Tags Posts tagged with "Eszterházy Károly Főiskola"

Eszterházy Károly Főiskola

-

Államilag támogatott nyelvtanfolyamokon vehetnek részt azok a felsőoktatásban végzett fiatalok, akik nyelvvizsga hiányában nem jutottak hozzá diplomájukhoz. Az ingyenes képzésekre már lehet jelentkezni. A képzőhelyekről még nem született döntés, de várhatóan több egri nyelviskola is részt vesz majd a programban. Az egri főiskola egykori hallgatóinak megközelítőleg 15%-át érinti a lehetőség.

Ingyenes nyelvtanfolyamon vehetnek részt azok a felsőoktatásban végzett hallgatók, akik nyelvvizsga hiányában nem kaphatták meg diplomájukat. Az akár 240 órás ingyenes oktatásra az Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft.
weboldalán keresztül kell jelentkezni. Az érdeklődők összesítése után jelölik ki a képzőhelyeket, amiket a korábban jelentkezett akkreditált nyelviskolák közül választanak ki. Egerben még nem tudni, melyik nyelvből, melyik iskola oktathat majd, de az érintett fiataloknak már most érdemes jelentkezni.

Az egri főiskolán az egykori diákok 15-20%-át érintheti a lehetőség. A legutóbbi, júliusi oklevélátadó ünnepségen 1200 hallgatóból közel 300-an nem vehették át diplomájukat nyelvvizsga hiánya miatt.

Az Eszterházy Károly Főiskola képzőhelyként nem vesz részt a programban, de saját nyári kurzusokat szerveznek a nyelvvizsgára készülő egykori diákjaiknak. A Diplomamentő Programban csak olyan egykori diákok vehetnek részt, akiknek már nincs hallgatói jogviszonyuk.

-

Az Eszterházy Károly Főiskolán több, mint 1200 hallgató tett sikeres záróvizsgát, vagy szakmai vizsgát. A diplomaosztó ünnepséget a Líceum díszudvarán tartották. Közel 300 diáknak még hiányzik a sikeres nyelvvizsga, ők a tanulmányaik befejezését igazoló oklevelet kapták meg.

Sötétkék magiszter kalapok tömege jelezte az Eszterházy Károly Főiskola díszudvarán, hogy a friss diplomásokat köszöntik. A Bölcsészettudományi, illetve a Tanárképzési és Tudástechnológiai Kar oklevélátadó ünnepségén elsőként Liptai Kálmán rektor szólt a fiatalokhoz, felhívva a figyelmet a nagybetűs élet felelősségére és lehetőségeire. Kitüntetéseket, díjakat is átadtak a jeles alkalmon. A tanárképzés és neveléstudomány területén jeleskedőket megillető Somos Lajos-díjat Dr. Kis-Tóth Lajos intézetigazgató, főiskolai tanár vehette át. Több hallgató tudományos munkáját is díjjal ismerte el a főiskola Szenátusa, a Hallgató a hallgatóért díjat pedig olyan diákok vehették át, akik nem csak kiemelkedő tudományos munkát végeznek, de másokat is hatékonyan ösztönöztek erre. A példamutató tudományos teljesítményt nyújtó női hallgatók Minerva Agriensis – Nők a tudományért díjat vehettek át, a Roma tehetségekért díj pedig egy hallgatónak a kiemelkedő közösségi munkájáért járt. A végzősök visszaadták a város kulcsát, amit tanulmányaik kezdetekor, jelképesen kaptak meg. Habis László polgármester beszédében azt mondta, csak a kulcsot veszi át, az azzal járó tiszteletbeli egri polgár címeket nem, hiszen az Egerben töltött évek örökre a városhoz kötik a végzősöket. Az ünnepségen adták át az intézmény Egri Vitézlő Oskola számára felajánlott adományát is. Kétszázezer forinttal járulnak hozzá a hagyományőrző egyesület korábban, tűz által károsodott jelmezeinek pótlásához.
Az Eszterházy Károly Főiskolán több, mint 1200 hallgató tett sikeres záróvizsgát, vagy szakmai vizsgát, közülük közel ezren vehették át oklevelüket. Közel 300 diáknak még hiányzik a sikeres nyelvvizsga, ők a tanulmányaik befejezését igazoló oklevelet kapták meg.

