Tags Posts tagged with "Főegyházmegyei Könyvtár"

Főegyházmegyei Könyvtár

-

300 éve, 1720. május 15-én született Hell Miksa korának egyik leghíresebb magyar csillagásza. A jubileum alkalmából a jezsuita tudós előtt egy kiállítással tiszteleg az egri Eszterházy Károly Egyetem Tittel Pál Könyvtára és a Főegyházmegyei Könyvtár. A tárlat anyaga jelenleg csak virtuálisan tekinthető meg, célja a tudós alakjának és egri kötődésének bemutatása.

Gárdonyi Géza halálának 92. évfordulóján koszorúzták meg az író sírját. A megemlékezés után az Egri Főegyházmegyei Könyvtárban nyílt kiállítás az egykor Gárdonyinak tervezett mauzóleum terveiből.

Keller Péter, Gárdonyi Géza dédunokája emlékezett az író sírjánál. Mint fogalmazott: Gárdonyi Gézát sokan nevezték a szeretet írójának, de e mellett szeretett író is volt, amit jól bizonyít a Nagy Könyv versenyben elért siker, az egri Gárdonyi-ház felújítása is. 1923 óta egyébként minden évben megkoszorúzzák Gárdonyi sírját a Bebek-bástyánál.
A megemlékezés az egri Főegyházmegyei Könyvtárban folytatódott. A Heves Megyei Levéltár munkatársai mutatták be itt azt a kiállítást, amely az egykor Gárdonyi Gézának tervezett mauzóleumi vázlatokat mutatta be.
A tárlat megnyitóján többször elhangzott, hogy a tervezetek ellenére Gárdonyi Géza méltó helyen nyugszik a várban. Keller Péter szerint a meg nem valósult mauzóleumi tervek újbóli bemutatása mégis azt mutatja, mekkora szeretet övezi még ma is Gárdonyit.
A kiállítást az Egri Bazilika Liturgikus Kórusa és Dr. Mikó Zsuzsanna, a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgatója nyitotta meg. Hangsúlyozta, hogy bár sosem valósultak meg a tervek, remek lehetőséget adnak a kor stílusjegyeinek vizsgálatára is. Ezen felül kitartó kutatómunka eredményeként valósulhatott meg most a kiállítás.
A megnyitón elhangzott az is: csak holt test van, holt lélek nincsen, így Gárdonyi Géza hagyatéka sosem tűnik el Eger városából.

Elkezdődött az Egri séták egrieknek sorozat. Az első helyszín a Főegyházmegyei Könyvtár, annak barok terme volt. Balogh Ferenc könyvtáros nemcsak a könyvtár történetéről mesélt, hanem bemutatta a legérdekesebb könyveket is. Dr. Renn Oszkár, a Séták szervezője azt mondta: 15-16 helyszínre látogatnak el ezen a nyáron, az itt elhangzó mesék majd szerepelnek az Egri séták nem csak egrieknek következő kötetében is.

Azt szinte mindenki tudja, hogy az egri Főegyházmegyei Könyvtárban találhatók Mikes Kelemen törökországi levelei. De azt biztosan nem, hogy a könyvtár legkisebb könyve mindössze 3 és félszer 3 és fél milliméteres, a legnagyobb pedig 70 centiszer 50 centiméter. Mikes Kelemen levelein kívül Balogh Ferenc informatikus – könyvtáros bemutatott egy Mozart-kéziratot, Goethe dedikációját, az első magyar nyelvű katolikus bibliafordítást 1626-ból. A könyvtárat Eszterházy Károly püspök alapította, 1793-ban nyílt meg 16 ezer kötettel, ma 165 ezer kötetet számlál a könyvtár. Pyrker érsek és Bartakovics érsek különlegességekkel gyarapította a gyűjteményt. A leginkább ismert barokk terem mellett egy új terme és egy folyóirat-olvasója is van a könyvtárnak. Egyre több egri keresi föl, csak úgy olvasgatni.
Az idei első Egri sétán olyan műveket is meg lehetett nézni, amit egyébként nem mutatnak meg a látogatóknak. Az Egri séták egrieknek nyári sorozata ezzel a sétával kezdődött. Dr. Renn Oszkár, a séták szervezője azt mondta: 15-16 helyszínre látogatnak majd el.
Az első öt sétában szerepel a kereskedelmi iskola, a Kepes Központ, a megújult Gárdonyi-ház, és a Széchenyi utca híres lakóival is megismerkedhetnek a séták résztvevői. Minden kedden fél hatkor kezdődnek a séták. A lokálpatrióták közkedvelt sorozata a 7. évadot kezdte, ez volt a 161. séta.

