Tags Posts tagged with "Egri Lokálpatrióta Egylet"

Egri Lokálpatrióta Egylet

Tizenhatan vették vállukra a százráncú köpenyt – ezzel együtt negyedük gondjait is, ahogy az avatási szöveg mondja. Az újonnan elválasztott negyedmestereknek Várkonyi György főkapitány azt tanácsolta: számoljanak le a félelmeikkel, és szeretettel forduljanak az emberek felé. A fertálymesterség hagyományát húsz éve elevenítik föl. Habis László polgármester szerint a testület munkája több hagyományőrzésnél.

-

A pneumatikai gyártás egri történetével és legújabb eredményeivel ismerkedtek az Egri séták nemcsak egrieknek programsorozat résztvevői. Az Aventics egri gyára nem csak a műszaki érdeklődésű sétálók számára nyújtott érdekességeket.

Sokan voltak kíváncsiak a Lokálpatrióta Egylet Egri séták nemcsak egrieknek című programsorozatának legutóbbi állomására, pedig ezúttal nem kulturális, vagy történelmi jelentőségű helyszínre kalauzolták az érdeklődőket, hanem egy egri gyárat látogattak meg. A sétálók megismerhették a pneumatikai gyártás közel 50 éves egri történetét az egykori Finomszerelvénygyár utódja, az Aventics szakembereinek segítségével.

A sétálókat leginkább a gyár szervezettsége nyűgözte le. Sokat kérdeztek a megrendelő igényeit szem előtt tartó, hatékony termelési folyamatról és a pneumatika korszerű alkalmazási módjairól. Az Egri séták következő állomása a 325 éves Gárdonyi Géza Ciszterci Gimnázium lesz.

Ha csak részlegesen és időlegesen is, de birtokba vették a Dobó teret – mondta Habis László polgármester a Fáklyás királyköszöntőn. Majd azt mondta: Szent István azzal, hogy püspökséget alapított Egerben, a térség szellemi – kulturális központjává tette a várost. Várkonyi György Olivér, a fertálymesterek főkapitánya arról beszélt a várban: észreveszik-e, mennyit tesz a város megújulásáért a polgármester. Szerinte voltak és vannak kritikusok, a vélemények ütköztetésére a tervezési szakaszban szükség van, de úgy látja: az utólagos, részleteket kiragadó, elvtelen kritika nem a köz érdekeit szolgálja.