-

Középiskolásokat hívtak tudományos eszmecserére az Eszterházy Károly Főiskola tehetséggondozó programjait vezető tanárai. A diákok főiskolai hallgatókkal és oktatókkal közös vetélkedőn vettek részt és bemutathatták saját tudományos munkáikat. A program végén a fiatalok Tehetségútleveleket kaptak, amivel továbbtanulásukkor kutatócsoportokhoz csatlakozhatnak.

Egy csomagolópapírnyi hely és a kulcsszó: Tehetség. Fiatal kutatók versenyeztek és cseréltek eszmét egymással az egri főiskola Tanárképzési és Tudástechnológiai Kara tehetségműhelyének szervezésében. Ez volt a bemelegítő feladat: a tehetséggel kapcsolatos nyomot hagyni az utókornak. A meghívott 16 középiskolás diák főiskolásokkal közösen, csapatokra osztva dolgozott, de a tanárok is csatlakoztak a munkához. Megmutatták, hogy a tudományos együttgondolkodás a mindennapok része az Eszterházy Károly Főiskolán.
A „Tudományról Diákoknak Kíváncsiságból” című közösségi rendezvény célja a tehetségek együtt gondolkodása, a középiskolák és a felsőoktatás közötti kapcsolat kialakítása volt.

A középiskolások munkáját Tehetségútlevelekkel jutalmazták. A jelképes okmányokkal bármely felsőoktatási intézmény tehetséggondozó köréhez csatlakozhatnak.

-

Felsőoktatási diákfilmszemle, werkfotó kiállítás, szakmai rendezvények, koncert. Többek között ezeken a programokon vehettek részt a filmművészet iránt érdeklődők az Eszterházy Károly Főiskolán.

Koltai Lajos rendező-operatőr rendhagyó, nyitott órát tartott a filmes szakma legnagyobb magyar képviselőiről. A főiskola Mozgóképkultúra Tanszéke „Szárnyalj és merj, filmezz és nyerj!” szlogennel rendezte meg az ötödik Eszterházy Filmnapokat, amellyel a száz éve született Illés Györgynek állított emléket. Az április 4-5-ig tartó rendezvényen a IV. Nemzetközi Felsőoktatási Diákfilmszemlére nevezett alkotásokat is bemutatták. A diákok animáció, kísérleti, kisjáték- és dokumentumfilm kategóriában versenyeztek.
A hallgatók filmjeit a Tajta Krisztina és Ulrich Gáborból álló szakmai zsűri értékelte. A legjobb dokumentumfilm kategóriában Boros Ferenc Sárga Piros Kék és Karácsony Péter Szikigyakor, Végső utca című filmje nyert díjat. Kísérleti filmek közül Vincze Alina Metamorfózisa, animációk közül Pazsitka Ákos Palackozva, míg a legjobb kisjátékfilmek közül Szekeres Norbert Deni című filmje bizonyult a legjobbnak.
A programok között szerepelt egy Illés Györgyről készült portéfilm, valamint Bodzsár Márk Isteni műszak című filmjének vetítése is.

Legjobb színészi alakítás: Noll-Batek Kristóf
Legjobb dramaturgia: Orsi című dokumentumfilm
Legjobb látvány: Purgatórium című kisjátékfilm
Legjobb operatőr: Visontai Márton
Legjobb forgatókönyv: Hawaii pizza (Noll-Batek Kristóf, Schneider Barnabás, Mitlasóczki Gergő)
Legjobb vágás: Utolsó tekercs című dokumentumfilm (Szetlik Péter)
Legjobb rendezés: Mi szeretjük egymást című kisjátékfilm (Noll-Batek Kristóf)
Legjobb dokumentumfilm: Szikigyakor, Végső utca (Karácsony Péter) és Sárga Piros Kék (Boros Ferenc)
Legjobb kísérleti film: Metamorfózis (Vincze Alina)
Legjobb animáció: Palackozva (Pazsitka Ákos) és Gyúlytófácska (Mitlasóczki Gergő)
Legjobb kisjátékfilm: Deni (Szekeres Norbert)

