Tags Posts tagged with "Felsőtárkány"

Felsőtárkány

-

Az 1848 márciusában kinyomtatott 12 pont a magyar demokrácia és függetlenség talpköve, amely ma is hordoz aktualitást-fogalmazott ünnepi beszédében dr. Völner Pál, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infrastruktúráért felelős államtitkára. A politikus a kormány nevében helyezett el koszorút a felsőtárkányi Faluház emléktáblájánál.

Egy közösség, település életképességéről nemcsak cselekedetei, megújulási képessége árulkodik, hanem az is hogyan tud ünnepelni. Március 15-e ma is hordoz aktualitást számunkra, a 12 pont üzenetét fontos újragondolni, újraértelmezni- mondta ünnepi beszédében dr. Völner Pál, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infrastruktúráért felelős államtitkára. A közteherviselés akkor és most is azt jelentette, hogy mindenki járuljon hozzá a közösség kiadásaihoz-tette hozzá. Ahogy régen a nagybirtokosoknak, úgy ma a bankoknak és a nagy cégeknek is részt kell vállalniuk a feladatokból, nehézségekből. Közösen kell áldozatot hoznunk, hogy meg tudjunk erősödni és ezt megismertessük másokkal is.
Az ünnepi beszéd után az államtitkár és a helyi pártok, civil szervezetek képviselői koszorút helyeztek el a Faluház oldalán található emléktáblánál, majd színpadi műsorral folytatódott a rendezvény.

Már a meghirdetés után két nappal betelt a 25 fős létszám az I. Transzbükki átkelésre, amit a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága szervezett. A szakvezetett terepi tanulmányúton résztvevők Nagyvisnyótól Felsőtárkányig, fokozottan védett, látogatóktól elzárt területen, nemegyszer térdig érő hóban teljesítették a jó erőnlétet követelő távot. Közben hasznos információkat tudhattak meg az érintett terület föld-, állat-, növénytani, geográfiai és kultúrtörténeti érdekességeiről.

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság kezdeményezésére a jelentkezések alapján akár négy, vagy öt csoportot is el lehetett volna indítani az I. Transzbükki átkelésen, ami Nagyvisnyótól Felsőtárkányig, vagyis észak-déli irányban szelte át a Bükk nyugati oldalát. Az útvonal nagy része fokozottan védett, látogatók elől elzárt területen ment keresztül, amit most a költési és vegetációs időszak előtt, szakvezetők irányítása mellett mutattak meg a tanulmányút résztvevőinek. Budapestről, Szolnokról, Miskolcról, illetve Egerből és környékéről érkeztek résztvevők. Az átkelés során Bartha Attila természetvédelmi őr és Baráz Csaba oktatási referens segítségével az Északi-Bükk egyik legszebb szurdokvölgyében, a Leány-völgyben, illetve a Bükk-fennsíkon és a karsztfennsík déli homlokán húzódó ún. „Kövek vonulatán” (Vörös-kő) számos természeti értéket közvetlen módon mutattak be az érdeklődőknek. Ilyen volt például Magyarország legmagasabban fekvő rombarlangja, a fokozottan védett Kőrös-barlang, de az Őserdőnél és a most még nem működő Vöröskő-forrásnál is volt egy-egy megálló. Menet közben a két frissítő állomáson, az Olasz-kapunál és a Stimecz-háznál, illetve a végén a felsőtárkányi Nyugati Kapu Oktató- és Látogatóközpontban bőséges harapnivalóval lehetett pótolni a 25 kilométeres távon elvesztett kalóriákat.
A tervek között szerepel, hogy évente legalább egyszer szerveznek ilyen Transzbükki átkelést. Az eseményről március 8-án egy hosszabb összeállítást láthatnak a TV Eger műsorán.

-

Wass Albert Erdők könyve című novellájából készítettek színpadi játékot a Felsőtárkányi Általános Iskola drámatagozatos diákjai. A gyerekek a Bartakovics Béla Közösségi Házban mutatták be az előadást.

A felsőtárkányi iskolában négy éve indult drámajáték oktatás az alsó tagozatban. A gyerekek hetente egyszer vesznek részt a foglalkozásokon, amelyek nem csak szórakoztatják őket, hanem minden területen fejlesztik képességeiket.
Az előadás külön érdekessége, hogy a gyerekek nem kész szöveget kaptak. A próbákon improvizatív módon alakult a darab, a rögtönzések beépültek a műbe.
A végső szövegkönyvet Jámbor Ildikó készítette el.

