Authors Posts by Keszthelyi Valéria

Keszthelyi Valéria

2052 POSTS 0 COMMENTS

Visszautasítják a rágalmakat a kórház érdekképviseletének és érdekvédelmi szervezeteinek vezetői. Szerkesztőségünkbe eljuttatott közleményükben az áll: az elmúlt napokban számos, a betegekben és dolgozókban egyaránt bizonytalanságot keltő hír röppent fel.felháborítónak tartják, hogy a magukat kórházvédőknek nevezők rendszeresen megkérdőjelezik a kórház jelenlegi dolgozóinak szakmai tudását.

A betegeket támadják, akik aláássák a kórház tekintélyét

Az Egri Markhot Ferenc Kórházzal kapcsolatban az elmúlt napokban számos, a betegekben és a dolgozókban egyaránt bizonytalanságot keltő hír röppent fel. Az intézmény szakmai és érdekvédelmi szervezeteinek nincs szándékában minden egyes tévedéssel, vagy csúsztatással, rosszindulatú állítással vitatkozni, de úgy érezzük, hogy a gyógyítók és a gyógyulni vágyók érdekében meg kell szólalnunk.
Tény, hogy Kórházunkból minden kényszertől mentesen, önként, végkielégítéssel távozó munkatársaink között sok jó szakember volt.
Felháborítónak tartjuk azonban, hogy a magukat Kórházvédőknek nevezők a Markhot Ferenc Kórház jelenlegi dolgozóinak szakmai képességeit rendszeresen megkérdőjelezik és ezzel betegeink bizalmát is megrendítik. Úgy látjuk, hogy a bennünket támadók nem tudják elfogadni, hogy Kórházunkban az elmúlt év nehézségei ellenére a gyógyítás zavartalanul folyik.
A Kórház gazdasági helyzete stabil, a csőd-közeli helyzetről szóló hírek megalapozatlanok. Minden kórházunkban dolgozó megkapja rendszeresen, időben a bérét, vállalkozói díját. A kórház összbértömege, és nem az egyes dolgozók bére csökkent 10 %-al. Megmaradt a 13. havi fizetés, ellentétben a közalkalmazotti szférával.
Embert próbáló feladat egy kórházüzemben a működtetés-váltás megvalósítása úgy, hogy a betegellátás közben folyamatos legyen. Intézményünkben ezen idő alatt a fekvő és járó-ellátottaink száma jelentősen nem változott.
Betegeinket jelenleg 832 szakdolgozó fogadja, kétharmaduknak emeltszintű szakképesítése, 12 %-nak főiskolai végzettsége is van. A kórház 222 orvosából 148-nak egy, 41-nek kettő, 7-nek három, 2-nek négy, 1-nek 5 szakvizsgája van.
A tudományos minősítéssel rendelkező és a Szakmai Kollégiumokban tevékenykedő vezető orvosaink, szakdolgozóink száma soha nem volt olyan magas, mint napjainkban. Ez a dolgozói szakmai potenciál meggyőződésünk szerint lehetőséget teremt arra, hogy egy jelentős uniós fejlesztésre a Kórházunk a siker reményében pályázhasson.
Az eredményes gyógyításhoz a megfelelő szakember gárda mellett a nyugodt légkör is nagyon fontos. Mi munkánkkal ezt próbáljuk betegeink érdekében szolgálni, dacára a rendszeresen megjelenő ferdítéseknek, rágalmaknak, mely mind szakmai hitelünket, mind a betegek bizalmát rombolja.

Eger, 2009.november 4.

A Markhot Ferenc Kórház szakmai érdekképviseleteinek és érdekvédelmi szervezeteinek vezetői ( Szakmai Vezető Testület, Üzemi Tanács, MESZK helyi szervezete, Egri Ápolási Szakszervezet )

Bevitték a rendőrök, majd elengedték az Új Magyar Gárda megyei kapitányát, ferenczi Henriket. Ellene egyesülési joggal való visszaélés miatt büntetőeljárást indított az Egri Rendőrkapitányság.