-

Plakátot készítettek, tesztet írtak, kísérleteztek a Varázstorony vetélkedő résztvevői. A versenyben hetedik osztályosok mérik össze természettudományos tudásukat. Elsődleges cél, hogy népszerűsítsék a tudományokat.

Hetedik osztályosok mérték össze természettudományos tudásukat a Varácstoronyban. Ötödik éve szervezi meg az Eszterházy Károly Főiskola a vetélkedőt. Az oktatási és tanulmányi ügyekért felelős rektorhelyettes a megnyitón elmondta: számos magyar tudóst lehet követni a feltalálóvá válás útján. A versenyzők már megtették az első lépést. Először egy tesztet kellett kitölteniük.
A versenyző fiataloknak a teszt mellett előzetesen a naprendszert ábrázoló plakátot kellett elkészíteniük. Ezeket zsűri minősítette a helyszínen. A Varázstorony vetélkedő játékos, gyakorlati formában mutatta be a tudományokat a versenyzőknek. A megmérettetés célja évről évre a kevésbé választott természettudományos területek népszerűsítése.

Több mint egymilliárd forintot nyert a pedagógusképzés megújítására és társadalmiégazdasági fejlesztésekre az Eszterházy Károly Főiskola, jól indult az év az EKF-en – tájékoztatott Liptai Kálmán rektor. Az intézményben folytatódnak a fejlesztések, megerősítik a nyelvi képzést és új, osztatlan tanári szakok is indulhatnak.

Több mint 1 milliárdot nyert fejlesztésekre az Eszterházy Károly Főiskola januárban. Az összegből a pedagógusképzést újítja meg az intézmény és társadalmi-gazdasági fejlesztések valósulnak meg idén – tájékoztatott Liptai Kálmán rektor. Elhangzott még, hogy két új, osztatlan tanárszakot is jóváhagyott a Magyar Akkreditációs Bizottság, így tovább erősödhet a pedagógusképzés az EKF-en.
Tavaly az Alkalmazott tudományok főiskolája minősítést is megkapta a főiskola. Ezért új ösztöndíjakat indított az intézmény. A legtehetségesebb, tanulmányi versenyeken is jól szereplő hallgatókat támogatja a Minerva ösztöndíj az idei tanévben, az Alumni ösztöndíjat pedig egykori EKF-es hallgatók gyermekei kaphatják meg.
Fejlődik az idegen-nyelvi képzés és a külkapcsolati rendszer is a főiskolán – hangzott el. A tervek szerint az angol mellé más nyelvek is felzárkóznának a szakmai nyelv oktatásában és két új nyelvvizsga-rendszert is tesztel az intézmény. A már meglévő nemzetközi partnerségeket is megújítaná az itnézmény. Ezt a munkát három központi iroda is támogatja.
Március 15-én Egri Csillagot bontanak a főiskolán. A díszterembe várnak minden borbarátot.

Építőipari Nívódíjat kapott a főiskola a Líceum felújításáért – jelentették be az EKF-en. Hétfőn kiválasztották az Eszterházy Károly Főiskola Borát is, a címért 51 borvidéki nedű versengett. Elhangzott az is, hogy idén több mint hatezer hallgató ad számot tudásáról a vizsgaidőszakban.

