Tags Posts tagged with "fejlesztés"

fejlesztés

-

Az elmúlt években közel 60 millió forint értékben végeztek járda és útfelújításokat, vagy oldották meg a csapadékvíz elvezetést a hajdúhegyi városrészben. Idén pedig 16 millió forintot fordított a város hasonló munkákra a térségben. A városrész önkormányzati képviselője Orosz Ibolya szerint most a legfontosabb megoldandó feladat a közbiztonság növelése.

Több járdát is felújítottak és a kátyúk nagy részét is betömték a hajdúhegyi utcákban, a Csokonai és az Ankli utcák kereszteződésében pedig megoldották a csapadékvíz elvezetést. Ebben az évben összesen 16 millió forintból valósultak meg rekonstrukciós munkák ebben a városrészben. Orosz Ibolya hajdúhegyi képviselő sajtótájékoztatón elmondta, hogy az idei egymillió forintos képviselői keretét a Tulipánkert utca vízelvezetésének rendezésére fordította és felújíttatta a Tizeshonvéd utca egy részét is. Azt tapasztalják, hogy a városrészben megszaporodtak a betöréses és besurranásos lopások, ezért az itt élőkkel közösen azon dolgoznak, hogy javuljon a közbiztonság. A tájékoztatón elhangzott, hogy a városrész autóbusz menetrendjét is az itt lakók igényeihez igazították. A tervezett új menetrend szerint hétköznap 22 óráig óránként járnak majd a buszok a Hajdúhegyen.

-

54 millió forintos turisztikai fejlesztés valósul meg Egerszalókon, Demjénben és Egerszóláton. A projekt célja, hogy az érintett települések összefogásában létrejöjjön egy komplex turisztikai szolgáltatás, mely a helyi értékekre épül.

Megálmodtuk magunkat, most pedig elindultunk a megvalósítás felé – mondta Tőgyi Gábor, Egerszalók polgármestere, a Gyógyvizek völgye helyi turizmust fejlesztő program nyitórendezvényén. A projekt célja, egy fenntartható turisztikai rendszer kialakítása, valamint az érintett települések – Egerszalók, Demjén és Egerszólát – együttműködésének erősítése. A program a helyi értékekre épít, így a gyógyászati és wellness szolgáltatások mellett a térség népi hagyományaival, borkultúrájával és látnivalóival is megismerkedhetnek az ide látogatók.
A megvalósításra 46 millió forintot nyert a Gyógyvizek völgye Turisztikai Desztinációs Menedzsment, ami mellé még több mint 8 millió forintos önerőt biztosítottak az érintett önkormányzatok.
A projekt 2013-ban zárul.

A műemlékek hasznosításával, fejlesztésével kapcsolatos javaslatokat, megoldásokat dolgozna ki Eger öt ország képviselőivel közösen. Az együttműködés célja olyan kulturális örökség menedzsment modell kialakítása, amely hosszú távú versenyképességet és fenntarthatóságot biztosít Eger számára. A program megvalósítását az Európai Unió 400 ezer euróval, több mint 100 millió forinttal támogatná.

Eger önkormányzata az utóbbi évtizedben számos fejlesztést hajtott végre a város épített kulturális örökségének hasznosítása és védelme érdekében. Ahhoz, hogy Eger a hazai és a nemzetközi turisztikai versenyben továbbra is sikeresen szerepeljen, a városnak újabb fejlesztésekre van szüksége. Ezt a célt kívánja segíteni a Central Europe (Közép-Európa) elnevezésű európai uniós program, amely a regionális fejlesztési célok megvalósításának elősegítését és a térségbeli együttműködési projektek támogatását szolgálja. A projekt keretében Eger lengyel, szlovák, cseh, olasz partnerekkel -önkormányzatokkal, hatóságokkal, a civil és a gazdasági élet szereplőivel- dolgozna ki javaslatokat a műemlékek hasznosításával, fejlesztésével kapcsolatban.
A javaslatokat minden ország külön dolgozná ki, amelyet később közösen vitatnának meg munkacsoportok bevonásával. A projekt a tervek szerint 2014 végén zárul.

