Tags Posts tagged with "agrár"

agrár

-

Ötödik alkalommal adták át az év agrárembere díjakat. Idén 10 kategóriában összesen 90-en fogadták el a jelölést, közülük 30-an kerültek a döntőbe. Az Egerben megtartott eseményen az egyik életműdíjat dr. Bálint György, vagy ahogyan a legtöbben ismerik Bálint gazda vehette át, az Év Agrárembere 2018-ban Ledó Ferenc a FruitVeb, Zöldség-gyümölcs Szakmaközi Szervezet elnöke lett.

Idén 143 Heves megyei adományozó összesen 368 mázsa búzát ajánlott föl a Magyarok Kenyere programban, 6-7 ezer családot támogatva ezzel. A gyűjtést összefogó Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megyei igazgatósága a Főegyházmegyei Karitászt kérte föl a liszt eljuttatására a rászorulókhoz. A felajánló magánszemélyek, önkormányzatok és cégek segítségét az Érseki palotában köszönték meg.

-

Az agrár szakképzés javítása és népszerűsítése érdekében szerveznek konferenciát Egerben április közepén. A három napos tanácskozás házigazdája az egri kereskedelmi iskola lesz. Összesen nyolc határon túli és négy hazai agrár szakképző iskola vezetői és oktatói vesznek részt a találkozón.

Ösztönözni kell a fiatalokat, hogy az agrár szakmák felé is forduljanak – hangzott el az egri kereskedelmi iskolában. A mezőgazdasági képzések népszerűsítését és az oktatás minőségi javítását szolgálja az a konferencia, amelyet hazai és határon túli szakközépiskolák között szerveznek. Április közepén négy hazai agrár szakképző iskola vezetői mellett többek között Szerbiából, Erdélyből, Szlovákiából érkeznek oktatók és diákok. A találkozónak az egri Keri ad otthont. A programban koordináló szerepet tölt be a Rákóczi Szövetség, akik 2011-ben kötöttek stratégiai megállapodást a várossal. Ennek részeként a határon túli magyar fiatalok szakmai gyakorlatot tölthettek Egerben. A konferenciát április 19-e és 21-e között rendezik városunkban. A három nap alatt megemlékeznek a vincellérképzés 115. évfordulójáról, bor – és pálinkaversenyt szerveznek és az agrár szakképzés jövőjéről tartanak szakmai fórumot.

-

El kell dönteni, hogy a kis-, közepes- és nagyüzem integrációjára alapuló agráriumot akarunk, vagy tisztán családi alapú kis és középbirtokokra szedjük szét Magyarországot – hangsúlyozta Gőgös Zoltán. Az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának szocialista alelnöke megyei agrárszakemberekkel konzultált arról, hogy merre tart a magyar vidék.

A kormány hiába kampányol agrárkérdésekkel, nincsenek meg a megfelelő források a mezőgazdaság fejlesztésére – mondta dr. Sós Tamás szocialista országgyűlési képviselő. Mint mondta, Heves megye komoly gondokkal küzd, az elmúlt félévben komoly aszálykárokat szenvedett, ráadásul a kormány ellehetetleníti a vidéki embereket, másodrendű állampolgárként kezeli őket.
A hétfőn bemutatott Darányi Ignác Terv kapcsán Gőgös Zoltán kiemelte, abban nem szerepel az unió, annak ellenére, hogy a 700 milliárd forintos éves agrárköltségvetésből 626 milliárd az uniós támogatás. A mezőgazdasági bizottság alelnöke szerint a fagykárt szenvedett gyümölcstermelőket magára hagyta a kormány. Hozzátette a Darányi Ignác Terv alapjait még a szocialisták tették le.
Godó Lajos, az MSZP Agrár- és Vidékfejlesztési Tagozatának megyei elnöke úgy fogalmazott, tavaly 150 nap aszály volt, 150 százalékkal emelkedett a gázolaj ára és 150 százalékos a reményvesztés a gazdákban.

-

Egerben tárgyalt dr. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter szlovén kollégájával a két ország együttműködési lehetőségeiről és az unió mezőgazdasági irányelveiről. A felek megvitatták az élelmiszer-termelés és -értékesítés, illetve a megújuló energia felhasználásának magyar és szlovén tapasztalatait.