Építészeti Nívódíjat kapott az Eszterházy Károly Főiskola a Líceum felújításáért. A 250 éves épület „Műemlék-helyreállítás, rehabilitáció” kategóriában érdemelte ki az elismerést az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségétől – hangzott el a főiskolai tájékoztatón.
51 bor közül idén is kiválasztották a főiskola borát. 2014-ben a Bolyki Pincészet és Szőlőbirtok, a Kovács Nimród Winery és a Thummerer Pincészet boraira voksolt a szakmai zsűri.
Sportos elismerésben is részesült a főiskola, a Magyar Egyetemi és Főiskolai Sportszövetség különdíját kapta meg az intézmény, ezzel együtt hat hallgatót is elismert a szövetség.
Elhangzott az is, hogy folytatódik a 2008 óta egyre népszerűbb Varázstorony vetélkedő. A hónapokon át tartó játékos megmérettetésre hetedikes tanulók jelentkezését várja a főiskola.
Ez az időszak a vizsgázóké is az EKF-en. Ebben a vizsgaidőszakban 6400-an adnak számot tudásukról és hatszázan tesznek záróvizsgát a keresztfélévben. A végzős középiskolások januárban nyílt napon ismerhetik meg a főiskola kínálatát.

Egy fenntartható modellrégió kialakításán dolgozik az Eszterházy Károly Főiskola. Német partnerével a megújuló energiaforrások helyi szintű felhasználására ösztönöz az egy éve elkezdett program. Az eddigi eredményeket szakmai fórumon összegezték a programban részt vevő szakemberek.

Huszonhárom település részvételével tervez meg egy energiatakarékos gazdálkodásra építő modellrégiót a főiskola. A környezettudatos energiagazdálkodásban élen járó Kasseli Egyetem szakemberei segítik a program kidolgozását. Ők is részt vettek a napokban, Egerben szervezett szakmai fórumon.
A konferencián a vidékfejlesztésért felelős államtitkár is részt vett. Hangsúlyozta: fogékonynak kell lenni a változásokra, különösen az energiagazdálkodás területén. Elsősorban helyi szinten érdemes kidolgozni felkutatni és használni a megújuló energiaforrásokat.
A kutatás első egy éves periódusában egymáshoz látogattak a német és magyar felek, jógyakorlatokat cseréltek. A kutatás felénél az érintett települések adottságait mérték fel, a modellrégió kialakítása tovább folytatódik.

Ezen a héten zajlanak a felvételi vizsgák a főiskolán. Ezerötszáz fiatalnak kell felvételiznie, olyanoknak, akik művészeti vagy művészetközvetítő képzésre, esetleg mesterképzésre jelentkeztek.

Az ország legkedveltebb vidéki főiskolája maradt az egri Eszterházy Károly Főiskola, ha fővárost is nézzük, akkor is csak a BGF előzi meg. Több mint nyolcezer jelentkezést nyújtottak be ide, ebből 4300-at nappali tagozatra. Bizonyos szakokon, képzéseken túljelentkezés van; ilyen például a testnevelő-edző, a programtervező informatikus, az osztatlan tanárképzés vagy a mesterképzés.
Ezerötszázan vizsgáznak, olyanok, akik művészeti vagy művészetközvetítő szakokra, mesterképzésre jelentkeztek. A felvételi egy hétig tart.
Idén nincsenek keretszámok, mindenki részt vehet állami ösztöndíjas képzésben, aki eléri a jogszabályi minimumot. Ez alapképzésben és osztatlan képzésben 240 pont, felsőfokú szakképzésben 200 pont. 16 szaknál minimum 450 pontot kell megszerezni az elérhető 500-ból.

-

A szövegértés, szövegalkotás fejlesztéséhez, az informatikai eszközök használatához, a tanórák sikeréhez járul hozzá az a pályázat,amelyen csaknem 48 millió forint támogatást nyert az Eszterházy Károly Főiskola Központi Könyvtára és Gyakorló Iskolája. Ennek köszönhetően 2013. december 31-ig a legkülönfélébb korosztály vehet részt szövegértést fejlesztő képzéseken, klubfoglalkozásokon. Az eddigi tapasztalatokról szakmai konferencián számoltak be a pályázatban résztvevők.

