Tags Posts tagged with "BNPI"

BNPI

Befejeződött a vizes élőhelyek rekonstrukciója a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Dél-borsodi területén. A beruházás II. ütemében többek között keresztgátakat építettek, törekedve arra, hogy az állandó víztér biztosításával megszűnjön a a káros vízszintingadozás. A beruházás költségei meghaladták a 400 millió forintot.

Az emberi beavatkozások, folyóvíz-szabályozások kiszáradást okozó hatása miatt volt szükség a vizes élőhelyek rekonstrukciójára a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Dél-borsodi területén. A kiszáradás természetvédelmi és gazdálkodási szempontból is probléma volt, a szikes tavak, mocsarak állat-és növényvilága csökkent. A most befejeződött beruházás célja legfőképp az, hogy a korábbi természeti állapotot visszaállítsák. Keresztgátakat építettek, melyek biztosítani tudják a csapadékvíz visszatartását, és tehermentesítik a belvízelvezető csatornákat, de felújítottak közlekedési útvonalakat, hidakat is. A beruházástól azt várják, hogy a vizes élőhelyek, mocsarak, nádasok, szántók gazdag élővilágnak adjanak otthont.
Dr. Rácz András környezet- és természetvédelemért felelős helyettes államtitkár kiemelte: a kormány nagy hangsúlyt fektet a tíz nemzeti parkra, az elmúlt időszakban 36 milliárd forint, a következő pénzügyi időszakban 31 milliárd forint uniós támogatás jut majd természetvédelemre.
A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Dél-borsodi területén végzett vizes élőhely rekonstrukciót két ütemben hajtották végre, a II. ütem munkálatai 2009-ben kezdődtek, a beruházás költségei meghaladták a 400 millió forintot, melyet uniós forrásból fedeztek.

Az év során két különösen veszélyes periódusra kell felkészülnünk a kullancsokkal kapcsolatban: az első a tavaszi, a második pedig őszi időszak. A legtöbben akkor találkoznak ezekkel a vérszívókkal, amikor erdőben túráznak, éppen ezért fontos a megelőzés.

A szokatlanul enyhe tél után sok a kullancs. Az erdőben túrázók viszont megfelelő öltözékkel és riasztó szerekkel távol tarthatják maguktól ezeket a vérszívókat. Az erdei iskolában ez is „tananyag”. A Tarnamérai Általános Iskola diákjai például rögtön a tanösvény elején találtak két vörös potrohú kullancsot.
Ma Magyarországon több mint két tucat kullancsfaj van, ebből ez az egyik. A legtöbb kullancs emberi kórokozókat nem hordoz. Ha a kullancs mégis fertőzött, akkor is kicsi az esélye annak, hogy a kórokozók már a vérszívás kezdeti szakaszában a sebbe jussanak. Ezért fontos a megelőzés.
A tapasztalatok szerint a felsőtárkányi Nyugati Kapu Oktató- és Látogatóközpontba érkező erdei iskolások erre fel vannak készülve, tudnak róla, de az órákat tartó Novák Richárd erre külön is felhívja a figyelmet.
Az úgynevezett népi praktikákat – mint például magát a kullancsot bekenni valamilyen kenőccsel – nem érdemes alkalmazni. A lényeg, hogy minél gyorsabban el kell távolítani, ha találunk egyet magunkban. Erdei túrák, de akár az Érsekkertben, más parkokban eltöltött néhány óra után is érdemes átnézni magunkat, vagy a gyerekeket.

-

Kevés csapadék hullott a téli időszakban, így szárazon maradtak a bükki időszakos karsztforrások. Ezek a források elsősorban Felsőtárkány környékén vonzzák a turistákat tavasszal. Idén azonban nem indult be működésük.

Tavaly ilyenkor már javában működtek a bükki időszakos karsztforrások. Ezek sajátossága, hogy a lehulló csapadék tölti fel vízzel őket. Leginkább tavasszal aktívak, most mégis szárazan maradt legtöbbjük, kevés csapadék hullott a téli időszakban.
A szakember szerint még van remény a természetbarátok számára. Ha igazán nagy mennyiségű csapadék fog hullani, még feltöltődhetnek a vízkészletek.

Felújítják a lillafüredi Szent István-barlangot. A nem megfelelő világítás miatt a cseppköveket károsító lámpaflóra terjedt el a barlangban, korszerű világítással szorítaná vissza a jelenséget a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság. Most bárki megnézhette, milyen szakaszba ért a felújítás.