- Hatvan-hetven évvel ezelőtt még nem volt édes rétes. A hagyományos tárkányi rétes sós-túrós ízesítésű – vallják a VIII. Felsőtárkányi Rétesnapok tevékeny résztvevői, a helyi Nyugdíjas Klub tagjai. Két nap alatt több mint

A idei, sorrendben VIII. Felsőtárkányi Rétesnapok látogatói csúcsot döntött. Jó ötlet volt a település részéről, hogy egy hétvégére került az Egeres-völgyi Sportfesztivál és a rétesnapok, mivel a két rendezvény egymást erősítette. A fúvószenekari fesztivál, a hagyományőrzők és néptáncosok fellépése mellett a fő attrakció természetesen a mindenféle töltelékkel és ízesítésben kapható rétes volt. A legnagyobb sátor valóságos rétes gyárat takart, ahol a helyi Nyugdíjas Klub tagjai, kiegészülve néhány fiatallal, fáradhatatlanul készítették a helyi specialitásokat: a fahéjas almás és az édes túrós mellett a sós túrós rétest. Erdélyi Tiborné Sala Mariska néni és kis csapata bárkit beavat a rétes készítés rejtelmeibe, hiszen mint mondja, „a rétes készítést az tudja megtanulni, aki akarja.” Néhány munkafázist még a riporter is bevállalt az ügy érdekében.
Két nap alatt több mint 14 ezer adag sós túrós, édes túrós és fahéjas almás rétest készítettek a fesztivál résztvevőinek, ebből több mint 10 ezer került eladásra, a többit a fellépő csoportok kapták. A rétesnapokon folyamatos programok várták a tópartra kiérkező vendégeket.

A hazai hegyikerékpáros versenysorozat harmadik állomásán, a felsőtárkányi Bükk Maratonon a férfiaknál a szegedi Blazsó Márton, míg a nőknél Módos Gabriella diadalmaskodott. A Bükk- hegységben kijelölt útvonalakon három távon 37, 58, illetve 92 kilométeren indulhatott a több mint ezer nevező. A versenysorozat zárása, a Mátra Maraton augusztus 28-án Gyöngyös-Sástóról rajtol.

A vasárnap 9 órás első rajt előtti órákban folyamatosan érkeztek az Eger és Felsőtárkány közötti kerékpárúton a rajtszámmal ellátott versenyzők, de az autók is hegyikerékpárokkal és versenyzőkkel voltak tele. A Top Maraton-versenysorozat harmadik állomása – a Szilvásvárad és a Duna Maraton után – ismét a Bükkbe költözött. A három napos Egeres-völgyi Sportfesztivál zárásaként, az egri Nagy Sportegyesület szervezésében rajtolt a több mint ezer fős mezőny, köztük román és szlovák hegyikerékpárosokkal. Több kategóriában, három táv – 37, 58, illetve 92 kilométer – közül választhattak a résztvevők. A férfiaknál a tavalyi sorozat összetett győztesét, a hosszú távon induló szegedi Blazsó Mártont kis túlzással csak a rajtban láthattuk a többiekkel: 10 perces előnnyel nyert a második Grósz Béla előtt és további 20 percet vert a bronzérmes Reznik Sándorra. A nőknél hasonló módon diadalmaskodott Módos Gabriella, aki 12 perc előnnyel zárta a versenyt a második Michelberger Szilvia előtt.
A szervező, Nagy SE versenyzői közül Hajas Dávid első lett a rövidtáv gyermek fiú kategóriában, Erős András a felnőtt középtávon lett második, míg Gál Zsófia a női U17-es rövid távú mezőny bronzérmét szerezte meg.
A Top Maraton-versenysorozat záró, negyedik futama, a Mátra Maraton augusztus 28-án Gyöngyös-Sástóról rajtol. A teljes eredménysor letölthető az esemény (www.nse.hu) honlapjáról.

-

Nyári napközis tábort szervezett általános iskolásoknak a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága a felsőtárkányi Nyugati Kapu Oktató- és Látogatóközpontba. Az egyhetes programban szerepelt több kirándulás, kisvonatozás és még vízminőség vizsgálat is.