Dr. Fazekas Sándor és Dejan Zidan többek között arról tárgyaltak, hogy hogyan lehet megvédeni a hazai termékeket a hazai piacon a rosszabb minőségű külföldi áruval szemben. Szó esett továbbá a megújuló energiaforrások felhasználásáról a mezőgazdaságban, amelyet úgy próbálnak erősíteni, hogy az ne menjen az élelmiszerek minőségének rovására.
A felek külön foglalkoztak a helyi értékestés lehetőségeivel, illetve a kárenyhítéssel, ugyanis a belvizek, árvizek, jégesők mindkét országban sok problémát okoztak.
A két miniszter megállapodott egy közös munkacsoport létrehozásártól, melyben együtt fognak dolgozni magyar és szlovén mezőgazdasági szakemberek.

-

Agrár-vidékfejlesztési fórumon tájékoztatták a megye gazdálkodóit az állami termőföldek hasznosításáról és az igényelhető támogatásokról. Mint elhangzott, a készülő új földtörvény a helyi gazdákat előnyben fogja részesíteni az állami tulajdonú földterületek bérbeadásakor.

Ha lassan is, de talpra lehet állítani a magyar mezőgazdaságot, kormány mindent megtesz ennek érdekében – jelentette ki dr. Nyitrai Zsolt miniszterelnöki biztos a fórumon. Mint mondta, a készülő földtörvény biztosítja majd, hogy ne olyan városiak kapják bérbe az állami földeket, akik nem is értenek a mezőgazdasághoz, hanem előnyt fognak élvezni a helyi gazdálkodók.
Dr. Szabó Csaba, miniszteri biztos a Nemzeti Földalap működését és az állami földterületek hasznosítási terveit, a pályázati lehetőségeket mutatta be.
Dr. Szabó Csaba kiemelte, mind a növénytermesztésben, mind az állattenyésztésben nagy visszaesés történik az elmúlt évtizedekben. A sertéstenyésztés például annyira csökkenőben van, hogy az állatállomány 10 millióról 3 millióra szűkült, és hasonló a helyzet a falusi zöldség- gyümölcstermeléssel is, így fordulhat elő, hogy egy kis falu három zöldségesnek is megélhetést ad, mivel egyre kevesebben művelik a kertet portájukon.

-

Szeptember elsejétől vehető igénybe az Agrár Széchenyi Kártya. Annak felhasználási lehetőségeiről Demjénben tájékoztatták az érdeklődő agrártermelőket.

A Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara és az Agár Kamara közös fórumán mutatták be az Agrár Széchenyi Kártyát., amely a nyolc éve működő termékcsalád negyedik tagja. A mezőgazdasággal foglalkozó egyéni és társasvállalkozások, őstermelők, családi gazdaságok, szövetkezete fél millió és 25 millió forint összeghatár között vehetik igénybe a folyószámla hitelkeretet.
Az Agrár Széchenyi Kártyával jelenleg egy pénzintézet foglalkozik,előnye. Hogy könnyebben, olcsóbban juthatnak hitelhez a vállalkozások.
Hogy a kártya adta lehetőség vonzó a vállalkozásoknak, az is mutatja, hogy naponta négyen, öten érdeklődnek iránta a kamaránál.

-

Közel 120 gazdálkodó vett részt a Heves Megyei Agrárkamara által szervezett előadáson, ahol a mezőgazdaság aktuális kérdéseiről tanácskoztak. Heves megyében 7500 gazda nyújtott be pályázatot területalapú támogatásra. Jelenleg a támogatás a második részletét várják.

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal októberben fizette ki a területalapú és az agrárkörnyezet-gazdálkodási támogatások első részletét. A kifizetés terület, azaz hektár alapú vissza nem térítendő támogatás, a gazdálkodási alaptevékenységtől független. A közel 46 ezer forintos összeg felét fizették ki előlegként, amely hektáronként 23 ezer forint. A területalapú támogatás másik felét decemberben kapják meg a gazdák. Az agrárkörnyezet-gazdálkodási programban résztvevőknek november 30-ig kell beadniuk gazdálkodási naplójukat elektronikus formában. Aki ezt elmulasztja, a támogatás 30%-át kockáztatja. A gazdálkodási napló elektronikus benyújtása újszerű kötelezettség, a beadás módjáról, lehetőségiről, az ellenőrzésnél tapasztalt problémákról kaptak tájékoztatást a résztvevők. Az uniós támogatások létfontosságúak, ezek nélkül a gazdálkodások jövedelmezősége minimális. Heves megyében 160 ezer hektárnyi területre nyújtottak be pályázatot. Országosan eddig 94 milliárd forintot fizettek ki területalapú támogatásra, megközelítőleg 16 milliárd forint áll még rendelkezésre.