-

A regionális oktatásfejlesztés került fókuszba azon a konferencián, amelyet a XXI. századi közoktatás fejlesztéséről, koordinációjáról szerveztek Egerben. A régió iskolaigazgatói, megyei és városi oktatásirányítók osztották meg tapasztalataikat egymással és tájékozódtak régiónk közoktatási helyzetéről.

2009-ben indította el az oktatásfejlesztést célzó projektjét sikeres pályázat után az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A projekt olyan témákat gondoz, amelyekben tudáshiánnyal küzd a régió.
Eger egy sziget a nagy semmiben – ezzel kezdte előadást Setényi János közoktatási szakértő, utalva ezzel a város eddig jól kiaknázott oktatási, turisztikai lehetőségeire. Prezentációjában bemutatta az Észak-magyarországi régió gazdasági, oktatási helyzetét. Mint mondta: gazdaságilag jelenleg rosszabbul áll régiónk, mint az ezredfordulón. Óriási problémát jelent a dolgozni hajlandó emberek és a képzett munkaerő hiánya. Az oktatást dinamizálhatná a gazdasági növekedés, vagy a pozitív demográfiai folyamatok, de ezek nem állnak rendelkezésre. Az biztatásra adhat okot, hogy mind Borsod, mind Heves megyében vannak olyan felsőoktatási intézmények, amelyek lendíthetnek a jelenlegi helyzeten. A szakértő szerint azonban az elsődleges feladat az lenne, hogy megváltozzon az oktatáspolitikai döntéshozók és az uniós fejlesztéseket tervezők látásmódja az anyagi források elosztását illetően.
A konferencia közel 40 résztvevőjének lehetősége nyílt a tapasztalatcserére is, ezáltal a későbbi kutatás hozzájárulhat a további közoktatás-fejlesztés hatékonyságához.

-

Az észak-magyarországi régióban kutatással, fejlesztéssel foglalkozó szervezetek, személyek száma alacsonyabb, mint a magyarországi átlag és jóval elmarad az európai szinttől – hangzott el a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnökségi ülésén. E mellett az Egyszerű állam programsorozat eredményéről is hallhattak a résztvevők.

Azért tárgyalta a kamara a régió innovációs stratégiáját, mert az a tapasztalat, hogy a kutatás-fejlesztés, az innováció a térségben visszaesett. A régióban kutatással-fejlesztéssel foglalkozó szervezetek, személyek száma jóval alacsonyabb, mint a magyarországi átlag és messze van az európai szinttől. Kevés a tudományos fokozatú ember, kevés az olyan vállalkozás, ami igazából versenyképes és újszerű termékeket tud gyártani. Ennek döntő oka a személyi háttérben keresendő.
A nemzetközi tapasztalatok szerint szükség van a régióban saját, önálló pénzügyi forrásra.
Hazánkban a pénzügyi támogatások – döntően a pályázati források – alapvetően Budapest és környékére koncentrálódnak. A régió még jobban leszakad a középső agglomerációhoz képest. Ezt kell meggátolni, ebben segíthet az innováció. A térségben van néhány nagy vállalkozás, amelyek jelentős világpiaci erőnek számítanak. Itt – kevés kivételtől eltekintve – zömében gyártás folyik, a termékfejlesztés nyugaton valósul meg.
A kormány által meghirdetett Egyszerű állam programmal kapcsolatban számtalan további praktikus megoldás fogalmazódott meg, amire vélhetően a kormány fogékony lesz – hangzott el a kamara elnökségi ülésén.

-

Kívül, belül megújulva és kibővülve várja az Eszterházy Károly Főiskola a szeptember 19-i tanévkezdést. Az intézmény az előző években megszokott közel 3000 első éves hallgatóval kezdi az idei évet. Ebből 2500-an az alap, 500-an pedig a pótfelvételi eljárás során nyertek felvételt.

