Tags Posts tagged with "Egri Hegyközség"

Egri Hegyközség

Egerben szép a szőlő, jó termés várható, a mennyiség elérheti, esetleg meghaladhatja a tavalyit – mondja a hegyközség elnöke, Pál Sándor. A jégverés és a fagykár elkerülte a borvidéket, harmadik éve működteti a hegyközség a jégelhárító rendszert – azóta nem volt komoly jégkár. Az elnök szerint ha az időjárás nem lesz nagyon szélsőséges, a minőség is jó lesz.

Elérte a látogatószám az ötvenezret – ezzel rekordot döntött a XX. Egri Bikavér Ünnep, soha ennyien még nem voltak kíváncsiak Eger legnagyobb borgasztronómiai rendezvényére. A hegybíró azt mondja: az idei Bikavér Ünnep is megmutatta, hogy a borgasztronómiai fesztivál a város egyik legnagyobb idegenforgalmi rendezvénye, rengeteg turistát vonz Egerbe.

Csütörtök este nyílik és vasárnap estig tart Eger egyik legnagyobb borgasztronómiai rendezvénye, a Bikavér Ünnep. Harminc borászat és 15 étterem kínálja a legjobb Egri Bikavéreket, rozékat és Csillagokat a hozzájuk illő ételekkel együtt. Idén először más borvidék is bemutatkozhat, a díszvendég Tokaj-Hegyalja lesz. Két színpadon több tucat zenekar lép fel a négy nap alatt.

Még nem lehet pontosan tudni, hogy mennyien voltak hétvégén a Bikavér Ünnepen, de az már most biztos, hogy a látogatók száma rekordot döntött Eger legnagyobb borgasztronómiai ünnepén. Az ünnep legjobb Egri Bikavére Vincze Béla Arcanuma lett, a Balassi-kardot Thummerer Vilmos Egri Csillaga kapta, a legjobb étel-bor párosításért pedig az Imola Hotel Platánt és a Juhász Pincészetet díjazták.

Kevesebb a termés, és alacsonyabb a szőlő felvásárlási ára is az egri borvidéken. Idén ráadásul jóval többet költöttek nyári munkákra, védekezésre a szőlőtermelők. A vadkár is jelentős, több száz mázsa szőlőt tettek eddig tönkre a vadak. Az évjárat átlagos, a savak rendben vannak. Hétvégétől szedhető a Pinot Noire, a Zweigelt és a Kadarka.

Egy hét alatt csaknem 130 millimétereső esett. Simon József borász úgy fogalmaz: robbannak a bogyók, pánikszüret kezdődött. A cukorfok egy kicsit alacsonyabb, mint az elmúlt meleg években megszokott volt.
Jönnek a felvásárlók, kell a szőlő, de csak azok, amelyek egri nevet kaphatnak. Egy-egy fajtát most nem keresnek, elsősorban azokat, amelyekből csak földrajzi jelzés nélküli bort lehet készíteni.
Míg tavaly a felvásárlási ár 120-130 forint volt, idén 80-90 forintot adnak a szőlőért. Ráadásul ezen a nyáron legalább 200 ezer forinttal többre jött ki a művelési költség hektáronként a szőlőtermelőknek. A vadkár is jelentős, több száz mázsa szőlőt tettek tönkre a vadak.
Az évjárat átlagos, a hegybíró szerint szép savú borok születhetnek.

Komoly problémákat okoz országszerte az olcsó külföldi bor, sokan ugyanis inkább ezt veszik, nem a helyi termelők szőlőjét. Ezt próbálja kivédeni a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa. Az egri hegyközség választmánya ehhez kapcsolódva tárgyalta a felső-magyarországi földrajzi jelzésű bor termékleírását. A termőterületet Mogyoródig terjesztenék ki, így több megyében dolgozhatják majd fel az itt termett szőlőt.