A hagyományoknak megfelelően a Dobó-szobornál kezdődött a Fáklyás királyköszöntő. A szobornál az ünnepi beszédet Keller Péter, Gárdonyi Géza dédunokája mondta, önmagát egy ügyű embernek nevezte, az ő egyetlen ügye az: megértse és közvetítse dédapja gondolatai. Az egriek különleges módon szeretik a hazájukat, Eger szakrális hely, átformálja a lelket – emelte ki. Beszélt Szent István és az egriek viszonyáról, azt is mondta: úgy érzi, dédapja tündöklő egri csillagnak tekintette az első magyar uralkodót. Gárdonyi tervezett egy könyvet Szent Istvánról, Keller Péter biztos benne, hogy ennek legszebb jelenete az lett volna, amikor a király felajánlja az országot Szűz Máriának; véleménye szerint ennél szentebb dolgot ember még nem tett, és ennél jobban nem lehet szolgálni az országot.
Ha csak részben is és időlegesen is, de a mai nappal birtokba veszik a Dobó teret – mondta Habis László polgármester, az Egri Lokálpatrióta Egylet elnöke.
18-án volt 107 éve, hogy ez a szobor díszíti az egri főteret. Habis László szép hagyománynak nevezte a fáklyás királyköszöntőt, amelyet a Lokálpatrióta Egylet szervez. Habis úgy fogalmazott: mindenki lokálpatrióta, aki ezer szállal kötődik a lakhelyéhez, Eger számára az életet, a mindennapokat, a családot, vagyis az otthont jelenti.
Két évtizede hajtanak fejet Szent István öröksége előtt, a király püspökséget alapított itt, ezzel a térség szellemi-kulturális központjává tette Egert – mondta a polgármester, majd mindenkit invitált a királyköszöntőre. Tárogatószóra, fáklyákkal vonultak fel a várba.
A várban Várkonyi György Olivér arról beszélt, augusztus a hálaadás időszaka: a Teremtőnek, Nagyboldogasszonynak, a dolgos kezeknek az új kenyérért, az államalapító királynak. Szükségünk van a szent király legendáira, a fiához írt intelmeire, ez a támasz, amely segíti eligazodni az élet dolgaiban. Szólt a gyors technikai fejlődésről, ez több időt, több szabadságot ad, de jól élünk-e vele? – tette fel a kérdést Várkonyi. Majd tovább kérdezett: észreveszik-e a miniszterelnök magyarság érdekeiben tett lépéseit, és – ahogy fogalmazott – a polgármester heroikus küzdelmét Eger megújulásáért?
Várkonyi szerint vannak és voltak kritikusok, és úgy látja, hogy a vélemények ütköztetésére szükség is van a tervezés időszakában; mint mondta: az utólagos, részleteket kiragadó, elvtelen kritika viszont nem a köz érdekeit szolgálja, ezzel jobbítani nem lehet. Szent István eltökélten védte a magyarság érdekeit, intézkedéseivel nem értett mindenki egyet, gáncsolták, de az idő őt igazolta. Tetteiből erőt meríteni jönnek ide minden évben köszönteni – mondta Várkonyi.
Az ünnepség végén megkoszorúzták Imre király emléktábláját.

-

Virág- és faültetési akciót szervezett az Egri Lokálpatrióta Egylet a Környezetvédelmi Világnap alkalmából. Ezúttal a Vallon úti társasházak mögötti területet, a Nemzedékek terét választották helyszínül. A programba más civil szervezeteket, intézményeket is bevontak.

A Környezetvédelmi Világnap alkalmából ültetett fát az Egri Lokálpatrióta Egylet. A civil szervezetnél már hagyomány, hogy ilyen akcióval hívják fel a figyelmet a környezet megóvásának, szépítésének fontosságára. Idén egy új közösségi helyszínen, a Nemzedékek terén ültettek fát, de más civil szervezetek és intézmények bevonásával virágosítást is hirdettek.

Az akcióban részt vett a környék társasházaiban élőkből alakult Zöldpanel Egyesület is. A szervezet tagjai rendszeresen ápolják az épületek előtti virágágyásokat és tisztán tartják a játszóteret.

Az ezer tő egynyári virágból a környéken működő óvoda és a játszótér szépítésére is jutott. A programban részt vettek a Segít a Város Alapítvány és a Városgondozás Kft. képviselői is.

Szombaton újraindulnak a téli séták. Először a Pásztorvölgyi iskola mutatkozik be, az idei sorozatban pedig kuriózumnak ígérkezik dr. Ternyák Csaba egri érsek előadása. Az Egri Lokálpatrióta Egylet emellett idén is megszervezi a már hagyományos Fáklyás királyköszöntőt és az Eger Csillagai díjátadót is.

Folytatódnak a téli séták. Iskolákról, ismert egri családokról és kulturális kiadványokról tudhatnak meg többet az érdeklődő egriek. Először a Pásztorvölgyi iskola mutatkozik be szombaton. Ezúttal egy élménybeszámolót is meghallgathatnak a résztvevők dr. Ternyák Csaba egri érsektől, „Találkozásaim pápákkal” címmel.
Az Egri Lokálpatrióta Egylet idén is fontosnak tartja az egriség hangsúlyozását – fogalmazott Habis László polgármester.
A gyerekeknek is készülnek programokkal a lokálpatrióták. Nyáron ismét kézművesfoglalkozásokkal, játékokkal készül a gyerekeknek a Döm-dö-döm játszóház, a város különböző játszóterein.