56-os megemlékezést tartott az Új Magyar Gárda tegnap este a Hatvani kapu téren. A rendőrség szerint a megemlékezők a feloszlatott Magyar Gárda köszönését használták, s annak alakzatába rendeződtek. Többször felszólították őket, hogy fejezzék be a „jogsértő cselekményt”, de ez nem történt meg, így a jelenlévőket igazoltatták, az Új Magyar Gárda megyei kapitányát, Ferenczi Henriket pedig előállították. A megemlékezők a rendőrség elé vonultak, hogy ott tiltakozzanak. Ferenczit 11 óra után engedték ki, újabb rendbontás nem történt. A gárda kapitánya ellen egyesülési joggal való visszaélés miatt indított büntetőeljárást az Egri Rendőrkapitányság.

A rendőrség a következő kommünikét adta ki:
2009.október 29-én egy egri magánszemély tett bejelentést, miszerint megemlékezést szervez 2009.november 4-én 19.00-20.30 közötti időben az egri Hatvani kapu téren lévő 56-os emlékműnél. A bejelentő elmondta, hogy a megemlékezők között lesznek Új Magyar Gárda tagok is formaruhában, azonban alakzatba nem fognak rendeződni, továbbá vezényszavak sem fognak elhangzani.
A rendezvényen résztvevők a bejelentéstől eltérően, a feloszlatott Magyar Gárda Mozgalom jellegzetes alakzatába szerveződtek és a mozgalom jellegzetes köszönése is elhangzott. A helyszínen tartózkodó rendőrök többszöri felszólításának ellenére sem fejezték be jogsértő cselekményüket, ezért a rendőrség igazoltatta a jelenlévőket, továbbá előállította a rendezvény szervezőjét, aki ellen egyesülési joggal való visszaélés elkövetésének megalapozott gyanúja miatt indított büntetőeljárást az Egri Rendőrkapitányság.

Elszámoltatásról, igazságtételről és közösségről beszéltek a szónokok a kórházvédők tegnap esti emlékező demonstrációján. Pócs Alfréd azt mondta: folytatják a harcot addig, míg mindenki el nem nyeri méltó jutalmát vagy büntetését.

Az utóbbi egy évben fordult az EBRD-hez, az európai ombudsmanhoz, a verseny-főigazgatósághoz a HospInvest, a megyei kórház körül kialakult helyzet miatt – mondta Cser Ágnes, az EDDSZ elnöke. Szerinte abban is nagy szerepe volt, hogy az európai fejlesztési bank kiszállt a kórházat működtető cégből. Cser Ágnes úgy látja: a megyei kórház társtulajdonosai a megye polgárai, akiket az elmúlt több mint egy év alatt jogellenes döntésekkel folyamatosan megsértettek. Az elnökasszony szerint mindez kormányzati támogatással történt.
Sós Tamás azt fogja mondani, hogy kifújt az erejük – pedig az erő nem mindig számokban mérhető – mondta Cser Ágnes. S hozzátette azt is: nem mondanak le az igazságtételről, az elszámoltatásról – a károkozásért felelni fognak.
Dr. Pócs Alfréd, az egri kórházvédők alelnöke megköszönte, hogy ilyen sokan eljöttek az emlékező demonstrációra. Azt ígérte: folytatják tovább a harcot addig, míg el nem nyeri mindenki méltó jutalmát vagy büntetését.

Az egri kórház jövője a 4,5 – 5 milliárdos fejlesztési pályázaton múlik, ahhoz, hogy a megye megnyerje a pályázatot, szigorú szakmai kritériumoknak kell megfelelnie, ezt pedig csak volt kórházi dolgozók visszavétele tudja garantálni – hangzott el a kórházvédők sajtótájékoztatóján. Felszólították a közgyűlés elnökét: üljenek le tárgyalni a régi szakemberekkel.

Egy évvel ezelőtt még hittek a jog erejében, ma már látják: a kórház működtetésbe adása, az ÁNTSZ-engedélyek csak politikai nyomásra születtek meg – mondta dr. Pócs Alfréd, a kórházvédő egyesület alelnöke.
Hegyaljai Judit arra emlékezett: egy évvel ezelőtt 917 dolgozó állt szemben a szocialista akarattal – azzal, amely figyelmen kívül hagyta az egri önkormányzat ajánlatát, semmibe vette a megye lakosságát, a szakmát. Büszkék arra, hogy nemet mondtak a diktatúrára és a szocialista mutyira.
Dr. Mánya Kristóf is diktatúrát emlegetett, úgy véli: az egri kórház az újkori magyar diktatúra legborzalmasabb emlékhelye. A 2010-es választások utáni időszakra utalva elmondta: ha Magyarországon valahol igazságot kell tenni, az az egri kórház.
Dr. Misz Mihály az egy év alatt tönkrement osztályokat, szakmákat sorolta fel. Egy új statisztikát ismertetett, amely szerint jelenleg 60%-os a betegelvándorlás; hiányzik az a 120 orvos és 500 szakdolgozó, akik Eger helyett most az ország különféle egészségügyi intézményeiben állnak hely – vonta le a következtetést Misz doktor.
Dr. Pócs Alfréd szerint a kórház jövője a 4,5 – 5 milliárdos fejlesztésen múlik: olyan szigorú szakmai kritériumoknak kell a megfelelni a pályázónak, amelyet csak a régi szakembergárdával tudnak teljesíteni.
A kórházvédők felszólították a megyét, hogy üljenek le tárgyalni a régi szakemberekkel. A hazugság tovább folyik – állítja Pócs -, Kosztura után Banyó sulykolja, hogy minden rendben van a kórházban.

