A gyógyszerészi tulajdon növelését támogató intézkedésként a patika hitelprogram keretében tizenhárom gyógyszerész 500 millió forint hitelt vett fel, amelyhez a kormány 90 millió forint kamattámogatást biztosít – közölte az Emmi egészségügyi ágazati koordinációs helyettes államtitkára a gyógyszerészi kamara sajtótájékoztatóján.

Ladányi Márta elmondta azt is, a kistelepüléseken működő patikák részére az idei 700 millió forintos költségvetési támogatás jövőre egymilliárd forintra nő, a generikus programra az idei 3,6 milliárd forint helyett jövőre 4,1 milliárd forint áll majd rendelkezésre.

A helyettes államtitkár közölte azt is, hogy idén novembertől indul az e-recept, amellyel párhuzamosan egy évig még megmaradnak a papíralapú vények is. Mint mondta, 2018. november 1-je után már csak e-recept lesz, amelyhez – kérésre – egy úgynevezett vényfelírási igazolást állít ki a háziorvos.

Úgy vélte, a elektronikus receptre történő áttérés nem fog fennakadást okozni, és addig, míg az e-személyit (illetve olvasót) teljes körűen be nem vezetik, addig minden patika részére biztosítják a technikai feltételt.

A kötelező védőoltásokkal kapcsolatban megismételte, hogy a 2, 3, 4 és 18 hónapos korban esedékes diftéria, szamárköhögés, tetanusz, vérmérgezés (Haemophilus influenzae b) és gyermekbénulás elleni ötkomponensű oltóanyagból július 10-től kiszállították a szükséges tartalékot, a további oltóanyag-mennyiség kiszállítását pedig pénteken kezdik, így a vakcina hamarosan az ország minden részébe megérkezik. Védőoltás-ellátásban zavar jelen pillanatban nincs Magyarországon – emelte ki a helyettes államtitkár.

Ladányi Márta arra a kérdésre, hogy mi okozta a fennakadást, azt válaszolta, “általános hiány lépett fel, amely nem csak Magyarországot érintette”.

Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke a sajtótájékoztatón, megemlékezve a gyógyszertárak 1950 júliusában történt államosításáról, arról beszélt, hogy 2010 óta napjainkig sikerült csak igazán visszaállítani a gyógyszerészek 1950-ben elvett tulajdonjogát, szakmai kompetenciáit és érdekvédelmi szerveződés lehetőségét.

A kamarai elnök felidézte, hogy 67 évvel ezelőtt egyszerre államosították az ország összes közforgalmú gyógyszertárát, sok helyen még a személyes vagyontárgyakat is elvették, és azonnali hatállyal kellett elhagyni az akkori tulajdonosoknak a gyógyszertárakat. “Elvették a tulajdont, a szakmai kompetenciákat és az érdekvédelmi szerveződés lehetőségét” – tette hozzá.

Hankó Zoltán szerint a 2006-os gyógyszerpiaci liberalizáció során – igaz más módszerekkel -, de ugyanez történt; a működtetés, a szakmai kompetenciák elvétele és a kamara, mint köztestület jellegének megszűntetése. A kamara mindig arra törekedett, hogy ezekben érdemi változás történjen, amelynek feltételei 2010 óta állnak fenn – jelezte.

Nyitrai Zsolt stratégiai társadalmi kapcsolatokért felelős miniszterelnöki megbízott arról beszélt, hogy 1950. július 28. a gyógyszerészet fekete napja. Mint mondta, az elmúlt években közösen dolgoztak a kamarával a patikák gazdasági stabilitásának visszaállításán, a tulajdonosi program megalkotásán és végrehajtásán, valamint a fiatal gyógyszerészek helyzetének javításán.

Úgy vélte, mind a három pontban komoly előrehaladást értek el, és komoly elégtétel 67 év után, hogy idén januártól gyógyszerészi többségi tulajdonba kerültek a patikák.

Nyitrai Zsolt jelezte, a kamarával újabb stratégiai megállapodásban gondolkodnak, amelynek részleteiről azonban még nem kívánt nyilatkozni.

Hozzátette, Magyarország kormánya köszönetét fejezi ki a 8300 gyógyszerész és a 7500 gyógyszertári asszisztens felelősségteljes munkájáért.

A továbbiakban bemutatta a gyógyszerész tájékoztató kiadványt is, amelyben a 2010-től megvalósuló kormányzati eredmények olvashatók.

(MTI)