Az Egri Lokálpatrióta Egylet köszöntötte az idén ötvenéves Egri Szimfonikus Zenekart. Az együttes munkáját emléktáblával és egy-egy üveg borral köszönték meg az egylet tagjai.

Az ötven éve működő Egri Szimfonikus Zenekar elismeréseként ajándékkal köszöntötte az együttest az Egri Lokálpatrióta Egylet.
Szabó Sipos Máté úgy fogalmazott: bízik abban, hogy munkájukra az elkövetkezendő ötven évben is szüksége lesz a városnak, és talán felépül egy olyan koncertterem, amely méltó befogadóhelye lehet a zenekarnak és meghívott vendégeinek. Hozzátette: törekednek az újításra, ugyanakkor továbbviszik az elmúlt ötven év hagyományát is.
A zenekar emléktáblát és ajándékot kapott az Egri Lokálpatrióta Egylettől.

A párbeszéd hiányzik leginkább a mai magyar közéletből – ezt Várkonyi György Olivér, az Egri Fertálymesteri Testület Főkapitánya mondta a várban. Szerinte vissza kell térni Istenhez, csak a szeretet, a bizalom és a jóság útja járható. Habis László polgármester az egriségről, az elődök és a ma élők felelősségéről beszélt. A hagyományos fáklyás királyköszöntő a Dobó téren kezdődött, innen vonultak a résztvevők a várba, ahol Szent István királyra emlékeztek, majd megkoszorúzták Imre király emléktábláját.

A korábbi évek tehetségkutató versenyein eredményesen szereplők, valamint Eger Csillagai léptek fel az Egri Lokálpatrióta Egylet által szervezett Fáklyás királyköszöntőn. A műsor Beethoven István nyitányával kezdődött, majd musicalrészletek hangzottak el, felléptek a Farkas Ferenc Zeneiskola tanulói, a Szederinda Néptáncegyüttes szólótáncosai, valamint a Mézvirág Kórus.
Elődeink személyiségében, hőstetteiben gyökerezik az egriség – mondta Habis László polgármester a Fáklyás királyköszöntőn. A várost, a világot formáló egriek nevét hosszan lehetne sorolni; ezer éve értéket alkotnak, értéket hagyományoztak – fogalmazott. Mi még írjuk a város történetét – mondta a polgármester. Arra hívta fel a figyelmet: ne hozzunk szégyent azokra, akik előttünk jártak.
A polgármester, aki egyben a lokálpatrióta egylet elnöke is, a várba invitálta a királyköszöntő résztvevőit.
Három éve örömmel újságolta, hogy óriási lehetőséget kapott az ország, az itt élők kétharmada egyet akart – emlékezett vissza ünnepi beszédében Várkonyi György Olivér, a fertálymesteri testület főkapitánya. Azóta kiderült: a nemzet nem egységes.
Várkonyi szerint a párbeszéd, a megbeszélés hiányzik a mai magyar közéletből. Arra hívta fel a figyelmet: hagyjuk a múltat, ne hurcoljuk az évszázadok alatt ránk szakadt szörnyűségeket, nézzük előre, és legyünk végre szabadok. A főkapitány úgy fogalmazott: vissza kell térni Istenhez, csak a szeretet, a bizalom és a jóság útja járható.
A Fáklyás királyköszöntő végén megkoszorúzták Imre király emléktábláját.

-

Az egri borvidékkel és az egri borral ismerkedtek az Egri sétákon résztvevők dr. Gál Lajos vezetésével. És hogy ne csak elméleti legyen ez a találkozás a borral: olaszrizlinget és bikavért is hozott kóstolóul.