A Garzonház korszerűsítését tervezi az önkormányzat. Az felújítás akkor kezdődhet el, ha a 87 milliós önrészhez megközelítőleg ugyanannyit nyer a város pályázaton.

A 198 lakásos épület homlokzata hőszigetelést, a tető víz- és hőszigetelést kapna, s szeretnék kicserélni a nyílászárókat is. A felújítás több mint 165 millió forintba kerülne. A közgyűlés már döntött arról, hogy 87 millió forint saját erőt biztosít a munkához – akkor, ha ugyanennyit nyer a város pályázaton is.
A pályázott összeg két részből tevődik össze: az alaptámogatás a bekerülési költség 1/3-a, erre jön rá a klímabónusz-támogatás, amely 10-27% lehet – attól függően, hogy milyen mértékű az elért energiamegtakarítás. A pályázatot december 31-ig lehet beadni.

Változott a nem lakás célú helyiségek bérleti joggal és jogviszonnyal kapcsolatos önkormányzati rendelet. A bérlők a bérleti jog megvásárlását, illetve ismételt megvásárlását legkésőbb december 31-ig kezdeményezhetik.

A legjelentősebb változás az, hogy a bérleti jog intézménye kifutó rendszerben megszűnik. A nem lakáscélú helyiségek bérlői akkor kezdeményezhetik a bérleti jog megvásárlását, ha nincs bérletidíj-tartozásuk, teljesíti a szerződésben foglaltakat, a helyiséget rendeltetésszerűen használja. Ha minden feltételnek megfelel a bérlő, öt, de legfeljebb 10 éves időtartamra vásárolhatja meg a bérleti jogot. A jog megvásárlását ez év végéig kezdeményezhetik.
A közgyűlés legkésőbb 2010 márciusában dönt.
Az átmenetileg nehéz helyzetbe került vállalkozók igényelhetik az ún. kedvezményes évet.
A már megváltott bérleti joggal rendelkezőknek továbbra is lehetőségük van, hogy a jogot átruházzak, elcseréljék, a helyiséget albérletbe adják.

Hosszabb ideig tartanak nyitva a temetők hétvégén. A buszok szombaton szabadnapi, vasárnap munkaszüneti napi menetrend szerint közlekednek, de délután a 4-es és a 13-as sűrűbben, munkanapi menetrend szerint jár. A rendőrség fokozott járőrszolgálatot lát el a temetők környékén.

Szombaton és vasárnap a temetők reggel 7 és este 8 óra között tartanak nyitva. A rendőrség fokozottan ügyel a temetők és környékük közrendjére és közbiztonságára, fokozott járőrszolgálatot látnak el. Ha szükséges, a nagyobb temetők környékén rendőrök irányítják majd a forgalmat – tájékoztatta a TV Egert Soltész Bálint rendőrségi sajtószóvivő. Arra kéri a rendőrség a temetőkbe kilátogatókat, hogy fokozottan ügyeljenek értékeikre, ne hagyják azokat parkoló autókban.
A helyi járatú autóbuszok szombaton szabadnapi, vasárnap munkaszüneti napi menetrend szerint közlekednek, de vasárnap délután 1-től a 4-es és a 13-as buszok sűrűbben, munkanapi menetrend szerint járnak.

A természettudományi pavilon átadásával befejeződött a Mátra Múzeum rekonstrukciója. Az új komplexumban a szakemberektől a turistákig mindenki otthon érezheti magát. A másfél milliárdos felújított intézményt Hiller István oktatási miniszter adta át.