EKF-A jó döntés – hangzik az Eszterházy Károly Főiskola szlogenje. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy idén is az egri főiskola bizonyult a legnépszerűbb vidéki felsőoktatási intézménynek a hallgatók körében. Közel 3000 diák kezdi meg itt szeptembertől főiskolai tanulmányait. 500-an felsőfokú szakképzésben, 1500-an alap,1000-en mester 20-an pedig doktori képzésben. Az egri főiskola diákjait egy megújult oktatási háttér várja, korszerűsített és modern körülmények között, ugyanis az intézmény ebben az évben is több fejlesztést vitt véghez.
dr. Hauser Zoltán hozzátette ez a hónap a helyrerázódás időszaka lesz a főiskola életében. A folyamatos felújítási munkálatok mellett, szeptember 12-én vehetik birtokukba a hallgatók az Almagyardombi Kollégiumot és a „D” jelű épületet, amelyek teljes belső felújításon estek át. Még ebben a hónapban elkezdődnek a visszaköltözések a felújított Líceumba is. Emellett szeptember 16-án adják át a természettudományos oktatás fejlesztésére létrehozott korszerű laboratóriumot a Gyakorlóiskolában. Várhatóan december 31-ig visszakerül minden a megszokott és egyben megújult kerékvágásba – tette hozzá dr. Hauser Zoltán, az Eszterházy Károly Főiskola rektora.

-

Több száz millió forintos, komplex fejlesztések valósulnak meg az Eszterházy Károly Főiskola Gyakorlóiskolájában. Az intézmény három nyertes pályázat segítségével közel 440 millió forintból korszerűsítheti épületeit, berendezéseit és oktatási hátterét.

Az Eszterházy Károly Főiskola Gyakorlóiskolája pályázott, és nyert. Az intézmény három uniós pályázat révén jutott összesen közel 440 millió forint támogatáshoz.
A legnagyobb beruházás a természettudományos oktatás korszerűsítését célzó projekt, melyre 293 millió forintot nyert az iskola. Ennek részeként 311 négyzetméteren megújul az intézmény. Kialakítanak egy 40 fő befogadására alkalmas kettéosztható, korszerű laboratóriumot, egy vegyszerraktárat közel 1800 új technikai műszerrel, valamint tízmillió forint értékű vegyszerkészlettel. A két éves programot tíz társintézmény bevonásával valósítja meg a gyakorlóiskola.
A sikeres pályázatok segítségével már februárban megkezdődött az intézmény Bartók téri „D” épületének hőtechnikai korszerűsítése. Itt közel 60 millió forintból nyílik lehetőség a nyílászárók cseréjére, tető-, illetve falszigetelésre. Ezt az épületet július 29-én, a Barkóczy utcait pedig augusztus 5-én adják át. A berendezések, bútorok és különböző felszerelések érkezése ősz elejére várható, így a teljes felújítás szeptember 30-ig tart.
A környezettudatos neveléshez kapcsolódva, augusztus elején kezdődnek majd a Csevice Erdei Iskola fejlesztési munkálatai, melyet közel 80 millió forintból valósít meg a gyakorlóiskola. Ennek részeként kétszáz négyzetméteres közösségi teret alakítanak ki és az oktatóépület teljes akadálymentesítését valósítják meg.

-

Több mint 1.2 milliárd forint értékű fejlesztést hajtottak végre a mezőkövesdi Zsóry Gyógy- és Strandfürdőben. A fenntartó önkormányzat 416 millió forintot nyert uniós pályázaton, a fennmaradó részt önerőből biztosította a város.

Az Európai Unió támogatásával és az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával megvalósuló projekt előkészítése még 2006-ban indult – idézte fel a kezdeteket az átadó ünnepségen Vámos Zoltán, fürdővezető. A tervek, engedélyek, pályáztatás, közbeszerzés és a 420 millió forint pályázati pénz megnyerése után 2010. március 18-án indult a kivitelezés, amit szakaszosan oldottak meg.
A 700 m2-es wellness részleg kivételével minden új szolgáltatást, vagyis a két gyermekmedencét, játszósarkot, gyermekmegőrzőt, a megújult ikermedencéket, az elektronikus beléptető rendszert és az öltözőket és a fedett fürdőt is igénybe vehetik a látogatók.
Fekete Zoltán polgármester kiemelte, jelentős önerőt biztosított a város. Ez csak ciklusokon átívelő felelős gazdálkodással lehetséges.
Tállai András, korábbi polgármester, a Belügyminisztérium önkormányzatokért felelős államtitkára hozzátette: a város több évtized lemaradását pótolja most, a fürdő mellett jelentős beruházások kezdődnek a belvárosban, melyek értéke 3-4 milliárd forint.
A pályázatban szereplő új szolgáltatásokhoz kapcsolódóan már zajlanak a fürdő hőenergetikai fejlesztési munkálatai is, amelyet külön pályázati forrásból valósítanak meg.