Az Egri Lokálpatrióta Egylet által szervezett Egri séták egrieknek e heti rendezvényén az egri borról, a borvidékről mesélt a főiskola Borkultúra Központjának igazgatója, dr. Gál Lajos. Szerencsésnek tartotta, hogy a Bikavérünnep hetében, néhány nappal a legnagyobb egri borfesztivál előtt kaphattak információkat a sétákon résztvevők borról. A Tarnaszentmáriától Szomolyáig húzódó borvidék az ország 3.-4. legnagyobbja. Jelentősége folyamatosan nő. Változatos talajú, az itt termett szőlő és a borok is sokfélék. A szőlő kétharmada vörös szőlő. Gál Lajos Isten áldotta helynek neveztek az egri borvidéket.
Itt készült először szabályzat, 1997-ben a bikavér és a Debrői Hárslevelű szabályzatát alkották meg. A következő Egri séták mesélője, H. Szilasi Ágota lesz, aki a gótikus palota árkádja alatt várja a helytörténet iránt érdeklődőket.

Idén is faültetéssel csatlakozott a Környezetvédelmi Világnaphoz az Egri Lokálpatrióta Egylet. A Vallon utca előtti téren ültettek tölgyfát, a lakók között pedig 450 egynyári virágot osztottak szét a lokálpatrióták.

Idén ezt a fiatal tölgyfát ültette az Egri Lokálpatrióta Egylet a Felsővárosban. A Vallon utca előtti parkban minden évben osztanak szét egynyári virágokat a lakók között. A lokálpatrióták kezdeményezéséhez több lakó is csatlakozott, elfogyott a 450 virág.
A Nyugdíjasház Gondozói Központ lakói is kivették a részüket a munkából. A Kertbarát Kör Egyesület tagjai segítettek nekik.
A lokálpatrióták szerint a világnapi környezetrendezés is hozzájárul egy kis lépéssel az élhető környezet hosszú távú kialakításához.

A baptista hitéletről mesélt a Téli séták idei utolsó rendezvényén a baptista lelkész, Kovács Dániel. A séta tavasz végén folytatódik, a Neumann lesz az első sétacél.

A baptista imaházban látták vendégül a Téli séták résztvevőit. Kovács Dániel lelkész az egri gyülekezet hitéletéről mesélt. A négyszáz éves felekezet neve kezdetben gúnynév volt, a körülöttük élők ragasztották a baptistákra. Jelentése bemerítő, ez a felnőtt kori keresztelkedésre utal. A baptisták a személyes döntésen alapuló, önkéntesen vállalt, tevékeny gyülekezeti tagság elvét vallják.
Egerben az 1900-as évek elején már éltek baptisták. A 70-es években indult el újra a gyülekezet, most 47 tagja van – mondta a lelkész. Sok programot szerveznek, rendszeresen tartanak három éven aluli gyerekeknek mondókázót, foglalkoznak a fiatalokkal, külön beszélgetnek nőkkel a nők szerepéről. Ismert embereket hívnak meg, akik arról mesélnek, hogyan lettek kereszténnyé. Karácsony környékén ajándékot gyűjtenek cipősdobozban a rászorulóknak, rendszeresen járnak a börtönbe. A baptista hitéletről szóló séta volt a Téli séták záró programja. Májusban folytatódik tovább, a Neumann középiskolát az igazgató, Sipos Mihály mutatja majd be május 28-án.

A Minorita templom és az Irgalmasok kápolnája is megújul – erről a két épületről tartott az Egri Lokálpatrióta Egylet kvaterkát. Az építészek, kőrestaurátorok mondták el, milyen feladatok várnak rájuk, hogyan változik az épületek külseje. Őszre mindkét felújítás befejeződik.