Harmadszor is átadó ünnepségen jártunk a Mátra Múzeumban, ám ezúttal utoljára, hiszen végleg elkészült a komplexum: megújult a múzeum és a kert is, és bejárható a vadonatúj természettudományi pavilon is. Sok mindenkinek kell ezért köszönetet mondani – jegyezte meg Hiesz György polgármester. Hiller István kulturális miniszter maga is felsorolta a több mint másfél milliárdos beruházás összes forrását: az Európai Uniót, a megye és a város önkormányzatát, valamint a magyar kormányt. A miniszter kedvence a több emelet magas óriásfa lett, melyen élőben tanulmányozható a természet működése. A múzeumkomplexumban a szakemberektől a turistákig mindenki otthon érezheti magát –tette hozzá a tárcavezető. Óriási műszaki bravúr a természettudományi pavilon megépítése, melyben a biológusok álmait valósította meg a profi tervezés – jelentette ki a megyei közgyűlés elnöke. Magyarország összes csigája megtalálható a kiállításon a rovarok egyedülállóan teljes törzsfája mellett, de rengeteg állat él és fejlődik is a termekben – tudtuk meg a múzeumigazgatótól. A szakemberek hangsúlyozták: az immár teljes múzeum az országban egyedülállóan enged betekintést a természet világába.

Faragó Zoltán
2009. október 27.

Rendhagyó kampányt indított a Lehet Más a Politika. Folyamatosan követhető majd az interneten, hogy az ország 176 választókerületében mennyi kopogtatócédulát gyűjtött össze a párt – mondta a sajtótájékoztatón Ivády Gábor választmányi tag -, kampányuk interaktív: blogot indítanak, és a Twitteren is meg lehet osztani egymással a tapasztalatokat.

Az elmúlt években azt látták, hogy a legtöbb párt a szimpatizánsaiból adatbázist készít, viszont nem árulják el, hogy ezt a választásoknál használják fel. Az LMP szakít ezzel – mondta Schiffer András, a szervezet választmányi tagja. A Vegyél részt a demokráciában! regisztrációs kampány most indul: az LMP honlapján folyamatosan lehet majd követni, hogy hány kopogtatócédulát gyűjtöttek össze – ismertette a részleteket Ivády Gábor válasz5mányi tqg.. Blogot hoztak létre, s a tapasztalatokat is meg lehet egymással osztani a Twitteren.
Vissza kell adni az emberek kezébe a politika, a közügyek ellenőrzését – mondta Ivády Gábor. Soha egyik párt sem engedte még, hogy ennyire belelássanak a belügyeibe, mint most az LMP.
Ezzel a kampánnyal szimpatizánsokat gyűjtenek. Az adatgyűjtő íveket az adatvédelmi biztossal egyeztették; bárki bármikor töröltetheti is magát. Nem csak a kopogtatócédulákat akarják – hangzott el a sajtótájékoztatón -, hanem egy élő kapcsolatot kívánnak kiépíteni.

Gárdonyi Gézára emlékeztek halála évfordulóján a várban, az író sírjánál. Idén az egri remete életművéből a drámákat emelték ki, kiállítást rendeztek a Dobó-bástyában A bor című film werkfotóiból.

1922 óta emlékeznek Gárdonyi halálára ezen a napon az egriek. Még életében utcát neveztek el róla, a Gárdonyi utca 1913-tól viseli az író nevét. Ady Endre ebben az évben a Nyugatban megjelent írásában Dickenshez hasonlította Gárdonyit. Azt írta: megnyergelte, megszelídítette, megfinomította a magyar anekdotát – olvasta fel Szalainé Király Júlia Ady cikkét.
Idén Gárdonyi drámáit emelték ki a megemlékezésen.
A koszorúzás után a résztvevők megnézték a Dobó-bástyában azt a kiállítást, amelyet a Magyar Nemzeti Filmarchívum és a Dobó István Vármúzeum anyagából állítottak össze. Azok a képek voltak láthatók, amelyek az azóta elveszett A bor című film forgatásán készültek. Szalainé Király Júlia elárulta: a film eredeti címe A bikavér volt.

Csipkebogyó-fesztivált tartottak Szarvaskőben. Indult bogyójárat csipkét, kökényt gyűjteni, ki lehetett próbálni a lekvárfőzést is. Természetesen az ételek-italok is csipkéből vagy az erdőben szedhető bogyókból készültek.