A szüretről és az olasz importborok visszaszorításának lehetőségeiről tárgyalt a hegyközség választmánya. Nem volt könnyű év, 7-9 permetezésen vannak túl a termelők, az elmúlt napok csapadékos időjárása miatt pedig megállt az érés; gond lehet a rothadékony fajtákkal – mondta Tarsoly József hegybíró. A borvidéken, 5300 hektáron 400-420 ezer mázsa szőlő terem, szeretnék, ha piaca is lenne a szőlőnek. Idén problémát okozott a nagyon olcsó, 34 eurocentes olasz bor megjelenése.
Pál Sándor, a hegyközségi tanács elnöke szerint 3 millió hektoliter bor készül idén, 2 millió hektó készleten van a pincékben. Olaszországnak Magyarország lett az első negyedévben a legnagyobb borimportőre, ez nyilván a magyar termelők rovására ment – fogalmazott az elnök. A belföldi borforgalom minimum húsz százalékkal csökkent. Erre megoldásként a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa az asztali boroknál kötelezővé tette a literenként 30 forintba kerülő ellenőrző jegyet. Ezzel azt szeretnék elérni, hogy a szőlőárakat ne befolyásolja az olcsó külföldi bor.
A hegyközség választmánya tárgyalta a felső-magyarországi földrajzi jelzésű bor termékleírásának módosítását is. Kiterjesztenék a területet Mogyoródig, és mivel a szomszédos megyékben feldolgozhatják az itt termett szőlőt, a Nyírségtől Csongrádig, Bács-Kiskuntól a Balatonig lehetne felső-magyarországi asztali bort készíteni. Az itt élő termelőknek ez azt jelenti, hogy valószínűleg értékesíteni tudják a szőlőjüket.

Az egri borvidéken csak szórványosan fordul elő lisztharmat, elhanyagolt vagy megműveletlen területek mellett üti fel a fejét – ezt Tarsoly József hegybíró mondta arra a hírre reagálva, hogy Szekszárdon lisztharmat fertőz, és ott terméskieséssel is számolnak. Egerben idén sokkal több pénzt kellett a szőlősgazdáknak növényvédelemre költeniük, mint tavaly.

Frissen permetezve mindkét szőlő, ahol jártunk. Enyhe volt a tél, átteleltek a kórokozók. A lisztharmat a reggeli, párás időszakban fertőz, az elmúlt napokban sok eső esett itt, ez is kedvez neki.
Míg a szekszárdi borvidéken a lisztharmatfertőzés miatt terméskieséssel is számolnak, a több mint 5300 hektáros egri borvidéken csak elvétve lehet lisztharmatos szemeket, fürtöket találni.
Besenyei Kláráéknál tavasszal jelentkezett a lisztharmat. Időben elkezdték a vegyszeres védekezést, így mostanra alig néhány fürtön láthatók a betegség jelei.
A hegybíró azt mondja: az egri borvidék legtöbb dűlője levegős, ha valaki rendesen végezte el a zöldmunkát, akkor a szőlő is szellős, kevésbé fertőz a lisztharmat. Idén a tavalyihoz képest eddig legalább egyharmaddal többet kellett költeniük a szőlősgazdáknak védekezésre, nem több, hanem drágább szereket kellett használni.

Pál Sándort választották az Egri Hegyközség elnökévé, hat év után nem vállalta tovább Simon József a feladatot. A tisztújító közgyűlésen az elmúlt három évet is értékelték.

A hegyközségnek közel 1400 tagja van, akik 1350 hektáron gazdálkodnak.
Nyilván előkerül a kérés a közgyűlésen, hogy vegye meg a város az Egervint, de az önkormányzatnak nem lehet tiszte, hogy vásárlóként támogassa a hegyközséget – mondta Rázsi Botond alpolgármester -, erre nincs sem anyagi, sem más lehetősége. Az alpolgármester szerint pozitív üzenet az, hogy a város vezetése keresi a jogi utat, és mozgósítja a kapcsolati tőkét az ügy érdekében. Felléptek viszont a felvásárlási gondok ellen, és dolgoznak, hogy hatékonyabb legyen a marketing.
Simon József, aki hat évig volt a hegyközség elnöke, televíziónknak azt mondta: egységesebb arculatot, a szőlőkben nagyobb rendet szeretett volna elérni. Ma 2-300 hektáron közel hasonló művelési móddal nagyon jó minőséget termelnek, a többi 1000 hektáron azonban olyan sokféle a művelési mód, hogy nem látott reményt arra: egységesíteni tudja.
Csökken az ár, gond a felvásárlás, és a gazdasági válság is az egri borokat sújtja legjobban.
Tarsoly József hegybíró azt mondja: csökkent a szőlőterület az elmúlt három évben, az időjárás sem volt kegyes, de bizakodó.
A közgyűlésen Pál Sándort választották a hegyközség elnökévé,aki már 2002 és 2005 között egyszer betöltötte ezt a posztot, megválasztották az alelnököket, a választmányt, a bizottságokat. A mandátumuk a közgyűlés döntése értelmében már nem három, hanem négy évre szól. A hegyközség évente megközelítőleg 30 millió forintból gazdálkodik, ennek több mint tíz százalékából a külterületi utakat javítják.