A tábor résztvevői utolsó nap vízminőség vizsgálaton voltak a Szikla-forrásnál. A módszer igen egyszerű. A vízminőség változása hatással van a flórára és a faunára. A szemmel látható gerinctelen élőlények, mint például a tegzeslárvák a vízminőség bioindikátoraiként szolgálnak, vagyis minél érzékenyebb egy élőlény, annál tisztább vízben tud csak életben maradni. A mintavétel után – már a táborban – előkerültek a nagyítók és a munkalapok. A vizsgálat alapján a forrás vize tiszta, nem szennyezett.
A hétfőtől péntekig tartó táborban a gyerekeket többször elvitték túrázni.
A Bükki Nemzeti Park Igazgatósága nyitott az iskolák felé is. Tavasszal az egri Hunyadi Mátyás Általános Iskolából – több turnusban – több mint 500 gyereket vittek túrázni a Várhegyre, bemutatva nekik az erdő és a természet értékeit.
A következő bárki által látogatható program az augusztus 12-i Csillagles, illetve az augusztus 27-i Denevérek éjszakája lesz.

Úszásra nem, de igazi vízi közlekedésre valóban alkalmatlanok voltak a hordókból, csövekből, kannákból, gumiból, fából – és még ki tudja, miből – készült járművek, amelyekkel alkotóik a felsőtárkányi tavon versenyeztek. Volt olyan, aminek még a rajtig eljutni is komoly megerőltetés volt. Idén főzőversennyel is kiegészítették az Úszó Alkalmatlanságok Világbajnokságát, malachúsból kellett bármilyen finom ételt kreálni.

Az Úszó Alkalmatlanságok Világbajnokságán – mint minden technikai versenyen – komoly feltételei voltak annak, hogy egy jármű rajthoz állhasson. Itt csak olyan indulhatott, amelyet száz százalékig “nem vízi szállításra szánt eszközökből” raktak össze.
Építkezésből megmaradt csövek, fa, palackok, gumi, műanyag hordó, sörös rekeszek, bicikliváz – szinte mindenből lehet úszó alkalmatlanságot kreálni.
Tíz csapat indult, főként tárkányiak, de jöttek Szalókról, Egerből és Felnémetről. Az úszó alkalmatlanságok versenyét most főzőversennyel egészítették ki: malachúsból kellett valami finomságot főzni.
A Római Gálya nyert végül, ők voltak a leggyorsabbak. Az Agria Taliga – az Agria Polgárőrség járműve – kapta a közönség díját, a legkreatívabbnak a Tour de Szalók csapatát tartotta a zsűri.

Az emberi természetről és a fenntartható fejlődésről nyílt kiállítás Felsőtárkányban a Bükki Nemzeti Park Bemutatóközpontjában. A tárlat interaktív, játékos módon vezeti végig az érdeklődőket az installációkon, bemutatva hogyan elégíthető ki az emberi szükséglet a környezet és a természeti erőforrások megőrzésével együtt.

A „Tükörben a világ” elnevezésű kiállítás kis tárlata tekinthető meg Felsőtárkányban. A program három elemet mutat be: a tudást, a szeretet és a túlélést. A készítők ezeken keresztül arra hívják fel a figyelmet, hogy az emberi szükséglet a környezet és a természeti erőforrások megőrzésével együtt is kielégíthető.
A tárlat interaktív, játékos módon próbálja bemutatni a világot.
A kiállítás június 10-ig ingyenesen megtekinthető a Bükki Nemzeti Park Bemutatóközpontjában.

Családi szabadidős fesztivál helyszíne volt az elmúlt hétvégén Felsőtárkány. A 2010-ben alakult Heves Megyei Szabadidősport Szövetség összefogja, rendszerezi és koordinálja a szabadidős tevékenységeket végző egyesületeket. A felsőtárkányi eseményt követően később Kiskörén és a Mátrában is rendeznek hasonló hétvégéket.

A felsőtárkányi szabadidős fesztiválon is látható, hogy bár itt is jelen volt a sport szinte minden ága, ezúttal mégsem a teljesítményen, hanem az aktív kikapcsolódáson volt a hangsúly. Az új országos és a megyei sportkoncepcióban is fontos helyet foglal el a szabadidős sport, ennek ellenére a Magyar Szabadidősport Szövetség 1989-es megalakulása óta – az ország egyetlen megyéjeként – Heves megyében 2010-ig nem létezett olyan sportszövetség, ami összefogta volna a szabadidős tevékenységeket végző egyesületeket.
Vállalásaik és céljaik közé tartozik a kapcsolattartás és együttműködés az országos szervezetekkel, megyei és városi önkormányzatokkal, az országos és régiós sportvezetőkkel, ifjúságvédelemmel, szabadidős sportszervezőkkel, sportiskolákkal, felsőoktatási intézményekkel, magyar és nemzetközi cégekkel.
Mozgósítani kívánják Magyarország lakosságát egészségmegőrzési, prevenciós célból, valamint szeretnék a gyermekek és a fogyatékkal élők sportolási lehetőségeinek kibővítését országos és helyi programokon keresztül. Később Kiskörén és a Mátrában is rendeznek hasonló hétvégéket. Az első megyei családi szabadidős fesztivál a Magyar Szabadidősport Szövetség, a Heves Megyei Önkormányzat és Felsőtárkány támogatásával valósult meg.