A 16 milliós fejlesztésnek köszönhetően iskolabarát, foglalkoztató múzeummá alakult át az 1993-ban alapított Heves Megyei Sportmúzeum. A korábbi földszinti kiállítói tér átalakult. A vitrinek helyét sporteszközök, játékterek, multimédiás eszközöket tartalmazó oktató terem vette át, ahol a hagyományos tanórákon kívül csoportos foglalkozásokat is tarthatnak a pedagógusok.

Fontos mérföldkőhöz érkezett a Heves Megyei Sportmúzeum: a korábbi, hagyományos, csak kiállítói tereket tartalmazó létesítmény az Európai Unió támogatásával megvalósult beruházásnak köszönhetően a mai követelményeknek megfelelő, interaktív múzeummá vált. A látogatók akár a gyakorlatban, vagy az informatikai eszközök segítségével ki is próbálhatják az egyes sportágakat. A helyiségekben elhelyezett terminálok további információkkal is szolgálnak. Az egy éves futamidejű projektben a város, az üzemeltető EVAT Zrt., a múzeum igazgatója, dr. Székely Ferenc, a Bornemissza Gergely Szakképzési Intézet diákjai és tanárai, illetve fejlesztési szakemberek vettek részt.
A korábban a földszinten látható anyag, Bárány István, a Bitskey-testvérek, további úszók és vízilabdások relikviái a felső szinteken lettek elhelyezve. A Heves Megyei Sportmúzeum átalakulása még nem ért véget. A következő lépés többek között egy sportkönyvtár kialakítása lesz.
A napokban újabb relikviákkal bővült a Sportmúzeum. A junior öttusa világbajnok dr. Bodnár János – a vízilabdázó Bodnár András testvére – illetve természetjárók, tájfutók anyagai is hamarosan láthatók lesznek. Az újabb bővítés, további multimédiás anyagok feltöltése várhatóan késő őszre elkészülhet. Az átadás végén dr. Halmos R. Péter azt javasolta, a Sportmúzeum viselje alapítójának és kitalálójának, dr. Székely Ferencnek a nevét.

-

293 millió forintos támogatást nyert el az Eszterházy Károly Főiskola Gyakorlóiskolája, a természettudományos oktatás megújítására. A pályázat részeként tervezik egy korszerű labor és a hozzá tartozó infrastrukturális háttér kialakítását, szükséges új módszerek bevezetését.

Korszerű laboratóriumi körülmények, közel 1800 technikai műszer és tízmillió forint értékű vegyszer-készlet. Mindez az Eszterházy Károly Főiskola Gyakorlóiskolájában valósulhat meg egy sikeres pályázat keretében. A természettudományos oktatás korszerű hátterének és feltételrendszerének megteremtését célzó pályázat részeként 311 négyzetméteren megújul az intézmény.
A 293 millió forintos támogatásból megvalósuló projekt során megyénkből 12 intézmény kapott lehetőséget a természettudományos oktatás megújítására. Ennek keretében évente 812 kontaktórát tartanak korszerű laboratóriumi körülmények között, illetve létrehoznak egy digitális oktatási segédletet, mely országos szinten elérhető lesz. A pályázat 2 éven belül valósul meg, majd 5 éves fenntartási lehetősége van a programban résztvevő intézményeknek.

