kell helyreállítani a magyarság megtépázott becsületét. Hetven évvel ezelőtt kezdődött a szovjet hadsereg ellentámadása a Don-kanyarban.

A kettős kereszt négy hétig állt, bontását mindig úgy időzítik, hogy a ilyenkor megemlékezést is tart a Jobbik, a gárda és a Hatvannégy Vármegye. Emlékeznek azokra, akik hetven évvel ezelőtt a hazájuktól messze haltak hősi halált – fogalmazott Bognár Ignác, a Jobbik városi elnöke. Az utókor egészen az elmúlt időkig gyalázta őket, a kommunista időszakban elítélendő cselekedetként tanították azt, amit a 2. magyar hadsereg tett – mondta a Jobbik-elnök. Ecsedi Tamás, Hatvannégy Vármegye egri elnöke szerint Mohács és Trianon után ez a magyarság harmadik tragédiája. Kitért arra is: a Don-kanyarnál harcoló katonák elszántan igyekeztek a vörös hordát feltartóztatni, azt tették, amit megkövetelt a haza. Szerinte a 14. honvéd gyalogezred becsülettel lépett Dobó örökösei közé. A Hatvannégy Vármegye Tavaszi hadjárat címmel Eger katonai hagyományaival foglalkozó programsorozatot indít.A Hatvannégy Vármegye egri elnöke szerint a nemzeti radikálisok a Don-kanyarban hősi halált haltak igazi örökösei. Nekik kell helyreállítani a magyarság megtépázott becsületét.

Húszan küldtek be verset vagy prózát a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom által meghirdetett Honszerelem pályázatra. Még határon túlról is érkeztek írások.

A trianoni békediktátum 90. évfordulóján hirdették meg az első Honszerelem pályázatot – emlékezett vissza Ecsédi Tamás, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom egri elnöke. Harmadik éve várják a fiatalok írásait. Az ifjúságnak szeretnének teret adni, hogy legyen hol kifejezni a haza iránt érzett szeretetüket. A szervezők nem titkolt célja volt az is, hogy az így szoktassák rá a fiatalokat: vegyenek könyvet a kezükbe. Többnyire egriek pályáztak, de érkeztek művek Erdélyből és a Felvidékről is. Húszan harminc pályaművet küldtek be. Ecsédi Tamás szerint fontos számukra az anyanyelvért vívott kulturális harc is. Ha egy csokorra való összejön a honszerelem témában íródott versekből, esszékből, megjelentetik. A díjkiosztón könyvet, oklevelet kaptak a résztvevők. Az egyik társszervező, a Hun Fokos Szövetség is átadott három különdíjat. Díjazták azokat az iskolákat is, ahonnan több pályamű is érkezett. A díjkiosztás után Pitlu János tartott előadást a honszerelemről. Úgy látja: ma a honnal való viszony egyre lanyhább, egyre több ember szemlélete lesz kozmopolita, és ebben jelentős szerepe van a kommunikációnak.

A falu és romák vezetőinek felelősségéről, a rendőrség tehetetlenségéről beszéltek a szónokok a kerecsendi vonulásos demonstráción. Mindannyian elmondták: elfogyott a türelem. A demonstrációt a Jobbik hirdette meg – ahogy fogalmaztak – a romló közbiztonság miatt. A kerecsendi mezőőr elleni ítélet is az okok között szerepelt. Többször beszámoltunk már arról: a Jobbik nem ért egyet azzal, hogy a bíróság bűnösnek mondta ki a mezőőrt, és pénzbírságra ítélte. Szerintük csak a fosztogatás ellen lépett fel. A kerecsendi vonulás után Kisnánára mentek gyertyát gyújtani a közelmúltban meggyilkolt idős nő háza elé.