-

Átadták a Faluházat Felsőtárkányban. A nettó 100 milliós beruházást a település önkormányzata teljes egészében saját bevételből finanszírozta.

Az új Faluház a felsőtárkányi civil egyesületeknek, művészeti csoportoknak és önkormányzati rendezvényeknek ad ezentúl helyet, ezek mellett különféle képzéseket, konferenciákat fogad majd be, ami a település turisztikai kínálatát is bővíti.
A szükséges pénzt telekeladásból teremtette elő az önkormányzat, a testület 2008-as döntése szerint az összeget nem működésre fordították, hanem erre a beruházásra.
A május 1-jei avatóünnepségen a megye és a választókerület nevében is köszöntötték a tárkányiakat, sikert kívánva a Faluház kihasználásához.
Az avatás után a helybeli művészeti csoportok azonnal birtokba vették a Faluházat, elsőként a gyerekek léphettek az új színpadra.

Egyedüli veretlen csapatként az Egri FC nyerte a megyei napilap által kiírt hagyományos téli teremtornát. A döntőben a tavalyi bajnok Heves csapatát 6-3-ra győzték le az egriek. A bronzmeccsen 7-3-ra nyert a Felsőtárkány az Egerszalók ellen.

A jubileumi, 25. Imola-Hírlap-kupa, Fesztbaum Béla Teremlabdarúgó Emléktornára idén is nyolc Heves megyei csapat kapott meghívást. A négy NB III-as együttes, vagyis az Eger, a Gyöngyös, a Felsőtárkány és a Heves mellett a megyei I. osztályt a Gyöngyöshalász, a Pétervására, a Novaj-Ostoros és az Egerszalók képviselte. A torna ezúttal egy napos volt. A két csoportelső délután a döntőben, a második helyezettek pedig a bronzmeccsen mérkőztek a helyezésekért. A harmadik helyért megismétlődött a tavalyi Felsőtárkány – Egerszalók derbi, csak ezúttal a tárkányiak nyertek 7-3-ra, megszerezve ezzel első bronzérmüket a tornán. A döntőben az elmúlt két év győztese, a strandfoci és futsal válogatottakkal felálló Heves, valamint az idei torna addigi egyetlen veretlen csapata, az Eger találkozott egymással. Végig az egriek irányították a játékot, akik közül a védő Debreczeni két gólt szerzett, de Romhányi, Kotula, Bardi és a végén Somodi is betalált, míg a másik oldalon Fekete Viktor, Nagy Péter és Besenyei Ferenc volt eredményes. Ez volt az egriek negyedik tornagyőzelme, ezzel beérték az addig vezető váciakat.
A különdíjaknál is taroltak a kupa-győztes egriek. Debreczeni Dávid a legjobb védő, Illyés Dániel a legjobb kapus, Romhányi Tamás pedig a legjobb mezőnyjátékos címet érdemelte ki. A 10 találatig jutó hevesi Besenyei Ferenc hatodszor lett a torna gólkirálya. A legígéretesebb fiatal tehetségnek a felsőtárkányi Baji Ádámot választották.

A-csoport végeredménye
1. Egri FC 3 3 0 0 25–7 9
2. Felsőtárkány 3 1 1 1 11–13 5
3. Novaj-Ostoros 3 0 2 1 8–17 3
4. Gyöngyöshalász 3 0 1 2 11–18 1

B-csoport végeredménye:
1. Hevesi LSC 3 2 1 0 17-9 8
2. Egerszalók 3 2 1 0 10-6 7
3. Gyöngyösi AK 3 0 1 2 7-10 2
4. Pétervására 3 0 1 2 6-15 1

A 3. helyért:
Felsőtárkány – Egerszalók 7-3 (5-1)

Döntő:
Egri FC -Hevesi LSC 6-3
G.: Debreceni D. 2, Kotula L., Romhányi T., Bardi G., Somodi K., ill. Fekete V., Nagy P., Besenyei F.