Sajtóközlemény
Eger Város Hegyközségének Közgyűlése 2011. március 23-án az Egri Városháza Dísztermében megtartotta szokásos éves közgyűlését, amely egyben „tisztújító” közgyűlés is volt.
A Közgyűlésen Rázsi Botond Alpolgármester házigazdaként köszöntötte a szőlő- és bortermelőket, majd Dr. Petrovics András Eger Város Rendőrkapitánya mutatott rá a külterületi bűnelkövetési problémákra, kérve a termelők összefogását és aktivitását a közös bűnmegelőzés érdekében. Bocsi Csaba a Heves Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatója pedig ismertette a jelenleg futó szőlő-, borágazati pályázati lehetőségeket.

Közgyűlésünk döntése értelmében az eddigi 3 éves választási időszakokat mostantól 4 éves ciklus követi, illetve Eger Város Hegyközségének választmánya az eddigi 15 fő helyett 9 fős grémiumként képviseli a hegyközségi tagok érdekeit két közgyűlés között. A Közgyűlés az előző ciklus könyvvizsgálata és az Ellenőrző Bizottság jelentése alapján nagy többséggel elfogadta a választmány által javasolt 2010. évi beszámolót, zárszámadást, a 2011. évi gazdálkodási, illetve üzleti tervet, az Alapszabály és a Rendtartás – leginkább jogszabály harmonizációs – módosításait mind a hegyközség, mind annak nonprofit kft-jével kapcsolatban. A hegyközségi járulékok mértékével kapcsolatban azonban elnapolta a napirendet, melyet április végén, május elején a Védett Eredetű Egri borok termékleírás-tervezetének véleményezésével együtt tárgyal majd.

A Közgyűlés második részében került sor a „Tisztújító” közgyűlésre, Tarsoly József hegybíró levezető elnökletével. A tisztújítás a közigazgatás folytonosságát biztosító hegybírót nem érintette, aki immáron hatodik éve tölti be pozícióját. Az előző közgyűlésen megválasztott 4 fős Jelölő Bizottság elnökeként Tóth István ismertette a bizottság javaslatait. Simon József Eger Város Hegyközségének korábbi elnöke, két ciklust követően nem kívánt újraindulni, így a Közgyűlés döntése értelmében 2011. március 23-tól hegyközségünk régi-új elnöke Pál Sándor, aki 2002-2005. között egyszer már betöltötte e tisztséget. Szőlészeti alelnökké ismét Dr. Pók Tamás, borászati alelnökké pedig Hagymási József került megválasztásra. A választmány tagja még az elnökön, hegybírón és a két alelnökön kívül Balga István, Csutorás Ferenc, Rabóczki Attila, valamint a 2008-ban Eger Város Hegyközségébe beolvadt Egerbakta település képviselőjeként Vásárhelyi Szilárd, Felsőtárkány település képviselőjeként pedig Juhász Károly. A hegyközség Ellenőrző Bizottságának új elnöke Pelle Béla, aki tisztségénél fogva a választmány állandó meghívott tagja. A Közgyűlés az Egri Szőlészeti Borászati Szolgáltató Nonprofit Kft. Felügyelő Bizottsági tagjait, valamint Az Egri Szőlő és Borkultúra Alapítvány kuratóriumának tagjait is megválasztotta.
Tarsoly József sk. Eger Város Hegybírója

-

Az Egri Hegyközség közgyűlésén elfogadták a tavalyi elnöki beszámolót, a zárszámadást, az idei költségvetést hosszas vita után hagyták jóvá. A tagság felhatalmazta a borvidéki tanács küldötteit, hogy kezdeményezzék a bortörvény módosítását: töröljék el az 5 – 10 forintos literenkénti forgalomba hozatali járulékot, illetve, hogy a védett eredetű borokra ne kelljen ellenőrző jegyet ragasztani.

Az 1400 tagból 64-en jelentek meg a hegyközségi közgyűlésen. A tavalyi munkáról Simon József elnök tájékoztatta a tagságot, elfogadták a beszámolót és a zárszámadást. Ebben az évben 29 milliós költségvetést terveznek, amit hosszas vita után fogadtak el. Javasolták a hegyközségi díjak csökkentését, ezt a többség nem támogatta. Azt azonban igen, hogy a választmány létszámát 15-ről 9-re csökkentsék. Jövőre lesz tisztújítás, akkor a most elfogadott létszámról döntenek. Felhatalmazták a borvidéki tanácsba delegált tagokat, hogy kezdeményezzék a szervezetben a bortörvény módosítását: töröljék el tájbor esetében az 5, földrajzi névvel jelölt bor esetében a 10 forintos literenkénti forgalomba hozatali járulékot, illetve hogy a védett eredetű borokra ne kelljen a sorszámmal ellátott ellenőrző szelvényt ragasztani. Az ülés végén vita kezdődött a bortörvényben engedélyezett édesítéséről – sem javaslatot, sem határozatot ebben a témában nem fogalmaztak meg.