-

Közel 200 millió forint uniós támogatást nyert el a város iskolák informatikai fejlesztésére, amelyet az önkormányzat 10 millió forinttal egészített ki. A projekt zárásán a Hunyadi Mátyás Általános Iskolában bemutató órán reprezentálták, milyen segítséget jelent az oktatásban a korszerű eszközök, például az interaktív tábla használata.

A hagyományos tábla, kréta és szivacs helyett a Hunyadi harmadikos kisdiákjainak interaktív tábla használatával tartottak bemutató órát.
A gyerekek már egyre gyakorlottabbak e téren, a számítógépet már otthon sem csak szórakozásra használják.
A pályázati kiírás még 2007-ben jelent meg, amelyre Eger 2008-ban jelentkezett, tavaly pedig elnyerte a támogatást. A programban 4 általános- és 7 középiskola, összesen 18 oktatási feladatot ellátó hely jutott 119 tantervi csomaghoz, interaktív táblákhoz, notebookokhoz, 300 számítógéphez, 180 millió forint értékben.
A projekt zárásán dr. Nyitrai Zsolt, infokommunikációért felelős államtitkár kijelentette, a mai világban már elképzelhetetlen informatikai tudás nélkül boldogulni, ezért is jelentős a fejlesztés.
A fejlesztés nagy segítséget jelent az iskoláknak, egyben a pedagógusoktól is nagyobb felkészültséget vár el, akiknek továbbképzéseket tartanak.
Rázsi Botond alpolgármester hangsúlyozta, Eger összes iskolájában jelen vannak a korszerű informatikai eszközök, amelyek használatát, akárcsak a kréta, a ceruza kezelését, oktatási tartalommal kell megtölteni.

-

Pályázati forrásból, közel 200 millió forint értékben az oktatást segítő, korszerű informatikai eszközökkel bővült tizenegy önkormányzati fenntartású általános és középiskola. Az eszközbeszerzésen kívül, a városi önkormányzat támogatásával, továbbképzéseket is tartottak a pedagógusoknak.

A kiírás szerint 2007-es, a beadási határidőt tekintve 2008-as pályázatról van szó. Többszöri aktualizálás után tavaly októberben kapta kézhez a város a támogatói szerződést, ami 195,5 millió forintról szólt. Ezt az összeget a városi fenntartású oktatási intézmények informatikai fejlesztésére lehetett felhasználni. A közbeszerzési pályázat kiírása és elbírálása után a város négy általános és hét középiskolája összesen 303 komplett személyi számítógépet, 119 interaktív táblát, notebookot, projektort tartalmazó tantermi csomagot, valamint wifi csomagokat, szavazó szetteket kapott az elmúlt héten.
A pályázathoz kapcsolódó továbbképzésen eddig 270 pedagógus vett részt. A pályázati kiírás alapján az eszközök fogadásához szükséges egyéb technikai feltételeket, így tárolóhelyeket, polcokat, elektromos vezetékeket a pályázónak, a városnak kellett biztosítani.
A projekt összköltsége, az önerővel együtt így meghaladja a 200 millió forintot. Június 15-én a Hunyadiban harmadik osztályos diákok bevonásával bemutató órát tartanak, melyen az új eszközök használatát is bemutatják a gyakorlatban.

-

Tovább korszerűsödtek az oktatás körülményei a Bornemissza Gergely Szakközépiskolában. 20 millió forintos beruházással három tanműhelyet és a könyvtárat újították föl.

