A 73 évvel ezelőtti sztálini terror német-magyar áldozataira emlékeztek Kárpátalján, az egykori gyűjtőtábor helyén létrehozott Szolyvai Emlékparkban. A koszorúzással, gyászszertartással, valamint emléktáblaavatással egybekötött ünnepségen az 1944 novemberében Szovjetunióba deportáltak nevei előtt hajtottak fejet.
Az 1944-45-ös terror és deportálás tényéről évtizedekig hallgatni kellett, és csak a rendszerváltást követően lehetett beszélni róla – hangsúlyozta beszédében Szilágyi Péter, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára a kárpátaljai Szolyvai Emlékparkban tartott megemlékezésen november 18-án, ahol többek között a sztálini terror áldozataivá vált magyar politikusok emlékjelénél, valamint a Szolyvai honfoglalási harcos emlékműnél is koszorúztak.
A megemlékezésen további 22 emléktáblát is avattak, melyeken a magyarországi csonka-beregi, valamint a szlovákiai Ung-vidék településeinek közel 2000 elhurcolt férfi nevei találhatók.
Dupka György, a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közösségének elnöke beszédében hangsúlyozta, hogy az 1989-ben elindított mozgalom a 22 emléktábla avatásával teljesedett ki, azonban ez koránt sem a teljes lista: „Tovább folytatjuk a gyűjtést és tovább szaporítjuk az emléktáblák számát azoknak az áldozatainak a neveivel, akik valóban itt haltak meg, vagy Szolyva érintésével kerültek lágerekbe.”
A közelmúltban elfogadott ukrán oktatási törvényre utalva Zubanics László, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség elnöke elmondta, hogy az anyanyelvi oktatásra továbbra is szükség van, mert nélküle a gyermekek jövője továbbra sem biztosítható. „Csak anyanyelvén álmodhat, dolgozhat és tanulhat egy olyan ember, aki ezt a szót édesanyjától szülőotthonában eddig hallotta. – jelentette ki, hozzátéve, hogy a Kárpátalján élő magyarságnak továbbra is ki kell tartania, mert ott születtek.
A 73 éve sztálini lágerben odaveszett magyar hősök emléke akkor válik a legnagyobb kegyeletté, ha a szovjet vezetés nem éri el azt, amit akart – vetette fel Barta József, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alelnöke és a Kárpátalja megyei tanács első elnökhelyettese. Továbbá nyomatékosan kérte, hogy az európai normáknak megfelelően Ukrajna valóban legyen demokratikus jogállam: „Biztosítsa a kisebbségnek a most meglévő jogokat, amelyet a kisebbségek Európában elvárnak!” – kiemelte a többi között.
Dr. Tilki Attila, fideszes országgyűlési képviselő beszédében megengedhetetlennek ítélte az ukrán törvény 7. cikkelyét, ami az anyanyelvhez való jogoktól fossza meg az ott élő magyarságot. Kölcsey Ferenc idézetével hívta fel a figyelmet az összefogásra: „Mit ér egy csepp víz? Önmagában semmit. De a milliomonként egyesült cseppek ereje felbecsülhetetlen.” Hozzátette, hogy mindent megtesznek annak érdekében, hogy együtt tudják megvédeni azokat az alapvető jogokat, az anyanyelv használatából fakadó jogot, amely az ember számára a legfontosabb.
Ahogyan az anyanyelv, úgy a XX. századi tragédiára való emlékezés is összeköt bennünket egymással. Az emlékünnepségen a Tisza Csillag Leány és Asszonykórusa, valamint a Vásárosnaményi Polgárőrség Férfikórusa is fellépett. Végül ökumenikus istentisztelettel, majd koszorúzással zárult a program.
A heves megyei Recsk községből a Recskiek Hórukk Egyesület, valamint az Ötvenhatos Lovagrend kisapródjai koszorúztak és hajtottak fejet az áldozatok emléktáblái előtt.