Amikor a funkcióbővítő városrehabilitáció tartalmáról egyeztettek, lefektettek néhány alapelvet, amelyet igyekeztek követni – mondta Habis László polgármester a belváros-rehabilitációról szóló kvaterkán. Megnézték, melyek a meghatározó épületek a belvárosban, ezek milyen állapotban vannak, melyek azok, amelyeket más forrásból nem tudnak felújítani. Így nem városi tulajdonban lévő épületek is bekerültek az elemek közé, például a Minorita templom és az Irgalmasok kápolnája. A kápolna és a Bartakovics külső megújítása az első lépés. Szeretnék, ha később az egész tér új köntöst kaphatna, és megújulhatna a minaret is – mondta a polgármester. Bevezetője után több építész, kőrestaurátor tartott előadást a két épületről.
A Minorita templomot már felállványozták. Többek között kicserélik a vakolatot, restaurálják a fém- és kőelemeket.A tervben nem határozták meg az épület színét. Azt reméli az építész, majd a tudomány támpontot ad nekik. A homlokzatkutatás talán választ ad majd arra, milyen volt a templom eredeti színe. Őszre befejezik a felújítást.
Az Irgalmasok kápolnája is megújul kívülről. Az építész szerint az utolsó utáni pillanatban vagyunk, amikor még az eredeti homlokzatot helyre lehet állítani. Megszüntetik a vizesedést, új vakolatot kap az épület, felújítják a nyílászárókat. A szobrok életveszélyesek – mondta a kőrestaurátor -, szeretné, ha nem ezek, hanem másolatok kerülnének vissza. Nyár végére a kápolna megújítása is befejeződik.

-

A cukorbetegség volt a témája a mostani kvaterkának. A borozgatással egybekötött beszélgetésen elsősorban érintettek vettek részt.

Minden hónap utolsó szerdáján várja az Egri Lokálpatrióta Egylet az egrieket. Egyik hónapban a belváros-rehabilitáció, a másikban az egészség a fő téma. Ez utóbbit dr. Vadnay István, az egylet választmányi tagja szervezi. A cukorbetegségről, a diéták hibáiról, a cukorbetegségek szövődményeiről dr. Harcsa Eleonóra a rendelőintézet igazgatója, diabetológus tartott előadást. Kiderült: szakszerű kezeléssel, az orvos és a beteg együttműködésével, életmódváltással a cukorbeteg is élhet teljes, egész életet. A szövődmények elkerülhetők. A kvaterka végén vércukorszintet is mértek. A cukorbetegség ma már népbetegség, az előrejelzések szerint a betegek száma még nőni fog.

A kórház bombázására, az áldozatokra emlékezett az Egri lokálpatrióta Egylet. 1944. október 27-én szovjet gép bombázta az Irgalmasrendi Kórházat, huszonnégyen meghaltak, közel harmincan megsebesültek.

A lokálpatrióta egylet minden évben megemlékezik az 1944-es bombázás áldozatairól. Az emléktáblát is az egylet készíttette. Azóta kiderült: nem október 28-án, hanem egy nappal korábban bombázták a kórházat.Egészen a rendszerváltásig nem beszéltek róla, valószínűleg azért, mert szovjet gép volt a támadó. Farkas Péter kutató azt mondja: a szovjet repülő október 27-én délben ért Eger fölé. Ekkor le is dobta a bombát. A kórház sebészeti osztályát találta el. A támadásnak 24 áldozata és közel harminc sebesültje volt.

-

Az Egri Lokálpatrióta Egylet újraindította kvaterka-sorozatát, amelynek idei témája a polgárokat érintő belvárosi rehabilitáció és az egészségügy lesz. A Keresztény Ifjúsági Klubban tartott beszélgetésekre a hónap utolsó szerdáján várják az érdeklődőket.

Magyarország egyik legmostohább régészeti emléke a Valide Sultana török fürdőrom, melyet már 1958 óta kutatnak a régészek – mondta Fodor László régész, aki a nyolcvanas évek óta foglalkozik a műemlékkel. A török uralom idejéről származó, hányatott sorsú építészeti maradványt egyelőre sem látogatni, sem kutatni nem lehet, pedig egyedülállónak számít Európában. A fürdő egy öt helyiségből álló jellegzetes gőzfürdőnek épült, amely iránt a törökök, iszlám tudósok részéről is nagy az érdeklődés. A város célja a fürdőrom szakszerű védelme, értékmegőrző felújítása, de a teljes felújításra egyelőre még várni kell. Most, a városrehabilitációs projekt részeként egy új védőtetőt kap az építészeti emlék.
Az Egri Lokálpatrióta Egylet kvaterka-délutánján Fodor László régész mellett Komáromi Tas építész tartott előadást, aki a rehabilitációs tervekről számolt be az érdeklődőknek.
A munkálatok során felmerülő összköltség várhatóan eléri a százmillió forintot.

