Élet a török hódoltságban

A török hódoltság korának mindennapjairól tartott kétnapos konferenciát a Hungari Dzsebedzsi Kulturális Hagyományőrző és Sportegyesület. Céljuk, hogy a korszakról, a magyar és török viszonyról kialakult tévhiteket eloszlassák. A rendezvényen egy örökségvédelmi alapítvány létrehozásához gyűjtött támogató aláírásokat a Török-Magyar Baráti Társaság egri vezetője. M. Soós Tamás azt szeretné elérni: a politika ne szólhasson bele a török műemlékek felújításába, az alapítványt a Török Köztársasággal közösen hoznák létre.

 

Habis László reagálása:

Az egri török emlékek megóvása, bemutathatósága érdekében folyamatosan együttműködünk Törökország hivatalos magyarországi képviselőivel.

 

Eger Önkormányzata uniós programok és igen jelentős saját forrás bevonásával 8 év alatt 1,2 milliárd Ft-ot költött három török kori emlék megóvására, fejlesztésére, látogathatóvá tételére.

A török pasa által építetett, különleges egri Török fürdőt a Megyei Önkormányzattal együttműködésben, 2008-ban újítottuk fel, 850 millió Ft felhasználásával. A fejlesztéshez a város jelentős önerővel járult hozzá. A Török fürdő épülete a mai napig állami tulajdonban van, s azt a felújítást követően az Eger Termál Kft-n keresztül, szerződés alapján hasznosítja az önkormányzat. A létesítmény városunk egyik nagy büszkesége, egyedi, egri értéknek tartjuk, s ezért kiadványainkban, az Egerről szóló turisztikai kommunikációban is mindig kiemelt helyen szerepeltetjük, valamint minden hozzánk érkező bel- és külföldi vendégnek ajánljuk, megmutatjuk delegációknak, újságíróknak, turisztikai szakembereknek. (A megújult egri Török fürdő Hasan Kemal Gür korábbi török nagykövetet is lenyűgözte: a diplomata magánemberként visszajáró vendég volt Egerben és a Török fürdőben.)

A belvárosi rehabilitációs programra szánt forrásokból – noha ezért az önkormányzat támadásokat is kapott – 145 millió Ft-ot szántunk arra, hogy a szultán édesanyjáról elnevezett Valide Sultana fürdőromot megóvjuk az enyészettől. A romokat az 50 évvel ezelőtti feltárás óta csak egy palatető fedte. A város beruházásának köszönhető, hogy a megmaradt részek nem károsodnak tovább, hiszen a speciális tetőzet és a beruházás más megoldásai megóvják a köveket a csapadékvíztől, a szétfagyástól és hótól. Nem a városnak kell magyarázkodnia, hanem M. Soós Tamásnak kellene elgondolkodnia azon, hogy ezeket a tényeket miért hagyja teljesen figyelmen kívül és miért terjeszt valótlanságokat. Miután a Valide Sultana állami tulajdon volt, a fejlesztésért külön meg kellett küzdenünk. Kitartó tárgyalások eredménye, hogy elvégezhettük a beruházást, melynek eredményeként a Valide Sultanáról ma úgy beszélhetünk, mint egy, a Dobó István Vármúzeumhoz tartozó, bejárható és bemutatható, hosszú távra megőrzött történelmi értékről. Külön eljárás keretében kértük a terület önkormányzati tulajdonba adását, s nemrégiben ez is megtörtént. A fürdőrom vonzerejének növeléséhez a Vármúzeum gondozásában szakmai koncepció készült. (A gőzfürdő esetleges, későbbi visszaépítésének igen magas költsége lenne, s ennél talán még jelentősebb, nehezítő körülmény, hogy hanem a török kori és a mai telek- és tulajdonviszonyok nem fedik egymást: a romok magáningatlanok alá is behúzódnak.)

Az Egri Vár és erődrendszer turisztikai attrakciófejlesztése napjainkban is zajlik. A 2,2 milliárd Ft-os program keretében 190 millió Ft-ot költöttünk arra, hogy helyreállítsuk és újra megnyissuk a több évtizede bezárt Török kertet, a belváros felőli, egykori déli kapuvédő bástyát. Mindezt úgy végeztük el, hogy a Vár és a hozzá kapcsolódó ingatlanok is csak a közelmúltban váltak városi tulajdonná. A Török kert ma az Egri Vár egyik legrendezettebb területe.

 

Hivatalba lépését követően Şakir Fakili nagykövet és Habis László polgármester 2014 májusában személyesen egyeztetett arról, hogy közös erővel kívánják képviselni az egri török emlékek ügyét. A diplomata leszögezte, hogy Eger nagyon fontos a számára, városunk a Török Köztársaság magyarországi gondolkodásának fókuszában áll. Azóta a nagykövet több, az Egri Várban rendezett eseményen is részt vett már, a Végvári Vigasságokon köszöntötte a résztvevőket. Nagykövet Úr közbenjárásának köszönhetően2014 augusztusában vettük fel először a kapcsolatot a Turkish International Cooperation and Development Agency (TICA) nevű törökországi fejlesztési ügynökséggel. Személyes, egri látogatása során Dr. Mahmut Cevik balkán- és kelet európai vezető nagyra értékelte az egri városfejlesztési elképzeléseket. A találkozó nyomán több alkalommal is jártak török műemlékvédelmi szakemberek Egerben, hogy a Minaret felújításához szakmai segítséget nyújthassanak.

A Minaret állami tulajdonban van, s hogy ez így maradjon, azt törvény is garantálja. Bármilyen jellegű, műemléken végzett felújítást csak az Örökségvédelmi Hivatallal egyeztetve, a hatósági előírásoknak megfelelően lehet megvalósítani, ez így volt minden eddig elvégzett beruházásunknál is. A Minaret ügyében Habis László polgármester a napokban is tárgyalt a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. illetékes vezetőjével, sürgetve a felújítási munka 2014 év végére ígért elkezdését. (Ahogyan ezt október 28-án a Hírlap kérdésére közöltük: az MNV Zrt. kérelmére a Heves Megyei Kormányhivatal illetékes hivatala 2014. június 2-án adta ki a Minaret helyreállítási munkálataira vonatkozó építési engedélyt. Eger Önkormányzata támogató testületi döntést hozott a munkákhoz szükséges közterület-használati díj megállapítása kapcsán. Habis László polgármester kezdeményezésére török műemléki szakértők is segítették az előkészítő munkát, ám a munkafolyamatok ütemezéséről az MNV Zrt. hivatott információt adni.)

 

A fentiekből is látszik, hogy M. Soós Tamás kijelentései és következtetései teljesen abszurdak. Aki ilyen, teljesen téves módon jellemzi az Egerben található török emlékek helyzetét, az egészen egyszerűen elveszítette a józan ítélőképességét. M. Soós Tamás további, a politikai szándékokat jellemző kijelentései pedig olyannyira méltatlanok, hogy azokra reagálni sem érdemes, hiszen Törökország mindenkori budapesti nagykövetével igen jó kapcsolatban dolgoztunk és dolgozunk együtt.

 

Eger minden évben fogad törökországi kulturális együtteseket, fellépett már városunkban a Török Köztársaság Elnöki Szimfonikus zenekara, a Török Légierő Zenekara, de más együttesek, táncosok is sikerrel szerepeltek már nálunk, ahogyan iszlámmal kapcsolatos konferenciát és kiállítást is szerveztünk már Egerben.