A játék és a hozzátartozó feladatfüzetek a szövegértés fejlesztésére kiválóan alkalmasak. Segítségükkel könnyed szórakozássá válik az olvasás gyakorlása, amely hozzájárul a diákok pontos és árnyalt kifejezésmódjának gazdagításához, a hatékony, gyors és élvezetes tanuláshoz- hangzott el azon a szakmai konferencián, amelyet az Eszterházy Károly Főiskola Gyakorló iskolájában tartottak. A tanácskozáson a szövegértési-szövegalkotási problémákról és megoldási lehetőségekről osztották meg tapasztalataikat a szakemberek.
A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók oktatását digitális eszközökkel segítik az Arany János Általános Iskolában. Az intézmény együttműködő partnerként vesz részt abban a pályázatban, amelyben tanórán kívüli nevelési feladatok ellátására csaknem 48 millió forint támogatást nyert az Eszterházy Károly Főiskola Központi Könyvtára és Gyakorló Iskolája.
A képzések, klubfoglalkozások összesen 16 csoportban, heti rendszerességgel indultak tavaly szeptembertől.
A pályázat december 31-én zárul.

Nyílt napot tartott az Eszterházy Károly Főiskola. Bemutatkoztak az egyes szakok, tanszékek, emellett tájékoztató előadásokkal is várták a leendő hallgatókat.

Nyolc felsőoktatási szakképzés, harminc alapképzési és 35 mesterképzési szak, valamint 53 osztatlan tanári szakpár – ez a főiskola kínálata a felvételizőknek. Bemutatkoztak az egyes szakok, tanszékek, sokan voltak kíváncsiak az osztatlan tanárképzésre. Előadást tartottak a felvételi eljárásról, hiszen sok változás volt az elmúlt hetekben. Január 31-én jelenik meg elektronikusan a felvételi tájékoztató pótkötete, ott olvashatók majd az osztatlan tanári szakpárok, a felsőoktatási szakképzések.
Február 5-én újabb nyílt napot tartanak, hiszen az oktatási hivatal éppen most dönt a felsőoktatási szakképzések regisztrációjáról. Így a nyílt napon még nem tudták: mikor és milyen felsőoktatási szakképzés hirdethető meg.

A német gyarmatosítás történetéről írt könyvet Dr. Németh István egyetemi tanár és tanítványa, Juhász Dániel. Az országban egyedülálló kötetet borkóstolón mutatták be az érdeklődőknek.

Harminc éve foglalkozik német történelemmel Dr. Németh István. A magyar-német kapcsolatokat vizsgálja és tanítja elsősorban az Eszterházy Károly Főiskolán. Most tanítványával, Juhász Dániellel közösen adtak ki egy, a témával foglalkozó kötetet, mely hiánypótlónak bizonyult az országban.
A könyvbemutató részt vevői az előadás közben a házigazda pincészet borait kóstolhatták meg. Újborok is kerültek a poharakba.

Tanórán kívüli nevelési feladatok ellátására csaknem 48 millió forint támogatást nyert az Eszterházy Károly Főiskola Központi Könyvtára és Gyakorló Iskolája. A pályázatnak köszönhetően 2013. december 31-ig a legkülönfélébb korosztály vehet részt szövegértést fejlesztő képzéseken, klubfoglalkozásokon, emellett korszerűsödnek a könyvtári szolgáltatások is.

Az olvasott szöveg helyes értelmezése minden tantárgyhoz szükséges, az életen át tartó tanuláshoz és a pályaválasztáshoz pedig elengedhetetlen. Ráadásul a technikai fejlődésnek köszönhetően felgyorsult a világ, ezért különösen fontos, hogy a társadalom tagjai el tudjanak igazodni az információk között, azokat képesek legyenek feldolgozni, felhasználni. A szövegértési képesség fejlesztését szolgálja az Eszterházy Károly Főiskola Központi Könyvtára és Gyakorló Iskolája sikeres közös pályázata, melyhez csaknem 48 millió forint támogatást nyertek a Társadalmi Megújulás Operatív Programban. Az ezt segítő képzések, klubfoglalkozások heti rendszerességgel szeptembertől már elindultak-hangzott el a főiskola projektnyitó ünnepségén.
A pályázat együttműködő partnerei a Szivárvány Óvoda Eszterlánc Tagóvodája valamint az Arany János Általános Iskola, Szakiskola és Kollégium. Kitűzött céljuk az is, hogy a könyvtári szolgáltatások korszerűsödjenek.
A pályázattól azt várják, hogy minél többen fedezzék fel az olvasás örömét, egyúttal éljenek a könyvtár és az Internet nyújtotta lehetőségekkel.