A Jobbik, a Hatvannégy Vármegye, az Új Magyar Gárda demonstrált Kerecsenden.
Átérzi, hogy milyen állapotok uralkodnak Kerecsenden – kezdte a beszédét Juhász Oszkár, Gyöngyöspata polgármestere. Úgy fogalmazott: békés, becsületes életek mennek tönkre azzal, hogy kifosztják a házukat, telküket.Sokan csak a jogaikat ismerik, a kötelességeiket nem, félresiklott valami az országban – hangsúlyozta Juhász. Azt mondta: egyszer betelik a pohár.
Zagyva György Gyula, a Jobbik országgyűlési képviselője szerint a bűnözés és a terror települése lett Kerecsend. Bűnösnek, gyávának nevezte a település vezetését, amiért nem tettek semmit, és a cigány vezetőket is, akik szerinte ellopták a felzárkóztatásra szánt pénzt. Cigány bűnözők vegzálják a magyar embereket – fogalmazott, és hozzátette: legközelebb nem ennyien jönnek. Aki nem tud beilleszkedni, fel is út, le is út – mondta Zagyva. Ha ezt nem értik meg, akkor bele kell verni a fejükbe – hangsúlyozta.
Mirkóczki Ádám országgyűlési képviselő arról beszélt, hogy a négy-ötórás evangelizáció helyett, amit a romák hirdettek, elég lenne egy perc is, hogy beleverjék a bűnözőkbe a „ne ölj” és a „ne lopj” parancsolatokat. Azt üzente a romáknak: nem a Jobbik hangolja ellenük a társadalmat, hanem a bűnöző társaik. Ő is beszélt a romavezetők és a település vezetőinek felelősségéről, valamint arról, hogy ha elfogy a többségi társadalom türelme, nem lesz annyi rendőr, hogy megvédje a cigányokat.
Sneider Tamás szerint az ilyen demonstrációkkal arra hívják föl a figyelmet, hogy elfogyott a türelmük. Ezt üzente a belügyminiszternek. Nonszensznek tartja, hogy azzal tudták a településre csábítani a rendőrséget, hogy a Jobbik járkálni kezdett Kerecsenden. Sneider azt is kiszámolta: mennyibe kerül a kerecsendieknek ennek a rétegnek az eltartása.
Úgy számol: országosan százmilliárdokról beszélhetünk. Zéró toleranciát hirdetett, és a csendőrség felállítását sürgette. A beszédek után a Jobbik végigvonult Kerecsend főutcáján. A kerecsendi vonulásos demonstráció után Kisnánára mentek, ahol gyertyát gyújtottak a közelmúltban meggyilkolt idős asszony háza előtt.

-

A kerecsendi mezőőr mellett demonstrált a Jobbik és Hatvannégy Vármegye. Úgy vélik: olaj a tűzre, hogy bűnösnek mondta ki a bíróság a mezőőrt.

Három csapásról beszélt Bognár Ignác, a Jobbik egri elnöke. Így válaszolnak arra, hogy az egri törvényszék bűnösnek mondta ki a kerecsendi mezőőrt. Az első a múlt heti sajtótájékoztató, ahol bejelentették: nem értenek egyet a bíróság ítéletével. A második a demonstráció, a harmadik pedig egy tüntetés lesz, ezt vasárnap tartják Kerecsenden. A Jobbik egri elnöke sporthasonlattal élt: ahogy Kassai Viktor játékvezető elismerte a hibáját, ugyanígy kellene tenni a bíróknak is. Vegyék figyelembe: ha hibáznak, felelősséggel tartoznak. Kerecsenden, ahol nincs közbiztonság, agy ilyen ítélettel kiengedték a palackból a szellemet – fogalmazott Bognár.
Zagyva György Gyula jobbikos országgyűlési képviselő úgy véli: a bíró nem számolt a következményekkel. Egy hónapja Kerecsenden megnőtt a bűncselekmények száma. Ha nem lépnek, a nyílt utcán fognak kirabolni embereket – mondta a politikus. Hogy az erejüket megmutassák, ezért szerveznek vasárnapra tüntetést Kerecsendre.

Kölyökpezsgővel, beszélgetéssel, úgynevezett utcabállal ünnepelte a nemzeti oldal a volt városi rendőrkapitány indoklás nélküli felmentését. A felvonulást és demonstrációt a Hatvannégy Vármegye, a Jobbik és civilek szervezték.

Politikai üldözés helyett közbiztonságot – ez állt az egyik transzparensen, a másikon pedig az: „Nem kérünk a Gyurcsány-huszárokból”. 2008 óta várnak erre a pillanatra – ezt Kürti Zoltán, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom vezetőségi tagja mondta a demonstráción. Szerinte a városi rendőrkapitánynak komoly szerepe volt abban, hogy megszűnt a párbeszéd a nemzeti oldal és a rendőrség között. Pedig a nemzeti érzelmű emberek nem ellenségei a rendőröknek – tette hozzá.
Bognár Ignác, a Jobbik városi elnöke és képviselője úgy vélekedik: a nemzetiek és a nemzet ellen harcolt az előző kapitány. Azt fogalmazták még meg: a következő kapitánnyal majd megbeszélik, hogyan lehet Egert biztonságos várossá tenni.