Ezek a kuriózumok nem voltak megvásárolhatók, csak tombolán lehetett hozzájutni. Lekvárt, szörpöt viszont lehetett venni; még olyan ritkaságokat is, mint a kökényszörp. Szarvaskőben hosszú időre visszanyúló hagyománya van a csipkelekvár-főzésnek.
A fesztivált második éve rendezik meg, tavaly az volt a tapasztalat, hogy hamar elfogyott a lekvár, így idén előre is, és a helyszínen is főztek.
A fesztiválon bogyójáratokat indítottak, kökényt és csipkebogyót gyűjtöttek. Forralt bor, csipketea, csipkelekváros ételek, játszósarok és műsor – minden megvolt Szarvaskőben, ami egy jó fesztiválhoz szükséges.

Sikeres és erős Magyarország – ez a jövő, hiszen egyre többen vannak, akik szeretnének túllépni a reménytelenség korszakán – mondta Ágh Péter, a Fidelitas elnöke Egerben tartott országos, 56-os megemlékezésükön. Oroján Sándor megyei elnök bejelentette: kezdeményezik, hogy Egerben is nevezzenek el egy utcát az 56-osokról, s a sortűz áldozatainak tábláját pedig letakarják november 4-éig, hogy ne a veszteségekre emlékezzünk, hanem a reményt jelentse ez az őszi nemzeti ünnep.

A Fidelitas országos ünnepségén felolvasták Wittner Mária levelét. Az egykori forradalmár arra figyelmeztetett: 20 éve, Nagy Imre újratemetésén rendszerváltást vizionáltak, de a bűnösök azóta sem kértek bocsánatot. Hóhér és áldozat azóta is együtt koszorúz, felejtésre szólítják fel az akkori forradalmárokat. Az 50 éves évfordulón pedig vérbe fojtották az emlékezést – olvasta fel az egri Fidelitas vezetője a levelet.
Oroján Sándor, a Fidelitas megyei elnöke úgy véli: október 23-a bizonyíték arra, hogy nem csak áldozatok, vesztesek lehetünk. Azt üzeni az ünnep minden kétkedőnek, hogy van remény, s jövő ősszel már más lesz az ország – mondta Oroján. A Fidelitas kezdeményezi, hogy takarják le a sortűz áldozatainak emléktábláját, hogy ne az áldozatokra emlékezzünk október 23-án, hanem arra a Magyarországra, amelyet a forradalmárok álmodtak.
Kezdeményezik azt is – jelentette be a megyei elnök -, hogy Egerben is nevezzenek el utcát az 56-osokról.
Az 53 évvel ezelőtti hősök olyanok voltak, mint bármelyik fiatal – mondta Ágh Péter, a Fidelitas elnöke. Felismerték, hogy új rend és változás szükséges.
Ma a fiatalok sokszor csüggedtek, reménytelenek, mert az ország vezetése nem tett semmit, hogy a felnövekvő generációnak kedvező lehetőségei legyenek. Új irányra, Magyarország újjáépítésére van szükség – mondta az elnök.
Az 56-os emlékműtől a fiatalok a sortűz áldozatainak emléktáblájához sétáltak.

A szovjet katonák sírját tette rendbe és virágosította a Magyarországi Munkáspárt 2006 és a Zöld Baloldal. Az akcióhoz több baloldali szervezet is csatlakozott.

Pénteken már elrendezték a sír környékét, kiszedték a régi virágokat, szombatra már csak az új virágok elültetése maradt. A II. világháborúban elesett szovjet katonák sírját a közelgő halottak napjára tették rendbe.
A takarításban több baloldali szervezet részt vett. A sírnál megemlékezésül mécsest gyújtottak.

Az elmúlt húsz évben Heves megyében meghatározó volt a szocialista párt –  mondta a párt megyei vezetője, Sós Tamás. Az MSZP jubileumi ünnepe alkalmából párbeszédre hívják mindazokat a megyében – pártállásra való tekintet nélkül -, akik sokat tettek a településükért. A sikerek mellett a megyei pártelnök két kudarcot emelt ki: a megyei kórház és az Apolló gumigyár ügyét. Szerinte mindkettő  elkerülhető lett volna párbeszéddel. 