23 Eger környéki település részvételével vizsgálja a megújuló energiák hasznosítását az Eszterházy Károly Főiskola, német partnerével. A több mint két éves együttműködés során a felek szeretnék a résztvevő településeket ösztönözni megújuló energiaforrásaik felhasználására, az eredmény akár az önellátás is lehet.

Új fókuszt nyit a főiskola életében a helyi energiaforrások felhasználására épülő program – emelte ki dr. Hauser Zoltán rektor. Mint mondta, a több mint 500 milliós uniós támogatással megvalósuló fejlesztés nemcsak az intézmény, de a tágabb környezet számára is sok előnnyel járhat. A folyamat célja egy fenntartható modellrégió kialakítása, Eger környéki települések részvételével.
A főiskola egy éve írt alá együttműködési megállapodást a német Kasseli Egyetemmel, akik már élen járnak a helyi energiaforrások kihasználásában, így tapasztalataikkal segíthetik a kutatást.
A huszonnyolc hónapos együttműködés alatt szerveznek közös konferenciákat és workshopokat is. Tizenkét fiatal egri kutató szerezhet tapasztalatot külföldön is a közeljövőben a kutatói mobilitás keretében. A vizsgálatokban a Természettudományi Kar által alapított Agria Innorégió Tudáscentrum is közreműködik, helyi erőforrások felhasználásának vizsgálatával.

A roma kisebbség társadalmi és oktatási felzárkóztatásáról, az ezzel foglalkozó kutatások eredményeiről rendeztek konferenciát Egerben. A szakmai összejövetelt abból az alkalomból szervezték, hogy két éve alakult meg a Kisebbségtudományi Tanszék az Eszterházy Károly Főiskolán.

Közismert, mégis megoldatlan kérdés a magyarországi cigányság alacsony fokú integrációja: a roma lakosság számottevő része az ország gazdaságilag és infrastrukturálisan elmaradott részein, elkülönítve és kirekesztve él. Az itt élők jelentős része nem, vagy csak rendszertelenül jut munkához, gyerekeik pedig nagy arányban tanulnak szegregáltan, illetve alacsony szintű képzést nyújtó iskolákban. Csekély eséllyel jutnak el így az érettségiig és a diplomáig, számottevő részük ráadásul még szakmát sem tud szerezni. A probléma jelentőségét felismerve rendeztek kamarakonferenciát az egri főiskolán, melyen szakemberek számoltak be kutatásaik eredményeiről. Fehérvári Anikó, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet tudományos főmunkatársa a szakiskolai lemorzsolódás okait ismertette.
A szakmai összejövetelt abból az alkalomból szervezték, hogy 2010 szeptemberében alakult meg a Kisebbségtudományi Tanszék az Eszterházy Károly Főiskolán. Ezalatt az időszak alatt kurzusokat kisebbségtudományi szakirányok indítottak, pályázatot nyújtottak be egy roma szakkollégium létrehozására.
A Kisebbségtudományi Tanszék tervei között szerepel az is, hogy minden évben konferenciát szerveznek, ahol munkájukról, a legfrissebb szakmai kutatásokról tájékozatatják a hallgatókat és oktatókat.

Tizenegyedik alkalommal rendezik meg augusztus 20. és 25. között a Magyar Földtudományi Szakemberek Világtalálkozóját, amelynek ezúttal az Eszterházy Károly Főiskola ad otthont. Idén százegy szakember gyűlt össze, hogy előadásokat hallgasson és tapasztalatokat cseréljen földrajzi, földtani, meteorológiai, térképészeti, környezetvédelmi témákban.