-

A honszerelemről, a hazaszeretetről várt írásokat a Hatvannégy Vármegye. A pályázatra tizenketten 28 verset vagy prózai művet küldtek be. Írtak a természeti szépségekről, arról, hogy miért jó itt élni, miért ne menjünk külföldre.

Vers- és prózaíró versenyt hirdetett a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom Egri Szervezete Honszerelem címmel. A díjátadón Kürtin Zoltán, a mozgalom elnökségi tagja azt mondta: tavaly hirdették meg először a pályázatot, akkor az egész országból vártak műveket. Idén csak az egri diákokat szólították meg. Úgy tapasztalják, hogy a fiatalok egyre kevesebbet olvasnak, ez ellen saját eszközeikkel is szeretnének tenni.
Olyan kort élünk most, amikor sokan tagadni kezdenek értékeket, és ez szomorú irány – mondta ünnepi beszédében Galó Gábor káplán. Majd úgy folytatta: jó látni, hogy vannak még olyanok, akik fontosnak tartják a hazaszeretetet, a családot, a hitet és az áldást. Ezek nélkül az értékek nélkül kevesebb lenne az életünk.
A téma nem volt kötött, így születtek írások az Egedről, rejtett értékeinkről,a honvágyról, a győzelemről, arról, hogy Magyarország legyen szabad, és írtak magyarságbuzdító verseket is.
A pályázatra tizenketten 28 művet küldtek be. Minden pályázó diákot és is díjazták.

A kommunisták ma is köztünk élnek – erről beszéltek a kommunizmus áldozataira emlékezve a Jobbik, a Hatvannégy Vármegye és az Új Magyar Gárda szónokai. A nemzeti radikális oldal több mint tíz éve emlékezik ezen a napon. Úgy látják: a valódi elszámoltatást a nemzeti oldalnak kell végrehajtania.

A kommunizmus áldozataira emlékezett a Jobbik, a Hatvannégy Vármegye és az Új Magyar Gárda a börtön falán lévő emléktáblánál. Bognár Ignác először arra emlékeztetett: a Jobbik januárban zászlót égetett, az egy üzenet volt. 1968-ban Jan Palach, majd másnap Bauer Sándor Budapesten gyújtotta fel magát a diktatúra ellen. A zászlóégetés üzenet, érteni kellene belőle – fogalmazott a Jobbik egri elnöke.
Bognár Ignác arra is kitért: a kommunizmus még mindig jelen van, a kommunisták megbújtak a médiában, a parlamentben, a gazdasági szférában. Tudatjuk velük: tudjuk, hogy itt vannak – fogalmazott.
Ifjú Brinza Béla, az Új Magyar Gárda megyei kapitánya tízmilliókban mérhető áldozatokról beszélt.
Azt mondta: a kommunisták gyilkos pártjának örökösei és jogutódja mai is ott ül a parlamentben, részt vesznek a törvényalkotásban. A megyei kapitány szerint a Jobbikon kívül egyetlen párt sem tesz feljelentést ezek ellen a hazaárulók, népirtók ellen. A kormány figyelmét is szeretnék felhívni arra: tartoznak az áldozatoknak azzal, hogy elszámoltassák a vörösök kiszolgálóit és jogutódait.
Ecsedi Tamás, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom tagja szintén arról beszélt, hogy a gyilkosok és utódaik köztünk járnak, még el sem múltak az 50-es évek. A módszerek ugyanazok, csak a nevek változnak. Ma is eljönnek értük, hogy elszakítsák őket a családjuktól. A valódi elszámoltatást szerinte a nemzeti oldalnak kell végrehajtani

Az a morális válság, amely ma Magyarországon mélyebb, mint a gazdasági, annak köszönhető, hogy 1956. november 4-én a Szovjetunió eltaposta hazánkat – mondta Zagyva György Gyula az Új Magyar Gárda megemlékezésén. Zagyva úgy látja: a legkiválóbbak akkor meghaltak vagy elmenekültek az országból, az 56 utáni rendszer megnyomorította az embereket.