Szent István megtalálta a választ kora kérdéseire, hogy a magyarság jövőjét biztosítsa – mondta a lokálpatrióta egylet elnöke a Fáklyás Királyköszöntőn. Habis László szerint nekünk az a kötelességünk, hogy a ma kérdéseire hasonlóan jó válaszokat adjunk. A királyköszöntő a tehetségek bemutatkozásával kezdődött, majd a Dobó térről a várba vonultak, ahol megkoszorúzták Imre király emléktábláját.

Hazánk történelmének több dicső korszaka is van, Eger nevéhez is számos szépen csillogó történet fűződik – mondta Habis László polgármester, a lokálpatrióta egylet elnöke a Fáklyás Királyköszöntőn. Szerinte az 1552-es elődökre, az egri püspökség megalapítására, Szent István munkájára örök időkre büszke lehet az egri és a magyar polgár. Olyan tettekre voltak képesek, amelyeket évezredes, évszázados távlatból is csodálunk. Eger 460 éve a nagy magyar győzelem városaként él a nemzet tudatában, így a város egy kicsit nemcsak az egrieké, hanem minden magyaré.
Habis László úgy látja: bátor döntésekkel, kitartó munkával tehetünk eleget elődeink felhívásának. Nekünk kézen fogva kell megírnunk Eger új történetét.
A lokálpatrióták, fertálymesterek, a Szent György Lovagrend és a cserkészek a hagyományokhoz híven fáklyával vonultak a Dobó térről a várba. Dr. Lengyel Gyula plébános, fertálymester szerint megköszönni mentek Istennek, hogy szent királyunkat nekünk adta. Nincs magyarság Szent István és a Boldogasszony nélkül.
Az ünnepi beszéd után megkoszorúzták Imre király emléktábláját.

Intenzív munka és takarékosabb gazdálkodás jellemezte a tavaly húszéves Egri Lokálpatrióta Egylet munkáját 2011-ben. A már hagyományos pünkösdi közgyűlésen elfogadták a tavalyi év gazdasági beszámolóját, a 2012-es programtervet, és szó esett a további célkitűzésekről is.

Intenzívebben fordult a családok felé az Egri Lokálpatrióta Egylet a tavalyi évben: sikeres volt a Döm-dö döm játszóház, a zenei tehetségkutató verseny, a fiatalok számára kiírt pályázat – hangzott el az egylet közgyűlésén. Hagyományossá vált programjaikkal olyan kezdeményezéseket támogatnak, melyek az egri alkotó emberek elismerését, Eger értékeit, a városhoz való kötődést erősítik. Ide tartoznak a városismereti séták, Eger csillagainak díjazása, az Eger ünnepi fényei elnevezésű verseny meghirdetése, a környezetvédelmi világnap, vagy a Fáklyás királyköszöntő megrendezése.
A 2012-es programtervben szerepel a sikeres Az Egri séták nem csak egrieknek című könyv harmadik kötetének megjelenése és a szakmai kvaterkák megszervezése, ahol különböző témákban, -pl. családügy, egészségügy – hallgathatnak előadást az érdeklődők és beszélgethetnek az őket érintő problémákról. Habos László polgármester hangsúlyozta azt is, hogy az egylet tagjainak törekedniük kell a polgárokkal való aktívabb kapcsolatteremtésre.
A közgyűlést Jáki Sándor Teodóz atya gyémántmiséje előzte meg, utána bográcsozással, beszélgetéssel folytatódott az egylet pünkösdi programja.