„Korszerű földtudományi oktatás-versenyképes gazdaság”- ezzel a két területtel, illetve egymással való kapcsolatával foglalkoznak a világ magyar anyanyelvű földtudományi szakemberei az Egerben tartott konferencián. A világtalálkozót 1996 óta kétévente rendezik meg , mindig más helyszínen. Az Eszterházy Károly Főiskola örömmel vállalta el a rendezés jogát.
A szakmai tanácskozásra 101 résztvevő regisztrált 11 külföldi országból. A földtudományi oktatók és kutatók többek között Amerikából, Angliából, Norvégiából, Szaud-Arábiából, Ukrajnából, Erdélyből érkeztek. A rendezvényen plenáris- és szekcióüléseket tartanak, melyen a megújuló energiaforrások felhasználásáról és a klímaváltozás mindennapi életünkre gyakorolt hatásáról is szó esik majd.
A résztvevők kétnapos szakmai kiránduláson vesznek részt a felvidéki területeken, ahol geológai képződményeket tekintenek meg, ismerkednek a Kárpát-medence természeti kincseivel.

-

Elhárulhatnak a jogi akadályok az egri főiskola egyetemmé válásának útjából. Habis László és dr. Lukács Tamás országgyűlési képviselők módosító indítványt nyújtottak be a felsőoktatási törvényhez, melyben azt kezdeményezték, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma vegye fel jogalkotási programjába a korlátok feloldását és tegye lehetővé, hogy az egri főiskola folytathassa a mester- és doktorképzést.

Az elfogadott, de még hatályba nem lépett törvény az egyetem megnevezés használatát különböző feltételekhez köti, így például a minőséget kifejező mester-, doktori képzéshez és doktori fokozatadáshoz, a minősített oktatók arányához, a karok számához, a tehetséggondozáshoz, az idegen nyelven nyújtott képzési programokhoz. Főiskola doktori képzést nem folytathat, doktori iskolát csak egyetem indíthatna, ahol azonban legalább két doktori iskolának kell működnie két különböző tudományterületen. Az Eszterházy Károly Főiskolán a történelemtudomány mellett a neveléstudomány területén folyik doktorandusz képzés, mindkét terület azonban a bölcsészettudományokhoz tartozik.
A jó hírt beharangozó sajtótájékoztatón dr. Ternyák Csaba érsek az egri püspökök egyetem alapítási törekvéseit elevenítette fel, míg dr. Lukács Tamás országgyűlési képviselő a közös cél érdekében végzett összefogás erejéről beszélt.

-

Nemzetközi Együttműködési Kultúráért Nívódíjat kapott az egri Eszterházy Károly Főiskola. Az elismerést az Erasmus programjával nyerte el az intézmény, az uniós pályázati programot gondozó Tempus Közalapítványtól.

A Nemzetközi Együttműködési Kultúráért elnevezésű nívódíj az Egész életen át tartó tanulás program támogatásával megvalósuló, kiemelkedő színvonalú oktatási és képzési projektek elismerésére szolgál. A projektekben folyó áldozatos és elkötelezett munka közvetlen elismerése mellett a célja, hogy felhívja a figyelmet a minőség jelentőségére, ugyanakkor biztosítja, hogy a díjazott intézmények szakmai közönség előtt bemutathassák eredményeiket, és megoszthassák tapasztalataikat a program többi résztvevőjével. Idén az Eötvös Loránd Tudományegyetem és az Eszterházy Károly Főiskola kapta a díjat az Erasmus mobilitási program kiemelkedően jó színvonalú megvalósításáért. Az egri főiskola 1998-ban , az elsők között csatlakozott a nemzetközi ösztöndíjprogramhoz, 69 külföldi partnerintézménnyel ápol kapcsolatot.
A Nívódíjat az Erasmus program 25. évfordulója alkalmából megrendezett konferencián,Budapesten vette át Hauser Zoltán rektor a főiskola nevében.