Ilyen mohás felületek jöttek létre a korszerűtlen világítás miatt a Szent István-barlangban. Ezeket szorítja vissza új, LED-es fényforrások beépítésével a nemzeti park.
A munka már elkezdődött, most csoportosan is meg lehetett nézni, milyen átalakításokat végeznek a barlangban. A felújításnak köszönhetően gyógyulni is járhatnak majd ide a vállalkozó kedvűek.
A közel 170 milliós felújítás részeként a közeli Soltész-kerti-mésztufabarlangot is rendbe teszik. A törmelékek eltávolításához a szűk folyosón egy speciális eszközt használnak.
2011-ben kezdődött a tervezés, idén augusztusig be is fejezné a kivitelező a barlang átalakítását.

Kevesebb madár pusztulhat el áramütéstől a térségben – ezt reméli a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság. A közelmúltban indított új programjukban százhúszezer hektáros területen szigetelik le az elektromos vezetékeket a Hevesi Füves Puszták Tájvédelmi Körzetben. A beruházás tavasszal kezdődik, várhatóan 2015 nyarán készül el.

A Dél-borsodi tájegységhez hasonlóan a Hevesi Füves Puszták Tájvédelmi Körzetben is madárbaráttá teszi az elektromos vezetékeket a nemzeti park. Ehhez hasonló szigetelést kapnak a középfeszültségű vezetékek, az áramütés okozta madárpusztulás ugyanis jelentős probléma a térségben is.
Közel 380 kilométeren újul meg a tájegység elektromos hálózata. Ez és a dél-borsodi beruházás országosan is egyedülálló, öszefüggő madárbarát vezetékrendszert eredményez majd.
Olyan védett madárfajokat is megóvja az átalakítás, mint a vörösvércse, a kerecsensólyom, a fehér gólya vagy a parlagi sas. A több mint hatszáz milliós beruházás várhatóan tavasszal kezdődik majd és 2015 nyaráig be is fejeződik, 120 ezer hektáros területen.

Évente több mint 170 ezer madár szenved áramütést Magyarországon. A jelenség ellen a középfeszültségű vezetékek szigetelésével védekezik a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság. 480 km-en teszik madárbaráttá a Dél-borsodi Tájegységet.

Ilyen, madárbarát szigetelést kapnak a középfeszültségű vezetékek a Dél-borsodi Tájegység 480 km-es szakaszán. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság a területen átvonuló, költő madarakat védi az áramütéstől az elektromos vezetékek korszerűsítésével. A tájegység területén számos védett és fokozottan védett madárfaj költ. Ilyenek a parlagi sas, a kerecsensólyom és a túzok is. A szigetelt szakaszok létrehozásával a korábbi évek madárvédelmi programjait folytatja most a nemzeti park.
Országosan egyébként évente 170 ezer madár pusztul el áramütésben, ez a Dél-borsodi Tájegységben is jelentős problémát jelent. A 480 kilométeres szakaszt várhatóan 2015 közepéig szigeteli le a nemzeti park. Ez országosan is egyedülálló vállalkozás, ráadásul a madárpusztulás csökkentését véglegesen segíti.

A nagymértékű emberi beavatkozásnak köszönhetően átalakuló vizes élőhelyeket állította helyre a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság az utóbbi években. A Hevesi Füves Puszták területén jellemző mocsaras, nádas területeket hozták helyre az őshonos növény- és állatfajok igényeinek megfelelően. Az eredményeket zárókonferencián értékelték a nemzeti park munkatársai.

Több mint két éve dolgozik a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság vizes élőhelyek helyreállításán. A Hevesi Füves Puszták Tájvédelmi Körzet területén a természetes élőhelytípusokat állította vissza a nemzeti park. A programnak köszönhetően ismét teret hódítanak a mocsári vegetációk és a területre jellemző őshonos fajokat is megóvják.
A fás vegetációkon túl számos növény- és állatfaj természetes élőhelyét megóvják.
A vízpartokon, nádasokban jellemző madárfajok is biztonsággal fészkelhetnek ezen túl az érintett területen. Elsősorban a lúdféléknek, a lilikeknek és a récéknek kedveztek a beavatkozásokkal.

-

Mederkotrást, partvonal rendezést végez a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága a ludányhalászi Öreg-tónál. A helyiek által leginkább horgászatra használt tó élővilága helyreállításra szorul, emellett árvízvédelmi intézkedéseket is szorgalmaz a nemzeti park. Erre nyújtottak be nemrégiben pályázatot.