-

Színes és színvonalas produkciókkal találkozhatott a zsűri az Egri Lokálpatrióta Egylet által meghirdetett tehetségkutató versenyen. A megmérettetést felső tagozatosok és középiskolások számára hirdették meg. A résztvevők hangszeres vagy ének produkcióval mutatkozhattak be egyéni, illetve csoportos formában. Az ünnepélyes eredményhirdetést a zsűrizés helyszínén, a Farkas Ferenc Zeneiskolában tartották.

Második alkalommal hirdette meg a tehetségkutató versenyt az Egri Lokálpatrióta Egylet és a Cives Pro Urbe Alapítvány. A megmérettetés célja, hogy a fiatalok zeneértő és –kedvelő felnőttekké váljanak, illetve bemutatkozási lehetőséget teremtsenek nekik.
A résztvevők produkcióit a zsűri elnöke, Barczi-Bennett Edina értékelte.
Hangszeres egyéni kategóriában megosztott első helyet ítélt oda a zsűri Lékó Annának és Báder Jánosnak. Anna tanárával, Barta Gáborral adott elő egy négykezes zongoradarabot.
A díjátadón elhangzott: minden tehetség közös vonása, a kitartás és az akarat. Ha ez megvan, bármelyik versenyzőből győztes lehet.

Díjazottak:
Hangszeres egyéni kategória
Dicséretben részesült, Wohl Regina
III: helyezett, Koncz Katalin
II. helyezett, Liptai Enikő
I. Helyezettek: Lékó Anna és Báder János
Ének-hangszeres csoport
II. helyezettek, Szűcs Bernadett – Kisari Zalán duó
I. helyezett a „KÖZGÉ KÓRUS”
Egyéni ének kategória
Dicséretben részesültek: Kovács-Tesléry Luca, Tuza Zétény, Kisari Zalán
III. Helyezettek: Majoros Mirtill és Nagy Richárd
II: helyezettek: Bertalan Flóra és Szűcs Bernadett
I. Helyezettek: Németh Anna és Veres Anita

-

Tehetségkutató verseny, Egri séták, kvaterka – a lokálpatrióta egylet éves programjait mutatták be sajtótájékoztatón. Idén is keresik Eger Csillagait, megtartják a pünkösdi családi majálist, a fáklyás királyköszöntőt.

A tehetséges diákokat szeretnék megismerni és megismertetni a várossal – mondta Barczi-Bennett Edina, a Farkas Ferenc Zeneiskola igazgatója a tehetségkutató versenyről. Az Egri Lokálpatrióta Egylet pályázatára egyének és csoportok is jelentkezhetnek énekkel és hangszeres produkcióval.  A felső tagozatosok és középiskolások jelentkezését május 4-éig várják. A nyertesek az augusztus 19-ei Fáklyás királyköszöntőn lépnek fel.
Folytatódik a nyitott kertek és a kvaterka sorozat is – jelentette be Habis László, az egylet elnöke.
A kvaterka egyik témája az egészség, egészségmegőrzés lesz, a másik pedig a városfejlesztés, belváros-rehabilitáció. Arról szeretnének beszélgetni, mik lesznek az eredmények, várják a véleményeket: hogyan folytassák a városfejlesztést.
Óriási sikernek, a látogatók dicséretének nevezte dr. Renn Oszkár azt, hogy az Egri séták egrieknek sorozat már a századik várostörténeti sétánál tart. Május 29-én indul a nyári program. Többek között a Vitkovics-házról, az egri villákról és a megújult sportmúzeumról mesélnek majd a szakértők. Készül az egri séták nem csak egrieknek harmadik kötete is. Szeptemberig 16 helyszínnel ismerkednek meg az érdeklődők. Hogy a századik sétáig jutottak, az azt mutatja az elnök szerint, hogy nagy az érdeklődés, és Eger kifogyhatatlan értékekben.