A 17-18. századi magyar iskolai színjátszás világát idézi fel az a kiállítás, mely a korszak színlapjait mutatja be a Főegyházmegyei Könyvtár Barokk termében. A tárlat rámutat arra, hogy az ún. iskoladrámáknak köszönhetően a színjátszás nem 1790-ben, hanem már a XVI. században elkezdődött Magyarországon.

A színháztörténet 1790-et jelöli meg a magyar színjátszás kezdetének, pedig az iskoladrámákkal már valójában a XVI. század közepétől elkezdődik a színjátszás Magyarországon – mondta dr. Czibula Katalin színháztörténész annak a kiállításnak a megnyitóján, mely a 17.-18. századi színlapokat mutatja be a Főegyházmegyei Könyvtár Barokk termében. Dr. Ternyák Csaba érsek úgy fogalmazott: ez a kiállítás a múltnak egy olyan szeletére világít rá, amelyről eddig kevés ismerettel rendelkeztünk. Dr. Pintér Márta Zsuzsanna irodalomtörténész, a kiállítás kurátora elmondta: a darabok szerzői az iskola tanárai voltak, akik vagy eredeti drámákat írtak, vagy ismert műveket fordítottak. A darabok történelmi, vallásos témákat dolgoztak fel, de születtek vígjátékok, bohózatok is, melyeket főképp az iskolák saját ünnepein adtak elő. Jezsuita, piarista, és pálos színlapok maradtak fenn, de evangélikus és református iskoladráma is született.
A színlap funkciója ekkor más volt, mint a 20. században: az előadás címén és időpontján kívül közölték a mecénás nevét, a szereposztást, a darab rövid tartalmát és jeleneteit is. A most nyíló kiállításon helyet kaptak többek között a Főegyházmegyei Könyvtárban illetve a Levéltárban őrzött dokumentumok is, például iskolai jegyzetek, történeti munkák, drámakéziratok.

Az érseki palotáról és a Líceumról, a Főegyházmegyei Könyvtárról írt könyvet Kiss Péter levéltáros. Az érseki palotáról szóló könyvéről dr. Ternyák Csaba egri érsek azt mondta: alkalmas arra, hogy megszerettesse Egert és az épületet az emberekkel. Arra is felhívta a figyelmet: az érseki palota kapuja jövőre kinyílik, látogatóközpont készül, és az egyház szimbolikusan is nyit a társadalom felé.

A levéltárosok, a könyvtárosok, a papok hasonlítanak egymáshoz, mindannyian igazságkeresők – kezdte a kettős könyvbemutatót Cs. Varga István irodalomtörténész. Kiss Péter levéltáros két kötettel jelentkezett, A Petőfi kézirattól az elsodort forgókupoláig című a Líceumról, a Főegyházmegyei Könyvtárról, A francia király követétől I. Sándor orosz cárig című az érseki palotáról szól.
Kiss Péter levéltáros a palotához kapcsolódó kultúrtörténeti érdekességeket keresett. Itt volt az első kórház, működött internátus, hadikórház, és itt lakott Óriás Nándor. Neves emberek fordultak meg a palotában, például a királyi család és Horthy Miklós.
Tudományos igénnyel megírt munkának tartja a könyvet dr. Ternyák Csaba egri érsek, olyannak, amely alkalmas arra, hogy megszerettesse Egert és az érseki palotát az emberekkel. Sokan még nem láthatták a palotát belülről az itt élők közül sem, de jövőre a kapu kinyílik, az épület várja a látogatókat – mondta. A nyitás valóságos és szimbolikus is, jelképezi az egyház nyitását a társadalom felé is. Egy város is az épületein, a kultúráján keresztül ismerhető meg – emelte ki az érsek.
Dr. Kovács Melinda főlevéltáros a Líceumról, a Főegyházmegyei Könyvtárról írt könyvet mutatta be.
A Líceum történetével Kiss Péter már korábban is foglalkozott, ebből írta a szakdolgozatát is. Talált iratokat Gárdonyi Géza könyvvásárlásairól, arról is, hogy 1944-ben mely Bródy-könyvek kerültek tiltólistára, majd zúzdába. Kiderült az is: a Líceum első csatornáit, hófogóit Ybl Miklós tervezte. A Líceum kupoláját egyszer forgószél vitte el, ugyanez a vihar a Bazilika nagykupolájának egy darabját is átrepítette az érseki palota kertjébe – többek között ez is olvasható Kiss Péter könyvében.