A 20 millió forintból 10-et saját jogon szerzett szakképzési támogatásból teremtett elő az iskola, 5-5 milliót pedig a TISZK, illetve a decentralizált szakképzési alap pályázatain nyert az intézmény. A legnagyobb fejlesztést az autós tanműhelyben valósították meg, az új berendezések értéke 10 millió forint. A pénz másik felét az építő- és a gépész tanműhely felszerelésére fordították. Ezzel a Bornemissza ismét nagy lépést tett azért, hogy a legkorszerűbb technikával legyen felszerelve.
A szintén teljesen felújított könyvtárban adták át a Mozgássérültek Heves Megyei Szervezetének azt a speciális járművet, amelyet az iskola egyik tanárának tervei alapján a diákok készítettek el.
A fejlesztések kapcsán Habis László polgármester az együttműködés fontosságát emelte ki a szakképzés érdekében. Mint mondta, probléma, hogy még mindig jellemző az a szülői gondolkodási mód, amely szerint a gyereknek mindenképpen diplomát kell szereznie, akkor is, ha nem tud vele elhelyezkedni, közben szakmák létezése kerül veszélybe, mert kevés a tanuló.
Hasonló véleményt fogalmazott meg Sebestyén István, az Agria Volán műszaki üzletág igazgatója, aki azt mondta, egyre kevesebb a több szakmához is értő szakmunkás, pedig például az autós területen ma már szükségszerű, hogy több dologhoz is értsen egy szakember.
Mint elhangzott, a Bornemisszában folyó képzés minőségét nem csak a berendezések korszerűsége és az oktatók felkészültsége szavatolja, hanem a partnercégek közreműködése is, amelyek gyakorlati helyszínként szolgálnak.

-

2013-ig mintegy 40 milliárd forint uniós támogatás érkezik az Észak-magyarországi régióba turisztikai fejlesztések megvalósítására – jelentette ki Nemes Andrea. A Nemzetgazdasági Minisztérium turisztikai főosztályvezetője az ágazat fejlesztési lehetőségeiről egy noszvaji szállodaberuházás kapcsán beszélt.

A turizmuspolitika is tehet azért, hogy a kormányprogramban meghirdetett egymillió új munkahely létrejöhessen, ehhez többek között a turisztikai marketing fejlesztése is fontos – hangsúlyozta Nemes Andrea. Mint mondta, az Új Széchenyi Tervben a hangsúly az egészségturizmuson van, a cél, hogy Magyarország 2020-ra az unió gyógyturisztikai központjává váljon.
A főosztályvezető kiemelte a Széchenyi Pihenő Kártya bevezetését, amely a várakozás szerint 30 százalékkal emelheti az idegenforgalmi bevételeket.
Hozzátette, a turisztika terén ennek a régiónak is nagy lehetőségei vannak.
A témával kapcsolatban Habis László országgyűlési képviselő kiemelte, az egri választókerületben a legmarkánsabb fejlesztési terület a turizmus, ez ügyben pedig fontos szerepe van a Turisztikai Desztinációs Menedzsment létrehozásának.
Hogy az uniós támogatások szerepe mekkora a fejlesztésekben, jól mutatja a most induló noszvaji beruházás, amelynek teljes, 1,1 milliárd forintos költségéből 365 millió a támogatás összege.
Az ötven szobás, négycsillagos wellness-szálloda megépítése 28 új munkahelyet teremt, de a leendő beszállítókat is számítva a település legnagyobb foglalkoztatója lesz a cég.
Mivel az épület már áll, alapkőletétel helyett fákat ültettek a beruházás kezdetén.

-

A tehetséggondozás módszereiről tanácskoztak a térség pedagógusai a Pedagógiai és Közművelődési Intézmény által szervezett továbbképzésen. A szakmai konzultáció célja, hogy a programban résztvevők felismerjék és fejlesszék a tehetséges gyerekeket.

A Nemzeti Tehetség Program keretében sikeresen pályázott egy tehetséggondozást célzó program megvalósítására a Pedagógiai és Közművelődési Intézmény. Egy előzetes tehetségazonosítás után hét kistérségi intézményébe küldenek szakképzett mentorokat, akik a pedagógusokkal együttműködve konkrét tehetségfejlesztő programokat dolgoznak ki.
A három napos továbbképzés elsődleges célja, hogy a résztvevők megismerkedjenek az információgyűjtés és feldolgozás lehetőségeivel, a tehetségek azonosításával. Emellett megismerjék a tehetséggondozással kapcsolatos pedagógusszerepeket és a tehetségfejlesztés stratégiáit.
A program célja a tehetséggondozás mellett az, hogy egyfajta információs hálózat alakuljon ki a térség intézményei között, melynek segítségével tapasztalatokat cserélhetnek, illetve együttműködhetnek a továbbiakban.