Húszéves a köztársaság  és húszéves az MSZP, ez alatt az idő alatt kiépült az önkormányzatiság, a többpártrendszer, a demokrácia intézményrendszere, megerősödött a civil társadalom.  A szocialista párt sikere abban is rejlik – emelte ki a megyei elnök, Sós Tamás, hogy pártállásra való tekintet nélkül együttműködtek mindenkivel, aki a megye vagy saját települése fejlesztéséért dolgozott.
A párbeszéd hiánya és a békétlenség vezetett oda, hogy ma is több száz volt kórházi szakdolgozó van munka nélkül Egerben. Sós Tamás az egri kórház  ügyét kudarcként említette, mint ahogy kudarcnak tartja azt is, hogy az Apolló gumigyár nem települt Gyöngyösre. Hiesz György, megyei alelnök, aki húsz évvel ezelőtt a reformkörök vezetője volt, azt állítja: a rendszerváltáskor az ellenzéki pártokkal minden főbb kérdésben meg tudták egymást győzni. Most viszont egy végletekig megosztott országot lát, amelyben a vita és párbeszéd helyét a tagadás és a szándékos károkozás vette át. Nem lenne jó a jövő évi választásoknak így nekivágni. Párbeszédre hív az MSZP mindenkit, aki hajlandó a közös gondolkodásra.

Szolidaritás – ellenzék  és kultúra Lengyelországban címmel nyílt kiállítás a Keresztény Ifjúsági Klubban.  A ’81-től illegalitásban működő  szakszervezet jelentős és nagyon sokszínű kultúrát teremtett, ennek egy kis szelete látható most Egerben.

Az Egri Kulturális és Művészeti Központ, a lengyel kisebbségi önkormányzat és a Ferenczy Múzeum közös kiállítása a záró eseménye a Lengyel Szeptember – vagyis lengyel ősz rendezvénysorozatnak. A Szolidaritást, az ehhez kapcsolódó kultúrát mutatja be a szakszervezett megalakulásától az első választásig. 1980-ban léptek sztrájkba a gdanski Lenin Hajógyár dolgozói – még nem sejtették, hogy történelmet írnak. A 80-as évek végén a főiskolán működő Agria Körre, a Lengyelországban főiskolásként közvetlenül szerzett tapasztalatokra emlékezett vissza Ponyi László, az EKMK vezetője. A kulturális bizottság elnöke, Homa János a rendszerváltás origójának nevezte a Szolidaritást. A rendszerváltás óta eltelt 20 év, és kiderült: valami félrebicsaklott Magyarországon – mondta Homa. Úgy véli: érdemes végiggondolni itt, Egerben is, mit lehetne újrakezdeni. Szerinte mindent. Ma a 80-as évek tárgyai, iratanyagai kezdenek az írott történelem részévé válni – mondta a Pest Megyei Múzeumok tudományos titkára, Erdősi Péter. Jelkép lett a gdanski hajógyár kapuja, a virágkereszt. Az illegalitásban dolgozó Szolidaritást erősítette az egyház is. Bélyegeket, plakátokat, röplapokat és fotókat állítottak ki a Keresztény Ifjúsági Klubban. De megjelennek a Narancs Alternatíva munkái is; ők hirdették meg a törpék forradalmát; s tőlük származik ez a mondás is: segítsd a rendőrséget – verd össze magad. A kiállítás november 13-áig látogatható.

Az 1552-es ostrom végét  ünnepli az egri vár minden évben, október 17-én.  Idén emléktáblát kapott két olyan ember, aki sokat tett a várért: Sugár István helytörténész és Kozma Károly régész. 

Felvonulással kezdődött, majd a Civil Csillagok nyári rendezvényén arany minősítést kapott csapatok bemutatójával folytatódott az egri vár napja.  
A fellépők között volt természetesen az Egri Vitézlő Oskola,  a Mare Temporis, játszóházat tartott a Szent László Vitézei csoport,  életképeket mutatott be a Mathias Rex Hagyományőrző Egyesület. Mindkét helyen kipróbálhatták a gyerekek: milyen is lehetett vitéznek, lovagnak lenni.
A vár napján bemutatkozott a restaurátor-műhely, dedikált Moldova György. A hivatalos ünnepség a hősök termében kezdődött koszorúzással, majd felavatták Kozák Károly és Sugár István emléktábláját.
Az egri vár napján írták alá a Civil Kartát. A résztvevő hagyományőrzők vállalták az együttműködést, rendszeres találkozókat. Megállapodtak abban is: folytatódik a minősítés, minden év augusztusában megrendezik a minősítő fesztivált.