Végeredmény:
1. Egri FC
2. Hevesi LSC
3. Felsőtárkány SC
4. Egerszalók SE
5. Novaj-Ostoros SK
6. Gyöngyösi AK
7. Gyöngyöshalász SE
8. Pétervására SE

Különdíjak:
Pengés védő – a legjobb védő: Debreceni Dávid (Egri FC)
Rolókirály – a legjobb kapus: Illyés Dániel (Egri FC)
Cselkirály – a legjobb mezőnyjátékos: Romhányi Tamás (Egri FC)
Gólkirály: Besenyei Ferenc (Hevesi LSC)
Legígéretesebb fiatal: Baji Ádám (Felsőtárkány SC)

Az új tóparti rendezvénytéren tartotta Felsőtárkány a rétes napokat. Nem csak a tér volt új, a rétes megújulásának is tanúi lehettünk. A hagyományos tárkányi sós túrós mellett igazán merész ízesítésűeket is kóstolhattak a gasztro-kalandorok: édes babos, csülkös-káposztás, sőt pacalos és kakasherés töltelékes is készült.

A VII. rétes napokat tartották Felsőtárkányban, a negyediket, amit teljes egészében az önkormányzat szervez. A település félig készült el a tóparti rendezvénytér fejlesztésével, a pályázati támogatásról szóló szerződés késői aláírása miatt az elárusító pavilonok még nem épültek fel. A beruházás kivitelezését nagyrészt a falu saját önkormányzati cége végezte. A 21 milliós pályázati támogatásból a rendezvénytér kialakítása mellett rendezvénysátrat, hangosító berendezéseket, sörpadokat vásároltak. A pályázat része egy informatikai fejlesztés is, a Bükki Leader Akciócsoporthoz tartozó 42 település turisztikai kínálatát hangolják össze ennek segítségével.
A rendezvényen a polgármester a képviselő-testület elismeréseit adta át azoknak, akik az elmúlt négy évben sokat dolgoztak Felsőtárkányért.
A tárkányiak a rétesnapon belakták az új teret. 14 asszony készítette a rétestésztát az olasz pizza-forgatókat megszégyenítő ügyességgel. Édes túrót, almást, és természetesen hagyományos tárkányi sós túróst sütöttek.
A falu versenyt is hirdetett, erre három csapat jelentkezett. A Vadászok egy férfiaknak való csülkös-káposztás, vargánya öntetes rétest sütöttek. Emellett édes töltelékeket is készítettek.
Pacalos, kakasherés és véres töltelékkel képzelték el a rétest a Tárkányi Betyárok. Azt mondják: a tészta receptjét elárulta nekik Mariska, de azt nem, hogy verseny előtt illik 50 évig gyakorolni a nyújtását.
A Boldogasszonyok édes babos, rumos szilvás tölteléket kreáltak.
A rétesnapon kézműves foglalkozások, Magyarok Vására is várta a vendégeket.

-

Felújított és kibővített óvoda várja szeptembertől a felsőtárkányi gyerekeket. Az intézményt 134 millió forintból, nagyobb részben pályázati támogatással sikerült átalakítani. Az épület ünnepélyes átadásán elhangzott: európai színvonalú óvoda készült el.

Eddig két különálló épületben működött az óvoda Felsőtárkányban. A helyi önkormányzat sikeres pályázatának köszönhetően azonban teljesen felújították az intézményt. Az egyik régi épület alapterületét a duplájára növelték, így öt csoportban 125 gyermeket tudnak elhelyezni az intézményben. Az épületben helyet kapott öt csoportszoba, egy tornaszoba, később pedig sószobát is kialakítanak. Az óvodában a környezeti és az egészséges életmódra való nevelésre helyezik a legnagyobb hangsúlyt. A nevelői létszám két fővel bővült. A rekonstrukció 90%-os pályázati támogatással 134 millió forintból valósult meg.

-

Idén mintegy 340 millió forint összköltségű beruházások valósulnak meg Felsőtárkányban. A nyáron korszerűsítették az iskolát, teljesen felújították és kibővítették az óvodát, szeptember közepére a tóparton egy fedett rendezvényteret alakítanak ki, jövő tavaszra pedig elkészül a település Faluháza is.