Közel 900 millió forint uniós támogatást nyert pályázaton az Agria Térségi Integrált Szakképző Központ. A projekt célja a szakképzés infrastrukturális hátterének fejlesztésére. A program során korszerű technikai eszközökkel támasztják alá a gyakorlati képzést, illetve kialakítanak egy központi képzőhelyet.

Az Agria TISZK-et alkotó hat partnerintézmény – az Eszterházy Károly Főiskola és gyakorlóiskolája, a Wigner, a KONTAWIG, a Szent Lőrinc és a Neumann – célja egy minőségi szakképzési rendszer kialakítása térségünkben. 2 éves együttműködésük során már számos fejlesztést valósítottak meg. A korábbi szakmai újításokra épülve a mostani közel 1 milliárdos projekt az infrastruktúra modernizálását célozza meg, ezáltal kényelmesebbé és egyszerűbbé válhatnak a szakképzés körülményei.
A 2 évesre tervezett projekt több lépésben valósul meg. Modern informatikai és oktatástechnológiai berendezéseket szereznek be, amelyek a partneriskolák képzési profiljának megfelelően segítik majd a gyakorlati képzést. A projekt során kialakítanak egy központi képzőhelyet, ahol fejlesztőhelységek segítségével hátrányos helyzetű és saját nevelési igényű tanulókat is képzésbe vonhatnak. A program részeként felújítják a Wigner Jenő Műszaki, Informatikai Középiskola és Kollégium elektromos hálózatát is.

-

101 milliárd forint jut uniós forrásból az Észak-magyarországi régió fejlesztésére 2011 és 2013 között. A pályázati, beruházási lehetőségekről a miskolci székhelyű regionális fejlesztési ügynökség ma Salgótarjánban és Egerben tájékoztatta az önkormányzatok, civil szervezetek vezetőit, illetve a kis- és középvállalkozásokat.

A 2013-ig tartó időszakról egyeztetett a Regionális Operatív Program működéséről a NORDA, a regionális fejlesztési ügynökség a három megyeszékhelyen.
A 101 milliárd forint felhasználási lehetőségeire a gazdaság, a turizmus, a településfejlesztés, a humán erőforrás segítése és a közúti közlekedés fejlesztése érdekében lehet pályázni.
A pályázat nyitott, 610 település önkormányzatai, vállalkozásai juthatnak uniós támogatáshoz.
A szervezők hangsúlyozták: a program fő célja a közös gondolkodás, vagyis, hogy helyben dőlhessen el, hogy mely fejlesztések a legfontosabbak.

Pályázaton közel 200 millió forintot nyert Eger a város kezelésében levő oktatási intézmények informatikai fejlesztésére. Ennek keretében jövő júniusig négy általános és hét középiskola 180 millió forint értékben kap különböző, a tanítást segítő informatikai felszereléseket.

„A pedagógiai, módszertani reformot támogató informatikai infrastruktúra fejlesztése” című pályázatot még 2007-ben hirdetették meg, melynek beadási határideje 2008. májusában volt. Többszöri aktualizálás után idén október 26-án kapta kézhez a város a támogatói szerződést, ami 195,5 millió forintról szól. Ezt az összeget a városi kezelésben levő általános- és középfokú oktatási intézmények informatikai fejlesztésére fordítják – mondta a projekt bemutatása kapcsán Habis László polgármester. A keretösszeg nagy részéből, 179 millió forintból – közbeszerzési eljárás után – különböző, az oktatást segítő informatikai eszközöket vásárolnak, amit a projekt zárásáig, 2011. június 26-ig kell az intézményekhez eljuttatni.
A nyertes pályázat lehetőséget ad felkészíteni a pedagógusokat ezeknek a modern eszközöknek a használatára. Erre 15 millió forintot használhatnak fel. Mint azt Rázsi Botond alpolgármester, a Pásztorvölgyi Iskola korábbi igazgatója és Bodnár Gábor, a Hunyadi Mátyás Általános Iskola vezetője hozzátette, több iskolában már régóta eredményesen használják például az interaktív táblákat, de eddig kevés ilyen eszköz állt rendelkezésre.