Pyrker 185 címmel kiállítás nyílt a Főegyházmegyei Könyvtárban. Azt ünnepelték a Múzeumok Őszi Fesztiválja alkalmából, hogy 185 évvel ezelőtt foglalta el Pyrker az egri érseki széket.

Az egyházmegye és a könyvtár is sokat köszönhet Pyrker János egri érseknek – mondta a kiállítás-megnyitón Löffler Erzsébet igazgató. Dr. Ternyák Csaba érsek szerint Pyrker János László nemcsak főpapként, hanem a kultúra, az irodalom művelőjeként is kiváló volt. Új lendületet hozott a városba. Felépítette az érseki palota déli szárnyát. Itt mutatta be a gyűjteményét, azokat a képeket, amelyeket Velencéből hozott. Tudott a közért alkotni, adakozni – emelte ki Ternyák Csaba érsek. Mindent annak a közösségnek a javára próbált fordítani, amit rábízott a pápa és a császár. A Pyrker 185 kiállítást Kiss Klaudia művészettörténész-hallgató rendezte. A Pázmány Péter Egyetem hallgatója azzal foglalkozik: milyen szerepet töltöttek be az egyházi főméltóságok a magyarországi mecenatúrában. A kiállítással több céljuk is volt. Megemlékezni arról az emberről, akinek szíve 20 éven keresztül Egerért dobogott – fogalmazott Kiss Klaudia -, és bemutatni az inspiráló szellemi vezetőt. A Múzeumok Őszi Fesztiválja alkalmából nyílt kiállításon könyveket, leveleket, eredeti Pyrker-kéziratokat is láthatunk.

Az egri Főegyházmegyei Könyvtár egyik kincsével, a Barkóczy-albummal ismerkedhettek meg azok, akik részt vettek a 71. Egri sétán. A kézirat azoknak a névsorát tartalmazza, akik az 1757-ben alapított oltáriszentség egylet tagjai voltak – köztük szerepelt az uralkodócsalád is. Az idei Egri séták sorozat ezzel, a Barkóczy-albumról szóló előadással zárult.

Míg hazánkban inkább Mikes Kelemen leveleiről ismert az egri Főegyházmegyei Könyvtár, a külföldi kutatók közül sokan a Barkóczy-albummal foglalkoznak. A kézirat érdekessége, hogy az egyik képen, Mária Terézia alakja mögött a hétéves háború egyik győztes csatáját ábrázolja az ismeretlen festő. Mivel maga a hétéves háború a Habsburgok vereségével zárult, nem sok ábrázolás maradt fenn róla, az egyik ezek közül a kolíni csatát bemutató kép a Barkóczy-albumban – mondta dr. Löffler Erzsébet, a könyvtár igazgatója.
A Barkóczy-album az oltáriszentség imádására alakult egri egylet tagjainak névsorát tartalmazza, az egyletet 1757-ben Barkóczy püspök alapította, támogatóként megnyerte az uralkodócsaládot. A püspök célja az volt, hogy minél előkelőbb társaságot alakítson.
Dr. Löffler Erzsébet elmondta: ez a könyvtár kötetei közül a legszebb kötésű, s tudjuk azt, hogy egy egri nyomdász kötötte a 210 lapos Barkóczy-albumot.