Kedvelt horgászhely a ludányhalászi Öreg-tó már évtizedek óta. Az évek során azonban a helyiek által csak Szent István tavaként ismert tó megérett az átalakításra. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság a meder kotrására, a partszakasz rendbetételére nyújtott be pályázatot.
A pályázat részeként árvízvédelmi feladatot is ellátna a nemzeti park.
A környezetmegóvó intézkedésekre a tó élővilágának helyreállítása miatt is szükség van. Az eredmény szélesebb meder és egészségesebb környezet lesz a várakozások szerint.

Befejeződött a a recski Antal-táró és a Salgótarján- eresztvényi Nagy-bánya rehabilitációja. A Bükki Nemzeti Park Igazgatósága uniós forrásból kitisztította és megerősítette az Antal-tárót és megmentett egy denevérkolóniát. A salgótarján-eresztvényi Nagy-bányában is összegyűjtötték a hulladékot és kialakítottak egy tanösvényt is.

Tavaly még több ezer denevér volt veszélyben itt az Antal-táróban. Az egykor érckutatóként használt táró falairól lehulló törmelék gátakat képzett a barlangban, a járatok beszűkültek és mérgező gázok képződtek.
A táró a turisták számára is életveszélyessé vált. A Bükki Nemzeti Park szakembereinek egyszerre kellett gondoskodnia a denevérek zavartalan ki- be repüléséről és megakadályozni, hogy idegenek juthassanak be a táróba.
Végrehajtották a Salgótarján-eresztvényi Nagy-bánya rehabilitációját is. A bányafalon a fokozottan védett uhuk számára fészkelési lehetőséget alakítottak ki, illetve a különleges földtani értékek, a bazalt-, bazalttufa-képződmények bemutatására tanösvényt és kiállítópontot hoztak létre. A környéken eltávolították a bányászati épületmaradványokat, betonalapokat, építési törmeléket is, és védőkorlátot építettek a bányafalak teljes hosszában.

Biztonságossá teszi a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság az elektromos vezetékeket két nagyobb tájegységen. Azt szeretnék ezzel elérni, hogy minél kevesebb madár pusztuljon el áramütéstől. Évente egyébként több tízezer, többnyire fokozottan védett madár esik a vezetékek, oszlopok áldozatául.

Két nagyobb tájegységen, Dél-Borsodban és a Hevesi Füves Puszták Tájvédelmi Körzetben összesen másfél milliárd forintot fordít a következő években a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság a szabadvezetékek madárbarát szigetelésére, korszerűsítésére, néhány esetben pedig a légkábeleket földkábelekkel váltják ki.
Négyesen, a Dél-borsodi Tájegység egyik településén már láthatunk több olyan oszlopot, amelyet madárbaráttá alakítottak át.Ezen a környéken 80 kilométer hosszan, foltszerűen már korábban szigetelték a vezetékeket, de még mindig van több mint 450 kilométer burkolatlan. Ezeket közel 700 millió forint uniós támogatásból teszik biztonságossá. Burkolják, átalakítják, cserélik az oszlopokat, oszlopkapcsolókat. Összesen több mint ötezret.
Azt várják a szakemberek, hogy jelentősen kevesebb átvonuló vagy itt költő, védett, fokozottan védett madár pusztul el majd el így áramütéstől.

Lakhatatlanná vált a Recskhez közeli Antal táró a denevérek számára. Nyáron több ezer bőregér húzódik meg itt, azonban az omlások és az összegyűlt szén-dioxid ellehetetleníti őket. A Bükki Nemzeti Park most kitakarítja az érctározót, így a denevérek újra birtokba vehetik természetes élőhelyüket.

Ez a Recsk melletti táró több ezer denevér élőhelye. A bejárat beomlásával azonban pusztulás fenyegeti őket, az elszigetelt részeken összegyűlt szén-dioxid szintje ugyanis egyre emelkedett. A Bükki Nemzeti Park Igazgatósága a tél kezdetével hozzákezdett a táró rendbe tételéhez. Az omlás során keletkezett törmeléket kitakarítják és megerősítik a bejáratot.
A munka a denevérek életciklusához igazodva februárig folytatódik. Addig háromszáz négyzetméteren erősítik meg a tárót. Az Antal-táró mellett négy körzetben állítják helyre a denevérek természetes élőhelyét.