Megtisztult az Eged-hegyi kilátó  környéke és a tanösvény. Hétvégén a börtön dolgozói  és a Tv Eger munkatársai együtt takarítottak.

17 alkalommal takarítottak már a Heves Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet fogvatartottjai, a börtönben dolgozók ugyanannyiszor felügyelték a környezetszépítést, a Tv Eger pedig mindegyikről tudósított.  Most az eddigi “nézelődőkből” tevékeny résztvevők lettek; szombaton együtt takarítottak a börtön  és a Tv munkatársai az Egeden.
A kilátó környékén kezdték el a szemetet összeszedni, innen haladtak lefelé a túraútvonalon, hogy azt is megtisztítsák a hulladéktól.
Segítséget is sikerült találnia a börtönparancsnoknak: zsákokat, kesztyűket adott a Városgondozás  és a Kárpátok Alapítvány. 
Az Eged tehát  ideiglenesen megtisztult; a női alsóneműtől a dobozos sörön keresztül a romantikus, „Méhecske szeretlek” feliratú lepedőig szinte mindenféle hulladékkal találkozott a takarító brigád. Az utóbbi hónapokban rengeteg civil szervezet, a város zöld kommandója is rendszeresen keresi és számolja fel az illegális hulladéklerakókat, takarítják a főbb túraútvonalakat.   A börtön és a tévé 30 zsáknyi, több száz kilogrammnyi szemetet gyűjtött össze. 

Alkotmányunk ideiglenes, sztálinista jegyeket visel, ezért is kellene visszatérni a Szent korona tanhoz – mondta a koronázási jelképek másolatainak Egerbe érkezésekor Bakos Batu nagymester. A vár diadalát, a 14-es gyalogezredet is ünnepelték a másolatok Egerbe hozatalával. Az ünnepség végén lehetősége volt mindenkinek esküt tenni a Szent Korona-tanra.

Kétszáz évvel ezelőtt Egerben őrizték néhány hónapig a Szent koronát –ez volt az egyik apropója annak, hogy most elhozták ide a korona másolatát – mondta az ünnepség kezdetén Harsányi Jenő szervező. De megemlékeztek a török elvonulásáról, a 14-es gyalogezred elesett hőseiről is. A korona másolatát a Magyarok Nagyasszonyának Szent Korona Lovagrendje hozta Egerbe. Dr. Bakos Batu, a lovagrend nagymestere felhívta a figyelmet arra: a mai alkotmány helyett a Szent Korona-tant kell visszaállítani. Mai alkotmányunk ideiglenes, és sztálinista elemei vannak – hangsúlyozta.
A város nevében Szeleczki János alpolgármester mondott beszédet. Szerinte mindhárom eseményt, amelyre emlékeztek, összeköti a haza és a hősiesség. Felhívta a figyelmet: a vékonyodó történelmi tudat már a nemzet létét veszélyezteti, s a Kárpát-medence minden polgára egyben a Szent Korona polgára is.
Magyar és keresztény – e kettő elválaszthatatlan egymástól – mondta az ünnepi szónok, professzor vitéz Barlay Ödön Szabolcs, majd hozzátette: sajnálja, hogy ma ez már nem így van. Visszaemlékezett arra, amikor 1948-ban lelkigyakorlatot tartott Egerben, s azt állította: óriási változás történt azóta a városban. Hiányolta a rendezvényről az érseket, szerinte itt kellene lennie, amikor ma Magyarországot külső és belső ellenség is likvidálni akarja. Zárásul megcsókolta a 14-es gyalogezred zászlaját, ezzel hódolt azoknak, akik életüket adták a hazáért.
Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetsége elnöke szerint is vannak a magyarságnak ellenségei: olyan népek, amelyek évszázadok óta szemet vetettek javainkra, de a klímaváltozás miatt távoli nemzetek is kinézték már új hazának a Kárpát-medencét. Belső ellenségnek nevezte azt a politika elitet, amely nem kíván 4 milliónál több magyart látni tíz év múlva, s amelyik be akarja tiltani a Magyar Gárdát.
Ez a pusztulás erkölcsi alapú – mondta Patrubány -, az emberi tisztesség kiforgatásából, hiányából fakad. Az egri hősök példát mutattak hazaszeretetből, a Magyarok Világszövetsége elnöke szerint meg kell becsülni hőseinket. Az ünnepség végén lehetőség volt esküt tenni a Szent Korona-tanra.