Ferenczi Henrik, az Új Magyar Gárda főkapitány-helyettese arra emlékeztetett, hogy 55 évvel ezelőtt fojtották vérbe a szabadságharcot, s ekkor kezdték nemzetellenes tevékenységüket a kommunisták. Gyalázatnak tartja, hogy sem 56, sem 2006 vétkesei nincsenek börtönben. Talán lesz majd egy olyan központunk – mondta -, amely a kommunistákat fogja üldözni.
Zagyva György Gyula , a Hatvannégy Vármegye tiszteletbeli elnöke, a Jobbik országgyűlési képviselője szerint november negyedikének gyásznapnak kellene lennie, eddig ezt egyetlen kormány sem vetette fel. A mai magyarországi morális válság is annak köszönhető, hogy a Szovjetunió leverte a magyar szabadságharcot – mondta Zagyva.
- A legkiválóbbak meghaltak, az értelmiség és a nemzeti érzelmű hazafiak elmenekültek, akik pedig itthon maradtak, azokat megnyomorította a rendszer.
Bognár Ignác, a Jobbik városi képviselője is úgy látja, hogy gyásznappá kellene nyilvánítani november 4-ét. Szerinte eljön még az az idő, amikor minden településen emlékeznek a szabadságharc vérbefojtására.

-

A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom hívta véradásra a Jobbik és a Magyar Gárda tagjait, illetve a szimpatizánsokat a rendőr-főkapitányságra. A kihelyezett véradáson azonban nem vehettek részt, mert azt kizárólag rendőrségi dolgozóknak rendezték. A mozgalom azt kívánta jelezni, hogy hiába állítják be úgy, a nemzeti oldal nem ellensége a rendőrségnek.

A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom felhívására négyen gyűltek össze a rendőr-főkapitányság előtt. Vért a helyszínen nem sikerült adniuk, mert csak a portáig jutottak, a kapitány utasítására nem engedték be őket, ugyanis csak rendőrségi dolgozók, nyugállományúak és hozzátartozóik vehettek részt az akción. A mozgalom tagjai szerint a Vöröskereszt honlapján az esemény nyilvánosnak van feltüntetve, a rendőrség szóvivője azonban azt mondta, hogy csak BM dolgozókat vártak. A négy fő végül a vérellátó állomáson adott vért.

-

Az aradi vértanúkra emlékezett a Jobbik, az Új Magyar Gárda Mozgalom és a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom. A párt és a két szervezet képviselői Knézich Károly emléktábláját koszorúzták meg.

160 éve még megadatott, hogy olyan hőseink legyenek, mint az Aradon kivégzett tábornokok, mai vezetőink ellopják értékeinket, üldözik a hazafiakat – mondta beszédében ifjabb Brinza Béla, az Új Magyar Gárda Mozgalom megyei kapitánya.
Kürti Zoltán, a Hatvannégy Vármegye egri elnöke azt mondta, ma nem mártíromságra van szükség, nem halni, hanem élni kell a hazáért.
Bognár Ignác, a Jobbik egri elnöke a hazaszeretetre való nevelés fontosságát hangsúlyozta.
Sneider Tamás, a Jobbik alelnöke az aradiak példájának követésére szólított föl.
Az ünnepség zárásaként megkoszorúzták Knézich Károly honvéd vezérőrnagy emléktábláját.

Két évvel ezelőtt rendőrök vitték el a Dobó térről a koszorúzásra készülő gárdistákat – erre emlékezett a Jobbik, az Új Magyar Gárda és a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom augusztus 19-én. Bognár Ignác jobbikos városi képviselő szerint az eltelt két év alatt semmi nem változott, most éppen a nemzeti oldal teljes letámadása folyik. Bognár azt mondja: nem csak a rendőrök két évvel ezelőtti lépését nem felejtik, annak a nevét sem, aki kihívta a rendőröket a civilekre és a gárdistákra.

Évekkel ezelőtt a Hatvannégy Vármegye tiszteletbeli elnöke azt mondta: ha a Fidesz kerül hatalomra, a nemzeti oldalnak sokkal rosszabb lesz – Bognár szerint ezt tapasztalják is, a nemzeti oldal teljes letámadása folyik. Úgy látják: a Fidesz egypártrendszert akar, a Jobbik viszont az útjában áll.
A nemzeti oldal képviselői arra emlékeztek, hogy két évvel ezelőtt rendőrök vitték el a megemlékező gárdistákat.
Ferenczi Henrik, az Új Magyar Gárda főkapitány-helyettese csak azt jelentette be: a gárda létezik és él. Kürti Zoltán, a Hatvannégy Vármegye egri vezetője szerint az, hogy Zagyvát letartóztatták, bizonyítja, hogy a rendőri ostobaság Budapesten is létezik, nem csak Egerben.
A rendezvény végén megtapsolták a rendőröket, majd koszorúzni indultak a várba.