Felsőtárkányban szembetűnő a nagy léptékű fejlődés. Köszönhető mindez annak, hogy az önkormányzat saját erejéből idén 55 milliós beruházási tartalékot különített el. Az ehhez csatolt pályázatokon elnyert forrásokból összesen 340 millió forint értékben valósulnak meg beruházások. A helyi általános iskolában jelenleg 190 gyermek tanul. Itt működik a zeneiskola, a községi könyvtár, valamint a gyermekjóléti szolgálat is. A nyáron kicserélték a nyílászárókat, felújították a tetőt, hőszigetelték az egész épületet. Az iskola korszerűsítésére 15 millió forintot költöttek. Az oktatási intézmény mellett az óvoda is teljesen megújult. A régi épület alapterületét a duplájára növelték. Ökoóvoda lévén az intézményben környezetbarát bútorok kaptak helyet, sószobát alakítanak ki és napkollektorokat is felszereltek. A rekonstrukció 134 millió forintból valósult meg. Az épületben öt csoportszobát alakítottak ki, így szeptembertől 120 gyermek veheti birtokba az új intézményt. Jövő április 30-ra készül el a Faluház, mely régi vágya a településnek. A tervek szerint október 2-án adják át a Tájházat, amelynek teljes körű rekonstrukciójára pályázati pénzből több mint 6 millió forintot fordított a település. A jövőben szeretnék megoldani a község vízelvezetési problémáit, nagy hangsúlyt fektetnek a sportlehetőségek kibővítésére, valamint a környezetvédelemre.

Három és fél méteres kettős keresztet vittek végig vállukon a férfiak Felsőtárkány főutcáján. A Trianonra emlékeztető keresztet a két templom között, a Tárkányok terén állították fel. A nemzeti összefogás napján tartott megemlékezésen elhangzott: Magyarország is olyan vérveszteséget szenvedett el 90 évvel ezelőtt, mint Krisztus a kereszten.

Nem a harctereken vesztettük el Szent István országát, hanem a tárgyalóasztalnál. Trianonban felfoghatatlan tragédia történt, magyar az, akinek fáj Trianon – hangzott el az ünnepi beszédben, amelyet a Felsőtárkányban élő Tóth Sándor történész írt. Szerinte Isten a Kárpát-medencét a magyaroknak adta,é s amit Isten adott, az ember nem változtathatja meg.
Az ünnepség és a keresztállítás civil kezdeményezés volt. Juhász Judit, az egyik szervező úgy látja: helyre kell tenni hazánkban a történelmet, a jelképeinket.
Olyan áldozatot, vérveszteséget szenvedett el Magyarország 90 évvel ezelőtt, mint Krisztus a kereszten – mondta Juhász Judit. Ráadásul 2004-ben egy lelki Trianont is elszenvedett a magyarság.
Az ünnepségen a felsőtárkányi iskolások, zeneiskolások léptek fel, a keresztet is helyi asztalos készítette.
A tó melletti szabadtéri színpadtól gyalog, a vállukon vitték az önként vállalkozó férfiak a három és fél méteres keresztet a Tárkányok terére. Juhász Attila Simon polgármester úgy fogalmazott beszédében: igazságtalan és elfogadhatatlan Trianon, s mivel nem tettünk semmit, 90 évig kétséges volt, hogy büszkék lehetünk-e magunkra.
A két templom között álló  kettős keresztet megáldotta a református lelkész és a katolikus pap.

-

Hivatalosan is átadták az Eger-Hollóstető-Miskolc összekötő út felújított 18 kilométeres szakaszát Felsőtárkányban. A 700 millió forintos beruházást az Új Magyarország Fejlesztési Terve keretében finanszírozták.

A felújított szakasz Felsőtárkányból indul Miskolc felé, megkönnyítve ezzel mintegy 60 ezer ember közlekedését Egerben és környékén, jobb turisztikai feltételeket biztosítva – hangsúlyozta Molnár Csaba kancelláriaminiszter az ünnepélyes átadáson. Mint mondta, az országban összesen 1100 kilométer sztrádát és gyorsforgalmi utat hoztak rendbe 2002 óta, és további 1300 kilométer felújításáról döntött a kormány.
dr. Juhász Attila Simon, Felsőtárkány polgármestere kiemelte, a település lakói már régóta vártak erre a felújításra.
Sós Tamás, a megyei közgyűlés elnöke és dr. Nagy Imre országgyűlési képviselő szintén azt hangsúlyozták, milyen fontosak a környék, a megye életében a hasonló beruházások.
A Magyar Közút megyei igazgatója, Szerencsi Gábor, ismertetve az eddig elvégzett munkákat elmondta, idén 3,2 milliárd forintot költöttek hasonló feladatokra, további 3,4 milliárd jut a jövőben 64 kilométer út felújítására.